Észak-Magyarország, 1994. augusztus (50. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-30 / 204. szám

10 A SZELLEM VILÁGA Hitélet 1994- Augusztus 30», Kedd Szerencsés titokőrző Miskolc, Hámor (ÉM) - Nepomuki Szent Já­nos annak idején, 1393-ban egyáltalán nem volt szerencsés. Vencel király ugyanis - mert János nem akarta elmondani neki felesége gyónási titkait — börtönbe záratta, megkínoz- tatta, de a válasz mégis mindig az volt: „A pap, akinek Isten zárta be a száját, örökké hallgat­ni fog.” Mikor látta a király, hogy bármit tesz, a kért információkat nem kapja meg, Jánost teljes nyilvánosság előtt a város utcáin át a Moldvához vonszoltatta, ott kezét hátrakötöt­ték, fejét karikában a lábához erősítették, szá­ját egy fapöcökkel szétfeszítették, majd a prá­gai hídról letaszították, és így vízbe fulladt. Több mint háromszáz év után, 1729-ben XIII. Benedek pápa avatta szentté. Azóta ő a hídi szent, a gyónási titok vértanúja. Közép-Euró- pa legismertebb szentjei közé tartozik. A szen­tek közül ábrázolásban csak György, Mihály és Miklós előzi meg. Megyénkben is nagy tiszteletnek örvend, mondják a szakemberek, legalább kilencven szobor található itt, melyek szinte kivétel nél­kül 1740 és 1850 között keletkeztek. így példá­ul a hámori, amelyet 1806-ban Fazola Borbála emeltetett.- Mikor ’88-ban odakerültem, még a Szent István-szobor környéke is dzsungel volt - me­séli a plébános, Szabó atya. - Azt szépen kita­karítottuk. Viszont a Nepomuki Szent János szobrot látni sem lehetett, teljesen eltakarta a növényzet. Nagyon rossz állapotban volt ez a bájos barokk alkotás. Régen szerettem volna, ha történik vele valami jó, de álmodni sem mertem, hogy megcsináljuk. Hiszen először a templomot kellett felújítani, majd a kápolna, a linpiászi feszület került előbbre. Seres László képviselőnek köszönhetjük, hogy augusztus 20-ára felújítva visszakerült helyére a szobor, akkor áldottuk meg. Ez is egy olyan érték, amiről sokan nem tudtak.- Nekem is régóta szúrta a szemem — mondta a képviselő. - A megyében már meg­történt egy pár ilyen barokk szobor helyreállí­tása, de sajnos eléggé szakszerűtlenül. Hiába a jóindulat, olykor a felújítás többet árt, mint használ. Ezt a szobrot a műemlék-felügyelő­ség kőfaragói restaurálták. A kétszáz év alapo­san megviselte szegény Szent Jánost, a szak­emberek konzerválták, a törött részeket kiegé­szítették. Ez festett szobor volt ugyan, de a fes­tést nem állítottuk helyre, mert nem szokás. Bár pontosan meg lehet állapítani a színeket. Két hét alatt elkészült a szobor, felkerülhetett a talapzatra, ahol a latin szöveg mindannyi­unkért kéri:„Nepomuki Szent János imádkoz­zál érettünk.” A munkához szükséges hatszáz­ezer forintot a város biztosította. Nepomuki Szent János Hámorban Fotó: Farkas Maya Kapucinus jubileum Tata (MTI) - Rövidesen jubilál a római katoli­kus egyház kapucinus rendje Tatán: VII. Kele­men pápa 1528-ban kiadott bullájában elis­mert reformág tagjai ugyanis kereken 250 év­vel ezelőtt telepedtek le ebben az észak-du­nántúli kisvárosban. Az évfordulóról - a rend jellegéhez méltóan - szerény ünnepséggel em­lékeznek meg szeptember 3-án. A püspöki szentmise után egyháztörténeti