Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-07 / 211. szám

10 ELETMOD Család 1994, Szeptember 7-, Szerda Családtörténetek (4.) Miskolc (ÉM) - A Miskolci Családsegítő Szolgálat Avasi Csoportja családtörténe­ti kutatási pályázatot írt ki az általános iskolák 7-8. osztályos tanulói számára, amelyben arra voltak kíváncsiak, meny­nyire ismerik a gyerekek családjuk múltját. Nem titkolt szándékuk volt, hogy a kutatáshoz nélkülözhetetlen beszélgetések által közelebb kerüljenek egymáshoz a nemzedékek. Sorozatunk­ban most a „Viharmadár” jelégével beér­kezett, egyik díjazott pályázatból köz­lünk részleteket. A nevem Sallai Rita. 1980. március 26-án lát­tam meg a napvilágot Miskolcon, a Semmel- weis-kórházban. Görömbölyön lakom a szüle­immel, a testvéremmel és az apai nagyszüle- immel. Eleinte mind a két család külön lakott, később a nagyszüleim a mellettünk lévő ház­telken egy kétszobás összkomfortos házat épí­tettek. Ezzel a megoldással most egy udvaron lakunk, és tudjuk egymást segíteni, ha szük­séges. így volt ez ezzel a pályázattal is, amit nagymamám segítségével tudtam megírni. Már régebben is sokat mesélt a falun töltött évekről, szokásokról, de öröm volt újra hall­gatni a jó öreg nagyi és papó néhol kacagtató, vagy éppen kemény megpróbáltatásokról szó­ló kedves történeteit. Ezért az o élettörténetü­ket és őseik életmódját mutatom be először. Nagymamám Taktaharkányban született 1926-ban. Hiába voltak szegények, a vallás, a hit erőt adott nekik. Nagyi papája a többi föld­művessel dolgozott naphosszat a földeken, míg a mamája a ház körüli teendőket látta el, s emellett varrónőként próbált pénzt keresni. Nagyi fiatalon veszítette el anyukáját, s test­vére és ő mostohát kapott. Kisöccsük is szüle­tett, akivel míg az új mama törődött, ők a ház­tartást és az állatok körüli teendőket látták el. Az életük egyre nehezebbé vált, a családnak el kellett adnia a földeket, a házat, és Miskolcra kellett költözniük. Nehéz volt újra kezdeni az életet, megszok­ni a városi légkört. Az édesapja a cementgyár­ban vállalt munkát, mint portás. Eleinte al­bérletben laktak, majd később saját házat épí­tettek. Az édesapja újra földet vehetett, és folytathatta az ősök által kitaposott utat. Nagyapám itt lakott Görömbölyön, ahová nagyiék költöztek, és itt is ismerkedtek meg. Papö édesapja vasutas volt, édesanyja pedig varrónő. Nagyapa a nyolc elemi után elvégez­te a tanító és kántorképző iskolát. Sokat küz­dött ezért. Mint említettem Görömbölyön is­merkedtek meg a nagyszüleim, egy bál alkal­mával. Nagyapám zenekarvezető volt, így minden bálon elhúzhatta kedvese nótáját. Az első kikosarazás után nem csüggedt él, hanem éjjeli szerenádokkal és virágcsokrok özönével próbálta elnyerni szíve hölgye kezét. Fárado­zásait végül siker koronázta. Akkoriban a fia­taloknak nem volt más szórakozásuk, csak a fonóban eltöltött délutánok, a bálok, a hetente egyszer tartott össztánc, az énekkari órák és az esti beszélgetések a kispadon. így nagyiék- nak volt idejük megismerni egymást mielőtt összeházasodtak. Édesapám megszületése után építkezni kezdtek, nagyi is munkát vál­lalt, papó pedig a görömbölyi római katoli­kus templom kántora lett. Azóta már nagyi nyugdíjas, papó pedig még mindig kántor­ként működik. A kertészkedés és a barkácsolás a hobbija a másik nagyapámnak, aki Diósgyőrben lakik a nagymamámmal. Nagyapa Tiszaderzsen