Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-08 / 212. szám

1994- Szeptember 8., Csütörtök Gazdaság ÉSZAKIM AGYARORSZÁG 7 A gazdaság a keleti piacok felé kacsint A porcelángyár szlovákiai exportja idén elérheti a 10 millió forintot Fotó: Farkas Maya Bulgária: valutatartalékok Szófia (MTI) - A Bolgár Nemzeti Bank augusztusban 62 millió dol­lárt költött a leva árfolyamesésének a mérséklésére, s a valutatartalé­kok így 567 millió dollárra csökken­ték, míg az aranytartalék értéke 450 millió dollárt tesz ki - jelentette be sajtónyilatkozatában Todor Val- csev, a bolgár központi bank vezető­je. A bankár szerint a nemzeti bank ellenőrzése alatt tartja a valutapia­cot, hatékony eszközökkel rendelke­zik a kereskedelmi bankok és a vál­lalatok valuta-spekulációival szem­ben. (A bolgár leva tavasz óta mint­egy 100 százalékkal értékelődött le a nyugati valutákhoz képest.) Val- csev szerint „a történelemben még nem volt példa arra, hogy a keres­kedelmi bankok győztek volna a nemzeti bankkal szembeni ütközet­ben”. Valcsev arra figyelmeztetett, hogy ha á kormányválság miatt a parlament nem hatalmazza fel a le­mondásban lévő kabinet pénzügy- miniszterét a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel a tárgyalások folyta­tására, Bulgária nem kapja meg szeptemberben a világbanktól várt 125 milliós, valamint a Nemzetközi Valutaalaptól remélt 100 millió dol­láros kölcsönt. Kárpótlási földárverések Budapest (MTI) - Mindössze négy megyében volt kárpótlási földárve­rés az elmúlt héten. Országszerte összesen 13 árverést tartottak, s ezeken 21 987 aranykorona értékű föld talált gazdára. Az árverések több mint felét Bács-Kiskun me­gyében tartották, és ezeken 14 566 aranykorona értékű földet szerez­tek meg a licitálók. Az árveréseken 577-en jelentek meg, és 307-en ju­tottak tulajdonhoz. Az árak tekinte­tében is az eddigieknek megfelelő eredmények születtek, nagy szám­ban jutottak az 500 forint/aranyko- ronás minimáláron földhöz az árve­rezők, de akadtak viszonylag magas értékek is. A legmagasabb licitárat egy Bács-Kiskun megyei árverésen ígérték meg az árverezők: ott egy parcella 35 ezer forint/aranyko- ronás áron talált gazdára. Konferencia és kiállítás Miskolcon Miskolc (ÉM) - Ricomnet ’94 cím­mel, regionális információs kommu­nikációs hálózatok konferenciát és kiállítást rendeznek november 23-25 között a Tudomány és Tech­nika Házában. A rendezvény célja, hogy a fejlesztők, forgalmazók, al­kalmazók bemutathassák, a leendő felhasználók pedig megismerhessék a - regionális szinten használható - legújabb kommunikációs hálózati technológiákat, hiszen mindezek nélkülözhetetlenek a térség gazda­sági fellendüléséhez. Az érdeklődők a programról, a í-észt vétel feltételeiről a 46/362-570-es, illetve a 345-297-es telefonon kap­hatnak információt. Miskolc (EM - I.S.) - A közel­múltban Sárospatakon minisz­teriális szakemberek részvéte­lével rendezett gazdaság konfe­rencián hangzott el: a magyar gazdaságnak nem csupán a nyugat-európai piacokhoz kell igazodni, legalább ugyanolyan fontos visszaszerezni a keleti piacokat, ahol óriási verseny­helyzet van kialakulóban. Tény, a KGST összeomlása után a ke­leti piacait vesztett magyar gaz­daság mostanság egyre na­gyobb hangsúlyt fektet a közép- és