konferenciát tartanak Országgyűlés téri templomukban. A sötétbarna csuhás barátok - akik nevü­ket az alapító Asszini Szent Ferenc öltözéké­nek jellegzetes darabjáról, a kapucniról kap­ták - több mint 200 éven keresztül a lelki vi­gasz nyújtása mellett aktívan részt vettek Ta­ta szellemi életében is. Csaknem négy évtized­nyi számkivetettségük után, négy évvel ez­előtti visszatértük óta pedig a város szegénye­inek a megsegítését tekintik egyik fő felada­tuknak, égiszük alatt működik a Magyar Mál­tai Szeretetszolgálat, s évente mintegy kétmil­lió forintot fordítanak a város legrászorultabb lakóinak étkeztetésére. A jubileum alkalmából a közelmúltban a Tájak, Korok, Múzeumok Egyesület és a tatai Fellner Jakab Kulturális Egyesület az Orszá­gos Műemlékvédelmi Hivatal támogatásával egy kiadványt jelentetett meg a tatai kapuci­nus templomról és rendházról. Az összeállítást készítette: Dobos Klára és Filip Gabriella „Minden gondotokat ő reá vessétek, mert néki gondja van reátok.” (Péter első levele 5,7.) Az ősminta az örök, mennyei sátor Befejezés előtt a barcikai görög katolikusok temploma Kazincbarcika (ÉM) - Hazánk­ban jelenleg körülbelül negyed- millió görög katolikus él, közü­lük száz-százötvenen Kazinc­barcikán laknak. Ahhoz, hogy közösséggé szerveződje­nek, közel három évtizedre volt szükség. Az Úr a Sínai-hegyen megmutatta Mózesnek a mennyei „sátrat". Ez lett az ősmintája a templomnak, melyet az földön építenek az Úr lakhelyéül. tartottuk. Hitben nincs különbség a két felekezet között, viszont hagyo­mányaink, szokásaink eltérőek. így megfogalmazódott az az óhajtás, hogy építsünk templomot, ahoí sa­játjelképeink között, saját rítusunk szerint élhetjük meg hitünket. Rá­adásul ezen a vidéken elszórtan, kistelepüléseken élnek a görög ka­tolikusok. Ók semmiképpen sem vállalkozhatnak ilyen nagy beruhá­zásra, viszont nekik is szükségük van erre a templomra, hogy lega­lább egy-egy ünnep alkalmával ta­lálkozhassanak a nagyobb közösség tagjaival. Hosszú ideig szóba sem jöhetett a templomépítés, az utolsó ötéves terv időszakára esett, ami­kor már beszélni lehetett róla. Vé­gül 1992. augusztus 23-án tettük le az alapkövet. A templom terveit Tö­rök Ferenc Ybl-díjas építészpro­fesszor és Balázs Barna egyetemi docens készítette. Szeptember végé­re, október elejére befejeződik az építkezés, bár a belső berendezés hiányzik. A 15-16 milliós beruhá­záshoz külföldi karitász szerveze­tektől, az egyház megyétől és a hí­vektől kaptunk segítséget. Az önkormányzattól előbb 100 majd 80 ezer forintot kaptunk. Az idén a reformátusok, a római katoli­kusok és az evangélikusok lemond­tak az önkormányzati támogatás­ról, így 400 ezer forintot kaptunk. Mivel itt minden egyedi tervezésű, ráadásul az építkezés közben folya­matosan emelkedtek az árak, arra már nem maradt pénzünk, hogy a felszentelésre elkészüljön a belső berendezés is.