szü­letett. Édesapja kovács volt, édesanyját korán elveszítette, de nemsokára kapott egy mosto­hát. Sajnos az új anyuka szívtelen volt, nagya­pának már tízévesen dolgozni kellett, asztalos- inas volt. Majd kovácsinasként tanult, és elvé­gezte a hat elemit. Mivel a falun nehéz volt a megélhetés, feljött Miskolcra, és gyári munkás lett az LKM-ben. Elvégezte a nyolc elemit és a technikumot. így fokozatosan de biztosan ju­tott egyre feljebb a ranglétrán, amíg művezető nem lett. Ekkorra már nagymamával házasok voltak. Nagyi Adácson született három testvérével együtt. Édesapja gőzekével járt szántani falu­ról falura, édesanyja pedig a háztartást vezet­te. Végül Ernődön telepedtek le, ahol nagyi el­végezte a hat elemit. Itt ismerkedett meg nagyapával egy szüreti mulatság alkalmával. Nagyapa ugyanis alkalmi kovács- és asztalos munkával próbálta fedezni tanulmányait. így vetődött el Ernődre is. A két fiatal első látásra egymásba szeretett. Az esküvő után Miskol­con telepedtek le, ahol eleinte albérletben lak­tak, majd a harmadik gyerek megszületé­se után hozzákezdtek a saját házuk építé­séhez. Mikor mindhárom gyerek kirepült a családi fészekből, hamar vigaszt leltek a hat unokában. Anya és apa egy kiránduláson ismerkedtek meg. Apa egy éven keresztül ostromolta őt, vé­gül összeházasodtak. Anya a gimnázium után tovább tanult, apa pedig az LKM-ben dolgo­zott. Az esküvő után Görömbölyön éltek. A la­kodalom után 3 évre megszületett a nővérem, és újabb 3 év elteltével én. Még mindig szíve­sen hallgatjuk apa és anya gyerekkori történe­teit, apa csínytevéseit, a lovak iránti szerete- tét, és anya történeteit az akkori életről. Őszi életmódváltozás a családban Miskolc (ÉM - LGY) - Vége a reg­geli lustálkodásoknak, a tíz­órás kényelmes reggeliknek, az esti játszótéri rajcsúrozások- nak. Ébresztő fél hétkor, nem piszmogunk a kakaóval, gyors puszi Anyunak és Máténak, ha ébren van, aztán tűnés az isko­lába. Ott ez is, az is éri az ember fiát, de ki lehet bírni. Egy óra körül ismét otthon. Kis szieszta anyu jó főztje után, aztán pá, pá mindenkinek, vár a magányos íróasztal a szoba sarkában. Még jó, ha két óra alatt lezavarja az ember. Ez az idén már egyálta­lán nem biztos, merthogy a har­madik, a hetedik nehezebb egy kicsit. Estefelé lent várnak a srácok, egy jó kis buli a téren. Tévé alig, vacsora, fürdés és jó éjszakát, fiam.- Az egész család élete megváltozik ilyenkor egy picit - mondja Koszt- rub Istvánná, három kislegény édes­anyja. Az augusztus vége már az is­kola jegyében telt. Megvettük a fii- zetcsomagot a harmadikos Dávid­nak és a hetedikes Szabolcsnak. A kisebbnek tolltartó is kellett, mert elrongyolódott a tavalyi. A könyve­ket sima, barna csomagolópapírba kötöttük, azért, mert a műanyag egyrészt drága, másrészt pedig nem méretre szabott, csúnyán csúszkál­nak benne a könyvek. A füzeteket átlátszó borítóba kötötték a fiúk. Vettünk irónokat, ceruzákat, radí­rokat. Nem kerültek túl sokba, mert a féljem felfedezett egy Piért- lerakatot, ahol minden olcsóbb.- Köpeny, tornafelszerelés, ün­neplő ruha: szeptemberi kiadások.- Köpenyük van, tomaruhájuk, tornacipőjük is. Jó még rájuk a ta­valyi ünneplő ruha is. Az a szeren­csénk, hogy Szabolcs kinőtt holmi­ját, már ami nem megy tönkre, Dá­vid el tudja hordani. így lesz ez majd később Mátéval is. Cipőt ter­mészetesen vennünk kell, abból so­ha nincs elég. Kosztrubéknál is úgy szokás, mint sok más családnál, az évnyitóra együtt megy a család, a szülők is elkísérik a fiúkat. —Most megtehetjük, mert ezen a héten szabad a délelőttöm, éjszakás vagyok - mondja Kosztrub István, aki vájár Lyukóbányán. - A felesé­gem pedig gyesen van a kicsivel. Márciusig.