Észak-Magyarország, 1994. augusztus (50. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-29 / 203. szám

4 Ms ItT'Hon 1994. Augusztus 30., Kedd Könyv top-10 Kedvenc könyveiről így vall Koncz At­tila elsőéves egyetemista: - Az életem fontos részei a jó olvasmányok. 1. W. Shakespeare: Rómeó és Júlia 2. Stendhal: Vörös és_ fekete 3. Karinthy Frigyes: így írtok ti 4. Örkény István: Tóték 5. Mikszáth Kálmán: Két választás Magyarországon 6. Jaroslav Hasek: Svejk, a derék katona 7. Szerb Antal: A világirodalom története 8. E. T. A. Hoffmann: Scuderi kisasszony 9. P. G. Wodehouse: Nyári zivatar 10. Mark Twain: Megszelídítem a kerékpárt Nyárzáró házibulira készülnek Miskolc (ÉM - NJ) - Az Ifjúsági és Szabadidő Ház 1994. szeptember 2-án 17 órától, nyárzáró házibulit rendez azoknak a gyerekeknek, fiataloknak, akik részt vettek a ház nyári tábora­iban. Igaz ugyan, hogy 50 forintos be­lépő ellenében, de most ismét találkoz­hatnak azok a barátok, ismerősök, akik nemrégiben kellemes heteket töl­töttek együtt közös érdeklődésükből fakadóan valamelyik táborban. A szu­per házibuli jó mulatságnak ígérkezik, hiszen sok gyerek, fiatal lesz együtt, s mint az ilyen esetekben, most is a vidámság és a jókedv uralja majd a délutánt, a koraestét a házban. Központi sokk Miskolc (ÉM) - Szeptember 6-án 15 órakor Központi sokk címmel kiállítás nyílik a Gyermekgalériában a kazinc­barcikai Központi Általános Iskola ta­nulóinak munkáiból. A kiállítás megtekinthető szeptember 23-ig, hétköznap 9-től 18 óráig. Mi otthonában is ITT-HON vagyunk A mi optimista képi világunk Bíró István Miskolc (ÉM) - Magasztos és nemes törekvéssel hozta létre 1992. január 1-jén néhány mű­vész - Eisele Gyula, K. Juhász Ilona, Kriston Béla, Kálmán Mária és Balázsdi Szabó Éva - a diósgyőri Natura Art Stú­diót. Olyan célzattal fogott ösz- sze festő és keramikus, hogy szőkébb pátriánkon kívül váro­sokba, falvakba házhoz szállít­sák a képi kultúrát, megosztva az alkotás örömét a művészet­pártoló és -szerető közönséggel. Vándorgalériájuk kiállításait önmenedzseléssel szervezik és rendezik meg olyan helyeken, ahol törekvéseikhez befogadó partnereket találnak. Kiállítot­tak már a Tudomány és Tech­nika Házában, a Kilián Gimná­ziumban és legutóbb Jósva- fő-Aggteleken. Mindenhol sze­retettel fogadják őket, nekik is nagy nyereség, ha egyre több helyszínen megmutatkozhat­nak. Kriston Bélával, a csoport egyik alapító tagjával kezdem a beszélgetést, aki nyugdíjas kora ellenére roppant szerteá­gazó tevékenységet folytat: fes­tő, drámaíró (Fazola Henrik­ről szóló drámáját színházunk is évekkel ezelőtt sikerrel be­mutatta), ennek folytatása, il­letve kibővített színdarabja színházigazgatónk asztalfiókjá­ban váija életre kelését. □ Regény- és újságírói tevékeny­sége mellett miért izgatta a kép­zőművészeti Talán ebben a mű­vészeti ágban is kereste önmeg­valósítását? • Annak ellenére, hogy gépész­technikusi végzettségem van, a diósgyőri kohászatban 37 éven át tervező, utolsó négy szolgá­lati évemben gyártörténészi státusban dolgoztam, már di­ákkorom óta egyformán von­zódom az irodalomhoz és a fes­tészethez. Ez utóbbit a miskol­ci Művésztelepen tanultam olyan kiválóságoktól, mint Meilinger Dezső és Csabai Kálmán. □ Témaköre eléggé vál­tozatos, legszívesebben a természet szépségét igyekszik visszaadni, de örömmel festi, raj­zolja meg városunkat és környékét, a belvá­rost, Lillafüredet vagy Hámort és a Bükköt. Nekem akvarellképei tetszenek a legjobban. • Népiesen vízfestés­nek is nevezik. Eléggé nehéz technika. Itt hi­bázni nem lehet! Kor­rigálásra nincs