Észak-Magyarország, 1994. augusztus (50. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-22 / 197. szám
4 A Itt-Hon 1994. Augusztus 23., Kedd Rendőrőrsöt avattak Krasznokvajdán Krasznokvajda (ÉM - B.Gy.) - Az ország egyik legelmaradottabb térségében, Csereháton is megemlékeztek az önkormányzatok államalapító István király ünnepéről. Augusztus 18- án, csütörtökön ünnepélyesen avatták fel a krasznokvajdai rendőrőrsöt. Ennek megvalósításában jelentős szerepet vállalt a Belügyminisztérium, az ORFK, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság és az Encsi Városi Rendőrkapitányság. Az önkormányzatok átérezték, hogy a régióban sürgősen javítani kell a köz- biztonság helyzetét, ezért az anyagi terhek egy részét is átvállalták. A krasznokvajdai rendőrőrs épületét 4,6 millió forintért vásárolta meg a Belügyminisztérium, majd átadta üzemeltetésre a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányságnak. Mivel Krasznokvajdán kívül 14 települést látnak majd el, ezért a 15 érintett ön- kormányzat: Krasznokvajda, Abaúj- lak, Alsógagy, Büttös, Csenyéte, Fel- sőgagy, Gadna, Gagyapáti, Gagybátor, Gagyvendégi, Kány, Keresztéte, Pam- lény, Perecse és Szászfa 2,6 miihó forintot adott össze a létesítmény felújítására. A felszerelési költségeket a rendőrség „állta” mintegy kétmillió forint értékben. A rendőrőrsön nyolc rendőr teljesít majd szolgálatot. Az őrsparancsnok szolgálati lakást kapott Krasznokvajdán. Az állományba tartozik még három polgári alkalmazott is, akik az ön- kormányzat közhasznú munkásaiból kerültek ki. A krasznokvajdai rendőrőrsön dolgozók komfortját szolgálja az a telepített Prima-gáztartály, amelyből a téli hónapokban - földgázvezeték híján - fütik az épületet. Krasznokvajda térségében egyébként - mint ahogy ezek a mutatók országosan is emelkednek - elharapóztak a kisebb-nagyobb bűncselekmények. Egész évben sorozatosak a tyúk-, a fa- és terménylopások, a garázdaságok. Sajnos halálos kimenetelű erőszakos cselekmény is előfordult már. Az itt élők biztonságérzetéhez járul hozzá a krasznokvajdai önkormányzat és az Encsi Városi Rendőrkapitányság kezdeményezésére megépített rendőrőrs Krasznokvajdán, amelynek ünnepélyes átadása augusztus 18-án volt egy falunap keretében. A Krasznokvajda sportpályáján megtartott egész napos rendezvényen elő- • szőr a 15 település lakosait és polgár- mestereit köszöntötte a házigazda Pintér István helyi polgármester. Ezt követően dr. Túrós András rendőr vezérőrnagy, az ORFK közbiztonsági főigazgatója avatta fel a krasznokvajdai i rendőrőrsöt. Ezután rendőrségi bemu- 1 tatók következtek, majd szabadtéri \ bállal fejeződött be a program. Mi is az az Apostoli Exarchátus (2) Szikszó (ÉM)- Hogyan alakult a papnevelési- Korábban növendékeink Bécs- ben és Budapesten tanultak, a nyíregyházi szeminárium megnyitásától, 1950 óta, legtöbben ott végeztek. Kicsinységünk ellenére is a '60-as évek második felétől bőven volt papnövendékünk saját területünk ellátására, s jutott közülünk jó néhány a hajdúdorogi egyházmegye szolgálatára is. Még a szülők is részt vállaltak a képzés anyagi terheiből. Talán ez a bőség és az áldozat is kifejezte hithűségünket és élni akarásunkat. (A legtöbb papnövendék: Raka- ca, Viszló, Múcsony, Edelény, Homrogd, Felsővadász, Csobád és Ináncsról került ki.) Menjünk tovább a történet fonalán...