- Huszonkilenc éve szolgálok itt — mondja a Farkas Olivér, a Szuha- kállón élő paróchus. - Kilenc egy­házközség tartozik hozzám, ezek között a legnagyobb a kazincbarci­kai. A városépítés idején nagyon so­kan települtek ide az ország más vi­dékeiről is. Hosszú idő kellett ah­hoz, hogy megismeijék egymást az emberek, és keressék a kapcsolatot az egyházuk tagjaival. Az évek so­rán szép lassan közösséggé szerve­ződtek a „szocialista városban” élő görög katolikusok. A szentmiséin­ket a római katolikus templomban A templomépítő: Farkas Olivér Hiszek, nem hiszek - kicsit, igazán A szociológus és a közvélemény-kutatók a vallásosságunkról Budapest (MTI - T I.) - Sze- merszki Mariann szociológus, tudományos kutató azon keve­sek egyike, aki a vallásossággal összefüggő tudományos kutatá­sok szakértője. E témakörben, többek között a Szonda Ipsos Intézetnél is végez vizsgálato­kat. Hogyan történik a vallásos­ság fölmérése és az mennyire tekinthető objektívnek? - kér­deztük a fiatal kutatót. • A Szonda Ipsos vizsgálataiban rendszeresen kitér az emberek val­lásosságának mérésére is. Egy átfo­góbb vizsgálatot már három éve is készített. Ekkor 1000 - alapvető társadalmi-demográfiai mutatók szerint az ország felnőtt lakosságát reprezentáló - ember válaszát kér­te, a téma szokásosnál részletesebb körüljárásához. A vallásosság - .köztudottan egy társadalom azon jellemzői közé tartozik, amelyek csak igen lassan változnak. Ezt tá­masztják alá e felmérések adatai is: 1991-ben a felnőtt lakosság 17 szá­zaléka mondotta magáról azt, hogy az egyház tanításait követve mé­lyen vallásos - és 1993 októberében is a megkérdezettek 15 százaléka vallotta magáról ugyanezt. Ez a sta­tisztikai hiba határain belüli kü­lönbséget jelent. Annak idején a mintában szereplők 49 százaléka, most 54 százaléka jellemezte magát úgy, hogy vallásos a „maga mód­ján”. Az 1993 őszén készült felméré­sek adatai szerint a megkérdezed tek egyötöde nem hívő, ötszázalék- nyian nem tudják eldönteni, hogy vallásosak-e vagy sem. Felekezetről, keresztségről □ Hogyan állapítható meg a lakos­ság felekezeti megoszlása ? • Ez nehezebben megfogható prob­léma és ezért két irányból közelít­hetjük meg a kérdést: egyrészt vizs­gálhatjuk azt, hogy kit milyen val­lásban kereszteltek meg, másrészt azt, hogy ki melyik vallási csoport­hoz, felekezethez tartozik jelenleg. Míg a keresztelés tényére vonatko­zó válaszok lényegében megfelelő képet adhatnak a valóságról, addig a jelenlegi vallási felekezethez tar­tozás már sokkal bonyolultabb meg­közelítést igényel. Különösen így van ez, ha figyelembe vesszük, hogy a szociológiai mintavételi módsze­rek eredményeit mindig csak bizo­nyos hibahatárok között szabad ér­telmezni, s ennek következtében a kisebb felekezetek aránya külön- külön egyáltalán nem, de összessé­gében is csak bizonyos óvatossággal mutathatók ki. □ A kutatások szerint a felekezeti megoszlás ma hogyan alakult társa­dalmunkban? • A legfrissebb vizsgálatok szerint a felnőtt lakosság 71-72 százaléka katolikus, 16-17 százaléka reformá­tus, 4-5 százaléka evangélikus, 5-6 százaléka felekezeten kívüli, míg néhány százaléka egyéb vallású. Megjegyzem a magukat katolikus­nak, vagy protestánsnak vallók sok esetben a megkeresztelésük tényét „rögzítették”, s nem az aktív vallás­gyakorlást. Ide tartozik az a téma­kör is, hogy sokan úgy látják, nö­vekszik a fiatalok között a valláso­sak aránya. Ennek azonban ellent­mondani látszik az a Szonda Ipsos által 1992 novemberében négyezer 10-17 éves fiatal körében végzett reprezentatív vizsgálat, amelynek adataiból kitűnik, hogy az ebbe a korcsoportba tartozók 21 százalé­kát nem keresztelték meg, 52 szá­zalékuk pedig nem szokott temp­lomba járni. Hozzáteszem, hogy az Oktatáskutató Intézetben felvett adatok hasonló eredményre utal­nak. Egyházi ünnepeken - és azokon kívül... □ Lehet-e a vallásosság „inten­zitását”, mélységét feltárni a vizsgá­lataik segítségével? • Annak feltérképezése, hogy az egyes felekezethez tartozók szoro­sabban vagy gyengébben kötődnek vallási csoportjukhoz, további ne­hézséget jelent. Ennek vizsgálatára lényegében csak a nagyobb feleke­zeti csoportok, a katolikusok és pro­testánsok esetében nyílik lehetőség. Az 1991 nyarán készült felmérés adatai szerint hetente egyszer, vagy annál gyakrabban csupán a meg­kérdezettek tíz százaléka jár temp­lomba, míg azoknak a száma, akik soha, még nagy egyházi ünnepeken sem mennek el istentiszteletre, 38 százalékra tehető. A rendszeres templomlátogatók között az idős, vi­déken élő nők vannak többségben, míg a másik csoportba inkább a fia­tal, magasan képzett, városi, férfiak tartoznak. A reformátusok közül majdnem minden második soha nem vesz részt istentiszteleten, szemben a római katolikusokkal, akiknél ez az arány csak 30 száza­lék. Ami nem azt jelenti, hogy a re­formátusok jobban eltávolodtak vol­na a vallásuktól, sokkal inkább ar­ról van szó, hogy a protestánsok kö­zött több, aki a „maga módján vallá­sos”, s a katolikusok szigorúbban követik egyházuk tanításait, ami a két egyház történetéből, mentalitá­sából, filozófiájából is adódhat. Ezt lényegében az Oktatáskutató Inté­zetben nemrég elkészült felmérés adatai is alátámasztják. Eszerint a felnőttek 24 százaléka jár legalább havonta templomba: a katolikusok között ez az arány 27 százalék, szemben a protestánsokkal, akik­nek 20 százaléka vesz részt havonta egyszer istentiszteleten. Istenhitből: közepes □ Hazánkban a vallásnak mekkora jelentősége van az emberek számá­ra? • Ha azt a kérdést tesszük föl, hogy mennyire fontos Isten a kérdezett életében, azt találjuk, hogy összes­ségében - egy tízfokú skálán - köze­pesre értékelik ezt, és 20 százalék­nyian vannak azok is, akiknek egyáltalán nem, és azok is, akiknek nagyon fontos az Istenben való hit. Az átlagosnál nagyobb szerepet ját­szik az istenhit a falvakban élő, idő­sebb nőknél, míg az átlagosnál ki­sebbet a vidéki városokban lakó fia­tal- vagy középkorú, maximum szakmunkás férfiak körében. Meg­figyelhetjük ez utóbbi csoport nega­tív viszonyulását a vallással, egy­házzal foglalkozó kérdésekhez, ami valószínűleg azzal magyarázható, hogy ez a réteg, amelyik az utóbbi évtizedekben munka hiányában, vagy életfeltételeinek javulása re­ményében a falvakat otthagyva a városokban költözött, s ezzel régi értékrendjét elveszítve elfordult a vallási hagyományoktól. Meglepő módon: 1991-ben Magyarországon a megkérdezettek egynegyede nem tudott válaszolni arra a kérdés­re, hogy mi a Biblia, s két­szer ennyien voltak azok, akik nem tudták, mi az Újszövetség. Iskolaavató Miskolc (ÉM) - A miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium első in­duló évfolyamának tanévnyitó ün­nepsége