kelet-európai partneri kap­csolatokra, a fizetőképes piacok meg-, illetve visszahódítására. Az, hogy az idén megkezdte a kifelé lábolást az évek óta tartó krízisből a hollóházi porcelángyár, az a tavaly szeptemberben megbízást kapott új menedzsment stratégiájának kö­szönhető: előremenekülnek a baj­ból. Körtvélyes István vezérigazga­tó éi'deklődésünkre elmondotta: mi­vel továbbra sem lehet számítani a belföldi piac élénkülésére, az expóit bővítése elsődleges céljuk. A nyu­gat-európai és az ameiikai piac mellett előtérbe kerültek a keleti or­szágok - főleg Szlovákia, Oroszor­szág és Baskíria - piacai. Egyébi­ránt a porcelángyár szlovákiai ex­portja - amely két évvel ezelőtt jó­szerivel egyelő volt a nullával a tavalyi hárommillió forinttal szem­ben idén elérheti a tízmillió foiintot is. Különben a kivitel - amely 1993- ban mindössze nyolcszázalékos volt - megduplázása az idei terv, s ez nagyvalószínűséggel sikerülhet is. A mintegy hétszáz embert foglal­koztató, az év első felében 280 millió forintos árbevételt elért, több mint két évszázados múltra visszatekin­tő részvénytársaság abban bízik: ha míves portékáival, minőségi prun­káival betör egy-egy új piacra, s ha a színvonalat tartják, akkor ott is maradnak. A porcelán ugyanis tö­rik, fogyóeszköz, s azt pótolni kell. Szlovákia egyébként nemcsak a hollóháziak számára fontos: idén novemberben már ötödik alkalom­Budapest (MTI) - Az agrártámo­gatások összege az idén várha­tóan 75 milliárd forint lesz a ko­rábban tervezett 57 milliárd fo­rinttal szemben - jelentette be Lakos László földművelésügyi miniszter tegnap a kőbányai vá­sárvárosban az Országos Gabo­natermesztési Tanácskozás nyi­tónapján. Indoklásként a miniszter azt hang­súlyozta: biztosítani kell a hazai el­látást, a falun élők nagy íészének foglalkoztatását. Eközben az ágaza­tot export árbevételi kényszer is ter­heli, az általa termelt áruk kivitelé­ből származó jövedelemre ugyanis nagy szüksége van a nemzetgazda­ságnak. A földművelésügyi miniszter rá­mái rendezi meg a két országrész gazdasági és kereskedelmi kamai'á- ja az „Észak-magyarországi és Ke­let-szlovákiai kooperációs gazdasá­gi napok” eseménysorozatát, első­sorban azért, mert ez a rendezvény is hozzájárulhat a gazdasági együttműködés tradicionális terüle­teinek bővüléséhez. A gazdasági diplomaták igen lényegesnek ítél­ték meg, hogy Észak-Magyarország és Kelet-Szlovákia súlyánál fogva egyre jelentősebb szerepet vállal a két oi-szág kei-eskedelmében. A szlo­vák külkereskedelmi árufoi-galom- ban részesedésünk 3,2 százalék, s így a sorrendben az ötödik helyet foglaltuk el tavaly. A statisztikai adatok szerint a két ország kereskedelmi forgalma az elmúlt évben elérte a 366 millió dollárt (magyar export 128 millió dollár, szlovák export 238 millió dol­lár). Az áruforgalom bővülésének sajnálatos akadálya azoixban a bankközi kapcsolatok fejletlensége, a kis- és középvállalkozók nehezen finanszírozhatók, pedig éppen ezek a cégek szeretnének megjelenni egymás piacain. A kereskedelmi kapcsolatok jö­vőbeni fejlődését a piackorlátozó in­mutatott: mór a koalíciós kor­mányprogramban kiemelt hang­súlyt kapott az agrárpolitika. Lakos László a megvalósítandó agrárpoli­tika két alappillérének a korszerű­séget és a versenyképességet nevez­te, s ezen belül is külön hangsúlyoz­ta az exportképesség növekedésé­nek fontosságát. A megvalósítandó célok érdeké­ben stabil földviszonyokat kell te­remteni, ideértve a kárpótlást és a reális szövetkezetpolitika megte­remtését is; változtatni kell a priva­tizációs technikákon: a cél az, hogy a termelők juthassanak tulajdon­hoz; mindezek mellett új piacpoliti­kára van szükség mindenekelőtt a hazai tennékek védelme, az expor­tösztönzés érdekében. A miniszter bejelentette: a kor­tézkedések minimális szintre való csökkentese, a banki-pénzügyi hát­tér ei’ósítése, vegyes kamarák alapí­tása jelentheti. A diósgyőri kohászatnak koráb­ban nem volt jelentős keleti piaca, ha csak nem tekintjük annak, hogy a kokszot és az ércet a volt Szovjet­unióból szerezték be. Most viszont - Dutkó Lajos kereskedelmi igazgató elmondása szerint - Szlovákiában, Lengyelországban, Bulgáriában és Csehországban jelennek meg a diósgyőri acélipari tennékek, elsö- soi'ban minőségi, ötvözött acélok. Az idén az említett országok fizető­képes piacaira 10 ezer tonnányi árat szállítanak Diósgyői’ből, de ter­mékeik döntő hányada további-a is belföldön és Nyugat-Európában ta­lál vevőre. Egyébii'ánt a keleti piacok visszahódítása nemcsak a magyar vállalkozók számára fontos: a na­pokban a dél-lengyelországi Tar- nów vajdaság vállalkozói jártak Miskolcon azzal a nem titkolt szán­dékkal, hogy itt és most üzletet köt­nek a magyarokkal. Már csak azéit is, meit a két ország külkereskedel­mi forgalma az 1992-es mélypontról mára már jóirányba mozdult el. mány vái-hatóan szeptember 15-én tárgyalja meg az ágazat szabályozá­si rendszerének jövő évi koncepció­ját. Felsorolta a tervezett agrártá­mogatási előirányzatokat is, ame­lyeket a tárca a jövő évre igényelt. Ézek végösszege mintegy 80 milli- árd foiintot tesz majd ki. Ebből 35 milliárd foiint jutna exporttámoga­tásra, 15 milliárd forint költség- csökkentő támogatásokra, 7 milli­árd forint intei-venciós támogatás­i-a, azaz a belső piaci zavarok korri­gálására. Mintegy 13 milliái’d fői-in­tőt terveztek a mezőgazdasági alap­ra, de ebből még 3 milliárd forint kérdéses. A reorganizációs program meg­valósítására szinte alig jut majd pénz, s az egyéb támogatásokra 2-3 milliárd forint marad. „A termelők jussanak tulajdonhoz”-NÉZŐPONT A gazdasági összeférhetetlenségről Görömbölyi László Ismerősöm rémtörténeteket mesél. Nincs okom kételkedni, a szavaiban, maga is részese a vál­lalkozói szférának, tapasztalatai első kézből va­lók. Az esetek kivétel nélkül arról szólnak: vi­rágzik a korrupció, a jattolás, a csúszópénz ta­lán még soha nem kapott akkora szerepet, mint éppen most, a piacgazdaság kezdetén. Ami nem is csoda, hiszen korábban „csupán” kisebb-na- gyobb személyes előnyök megszerzése múlott az ügyesen elhelyezett tízezreken, most viszont vál­lalkozások léte vagy nem léte függhet attól, ki­nek az áruját veszik meg, ki juthat előbb hitel­hez, ilyen-olyan engedélyhez. Alighanem elkerülhetetlen tartozéka ez az ere­deti tőkefelhalmozás e késői korszakának. Ami­nek felismerése és elismerése persze nem jelent­heti azt, hogy az arra hivatott szervek ne tegye­nek meg mindent a. vétkesek felderítéséért, meg­büntetéséért. Még hatásosabb, ha mielőbb kié­pülnek azok a mechanizmusok, amelyek