Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-01 / 206. szám

1994. szeptember 1., csütörtök L. évfolyam, 206. szám Többen tartoznak a MIK-nek A lakbéremelés jótékony ha­tással volt a miskolciak la­kásvásárlási kedvére. Az in­gatlankezelők szerint viszont romlott a bérlők fizetési mo­rálja. (4. oldal) Nyereségessé vált a cementgyártás Túljutott az évek óta tartó re- cesszión a Hejőcsabai Ce­ment- és Mészipari Rész­vénytársaság. Már az idei év eddig eltelt időszaka is sike­res volt. (7. oldal) Nem csodabogár, szerves egység Tavaly még kétséges volt, el­kezdi-e következő évét á Te­leki Tehetséggondozó Szak- kollégium. Ma már ilyen gon­dok nincsenek, de változások vannak. (8. oldal) BORSOD - ABAÚJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Több elsős az iskolákban Budapest (MTI) - Másfél millió ál­talános és középiskolás diák számá­ra kezdődik az új tanév szeptember elsején az országban. Az előző tan­évhez képest valamelyest emelke­dik az általános iskolák első osztá­lyosainak száma: tavaly 125 ezer, az idén százharmincezer kisdiák kezdi meg tanulmányait, az alapfo­kú oktatási intézményekben. A szakközépiskolák és a gimnáziu­mok pedig 135 ezer elsős diák okta­tását kezdik meg az új tanévben. Tavaly ennél valamivel több, 149 ezer első évfolyamos tanuló volt a középfokú oktatási intézményben. Az előrejelzések szerint az idei tan­év indulásakor sem lesz zökkenő- mentes a tankönyvellátás. Miniszteri tanévnyitó Gyöngyösön Gyöngyös (MTI) - A kormány arra törekszik, hogy valóban elinduljon az oktatásnak az a tartalmi moder­nizációja, amelyre oly régen vár a magyar társadalom - jelentette ki Fodor Gábor kultuszminiszter szer­dán Gyöngyösön, egykori iskolája, a Berze Nagy János Gimnázium tan­évnyitó ünnepségén. Az oktatásügy legfőbb gondjairól elmondta: a tan­könyvek színvonala alacsony, ugyanakkor áruk egyre növekszik, ami már-már elérhetetlenné teszi azokat a szociálisan hátrányosabb helyzetű családok számára. A hazai iskolaszerkezet máig tisztázatlan, és a nemzeti alaptanterv körül sem tudnak nyugvópontra jutni a viták. Az egyik legsúlyosabb probléma­ként említette a pedagógusbérek kérdését. Hangsúlyozta: azt az ál­dozatos munkát, amelyet ebben az országban a pedagógusok végeznek, és amelyért eddig kevés köszönetét kaptak, illik végre meghálálni. Horn látogatása az MTA-ban Budapest (MTI) - Horn Gyula mi­niszterelnök szerdán látogatást tett a Magyar Tudományos Akadémián - tudatta az MTI-vel az Akadémia sajtótitkársága. A közlemény sze­rint: „Kosáry Domokos, az Akadé­mia elnöke átadta Horn Gyula kor­mányfőnek a Magyar Tudományos Akadémiának a kormányprogram­ról kialakított véleményét. A talál­kozón, amelyen az Akadémia Veze­tői Kollégiumának tagjai is részt vettek, kötetlen beszélgetés alakult ki az ország és ezen belül a gazda­ság, a kultúra és oktatás, valamint az Akadémia és általában a hazai tudomány helyzetéről.” A Társadalmi Kamara az energiaáremelésrol Budapest (MTI) - A Társadalmi Kamara javasolja: az energia árá­nak emelése előtt kötelezzék a szolgáltató vállalatokat arra, hogy elhelyezett, illetve befekte­tett pénzeszközeikről nyilatkozza­nak, és ezt hozzák nyilvánosságra. A Társadalmi Kamara tiltakozik a Magyar Energia Hivatal javaslata ellen. A szervezet úgy véli, a lakos­ság életkörülményeit ilyen jelentős mértékben rontó döntésben nem kerülhetők ki olyan fórumok, mint a parlamenti bizottságok, az ÉT. A szervezet kifogásolja azt is, hogy szakértőit nem vonták be az intéz­kedés előkészítésébe, holott a koa­líciós pártok programnyilatkozatai nem ezt ígérték. Istennek ajánlott tanévkezdet Megnyitotta kapuit a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium Az első tanévnyitón Seregély István egri érsek mondott szentmisét Miskolc (ÉM) - Tanévnyitó szentmise az avasi Ige templo­mában, iskolaavató, a gimnázi­um főépületének felszentelése, zászlóelhelyezés, az iskolai jel­vények átvétele, végül pedig agape (szeretetlakoma) a gim­náziumban. így kezdődött teg­nap az új tanév egy új iskolá­ban, a miskolci Fényi Gyula Je­zsuita Gimnáziumban.