augusztus 31-én, szerdán délután 5 órakor az új avasi temp­lomban lesz. A szentmisét Seregély István egri érsek celebrálja, ezt kö­vetően Horváth Tibor S. J. igazgató megnyitja a tanévet, majd az érsek atya felszenteli a gim­názium főépületét. Templomszentelés Sajópetri (ÉM) - Már csak a par­kosítás és a villanyszerelés van hát­ra és átadhatják sajópetriben az új római katolikus templomot. Bodo- nyi Csaba építész és Feledy Gyula festőművész alkotását Rózsa Füzér Királynője tiszteletére szenteli fel október 9-én Seregély István érsek. Kisasszony-búcsú Petőfíszállás (ÉM) - Petőfiszállás- Szentkút kegyhelyen szeptember 3- án, 4-én tartják a Kisasszony-napi búcsút. Az ünnepségek már szom­baton délután megkezdődnek, este fél kilenctől pedig szentmise, majd gyertyás körmenet lesz. Vasárnap reggel hatkor szentmise, délelőtt tíz órától búcsúi szentmise és körme­net lesz. A gyermekeket a Prágai Kis Jézus szobornál megáldják. Padovai ajándék Miskolc (ÉM) - Szent Maximilian! Kolbe-szobrot kapott ajándékba a miskolci Minorita plébániatemplom Padovából. A szobrot augusztus kö­zepén, a templombúcsú előestéjén áldotta meg P. Manswet, a Szent Maximiliam Minorita Rendtarto­mány provinciálisa. Teresa anya Kalkutta (MTI) - Kalkuttában az elmúlt héten, pénteken több ezer hí­ve és csodálója köszöntötte 84. szü­letésnapja alkalmából a Nobel-bé- kedíjas Teresa anyát, akit a „Szegények angyalaként” is emle­getnek. Az általa alapított rend, a „Felebaráti szeretet misszionári­usnői” székháza előtt hosszú sorban kígyózott az albán születésű apácát felköszönteni akaró tömeg. Aki tud, segíthet Putnok (ÉM) - Mint arról lapunk olvasói is értesülhettek, augusztus 14-én felgyújtották a putnoki római katolikus templomot. Akik a helyre- állításhoz támogatást tudnak adni, azok az OTP putnoki fiókjában a 658-000305-ös számlára fizethetik be adományaikat. Egyházi műkincsek Budapest (ÉM) - Farkas Attila, az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ igazgatója az egyház kezé­ből kikerült műkincsek, levéltári és könyvtári anyag egyházi tulajdonba való visszaadását kérte a Művelő­dési és Közoktatási Minisztérium il­letékeseitől. Eddig még eredmény nincs az ügyben, viszont az alapos kivizsgálás érdekében augusztus 31-én az érintett felek előzetes ta­nácskozást tartanak. Hittankönyvek Budapest (ÉM) - A Szent István Társulat a következő hittankönyve­ket ajánlja az olvasók figyelmébe: A mennyei atya szeret minket (1-2. osztályos tanulóknak, hitünk alap­vető tudnivalóival); Elsőáldozók könyve; Jézushoz megyünk (elsőál- dozási előkészítő a Kis katekizmus alapján); Válaszol az Úr (ószövetsé­gi hittankönyv 11-12 éves tanulók­nak); Az üdvösség története (Ószö­vetség, Újszövetség és az egyháztör­ténelem kezdeti szakasza 11-12 éves tanulóknak); Nagykorúság Krisztusban (bérmálási előkészítő a modem pedagógiai irányelvek alap­ján); Jézussal élünk (bérmálási elő­készítő a Kis Katekizmus alapján); Hitünk és életünk (hittankönyv if­júsági csoportok oktatásához); A fi­lozófia (középiskolai tankönyv a fi­lozófia oktatásához); Kísértés a jóra (erkölcstan az általános iskolák fel­ső tagozata és a középiskolák szá­mára).

Next

/
Oldalképek
Tartalom