- A TAKISZ-nál ügyviteli alkal­mazottként dolgoztam, szeretném, ha visszavennének. Hivatásos anya Csomagolás, megkezdődött az iskola leszek a kicsi nyolcéves koráig, de egy négyórás állásra nagy szüksé­günk volna. A pénz miatt. Minded­dig szerencséseknek mondhatjuk magunkat, állása van a férjem­nek, én is munkából jöttem gyesre. De a munkanélküliség réme itt ólál­kodik. A falvakba sorra bevezették a gázt, a bányászok félnek, nem kell majd a szén...- Mennyi pénzből él az öttagú család?- A férjem fizetése a családi pót­lékkal együtt 36 ezer forint, az én gyermekgondozási segélyem 6200 forint. Telkünk van a Nyéki-he­gyen, ott megterem a krumpli, a borsó, a zöldség, a gyümölcs. Sok mindent tartósítottam az elmúlt he­tekben. Ha valamiből kevés terem, vagy elfogy, kapunk a mályi és a rátkai szülőktől. Ez nagy szerencse.- Hogyan telt a nyár?-Háromszor voltunk strandon. Fotó: Fojtán László Úgy, hogy az egész családdal és egész napra. A fiúk sok időt töltöt­tek a nagyszülőknél. Bicikliztek, fü- rödtek a tóban, játszottak.- Jó volt a nyár, de rövid volt - mondják a fiúk.- A tanulással nemigen gondol­tak, elvégre azért vakáció a vakáció, hogy pihenjen az ember gyereke. Igaz, Szabolcs sokat rajzolgatott- a rajz és a technika a kedvenc tantár­gya - de ez nem sorolható a kötele­zően unalmas elfoglaltságok közé.- Mi a legjobb ezekben a szep­tember elejei napokban?- Hogy újra találkozhatok a ba­rátaimmal - mondja Dávid. - Kevés osztálytársammal futottam össze a nyáron.- Mi az a legközelebbi ünnep, amelyet nagyon vártok?- A Mária nap, az egyik nagyma­ma névnapja. Aztán Dávid születés­napja október 16-án. És a kará­csony, a téli szünet! A világ legidősebb kismamája 62 éves Róma (MTI) - A közelmúltban egészséges fiúgyermeket szült egy római szülőotthonban Ros- sana Dalia Corte, aki a maga 62 és fél évével minden bizonnyal a világ legidősebb kismamája. A Riccardo névre elkeresztelt kisfiú 3270 gramm súllyal született. Az édesanya és gyermeke teljesen egészséges, s a szülésnél is csak azért kellett császármetszést alkal­mazni, mert Dalia Corte asszony el­ső gyermekét császármetszéssel hozta világra. A nagymama-korban lévő Dalia Corte asszony esete már a terhesség idején nagy vitákat vál­tott ki Olaszországban. Itáliában egyélőre nem szabályozza törvény a mesterséges megtermékenyítést, egyedül az olasz bioetikai tanács­nak van egy határozata, mely tiltja az 51 évesnél idősebb asszonyok esetében ezt a beavatkozást. A tilal­mat éppen a mostani eset nyomán mondták ki idén júniusban. Ä szak­emberek és a szakértők többsége az ellenpártot gyarapítja. Első számú érvük az, hogy az 51 éves kornál idősebb nők esetében tízszeresére emelkedik a szülésnél bekövetkező halál valószínűsége. A statisztikák szerint a húszas éveikben járó nők­nél 100 ezer szülő asszony közül csak 20 hal meg. Az ügyben hallatta szavát a katolikus egyház is: úgy foglalt állást, hogy a mesterséges megtermékenyítés módszerével nem szabad megsérteni a természe­tes biológiai ritmust, még akkor sem, ha a leendő szülők minden más követelménynek megfelelnek. A családot pedig tervezni kell... Az oldalt