lehető­ség, mivel a víz gyor­san szárad, dinamikus, gyors festői eljárást igényel. Az akvarell olyan a festészetben, mint az irodalomban a szonett. □ Visszatérve a regény- és szín­darabírásra, miért izgatja Önt ennyire Fazola Henrik és kora? • Ő egy nagy vállalkozó volt, aki csodálatos dolgokat alkotott szűkebb pátriánkban és a szomszédos megyékben. Ami­kor még az osztrákok gyarma­ta voltunk, az uralkodó részé­ről engedélyt kaptunk arra, hogy fellendítsük a honi ipart. Fazola elsőként használta ki ezt a lehetőséget, tehetsége folytán gombamód szaporodtak el a vállalkozások, akárcsak napjainkban. A sikerek után megijedtek Bécsben, hogy ha Magyarországon ilyen nagy fel­lendülés várható, akkor mit kezdenek majd az osztrák ipar termékeivel. Hirtelen „takaro- dót” fújtak. □ Asszociálhatunk napjainkra is drámai üzenetéből? • Igen, Fazola Henrik megszál­lottságából kellene erőt meríte­nünk, az ő tenni akarása követ­keztében talán nem kerülne Házak \ Miskolc.» főutca Kriston Béla rajzai olyan sok gyári munkás az ut­cára, nem lenne munkanélküli! □ Eisele Gyula, régi barát és művésztárs, aki nyugdíjba-vo- nulásáig 38 éven keresztül a Di- gépben és a Vasas Művelődési Központban dolgozott dekorá- ciós-reklámgrafikusként. Emel­lett hobbiként foglalkozott a képzőművészettel... • Hasznos és kellemes időtöl­tést jelentett számomra, szá­munkra, hogy felfedezzük me­gyénk csodálatos tájait és eze­ket vizuálisan is megörökítsük. Érdekes módon mindannyian a naturális ábrázolásmód mellett döntöttünk, pedig nem beszél­tünk össze. Éngem minden iz­gat, ami a természettel kapcso­latos, legyen az tájkép vagy fi­gurális kompozíció. • Szerettünk volna az expón is bemutatkozni, ha nem is lesz, talán adnak lehetőséget, hogy bemutathassuk leendő ki­állításunkat Borsod megye leg­szebb tájai képekben címmel mondja Kriston Béla. O opti­mista. Én is. Bizonyára kapnak lehetőséget a megvalósításra. Sok sikert a diósgyőri Natu­ra Art Stúdiónak és min­den tagjának'. 1994. Augusztus 30., Kedd Itt-Hon Ms 5 Olyan, mint a város, csak jobb Új közlekedési csomópont épül szeptember végére Új, rangos intézményi központ kialakítása szerepel a tervekben Fotók: Farkas Maya Nagy József Felsőzsolca (ÉM) - Úgy lát­szik a zsolcaiak nem engednek abból, hogy a város tövében úgy éljenek, mint ahogy egy korsze­rű, napról napra fejlődő elővá­rosban élni lehet, ahol nem kell nélkülözni sem­mit sem a nagy települé­sek ellátottságából, s eh­hez szívesen elfogadják a nagyvárosi zsúfoltságtól mentes környezetet. Ehhez állandóan fejleszte­ni kell, a város tőszom­szédságában élők joggal el­várhatják, hogy helyben kéznél legyen minden szol­gáltatás: szakorvosi rende­lők, jól felszerelt intéz­mények, jól szervezett közlekedés, telefon, kábel­tévé, stb.- A község központjában a közelmúltban megkezdett csomópont-átépítés még javában tart, mostanra fel­gyorsult a munka - mond­ja Fehér Attila polgármes­ter, s megjegyzi - erre szükség is volt a kezdeti bizonytalanságok után, ami a közművek kiváltá­sán dolgozó alvállalkozók tevékenységéhez kapcso­lódott. Ä vízelvezetést végző al­vállalkozó késett, de itt hadd jegyezzem meg, a Kassai utcán végig sok fejtörést okozott a közművek helyretétele. Előfor­dultak előre nem látható aka­dályok is, több fontos vezeték sorsáról kellett itt gondoskod­ni. Készül a 3-as és a 37-es út csomópontja is négyirányú leá­gazással, ami hozzájárul most a zsolcai, Zsolca környéki köz­lekedés lelassulásához. A polgármester szerint a cso­mópontok megépítésével lassul majd a forgalom, de egyúttal áttekinthetőbb, biztonságosabb lesz az áthaladás, ez pedig közös érdeket szolgál. Az új csomóponthoz vezető utak mentén az út jelentősé­géhez igazodó intézményi, léte­sítményi rendszer kialakítása várható, e területen építési kor­látozás van érvényben, elsősor­ban csak emelt szintű épületek húzhatók fel itt. Jó ütem­ben végzik a kábeltele­víziós rendszer kiépíté­sét is, már megkezdődött a lakások bekötése augusz­tus 16-án. Egyelőre 500-an tették le a rácsatlako­záshoz szükséges összeget, ám az igénylők száma idő­vel folyamatosan emelke­dik, mint a többi telepü­lésen, ahol létezik ilyen szolgáltatás. A kábeltévét a zsolcai ve­zetés az informálás, a tá­jékozódás fontos eszközé­nek tartja, ezért is szorgal­mazták létrejöttét. Ősztől megkezdődik Felső- zsolcán az iskolarendsze­rű, alapfokú zeneoktatás. A létszám a felvételi alap­ján áll össze, és ehhez le­het majd a normatív támo­gatást kérni. Ennek kéz­zelfogható jelei előrelátha­tóan csak 1995-ben mutat­koznak majd, az addig fel­merülő költségeket az ön- kormányzat kénytelen megelő­legezni, illetve az ideit vissza­igényelheti majd. Száz résztvevővel számoltak, ám jelenleg már 140 jelentke­zőt tartanak nyilván. Szükségessé vált a forgalom át­szervezése, csomópontok átépítése Üresen maradt sátorhelyek Miskolctapolca (ÉM - NJ) - Lassan lezárul a nagy nyári főszezon, mint azt tapasztalatból tudjuk, a vendégforga­lom nem igazodik szorosan a naptári évszakokhoz, annál inkább az időjá­rás nehezen kiszámítható változá­sait követi. Az idegenforgalom igazi fonó nyarat tudhat maga mögött, rengeteg vendég fordult meg az országban. A mi me­gyénkben, a megyeszékhelyen már jó­val kevesebb, mint amennyit orszá­gosan regisztráltak. Ezekről beszélgettünk Virág Attilával, a tapolcai Éden-kemping vezetőjével, aki elmondta, többen is megjegyezték külföldi és hazai turisták egyaránt, hogy szerintük Tapolcán és jó néhány más üdülőhelyen a lepusztulás kézzel­foghatójelei mutatkoznak. Illetve, ahol nem érződik visszaesés, ott nem ta­pasztaltak fejlődést sem, ami ugye idő­vel már magában hordozza a lemara­dás veszélyét is azokkal szemben, akiknek jut a fejlesztésekre. Panaszra ezzel együtt sincs oka az Édennek, hiszen még beszélgetésünk idején is kilencvenszázalékos telített­ség mutatkozott a faházaknál és csak az elkövetkező hetekben esik majd vissza ez az arány - az előzetes hely- foglalások szerint. Ugyanakkor szinte üresen maradtak az úgynevezett sátras helyek. Tehát elmaradtak az idén azok a nomádok, akiknek évekkel ezelőtt még megfelelt ez az üdülési fonna. Ezzel együtt hi­ányoztak a lakókocsisok is, akik vala­miért elkerülték ezen a nyáron a mi vidékünket. Pontosabban, jöttek, csak nem olyan nagy számban, mint jó pár évvel ezelőtt. Kevesebb volt itt a német vendég, mint régebben, kevesebb a hazai vendégek száma is. A legtöbben most Lengyelországból ér­keztek, illetve növekvő érdeklődés mu­tatkozik meg irántunk, Északkelet- Magyarország üdülőhelyei iránt Dáni­ában, illetve Hollandiában. Onnan szívesen jöttek az idei nyáron, a korábban itt lévők úgy látszik jó hí­rünket viszik magukkal, elégedettek az itteni vendéglátás színvonalával. Az Éden kerítésén belül az évad kez­detére sok kisebb-nagyobb fejlesztést hajtottak végre, amint a kemping ve­zetője elmondta, nekik sikerült a ko­rábbi színvonalat tartani. Egyelőre ezekkel a megállapításokkal zárhatják a főszezont, amelyhez egy ehhez hasonló utószezonnal számol­hatnak még. A jövő év még messze van, ám az idei összegzés alapján biztosnak látszik, a vendég megszerzése, megtartása érde­kében ismét újítani, fejleszteni kell.

Next

/
Oldalképek
Tartalom