- Dudás Miklós püspök úr - aki két társammal együtt 1971 augusztus 8-án minket szentelt föl utoljára - 1972-ben meghalt, s halála után 1972-től dr. Timkó Imre professzor lett a hajdúdorogi egyházmegye kormányzó helynöke és egyben a Miskolci Exarchátus kormányzó helynöke is, s később a pápa által is megerősített kormányzója. Ekkor az egyházmegyei iroda ismét Múcsonyba került, dr. Gulovics Andor múcso- nyi parókus lett az irodaigazgató. És még egy fontos tény: 1975 óta dr. Keresztes Szilárd, a jelenlegi hajdúdorogi püspök először általános helynökként, jelenleg pedig kormányzóként vezeti a Miskolci Exarchátust. Az ő jóvoltából egyházmegyénk gazdasági hivatala az elmúlt évben visszakerült a megye- székhelyre, Obbágy Miklós ózdi konzultor, diósgyőri lelkésszé történt kinevezésével. De ez már a jelen krónikájához tartozik. Petress István: Előzőleg szóltunk a Miskolci Exarchátus történelmi múltjáról, most szóljunk a jelenéről és a jövőjéről is.- Dr. Petrasevits Dénes: Jelenleg dr. Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyéspüspök, egyúttal a Miskolci Apostoli Kormányzóság exarchája, az egyházmegyei iroda Múcsonyban működik, Béres Miklós helynök a vezetője. Gazdasági hivatalunk központja Diósgyőrben van, Obbágy Miklós parókus, az ökonómus. A püspök tanácsadó szerve a hattagú konzultori testület, amelynek véleményét minden fontos dologban kikéri. Működnek az egyházmegyeibizottságok, a papi szenátus, a szentszéki bíróság és minden parókián saját lelkész működik. A 30 parókia híveinek összlétszáma 18 ezer. Régebben ez jóval több volt, sajnos a területről - a tsz-szerve- zés és kényszerű iparosodás során - sokan elköltöztek. A helyben maradt hívők fokozott áldozatot vállalnak a templom építése, renoválása, a parókiák fenntartása, építése, s az anyagi feltételek megteremtése vonatkozásában. (Nemrég készült el az encsi templom, most épül a kazincbarcikai és most kezdődik az új ózdi templom építése. A közelmúltban létesült gk. kápolna, vagy kis templom Bódvarákón, Bódvaszilason, Kázsmárkon, Halmajon és legutóbb Hernádvécsen.) P.I.: A közelmúltban tartott jubileumi megemlékezésről is ejtsünk néhány szót.- Dr. P.D.: A jubileumi megemlékezés a július 24-ei máriapó- csi Illés-napi búcsún volt. Több mint húsz papunk és sok hívünk vett részt rajta, Béres Miklós püspöki helynök vezette a liturgiát, amelyben Dobos Imre abodi lelkész ezüstmisés áldást adott és Obbágy Miklós ökonómus mondott ünnepi szentbeszédet. P.I.: A jövőt illetően milyen reménye van az exarchátusnak?- Dr. P.D.: A jövőt illetően reményünk az - ami az exarchátusok esetében általában meg- valósul(t) -,hogy mint minden ilyen csonka egyházi terület, vagy ideiglenes egyházi intézmény eddig elnyerte, úgy belátható időn belül a miskolci exarchátus is elnyeri eddig tartósan funkcionáló egyházi életének méltó jutalmát, a szervezett egyházmegyei minőséget. Ebben nemcsak régebbi papjaink álma és a jelenlegi papság vágya teljesülne, hanem reményünk szerint, ez része lenne a magyar görög katolikusság szervezeti továbbfejlődésének, a metropólia megalapításának, amelyben a hajdúdorogi egyházmegye mellett a miskolci exarchátus jogutóda - mint egyházmegye - lenne a másik szervezeti egység. P.I.: És melyik lenne a harmadik szervezeti egység?- Dr. P.D.: A harmadik (szervezeti egység) a budapesti püspöki helynökség továbbfejlesztése lehetne, amelynek szintén egyházmegyévé történő szervezése azért lenne ideális, mert a terület nagysága miatt innen történhetne a Dunántúlra költözött híveink és az ott alapított parókiák, szórvány-lelkészségek hatékonyabb ellátása. A 70 éve fennálló miskolci exarchátusnak jelenleg 30 parókiája van. Ha a zempléni főespe- resség szintén 30 parókiájával együtt a Borsod-Abaúj-Zemplén területén lévő görög katolikus egyházközségek elnyernék ezt az egyházmegyei minőséget egy közigazgatási egységen belül, nem érné sérelem a hajdúdorogi egyházmegyét, mert annak sufragáneusai maradnánk, amelynek érsek-metro- politája lehetne, ami egyházmegyénk püspökének, papjainak és híveinek felettese. Énnek megalapítása a Szentatya joga, mi csak újból imádkozhatunk és tevékenykedhetünk ennek elnyeréséért. Papjainkban és híveinkben megvan a készség, hogy ezt megtegyük. Kicsiségünk ellenére vagy talán éppen ebből fakadóan eddig is sokat tettünk a terület ellátásáért, híveink pedig fokozott anyagi terhet vállaltak a terület parókiáinak és templomainak fenntartásából. Közben is több parókia létesült és több templomunk épült. II. János Pál pápa 1980. július 17-én kelt, a hajdúdorogi ordinárias joghatóságának kiterjesztéséről szóló bullájával az exarchátus különállását megerősítette. Csak remélhetjük, hogy ezt azzal a szándékkal tette, hogy alkalmas időben az általunk remélt továbbfejlesztésről is megszületik majd a kegyes pápai intézkedés. Úgy érezzük, hogy ehhez most alkalmasak az egyházi és társadalmi körülmények. Hiszen most történt meg a római katolikus egyházmegyék átszervezése és újak alapítása, a rendszerváltást követően pedig a kormány és a parlament már nem akar beleavatkozni az egyházak belügyeibe. Megvan tehát rá minden okunk, hogy reménykedjünk. 1994. Augusztus 23., Kedd Itt-Hon A 5 Régiónk kulturális szigete (1) Boldogkőváralja (ÉM - Bakonyi Béla) - Ha azt kutatjuk, hogyan tud egy község több mint fél évszázadon át sajátos kultúrát kialakítani, akkor vissza kell tekintenünk az 1920-as, ’30-as értizedekre, s a gyökerek bizonyítanak nemzedékeken át. Első felismerés. 1930-as évek vége felé vált tudatossá, amikor az abaújszántói római katolikus polgáriskolában tanítottam. Helyettes igazgatónk Re- zsabek Gyula a tíztagú tanári kart nemcsak vezette, szakmailag kitűnően irányította, de olykor-olykor programot is szervezett a közösségnek: ...nótás vacsorákat, kirándulásokat, névestélyeket, pincelátogatást igazgatónk Horváth Géza pápai kamarás úr pincéjébe. Egy gyönyörű hófehér téli szombati nap alkalmasnak találta az időt, hogy a boldogkőváraljai apácák által vezetett, s gróf Zichy Meskó Jakab kegyelmes úr által fenntartott iskolába a délutáni órákban lo- vasszánka kirándulást tegyen a tanári kar. A szántói polgáriskola is egyházi intézmény volt, így a váraljai apácák szerették volna kapcsolatukat elmélyíteni arra hivatkozással, hogy nagyon sok volt tanítványuk: jár be tanulni a szántói Szent Imre polgári iskolába. Délután előállott az iskola elé a lovasgazda szülők két csen- gős szánkája. Vidáman felült a fiatal tanári kar és elindultunk. Csodálatos út volt: a testület tagjainak dalolása - mint egy kis vegyes kar - áttörte a szépen szóló lovasszánesengők hangját, s mint egy ütemes zenekíséret párosult a fölöttünk szálló nagy létszámú varjúcsa- pat károgásával. A kedves nővérek megkülönböztetett tisztelettel és szeretettel fogadták a polgári iskola nevelőtestületét. A forralt bor és rumos tea mellett - melyek a téli kirándulás jellegzetességei - nagyon bőséges vendéglátásban részesültünk. De a testi eledel, a szíves vendéglátás örömei mellett fontosabb volt az a szellemi táplálék amit nyújtottak iskolájuk, pedagógiájuk, iskolán kívüli rendezvényeik beszámolójában. Az egri tanárképző után, mely iskola egy életen át „megfertőzött”, átvezetett a zene, a kórusvezetés, a népművelés tárházába, csodálatos világába: megsokszorozott figyelemmel hallgattam a kedves nővérek beszámolóit. Úgy éreztem nekem is be kell számolnom polgári iskolánk karének és ezen produkcióiról, az iskola tanári karának és növendékeinek, a nagyközség lakóinak, a szülők- nék előadott művészeti tevékenységeiről. Második felismerés. 1948-ban nősültem. Feleségem családja Boldogkő váralj áról költözött be Szántóra. Szinte nem volt olyan családi este, hogy ne hallottam volna az apácákhoz hasonló beszámolókat, de a szülők és gyermekei megvilágításaiból. A karácsony, a húsvét, nemzeti ünnepeink nem múltak el, hogy kidolgozott nívós műsorokkal (karének, színjátszás, szavalatok, tánc, stb.) a szerzetes nővérek ne kedveskedtek volna a szülőknek, a falu lakóinak. Sok fénykép bizonyította ezt, amit feleségem családja elém tárt a község iskolai kulturális életéből. A váraljai nép a romantika különleges világában élt, amit az ősi várkultusz szeretete és megbecsülése sugallt a nép szívébe, s ez még egyházi vonalon is éreztette hatását. Egy nagy egyházi esemény volt abban az időben Szántón főpapi mise celebrálásával. Környékünk minden községéből pro- cessziók érkeztek a szabadtéri oltárhoz. Felemelő látvány volt, a község minden lakója - még más vallásúak is - a főutcára sereglett, s így fogadta áhítattal és megbecsüléssel a körmeneteket. Boldogkőváralja itt is kitett magáért:... a legnagyobb létszámú, ékes templomi zászlókat tartó váraljai híveket a szép termetű Fehér tisztelendő úr vetette - községünk felső határától egy gyönyörű fehér lovon. Az élen a keresztet vivő után két zászló közt lovagolt, reverendában, karingben a kantárszárat tartó kezeiben egy kereszt csillogott. A nagy létszámú processzió élén a lovaspappal nagy hatást váltott ki a többezres tömegben. Meghatottságtól a hívők könnyeztek. Én a különös látvány hatására Tömöri Pálra, országunk főpapjára gondoltam, aki a mohácsi csatában karddal és kereszttel a kezében halt hősi halált a hazáért. Azután elgondolkodtam:... ilyet csak a boldogkőváraljai közszellem, népének átlagon felüli, a szerzetes rend által nevelt generációja tud kitermelni. Megyénk egyik leghíresebb színjátszóköre működött Váralján, Bajusz Mária tanítónő vezetésével. Jókai: ,„A kőszívű ember fiai” című színdarabbal meghódították Abaújszántót, a járást, s a szomszéd járásokat. Háromszor láttam Bajusz Mária kolléganő rendezési remekművét. A darab prozódiájának ilyen remek, hibátlan, a szerepek átéléséhez viszonyított megformálását csak csodálni és elismerni lehetett. Baradlayné és fiainak személyi kiválasztása csak olyan hazafias nevelés eredményeit tükrözték, melyet a váraljai apácák plántáltak a falu gyermekeibe generációkon keresztül. A színjátszókor díszleteit, a korhű kosztümöket, a szobaberendezéseket minden tekintetben az igényesség legfelsőbb fokán említhetem. 