szerkesztette: Kovács Judit Budapest (MTI) - A családterve­zési programokra jelenleg a fej­lődő világban az állami kiadá­soknak nem egész két százalé­kát és az összes nemzetközi se­gélyeknek szintén ugyaneny- nyied részét fordítják, miköz­ben a fejlődő országokban 120 millióra tehető azoknak a nők-’ nek a száma, akik nem akarnak terhesek lenni, de mégsem alkal­maznak családtervezési módsze­reket. Ennek következtében minden öt terhesség közül egy, nem tervezett és nem kívánt. Semmiképp nem lehetetlen annak a célnak az elérése, hogy 2000-ig ál­talánossá váljanak a családtervezé­si szolgáltatások - írja egy New York-i székhelyű nemzetközi szervezet, a Népesedési Tanács el­nöke, Margaret Catley-Carlson, az UNICEF The Progress of Nations című kiadványában. Kifejti, hogy az ilyen áttörésnek öt jótékony hatása lenne:- A gyermekágyi elhalálozások 50 százalékkal csökkennének a fej­lődő országokban, ha megbízható családtervezési módszerek birtoká­ba jutnának azok a nők, akik nem kívánnak újabb terhességet. Évente félmillió fiatalasszony hal meg a terhességgel és a szülés­sel összefüggő okok miatt - Indiá­ban egy hét alatt többen, mint Eu­rópában egy év alatt.- Gyökeresen csökkenne a mes­terséges terhességmegszakítások száma, amely a fejlődő világban évi 25 millióra tehető, az iparilag fejlett országokban pedig még többre.- A gyermekhalandóság 30 szá­zalékkal csökkenne, mert az öt éven aluli gyermekek halálának oka leg­többször azzal függ össze, hogy any­juk előző szülésétől számítva két éven belül születtek, illetve 18 éven aluli, vagy 35 éven felüli anyától. A születések elhalasztása arra az idő­re, amikor az anyák valóban terhe­sek akarnak lenni, az öt éven aluli­ak elhalálozását 24-30 százalékkal csökkentené.- Javulna a fiatal lányok helyze­te. A18 éven aluli anyák számára a szüléskori halálozás veszélye há­romszor nagyobb, mint a 20-29 éves anyák esetében. A túl fiatal anyáié­nak általában abba kell hagyniuk az iskolát, közülük csak nagyon ke­vesen fejleszthetik képességeiket.- A családok új módon gazdál­kodhatnának anyagi eszközeikkel. Afrika kivételével a férjes asszo­nyoknak a fele nem akar egynél több gyermeket, Afrikában pedig 50 százalékuk későbbre szeretné ha­lasztani a második szülést. Amikor a nők és a családok a már meglévő gyermekeknek és sa­ját maguknak szentelhetik energiá­jukat és anyagi erőforrásaikat, ja­vul a családok táplálkozása és a gyermekek gondozása, a nőknek pe­dig több energiájuk és idejük jut sa­ját helyzetük javítására. A népesedési problémával kap­csolatban figyelembe kell venni, hogy az ipari országokban születő gyermekek mindegyike 20-30-szor többet fogyaszt el élete során a világ erőforrásaiból, mint a fejlődő orszá­gokban születettek, az északi félte­kén pedig a fogyasztás jelenlegi rendszere jelenti a legnagyobb köz­vetlen veszélyt a bioszférára. Az is tény azonban, hogy a déli féltekén a gyors népességnöveke­dés máris tönkreteszi a környeze­tet és sók százmillió ember gazda­sági kilátásait. Az év édesanyja Budapest (MTI) - Az Art XXI. Mű­vészetpártoló Alapítvány az idén is meghirdeti az év édesanyja ’94 - a család éve című versenyt. A család összetartásában, biztonsá­gában, a gyereknevelésben a legna­gyobb szerepet az édesanyák vállal­ják. Az At XXI. Művészetpártoló Aapítvány idei vetélkedőjén azt kí­vánják bemutatni, hogy egy kis oda­figyeléssel a női szépség megőrizhe­tő, a külső - az évek múlásával, a család gyarapodásával is - kelle­messé, vonzóvá tehető. A versenyre a Magyar Rádió és Te­levízióújság 37., 38. és 39. számá­ban megjelenő jelentkezési lap ki­töltésével lehet jelentkezni. A vetélkedő és a gálaműsor terve­zett időpontja 1994. december 4-e, vasárnap. Létminimum Miskolc (ÉM) — A létminimum összege júliusban a két felnőttből és két 15 éven aluli gyermekből álló városi családban 53 ezer forintra emelkedett. Ez egy családtagra szá­molva 13 ezer 250 forintos létmini­mumnak felel meg, ami egy hónap alatt 170 forinttal emelkedett. A négytagú család megélhetési kőik sége tehát júliusban 700 forinttal lett több. A Központi Statisztikai Hivatal fel­mérése szerint a legtöbbe az aktív korú városi egyedülállóknak kerül a létfenntartás. Esetükben a létmi­nimum 18 ezer 600 forint. A legol­csóbban azok a községi családok él­nek, amelyekben két kereső felnőtt, négy 15 éven aluli gyermeket tart el. Nekik a megélhetés havi 62 ezer 900 forint, ami egy családtagra szá­mítva 10 ezer 480 forintos létmini­mumot jelent. Bébi-papi Miskolc (ÉM) - A csecsemők és kis­gyermekek ételének biztonságos el­készítéséhez nem árt tudni néhány egyszerű, de annál fontosabb alap­szabályt. Már a bevásárláskor ügyeljenek arra, hogy a szatyorban ne tegyék egymás tetejére azokat a termékeket, amelyek összekenhe­tik, szennyezhetik egymást. A nyersanyagok előkészítésénél a nyers húst, a baromfit, a héjas to­jást és a földes zöldséget mindig szennyezettnek kell tekinteni, és az ezek mosására használt edényeket más célra nem ajánlatos használni. A babának szánt gyümölcs héját alaposan meg kell mosni akkor is, ha lehámozzák, ezt kell tenni a déli­gyümölcsöknél is felhasználás előtt. Csecsemőnek tojást csak alapos, legalább 10 perces hőkezelés után, keményre főzve szabad adni. Soha ne adjanak viszont nyers, vagy ép­pen csak leforrázott csirkemájat, nyers tojássárgáját, lágytojást, ma­dártejet, krémest stb. A sütés-főzés mindig alapos legyen és a kóstoláshoz ne főzőkanalat használjanak, vagy az ételbe már­tott ujjúkat nyalják meg, hanem tiszta fémkanalat használjanak. A elkészült ételt hideg vízbe állítva gyorsan hűtsék le, és ne hagyják hosszan állni szobahőmérsékleten. A csecsemő vagy a kisgyermek étke­zőedényeit, poharát, cumisüvegét teljesen elkülönítve, nagyon alapo­san kell elmosni, és célszerű kifőzni, ám a törölgetést mellőzni kell. A megtisztított edényeket tiszta, va­salt ruhára rakva és azzal letakar­va kell tárolni. Karitász-ház Székesfehérvár (MTI) - Idősek klubja, házi gondozási szolgálat, ön­kéntesek képzése, a rászorulóknak olcsóbban árusító, úgynevezett szo­ciális bolt, előadó- és oktatótermek kapnak helyet a Prohászka Otto­kárról elnevezett székesfehérvári Karitász-házban. Az épületet - amely az egykori szovjet laktanya része volt - a megyei jogú város ön- kormányzata ingyenesen bocsátot­ta a szeretetszolgálat rendelkezésé­re. A század eleji, nagyon rossz álla­potban levő épületet a Magyar Kari- tász Szervezet adományokból, vala­mint a Népjóléti Minisztérium tá­mogatásával újítja fel. Úgy terve­zik, hogy legkésőbb a jövő év elején meg is nyitják. Az intézmény célja az, hogy a szeretet jegyében össze­fogja a közösségeket, helyet adjon egyházi és kulturális programok le­bonyolításához, s a szervezet ön­kéntes segítőinek a képzéséhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom