Észak-Magyarország, 1994. augusztus (50. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-30 / 204. szám
10 A SZELLEM VILÁGA Hitélet 1994- Augusztus 30», Kedd Szerencsés titokőrző Miskolc, Hámor (ÉM) - Nepomuki Szent János annak idején, 1393-ban egyáltalán nem volt szerencsés. Vencel király ugyanis - mert János nem akarta elmondani neki felesége gyónási titkait — börtönbe záratta, megkínoz- tatta, de a válasz mégis mindig az volt: „A pap, akinek Isten zárta be a száját, örökké hallgatni fog.” Mikor látta a király, hogy bármit tesz, a kért információkat nem kapja meg, Jánost teljes nyilvánosság előtt a város utcáin át a Moldvához vonszoltatta, ott kezét hátrakötötték, fejét karikában a lábához erősítették, száját egy fapöcökkel szétfeszítették, majd a prágai hídról letaszították, és így vízbe fulladt. Több mint háromszáz év után, 1729-ben XIII. Benedek pápa avatta szentté. Azóta ő a hídi szent, a gyónási titok vértanúja. Közép-Euró- pa legismertebb szentjei közé tartozik. A szentek közül ábrázolásban csak György, Mihály és Miklós előzi meg. Megyénkben is nagy tiszteletnek örvend, mondják a szakemberek, legalább kilencven szobor található itt, melyek szinte kivétel nélkül 1740 és 1850 között keletkeztek. így például a hámori, amelyet 1806-ban Fazola Borbála emeltetett.- Mikor ’88-ban odakerültem, még a Szent István-szobor környéke is dzsungel volt - meséli a plébános, Szabó atya. - Azt szépen kitakarítottuk. Viszont a Nepomuki Szent János szobrot látni sem lehetett, teljesen eltakarta a növényzet. Nagyon rossz állapotban volt ez a bájos barokk alkotás. Régen szerettem volna, ha történik vele valami jó, de álmodni sem mertem, hogy megcsináljuk. Hiszen először a templomot kellett felújítani, majd a kápolna, a linpiászi feszület került előbbre. Seres László képviselőnek köszönhetjük, hogy augusztus 20-ára felújítva visszakerült helyére a szobor, akkor áldottuk meg. Ez is egy olyan érték, amiről sokan nem tudtak.- Nekem is régóta szúrta a szemem — mondta a képviselő. - A megyében már megtörtént egy pár ilyen barokk szobor helyreállítása, de sajnos eléggé szakszerűtlenül. Hiába a jóindulat, olykor a felújítás többet árt, mint használ. Ezt a szobrot a műemlék-felügyelőség kőfaragói restaurálták. A kétszáz év alaposan megviselte szegény Szent Jánost, a szakemberek konzerválták, a törött részeket kiegészítették. Ez festett szobor volt ugyan, de a festést nem állítottuk helyre, mert nem szokás. Bár pontosan meg lehet állapítani a színeket. Két hét alatt elkészült a szobor, felkerülhetett a talapzatra, ahol a latin szöveg mindannyiunkért kéri:„Nepomuki Szent János imádkozzál érettünk.” A munkához szükséges hatszázezer forintot a város biztosította. Nepomuki Szent János Hámorban Fotó: Farkas Maya Kapucinus jubileum Tata (MTI) - Rövidesen jubilál a római katolikus egyház kapucinus rendje Tatán: VII. Kelemen pápa 1528-ban kiadott bullájában elismert reformág tagjai ugyanis kereken 250 évvel ezelőtt telepedtek le ebben az észak-dunántúli kisvárosban. Az évfordulóról - a rend jellegéhez méltóan - szerény ünnepséggel emlékeznek meg szeptember 3-án. A püspöki szentmise után egyháztörténeti konferenciát tartanak Országgyűlés téri templomukban. A sötétbarna csuhás barátok - akik nevüket az alapító Asszini Szent Ferenc öltözékének jellegzetes darabjáról, a kapucniról kapták - több mint 200 éven keresztül a lelki vigasz nyújtása mellett aktívan részt vettek Tata szellemi életében is. Csaknem négy évtizednyi számkivetettségük után, négy évvel ezelőtti visszatértük óta pedig a város szegényeinek a megsegítését tekintik egyik fő feladatuknak, égiszük alatt működik a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, s évente mintegy kétmillió forintot fordítanak a város legrászorultabb lakóinak étkeztetésére. A jubileum alkalmából a közelmúltban a Tájak, Korok, Múzeumok Egyesület és a tatai Fellner Jakab Kulturális Egyesület az Országos Műemlékvédelmi Hivatal támogatásával egy kiadványt jelentetett meg a tatai kapucinus templomról és rendházról. Az összeállítást készítette: Dobos Klára és Filip Gabriella „Minden gondotokat ő reá vessétek, mert néki gondja van reátok.” (Péter első levele 5,7.) Az ősminta az örök, mennyei sátor Befejezés előtt a barcikai görög katolikusok temploma Kazincbarcika (ÉM) - Hazánkban jelenleg körülbelül negyed- millió görög katolikus él, közülük száz-százötvenen Kazincbarcikán laknak. Ahhoz, hogy közösséggé szerveződjenek, közel három évtizedre volt szükség. Az Úr a Sínai-hegyen megmutatta Mózesnek a mennyei „sátrat". Ez lett az ősmintája a templomnak, melyet az földön építenek az Úr lakhelyéül. tartottuk. Hitben nincs különbség a két felekezet között, viszont hagyományaink, szokásaink eltérőek. így megfogalmazódott az az óhajtás, hogy építsünk templomot, ahoí sajátjelképeink között, saját rítusunk szerint élhetjük meg hitünket. Ráadásul ezen a vidéken elszórtan, kistelepüléseken élnek a görög katolikusok. Ók semmiképpen sem vállalkozhatnak ilyen nagy beruházásra, viszont nekik is szükségük van erre a templomra, hogy legalább egy-egy ünnep alkalmával találkozhassanak a nagyobb közösség tagjaival. Hosszú ideig szóba sem jöhetett a templomépítés, az utolsó ötéves terv időszakára esett, amikor már beszélni lehetett róla. Végül 1992. augusztus 23-án tettük le az alapkövet. A templom terveit Török Ferenc Ybl-díjas építészprofesszor és Balázs Barna egyetemi docens készítette. Szeptember végére, október elejére befejeződik az építkezés, bár a belső berendezés hiányzik. A 15-16 milliós beruházáshoz külföldi karitász szervezetektől, az egyház megyétől és a hívektől kaptunk segítséget. Az önkormányzattól előbb 100 majd 80 ezer forintot kaptunk. Az idén a reformátusok, a római katolikusok és az evangélikusok lemondtak az önkormányzati támogatásról, így 400 ezer forintot kaptunk. Mivel itt minden egyedi tervezésű, ráadásul az építkezés közben folyamatosan emelkedtek az árak, arra már nem maradt pénzünk, hogy a felszentelésre elkészüljön a belső berendezés is.- Huszonkilenc éve szolgálok itt — mondja a Farkas Olivér, a Szuha- kállón élő paróchus. - Kilenc egyházközség tartozik hozzám, ezek között a legnagyobb a kazincbarcikai. A városépítés idején nagyon sokan települtek ide az ország más vidékeiről is. Hosszú idő kellett ahhoz, hogy megismeijék egymást az emberek, és keressék a kapcsolatot az egyházuk tagjaival. Az évek során szép lassan közösséggé szerveződtek a „szocialista városban” élő görög katolikusok. A szentmiséinket a római katolikus templomban A templomépítő: Farkas Olivér Hiszek, nem hiszek - kicsit, igazán A szociológus és a közvélemény-kutatók a vallásosságunkról Budapest (MTI - T I.) - Sze- merszki Mariann szociológus, tudományos kutató azon kevesek egyike, aki a vallásossággal összefüggő tudományos kutatások szakértője. E témakörben, többek között a Szonda Ipsos Intézetnél is végez vizsgálatokat. Hogyan történik a vallásosság fölmérése és az mennyire tekinthető objektívnek? - kérdeztük a fiatal kutatót. • A Szonda Ipsos vizsgálataiban rendszeresen kitér az emberek vallásosságának mérésére is. Egy átfogóbb vizsgálatot már három éve is készített. Ekkor 1000 - alapvető társadalmi-demográfiai mutatók szerint az ország felnőtt lakosságát reprezentáló - ember válaszát kérte, a téma szokásosnál részletesebb körüljárásához. A vallásosság - .köztudottan egy társadalom azon jellemzői közé tartozik, amelyek csak igen lassan változnak. Ezt támasztják alá e felmérések adatai is: 1991-ben a felnőtt lakosság 17 százaléka mondotta magáról azt, hogy az egyház tanításait követve mélyen vallásos - és 1993 októberében is a megkérdezettek 15 százaléka vallotta magáról ugyanezt. Ez a statisztikai hiba határain belüli különbséget jelent. Annak idején a mintában szereplők 49 százaléka, most 54 százaléka jellemezte magát úgy, hogy vallásos a „maga módján”. Az 1993 őszén készült felmérések adatai szerint a megkérdezed tek egyötöde nem hívő, ötszázalék- nyian nem tudják eldönteni, hogy vallásosak-e vagy sem. Felekezetről, keresztségről □ Hogyan állapítható meg a lakosság felekezeti megoszlása ? • Ez nehezebben megfogható probléma és ezért két irányból közelíthetjük meg a kérdést: egyrészt vizsgálhatjuk azt, hogy kit milyen vallásban kereszteltek meg, másrészt azt, hogy ki melyik vallási csoporthoz, felekezethez tartozik jelenleg. Míg a keresztelés tényére vonatkozó válaszok lényegében megfelelő képet adhatnak a valóságról, addig a jelenlegi vallási felekezethez tartozás már sokkal bonyolultabb megközelítést igényel. Különösen így van ez, ha figyelembe vesszük, hogy a szociológiai mintavételi módszerek eredményeit mindig csak bizonyos hibahatárok között szabad értelmezni, s ennek következtében a kisebb felekezetek aránya külön- külön egyáltalán nem, de összességében is csak bizonyos óvatossággal mutathatók ki. □ A kutatások szerint a felekezeti megoszlás ma hogyan alakult társadalmunkban? • A legfrissebb vizsgálatok szerint a felnőtt lakosság 71-72 százaléka katolikus, 16-17 százaléka református, 4-5 százaléka evangélikus, 5-6 százaléka felekezeten kívüli, míg néhány százaléka egyéb vallású. Megjegyzem a magukat katolikusnak, vagy protestánsnak vallók sok esetben a megkeresztelésük tényét „rögzítették”, s nem az aktív vallásgyakorlást. Ide tartozik az a témakör is, hogy sokan úgy látják, növekszik a fiatalok között a vallásosak aránya. Ennek azonban ellentmondani látszik az a Szonda Ipsos által 1992 novemberében négyezer 10-17 éves fiatal körében végzett reprezentatív vizsgálat, amelynek adataiból kitűnik, hogy az ebbe a korcsoportba tartozók 21 százalékát nem keresztelték meg, 52 százalékuk pedig nem szokott templomba járni. Hozzáteszem, hogy az Oktatáskutató Intézetben felvett adatok hasonló eredményre utalnak. Egyházi ünnepeken - és azokon kívül... □ Lehet-e a vallásosság „intenzitását”, mélységét feltárni a vizsgálataik segítségével? • Annak feltérképezése, hogy az egyes felekezethez tartozók szorosabban vagy gyengébben kötődnek vallási csoportjukhoz, további nehézséget jelent. Ennek vizsgálatára lényegében csak a nagyobb felekezeti csoportok, a katolikusok és protestánsok esetében nyílik lehetőség. Az 1991 nyarán készült felmérés adatai szerint hetente egyszer, vagy annál gyakrabban csupán a megkérdezettek tíz százaléka jár templomba, míg azoknak a száma, akik soha, még nagy egyházi ünnepeken sem mennek el istentiszteletre, 38 százalékra tehető. A rendszeres templomlátogatók között az idős, vidéken élő nők vannak többségben, míg a másik csoportba inkább a fiatal, magasan képzett, városi, férfiak tartoznak. A reformátusok közül majdnem minden második soha nem vesz részt istentiszteleten, szemben a római katolikusokkal, akiknél ez az arány csak 30 százalék. Ami nem azt jelenti, hogy a reformátusok jobban eltávolodtak volna a vallásuktól, sokkal inkább arról van szó, hogy a protestánsok között több, aki a „maga módján vallásos”, s a katolikusok szigorúbban követik egyházuk tanításait, ami a két egyház történetéből, mentalitásából, filozófiájából is adódhat. Ezt lényegében az Oktatáskutató Intézetben nemrég elkészült felmérés adatai is alátámasztják. Eszerint a felnőttek 24 százaléka jár legalább havonta templomba: a katolikusok között ez az arány 27 százalék, szemben a protestánsokkal, akiknek 20 százaléka vesz részt havonta egyszer istentiszteleten. Istenhitből: közepes □ Hazánkban a vallásnak mekkora jelentősége van az emberek számára? • Ha azt a kérdést tesszük föl, hogy mennyire fontos Isten a kérdezett életében, azt találjuk, hogy összességében - egy tízfokú skálán - közepesre értékelik ezt, és 20 százaléknyian vannak azok is, akiknek egyáltalán nem, és azok is, akiknek nagyon fontos az Istenben való hit. Az átlagosnál nagyobb szerepet játszik az istenhit a falvakban élő, idősebb nőknél, míg