Észak-Magyarország, 1994. augusztus (50. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-29 / 203. szám
4 Z Itt-Hon 1994. Augusztus 30., Kedd Kossuth-kiállítás (ÉM - K.S.) - Monok, Tállya, Olasz- liszka, Sárospatak, Sátoraljaújhely. Ezeket a zempléni településeket emlegetve, ilyen sorrendben természetes, hogy Kossuth neve jut eszünkbe. Főleg most, ebben az évben, hiszen Kossuth-centenárium ez az esztendő, s így több kiemelt rendezvényre került sor Kossuth halálának századik évfordulóján. Az események megyénk határain is túlnőttek, számtalan helyen rendeztek Kossuth-kiállítást és tudományos ülést. Ezek sorában figyelemreméltó a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum kiállítása, amelyet a helyi rendezők szerényen kamarakiállításnak neveznek, de elhelyezése és összeállítása méltó a nagy névhez. A kiállítást márciusban nyitották meg, amelyben igyekeztek helyi vonatkozású anyagot bemutatni, s a tudományos tanácskozáson is sor került helyi témák előadására is. így Rainer Pál a Kossuth gyerekek Veszprém megyei bújtatásával foglalkozott, Horváth Lajos pedig Kossuth Lajos politikai hagyatékával és a Kossuth-kultusz helyi vonatkozásairól tartott előadást. Horváth Lajos kutatásai kapcsán szólt arról, hogy a veszprémi Kossuth kultusz több mint 100 éves. Hiszen már az 1880-as években Pápa és Veszprém Kossuth Lajost díszpolgárrá választotta. 1893-ban egy jubileumi egyesületi ülésen felzendült a Kossuth-nóta. A kilencvenedik születésnapon Pápán, De- vecserben és Kenésén gyűjtést indítottak el a tállyai evangélikus templom felújítására, ugyanakkor Pápán utcát neveztek el Kossuthról. Páltelekről mozgalom indult el a tu- rini remete visszahonosítására, hiszen Páltelek-pusztán gazdálkodott Gelsei Bíró Vince, aki ’48-as honvédkapitány. Száz évvel ezelőtt, március 29-én a hamvakat hazaszállító vonat megállt Siófokon, ahol zászlóerdő, koszorúk és a környék lakossága fogadta a nagy halottat. Ott volt Kossuth Lajos Tódor, a legkisebb fiú. A temetésre Veszprém megye 25 településéről több mint ezer ember utazott fel, s a veszprémi küldöttség földet vitt Szent István hadainak állásáról, a keneseiek a Rákóczi-fa tövéből, a pápaiak az ihászi csata helyéről. Száz évvel ezelőtt Veszprémben minden vallás-felekezet megemlékezett a haláláról, de a legnagyobb mise akkor április 3-án volt az evangélikus templomban, ahova a közhivatalnokok elmentek. Az első Kossuth-szob- rot 1894. július 1-jén Siómaroson állították fel. Ennek felirata:,,A magyar szabadság- harc legnagyobb apostolának a siómarosi felszabadítottak.” A látogatót a veszprémi múzeum előcsarnokában Kossuth Lajos bronz mellszobra fogadja, amely Csikász Imre veszprémi szobrász alkotása, aki az utókor által is elismert művész volt. Az ágyúöntő háztól a vigasságig Akik évszázadokkal ezelőtt korcsmáztak Patakon Patak híres látnivalója a vár Fotó: Laczó József (ÉM - K.L.) - Történetét majd egy évezrede írják, mert a település csaknem egyidős a honfoglalás utáni Árpád-házi királyok korával. Ä város sokoldalúságára jellemző, hogy nevezték Bodrog- parti Athénnek, a szabadság oroszlánbarlangjának. Volt királyi birtok és lakhely, de bizonyos, hogy történelmének legfényesebb lapjait a Rákó cziak birtoklása idején élte. Évszázados története írókat, történészeket, kutatókat egyképpen arra ösztönzött, hogy foglalkozzanak a várossal. S hogy ez a kutatómunka milyen sokoldalú volt, arra bizonyíték: több mint 153 olyan irodalmi- történelmi műről van tudomásunk, amely Sárospatakkal foglalkozik. Mindezt egy újabb, a várossal foglalkozó műből, Balassa Ivánnak Sárospatak történeti helyrajza aXVI-XX. században című, a közelmúltban megjelent összeállításából tudjuk meg. A tudós szerző, aki egy időben a Rákóczi-várban lévő múzeum igazgatója volt, csaknem 300 oldalas művében arról ad számot, milyen elnevezések éltekéinek a városban. Megközelítőleg 900 olyan létesítmény, utcanév, határ- és városrész elnevezését veszi bonckés alá, ad az elnevezéshez magyarázatot, amely részint élt, részint pedig ma is „nevezettje” a város különböző pontjainak. Ismerteti többek között a Hé- cék, a legnagyobb történeti múltú épület, a pataki várral kapcsolatos elnevezéseket, a Patakon települt iparosok által lakott utcaneveket, de szól a kollégiummal kapcsolatos földrajzi nevekről is. Megtudhatjuk hol állott az ágyúöntő ház, mi volt a fellegvár, de betekintést nyerünk a vigasság helyinek, a, korcsmáknak helyeiről, sőt azok látogatóinak megoszlásáról is. A sokszínű és a város fejlődését, az egyes területek kialakulását, a város életében betöltött szerepét is ismertető kiadványt, amely a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Levéltár gondozásában jelent meg, nemcsak a várossal foglalkozók, hanem az ősi település iránt érdeklődők is haszonnal forgathatják. Magyar ősvallás — őseink hitélete EL (ÉM) - A kettős léleknek az eurázsiai és a feltételezett ősmagyar sámánizmusban különös jelentősége van: ez teszi lehetővé, hogy a sámán lelke, transzállapotban testéből kiszállván, a túlvilágra menjen feladatait teljesíteni. A honfoglalás kori magyar sírokban szórványosan észlelt koponya- trepanációt is a lélekvesztéses betegségekkel - és így az ősmagyar sámánizmussal - kísérelték meg kapcsolatba hozni (a beteg visszahozott lelke a léken át tér vissza a fejbe), e feltételezés azonban nem kellően bizonyított. A halál után tovább élő lélek hite - mint erre a halottkultusz több formája, elsősorban a honfoglalás kori temetők gazdag halotti mellékletei vallanak - a magyar ősvallásnak is egyik alaptétele volt. A régészek a honfoglalás kori sírok, illetve holttestek kelet-nyugati tájolása alapján tételeznek fel egy nyugaton elhelyezkedő túlvilágot (a fent említett alvilág mél- \ lett), amely - néprajzi párhuzamok tanúsága szerint - messze, a „vízen túl” volt (obiugor nyelvrokonaink hitének megfelelően). A honfoglalás kori sírok egy részében a harcosok fegyvere az életben viselttel ellentétes oldalon helyezkedik el, egyes nemzetiségi temetkezési helyeken pedig a férfiak és nők (a török település- és ültetésrendben szokásos) jobb-bal elhelyezkedése cserélődik fel. E megfordításokból László Gyula egy tü- körképszerűen megfordított túlvilág hitére következtetett: ez a Föld sok népénél - nyelvrokonainknál is - előforduló elképzelés. Az ősvallás istenvilágáról igen keveset tudunk, akár az előma- gyar kor, akár régebbi rétegek vonatkozásában. Adatok híján, pusztán a nyelvrokonok párhuzamai alapján valószínűsíthető, hogy az ősmagyarság valamikori mitológiája is rendelkezett, például avogulokéhoz hasonló hierarchikus szellem- és istenvilággal, a csúcson egy égistennel (a magyarok istenét, égistenét történeti források is említik), az alacsonyabb rendű istenek közt egy demiur- gosz-szerepet is betöltő lénynyel. Kérdés, hogy az előma- gyar korban élt-e még a beléjük vetett hit... A világ Isten és ördög általi kettős teremtéséről szóló mondák a bukovinai és moldvai magyarságnál a 20. századig ismertek voltak: az Isten a tenger fenekéről felhozott homokból teremti a világot, amelyért az ördögöt küldi le. Á Föld vízből való teremtésének archaikus elképzelésével kapcsolatos az a szintén ősi, de még az újkori magyar néphitből is ismert nézet, hogy a Föld vízen áll és víziállatok: hal, cethal, teknősbéka tartják; más nézetek szerint bika, ökör, bivaly (a szarvai közt). Valószínűleg ez is közös eurázsiai-amerikai archaikus kultúraelem, és mint ilyen része lehetett az ősvallás kozmo- gonikus hagyományainak is (Vargyas kutatásai szerint iszlám hatásra). L 1994. Augusztus 30.. Kedd Itt-Hon Z 5 Falunapon örültek Hídvégen A kopjafás emlékmű Sajóhídvégen Fotó: Bekecsi Sz. László Sajóhídvég (ÉM - B.Sz.L.) - Egymás után találnak magukra falvaink. Szemünk előtt szépülnek, csinosodnak köztereik, párig aik. Szinte mindenütt emléket állítottak már a világháború elesettjeinek. Ki-ki pénztárcája szerint táblát, emlékművet, szobrot készíttetett már, és legtöbb községben, faluban az év egy napján visszatekintenek múltjukra, hogy erőt merítsenek a jövendő hétköznapjaihoz. így volt ez augusztus első vasárnapján Sajóhídvégen is, ahová meghívást kaptunk, nézzük meg, e kis község hogyan tiszteleg ősei emléke előtt. Néhány éve szép hagyományt teremtettek azzal, hogy minden évben megrendezik a hídvégi falunapot. A gazdag program minden rendezvényét nemigen tudta végiglátogatni a falu apraja- nagyja. Természetes, hogy elsőként a kopjafás emlékmű koszorúzásával tisztelegtek az ősök és a hősök előtt. A falumúzeumba szinte nem is fér már több eleink által használt tárgy, eszköz: kerekes guzsaly- tól a szövőszékig, a régi halászmesterségtől a kenyérsütő eszközökig minden megtalálható. És sok kedves féltve őrzött emlék, háborúból küldött levél, sárgult fénykép, századeleji iskoláskönyv gazdagította a gyűjteményt. Az itt élő gyerekek ez évben is bemutatták kézügyességük eredményét. Origami-kiállítás, kézi fafaragók kulacsai, tányérjai igazolták: érdemes volt kis külön tanműhelyt biztosítani a gyerekeknek, ahol a Kesznyé- tenből átjáró népi iparművész, Szabó Sándor bácsi adja át fafaragó tudományát az utókornak. A faluban délelőtt ünnepi istentisztelet, délután sportműsor, este pedig egy színdarab tette emlékezetessé a falunapot. Érdekes, hogy már nem csak a mutatványosok, vásározók jegyzik e napot, és árulják portékáikat Hídvégen, de néhány cég is megjelent áruival. A Prímagáz Rt. a szabadban is használható grillsütőivel, hordozható kályháival mutatkozott be, s ott a helyszínen is köthettek üzletet. Lám mire képes egy falu, ha értő-szerető agilis vezetői vannak. Ha lelkiismeretes lokál- patrióták építik-szépítik... Tudnak harapni a golopi gyerekek Golop (ÉM) - Nemrég tartott ülést a golopi önkormányzat, melyre a tállyai fogorvos - hozzá járnak a golopiak - is elküldte írásban tapasztalatait. Érdemes idézni belőle. Tállya, Mád, Golop és Rátka tartozik a rendelőhöz, mely igen nagy forgalmat bonyolít le, különösen, ha figyelembe vesz- szük, hogy fogorvoshoz mindenki csak akkor megy, amikor már végképp nem halasztható tovább. A tállyai rendelőben tavaly 4500-nál több felnőttet és majdnem 500 gyereket kezeltek. Természetesen iskolafogászat is rendszeresen működik. Az adatok azt bizonyítják, hogy a golopi gyerekek fogai jobbak, mint a többi faluban élőké. A golopi gyerekek ezek szerint jobban tudnak harapni, vagy éppen többet is harapnak, rágnak, hiszen tudjuk, hogy a fogak munkába állítása is egyik, nem is elhanyagolható módja az épség megőrzésének. Ezért meglepő, hogy a falu felnőtt lakóinak viszont milyen sok a rossz foguk. Jellemző, hogy kezelésre csak nagyon kevesen mennek el, ha megfájdul a rossz foguk, tűrik, amíg bírják, aztán kihúzatják. A fogorvos makacsul meg akar menteni minden lehetséges fogat, igyekszik erre rábeszélni pácienseit, de úgy tűnik, ehhez igazi esély a fiatalabb korosztálynád van. Az Itt-Hon konyhája Virsli sörtésztában Hozzávalók (négy személynek): 8 szál virsli, 3 tojás, fél csésze liszt, fél csésze sör, egy késhegynyi só, 4 evőkanál liszt, egy liter olaj, egy csokor petrezselyem. A szószhoz: egy pohár majonéz, 2 szelet ananász, egy evőkanál curry, egy evőkanál narancslé, egy evőkanál paradicsompüré, egy teáskanál piros paprika, egy evőkanál sherry, egy gerezd fokhagyma, 3 evőkanál vegyes íu- szerkeverék, só, bors. A szószok elkészítése: a majonézt elosztjuk három mély tálba. Az egyikbe belekeveijük az apróra vágott ananászt, a curryt és a narancslét. A másikba a paradicsompürét, a pirospaprikát és a sherryt, a harmadikba pedig a fokhagymát és a fűszerkeveréket. Jól elkeverjük, sózzuk, borsozzuk. A sörtésztába csomagolt virsli elkészítése: a lisztet, a tojás sárgákat és a sört jól elkeverjük. A tojás fehérjékből kemény habot verünk. Óvatosan hozzákeverjük a tésztához, és sózzuk, borsozzuk. A virsliket félbe vágjuk, lehúzzuk a bőrét, lisztben megforgatjuk, majd a sörtésztába mártjuk. Forró olajban aranybamára sütjük. Az apróra vágott petrezselyemmel beszórva és a szószokkal tálaljuk. Rakott vegyes zöldség, szalámival Hozzávalók (négy személynek): egy nagy pirospaprika, egy cukkini, 2 fej vöröshagyma, egy padlizsán, 2 nagyobb paradicsom, 20 dkg szalámi, egy pohár tejszín, 10 dkg reszelt sajt, egy evőkanál szárított zsálya, zsemlemorzsa, só, bors. A paprikát kettévágjuk, eltávolítjuk a magházát, és kis kockákra vágjuk. A cukkinit szintén kockákra, a hagymákat pedig négy részre vágjuk. Áz így előkészített zöldségeket negyed liter vízben megpároljuk, majd bevaja- zott tűzálló edénybe tesszük. A padlizsánt szeletekre, a paradicsomokat négy részre vágjuk, és szintén a tűzálló tálba rakjuk. Erre rátesszük a szalámiszeleteket, ráöntjük a tejszínt és rászóljuk a zsályát, majd meghintjük a zsemlemorzsával, és a tetejére szórjuk a reszelt sajtot. Sütőben 250 fokon körülbelül 30 percig sütjük. Zempléni Gyermekszínház Karosa (ÉM) - A Zempléni Gyermekszínház bemutatkozó előadást tart szeptember 3-án Karcsán, a művelődési otthonban. Az érdeklődők A Pál utcai fiúkat láthatják 16 órai kezdettel.