eleve kiiktatják a tisztességtelenségre alkalmat adó, csábító összefonódások lehetőségét. Mindez a hét eleji koalíciós egyeztetés egyik fon­tos megállapodásáról jut eszembe: a két párt ve­zetői elhatározták, hogy mindent megtesznek a gazdasági összeférhetetlenségről szóló törvény- javaslat beterjesztése érdekében, Tegyük hozzá rögtön, a szándék nem most fogalmazódott meg, az SZDSZ régóta szorgalmazza e jogsza­bály megalkotását. Az előző koalíció talán leg­nagyobb, mindenesetre a közvéleményt erősen irritáló hibája volt, hogy a hatalmon lévő pár­tok saját embereiket, gyakran országgyűlési képviselőiket helyezték el állami tulajdonú (vagy tulajdontöbbségű) cégek igazgatótaná­csaiba, felügyelő bizottságaiba. Szóltak emel­lett ésszerű érvek is - a közélet embere egyrészt tanácsaival segíthet a válsághelyzetek megol­dásában, másrészt a köz érdekeit szem előtt tartva ellenőrizheti a döntéseket, óvhatja az ál­lam tulajdonát. Biztosan volt erre példa, ám az még inkább valószínűsíthető, hogy volt ellen­példa is. Helyzetek és esetek, amikor a cég pro­filja és a fölé helyezett közember eredeti végzett­sége, korábbi munkája közötti hatalmas kü­lönbségek szinte törvényszerűen gerjesztették a gyanút: nincs másról szó, mint a pártmunka meghálálásáról jól fizető (mert ezek bizony jól fizettek) állásokkal. Ezek után mondanom se kell, egyetértek a kezdeményezéssel: országgyűlési képviselő ne legyen érdekelt igazgatótanácsban, felügyelő bizottságban. Hozzáteszem rögtön, csak így, megszorítások nélkül értek egyet a javaslattal. Nem. hiszem, hogy ez ügyben különbséget sza­bad tenni állami tulajdonú és magánkézben lévő vállalat között. Annál is inkább, mert re­mélem, hamarosan túl jut a társadalom azon az erkölcsi szinten, amikor a mindenkori ha­talom képviselőit kell korlátozni az efféle ho­noráriumok osztogatásában. A magántulajdo­nú gazdaság viszont mind erőteljesebb lesz, s ezzel párhuzamosan a verseny is mind kiéle­zettebbé válik. Akkor pedig különösen sokat érhet egy-egy (méltányosan honorált) képvise­lő a felső vezetésben, Közreműködése hatásos lehet piacok, megrendelések szerzésében, vagy akár csak abban, hogy az egyik cég hamarább juthat megbízható információhoz, mint a má­sik. Csak egyetlen példát mondok: nem mind­egy, hogy egy gazdasági vezető sajtónyilatko­zatokból próbál következtetni egy forintleérté­kelés időpontjára és mértékére; vagy erre vo­natkozó információit mondjuk az országgyű­lésgazdasági vagy költségvetési bizottságában dolgozó igazgatósági tagjától kapja. A különb­ség akár milliókban, tízmilliókban mérhető. S mondom, ez csak egyetlen példa... Sokan tudni vélik, a javaslatban (egyelőre legalá bbis) azért szerepel az állam i érdekeltsé­gű cégekre vonatkozó megszorítás, mert az új koalíció e téren értelemszerűen nem érintett; viszont magáncégek irányító-felügyelő testüle­téiben eddig is szép számmal voltak egykori el­lenzéki, most kormánypárti képviselők. A ma­gam részéről őszintén remélem, hogy a kor­mánytöbbség kihasználja ezt a remek alkal­mat, hogy a tulajdonviszonyok megkülönböz­tetése nélkül megszavazva. e törvényt, végleg eloszlassa a fenti, rosszindulatú feltéte­lezéseket. JEGYZET Légy tisztességes! Méhes László Amikor az újrakezdők évekkel ezelőtt - a megélhetés