az átlagosnál kisebbet a vidéki városokban lakó fiatal- vagy középkorú, maximum szakmunkás férfiak körében. Megfigyelhetjük ez utóbbi csoport negatív viszonyulását a vallással, egyházzal foglalkozó kérdésekhez, ami valószínűleg azzal magyarázható, hogy ez a réteg, amelyik az utóbbi évtizedekben munka hiányában, vagy életfeltételeinek javulása reményében a falvakat otthagyva a városokban költözött, s ezzel régi értékrendjét elveszítve elfordult a vallási hagyományoktól. Meglepő módon: 1991-ben Magyarországon a megkérdezettek egynegyede nem tudott válaszolni arra a kérdésre, hogy mi a Biblia, s kétszer ennyien voltak azok, akik nem tudták, mi az Újszövetség. Iskolaavató Miskolc (ÉM) - A miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium első induló évfolyamának tanévnyitó ünnepsége augusztus 31-én, szerdán délután 5 órakor az új avasi templomban lesz. A szentmisét Seregély István egri érsek celebrálja, ezt követően Horváth Tibor S. J. igazgató megnyitja a tanévet, majd az érsek atya felszenteli a gimnázium főépületét. Templomszentelés Sajópetri (ÉM) - Már csak a parkosítás és a villanyszerelés van hátra és átadhatják sajópetriben az új római katolikus templomot. Bodo- nyi Csaba építész és Feledy Gyula festőművész alkotását Rózsa Füzér Királynője tiszteletére szenteli fel október 9-én Seregély István érsek. Kisasszony-búcsú Petőfíszállás (ÉM) - Petőfiszállás- Szentkút kegyhelyen szeptember 3- án, 4-én tartják a Kisasszony-napi búcsút. Az ünnepségek már szombaton délután megkezdődnek, este fél kilenctől pedig szentmise, majd gyertyás körmenet lesz. Vasárnap reggel hatkor szentmise, délelőtt tíz órától búcsúi szentmise és körmenet lesz. A gyermekeket a Prágai Kis Jézus szobornál megáldják. Padovai ajándék Miskolc (ÉM) - Szent Maximilian! Kolbe-szobrot kapott ajándékba a miskolci Minorita plébániatemplom Padovából. A szobrot augusztus közepén, a templombúcsú előestéjén áldotta meg P. Manswet, a Szent Maximiliam Minorita Rendtartomány provinciálisa. Teresa anya Kalkutta (MTI) - Kalkuttában az elmúlt héten, pénteken több ezer híve és csodálója köszöntötte 84. születésnapja alkalmából a Nobel-bé- kedíjas Teresa anyát, akit a „Szegények angyalaként” is emlegetnek. Az általa alapított rend, a „Felebaráti szeretet misszionáriusnői” székháza előtt hosszú sorban kígyózott az albán születésű apácát felköszönteni akaró tömeg. Aki tud, segíthet Putnok (ÉM) - Mint arról lapunk olvasói is értesülhettek, augusztus 14-én felgyújtották a putnoki római katolikus templomot. Akik a helyre- állításhoz támogatást tudnak adni, azok az OTP putnoki fiókjában a 658-000305-ös számlára fizethetik be adományaikat. Egyházi műkincsek Budapest (ÉM) - Farkas Attila, az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ igazgatója az egyház kezéből kikerült műkincsek, levéltári és könyvtári anyag egyházi tulajdonba való visszaadását kérte a Művelődési és Közoktatási Minisztérium illetékeseitől. Eddig még eredmény nincs az ügyben, viszont az alapos kivizsgálás érdekében augusztus 31-én az érintett felek előzetes tanácskozást tartanak. Hittankönyvek Budapest (ÉM) - A Szent István Társulat a következő hittankönyveket ajánlja az olvasók figyelmébe: A mennyei atya szeret minket (1-2. osztályos tanulóknak, hitünk alapvető tudnivalóival); Elsőáldozók könyve; Jézushoz megyünk (elsőál- dozási előkészítő a Kis katekizmus alapján); Válaszol az Úr (ószövetségi hittankönyv 11-12 éves tanulóknak); Az üdvösség története (Ószövetség, Újszövetség és az egyháztörténelem kezdeti szakasza 11-12 éves tanulóknak); Nagykorúság Krisztusban (bérmálási előkészítő a modem pedagógiai irányelvek alapján); Jézussal élünk (bérmálási előkészítő a Kis Katekizmus alapján); Hitünk és életünk (hittankönyv ifjúsági csoportok oktatásához); A filozófia (középiskolai tankönyv a filozófia oktatásához); Kísértés a jóra (erkölcstan az általános iskolák felső tagozata és a középiskolák számára).