-1994. augusztus 31. Az egyház és Miskolc életében számottevő ese­mény a mai nap, mikor megnyitja kapuit a Fényi Gyula Jezsuita Gim­názium az elsősök előtt, hogy Isten segítségével évszázadokon keresz­tül értékes nemzedéket neveljen a hazának, az egyháznak. Minden emberi ünnepélyességet azzal sze­retnénk hatékonnyá tenni, hogy Is­tennek ajánljuk a kezdetet - mond­ta a szentmise köszöntőjében Sere­gély István egri érsek. Horváth Tibor SJ. igazgatótól megtudtuk, hogy tizenkét tanár (négy jezsuita) segítségével hetven- három 10-11 éves diák kezdi meg ebben az új iskolában ma a tanul­mányait, s folytatja nyolc éven át, merthogy nyolcosztályos gimnázi­umról van szó. Bár a körülmények még nem optimálisak, az építkezés még éveken át folyik majd, hiszen kell könyvtár, rendház, kollégium, sportcentrum, mégis rendben kez­dődhet az év. 1949 óta (amikor is bezáratták a jezsuita iskolákat Ma­gyarországon) ez az első jezsuita kö­Fotók: Farkas Maya zépiskola hazánkban. Névadóként Fényi Gyulát, a világhnú magyar csillagászt, jezsuita szerzetest vá­lasztottak, aki a század első felében a kalocsai gimnázium tanára volt. A gimnázium kollégiumát Szent Lászlóról nevezték el. Ez szinte ma­gától adódott, hiszen az első tanévre esik Szent László halálának 900. évfordulója. Ugyanakkor a nagy ki­rálynál csodálatosabb eszménykép­re alig találhat rá a magyar fiatal. A jezsuita nevelés az állandó jobbra, többre törekvést igyekszik felkelteni diákjaiban. Ezt fejezi ki a rendalapító Szent Ignác a „Magis” (jobban) jelszóval. Arra a program­ra szeretné meghívni az embert, hogy élete mar itt a földön a meg­kezdett örök élet legyen. Ez volt a legnagyobb katasztrófa Az 1878-as nagy árvízre emlékeztek a megyeszékhelyen Miskolc (ÉM) - Az 1878-as mis­kolci árvíz áldozataira emlékez­tek tegnap délután négy órakor a Szent Anna-templom előtti té­ren. A rendezvényen „Az embe­rért és Miskolcért” Alapítvány kuratóriumának, illetve az ah­hoz csatlakozott társadalmi szervezeteknek és egyesületek­nek a képviselői vettek részt. A rövidre fogott ünnepségen Dob- rossy István, a megyei levéltár igaz­gatója mondott beszédet. Egyebek között arra emlékeztetett: a várost ért szerencsétlenségek legnagyobbi­ka volt ez a 116 évvel ezelőtti kataszt­rófa, emlékmű mégis csupán ötven esztendő elteltével épült a Szent An­na-templom előtt. Az emberért és Miskolcért Alapítvány tagjai idén im­már ötödik alkalommal helyezték el a megemlékezés virágait itt. A megemlékezést követően első­ként Szita Lajos, a kuratórium elnö­ke, majd Halász Rózsa alpolgármes­ter koszorúzta meg az emlékművet. Ugyancsak tegnap délután ad­ták át a Kós-ház földszinti kiállító termében az alapítvány által kiírt pályázat díjait. Nyolc pályázó 330 ezer forintot vehetett át. A gyer­mekrehabilitáció segítésére kapott százötvenezret Peja Márta főorvos, míg az Egészségügyi Főiskolai Kar hallgatói ötvenezer forinthoz jutot­tak házi beteg-utógondozó tevé­kenységük támogatásaként. A rosszindulatú daganatos betegség­ben szenvedő, az előrehaladt stádi­umba került emberek magas szin­tű ápolását, életminőségük javítá­sát tűzte célul az Erzsébet Hospice Alapítvány - ugyancsak 50 ezer fo­rinttal támogatták őket. Rajtuk kí­vül az alapítvány díját vehette még át a Bársony János utcai Általános Iskola, a József úti Napközi Ottho­nos Óvoda, a Görömbölyi Kulturá­lis Egyesület, az Avasi Arborétu­mért Baráti Kör és Alapítvány képviselője, valamint a rászoruló, idős embereket segítő Horváthné Pozsonyi Szilvia. 