reményében - bizarrabbnál bi- zarrabb üzleti vállalkozásokba fektették né­hány százezres kölcsöntőkéjüket, kíváncsian vártuk, mikor kel ki az elvetett „csigamag", s milyen lesz a második évre garantált szokat­lannak, de gazdagnak ígérkező „termés". Vár­tuk a biohumuszból kinövő biokerteket, ahon­nan biozöldségetehetünk, s ha esetleg túl nagy lenne a kínálat (vagy csekély a kereslet), ak­kor a biogilisztát feletethetik majd a tyúkok­kal, s így biotyúk tojta biotojást ehet az ország. Lehet, sokan úgy képzelték: így kell ennek lenni, ez a jövő útja. Hamar világossá vált azonban, mennyire nem ez, s az első „kapi­talista élmények" után sokaknak csak a rossz szájíz maradt. Valamint az a felismerés, hogy nem minden gyári munkás született dörzsölt vállalkozónak. Az üzlet, az üzlet; a beugra­tás, az beugratás; a tisztesség... Az gyakran még ma is hiányzik az üzleti életből. Az egy­kori, önálló és új egzisztenciateremtő „népi játékban" elszólt pénzek eltörpülnek azon­ban a milliók mellett, amit - tisztelet illeti a kivételt - korlátolt feleiősségűek „tár- sasjátékoznak" el sajátos céljaik érdekében. S itt már nem csupán magányos játékosokról van szó, akik saját pénzükkel hazardíroznak. Saját felelősségükre, de mások jóhiszeműsé­gét kihasználva; legyenek azok alkalmazot­tak, beszállítók vagy társvállalkozások: ha va­laki túl nagyot bukik - a „dominó-elv" alap­ján -, magával ránt másokat is. S mit mond­hatnak azok, akik kezéből esetleg épp az ve­szi ki a munkát, aki kiemelte őket a munka- nélküliek népes seregéből: a tulajdon és a pénz diktál. Hiábavalónak tűnne a bizalom, ha az üzletek a földön köttetnek? A tisztesség parancsolata a mózesi kőtáblá­kon bár nem szerepel..., és még mennyi min­den hiányzik az egyértelmű megfogalmazá­sok sorából..., vagy talán - és ezt magam is jobban hiszem - ott van a sorok között ez is..., csak éppen olvasni kellene tudni..., legalább megpróbálni... ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) - A kis tételben folyó kereske­déstől eltekintve 404 üzletben összesen 544,480435 millió forint forgalmat bonyolított le az értékpapírtőzsde árfolyamértéken. A részvé­nyek forgalma 343 promt kötésben névértékben 41,1870 miihó forint, árfolyamértéken számolva pedig 85,691445 millió foiintot tett ki. Kárpótlási jegy Tőzsde Index (ideiglenes) szept. 7-én 1684,50 +6.30 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1994. szeptember 6. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Középárf. Angol font 165,87 168,87 167,07 Ausztrál dollár 79,56 80.90 79.83 Belga frank* 335.89 341.39 339,25 Dán kiróna " 17,51 17,81 ^ Finnmarka 21,28 21.62 21,47 Francis Mák'20,20 Holland forint 61.69 62.73 62,32 ír font 16.1,73 167,53 165(61 Japán-yen4 108,59 110.45 109,28 Kanadai dollar 76.57 »>.09 78.97 Kuvaiti dinar 360,28 366,94 362,40 Német ;naÁa^fi’=' 69,17 70,37;;3 Norvég korona 15,75 16,03 15,91 Óla«:. Knri* - 68,38 69,60 68.80 . Osztrák scluIP 983,36: 1000.06 993.42 Portugál escudo* 67,64 68.78 (68,3311 Spanyol peseta* 83,09 84,55 83,88 «PUrenk 87.34 SZMVmmf Svéd korona 14.00 14,24 14.14 " ITSA-doüár 107,32 109,12 107,96 ECU (KPi 131,90 134 14 133.20 A megadott számok 1 egységi-e értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
Oldalképek
Tartalom