50 éve tanítok Szántón hangszeres zenét, de ha összeszámolom, kezdettől fogva több mint negyven növendékem volt Váraljáról és társközségéből, Boldogkőújfaluból. Volt olyan év, hogy egy héten tíz növendéket hozott be a busz zongoraórára, s a tanulók legtöbbje kiváló zenei adottságokkal és szorgalommal rendelkezett. A szülők nem sajnálták a zongorát megvenni gyermekeiknek, ha javasoltam, hogy érdemes ennek beszerzése. Amíg az első évben a hangszert tanuló gyerekeknek nem volt zongorájuk, az általános iskolában az igazgató, és a tanári kar engedélyezésével gyakoroltak a tanulók pontos időbeosztás szerint. így nagyon jó kapcsolat és segítő szándék alakult ki a váraljai iskolavezetés, tanári kar és köztem. A hetvenes évek elején a váraljai zenét tanuló gyerekek részvételével műsoros zenei esteket és délutánokat rendeztünk a művelődési otthonban és a várban. Mivel ezen zenés rendezvényeken a falu lakóinak nagy része megjelent, meggyőződhettek a Szántóra járó, zenét tanuló növendékek eredményes és sikeres játékáról, négykezes produkcióiról, így alig győztem az igényeket kielégíteni. Ez így van a mai napig is. Az Itt-Hon receptkönyvéből Gyümölcsök - fagyasztva Az epret, málnát csak 2-3 napig tudjuk - puhaságuk miatt - tárolni, az egres és a ribiszke azonban 1-2 hétig is eltartható hűvös helyen különösebb romlás nélkül. Célszerű tehát az epret, málnát gyorsan feldolgozni (szörpnek, dzsemnek, íznek, befőttnek), de legjobban megőrizhetjük zamatát, vitaminját mélyhűtőben lefagyasztva. Hosszú ideig, 8-10 hónapig tárolhatók így a gyümölcsök károsodás nélkül. Ez vonatkozik a folyamatosan érő többi gyümölcsre is. Mélyfagyasztáskor tennivalóink a következők: az epret, málnát szitán át folyóvízzel, a cseresznyét, egrest, ribiszkét pedig több vízben megmossuk, leszárazzuk, lecsöpögtetjük, vagyis megszárítjuk. Négyszögletes vagy téglalap alakú, jó helykihasználású dobozokba rakjuk, s 1-2 evőkanál kristály- cukrot szórunk rá. Tehetjük nejlonzacskóba is, fontos, hogy a dobozban vagy a zacskóban maradjon levegő. Meggyet kimagozva is dobozolhatunk, süteményhez télen kitűnő. Kajszibarackot, őszibarackot fél percig citromos vízben kell előfőzni, félbevágva, szintén cukrozva. A szilvát egészben tegyük el (gombóchoz), esetleg cukrozva. És bármilyen érett, kipréselt gyümölcs levét eltehetjük műanyag poharakba adagolva (cukorsziruppal) vagy natúr módon. A körte félbevágva 2-3 perces blansírozást igényel. Az almát szeleteljük (bámuló fajtát citromos vízben 2-3 percig előfőzzük). Megjegyzem, almát tárolhatunk másképpen is, nem érdemes erre a mélyhűtő kapacitását lekötni. Bármilyen befőttet teszünk el, gőzöljük ki sütőben. Az eljárás a következő: a peremes tepsibe 2-3 lap újságpapírt teszünk, és rárakjuk a kigőzölendő befőtteket úgy, hogy az üvegek ne érjenek egymáshoz. A tepsibe egy kevés vizet öntünk. Ha elhelyeztük az üvegeket, a tepsit a sütő alsó bordájára tesszük, meggyújtjuk a gázt, és azonnal alsó takaréklángra állítjuk a csapot. Alsó takaréklángon hagyjuk addig, amíg az üvegekben a befőtt leve gyöngyözni nem kezd. Ez kb. 50-60 perc után következik be. A befőttlé lassú gyöngyözése jelzi azt a hőfokot, amin a baktériumok biztosan elpusztulnak. Ezután a gázt elzárjuk, de a sütőajtót még 20-30 percig csukva tartjuk, majd nyitott sütóajtó mellett hagyjuk az üvegeket kihűlni. A sütőben nagy fazék nélkül, egyszerre 12-20 üveget is kigőzölhetünk, tehát nagyobb a kapacitás, kényelmes, továbbá könnyen megfigyelhetjük a befőttlé gyöngyözését, és így elkerülhetjük a gyümölcsöt roncsoló túlfőzést. A sütőben gőzölt befőtt megtartja a gyümölcs eredeti zamatát.