116 évvel ezelőtt pusztított a hatalmas árvíz Miskolcon. A város történeté­nek legnagyobb katasztrófájára emlékeztek tegnap.-KOMMENTÁR Pont Buidos Attila Kuncze Gábor azt mondja: a parlament át­világítását követően érdemes lenne az ügy­nökkérdést végre levenni a napirendről. A belügyminiszter nyilván tudja: a jelenleg regnáló koalíció rendelkezik akkora több­séggel, hogy bármikor tetszése szerint mó­dosíthatná az ügynöktörvényt. Ráadásul az sem lehet titok előtte, hogy a társadalom egy része ezt megértéssel fogadná. Hiszen politikai elemzők szerint 1990- ben nem kis szerepe volt az SZDSZ vá­lasztási vereségében a párt vehemenciá­jának. Annak, ahogyan firtatták a korábbi évtizedekért viselt felelősséget, s mondjuk éppenséggel ők hozakodtak elő elsőként a „spiclitörvény" tervével is. Mint ahogy ugyanezek az elemzők mostanában azt is mondják: az MSZP és a szabaddemokraták azért - is - kaptak több szavazatot a válasz­tóktól 1994-ben, mint mások, mert az elő­zőleg kormányon volt MDF-fel, KDNP-vel, EKGP-vel ellentétben nem akarták tovább hánytorgatni a múltat. Szóval a belügyminiszter úr tudhatja ezt, de egy óvatos politikus persze azt is tud­ni szeretné: nem próbálna-e politikai tő­két kovácsolni magának az ellenzéke ab­ból, ha a fenti kijelentése értelmében kez­deményezné a törvény módosítását. Az ellenzék ebben az ügyben nincs egy platformon, és - mondjuk így -már-már bá­gyadtan reagált. Boross Péter ex-kormány- főaz MDF részéről például elismerte: „gon­dot jelenthet az átvilágítandók széles kö­re." Az FKGP-s Tímár György úgy látja: öt évvel a rendszerváltás után „nevetséges a törvény végrehajtása, hiszen az csak lát­szat-igazságtételt jelentene". A szabadde­mokrata Kőszeg Ferenc egyetért - naná - a belügyéri javaslattal: az előző parlamen­ti ciklus kezdetén kellett volna rendelkez­ni az ügynökök átvilágításáról. Az egyik na­pilap által megkérdezett politikusok közül csupán a KDNP-s Gáspár Miklós tartja vál­tozatlanul szívügyének jelenlegi formájá­ban az ügynöktörvényt. Kuncze Gábornak minden bizonnyal iga­za van abban, hogy a volt szocialista or­szágokban sehol sem sikerű It ezt a kérdést megfelelően megoldani. Pontot kellene tenni ennek a dolognak a végére. Lehet, hogy úgy is lesz, ahogy mondja. Amitől persze koránt sem borul még egy­más kebelére az ország. És ez így van rend­jén. Vannak dolgok, amiket nem lehet megbocsátani, vagy ha mégis, akkor sem lehet elfelejteni. A kérdés csupán az, hogy ez kinek-kinek a magánügye marad-e, az államnak pedig jut-e ideje értelmesebb dolgokkal foglalkozni. Azt hiszem, mindenkinek lenne néhány tippje, hogy mivel. Kedvező időjárás Budapest (MTI) - Szeptemberben várhatóan kedvez majd az időjárás a mezőgazdasági munkáknak. A hónap első napjait kivéve vi­szonylag száraz időjárásra lehet számítani. Az átlagos hőmérséklet 15 és 20 fok között alakul, a hónap elején esetleg még magasabb is lehet. Általában országszerte napos időre lehet szá­mítani ami kedvező a betakarítási munkák­hoz. A meteorológus nem tartja valószínűnek, hogy szeptember közepén a hajnali órákban esetleg mái'talaj menti fagyokra is lehetne számítani. Am éppen az elmúlt napokban esett jelentős mennyiségű csapadék ezt nagy •valószínűséggel meggátolja. Talaj menti fagy szeptemberben a hajnali órákban esetlegesen az úgynevezett egy-két fagyzugban alakulhat ki, például az Eszaki-középhegység egy-két völgyében. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom