Észak-Magyarország, 1994. augusztus (50. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-29 / 203. szám
8 ÉSZAK'Magyarország Kultúra z 1994. Augusztus 29-, Hl no APROPÓ Én (Zagyok többen Brackó István Ez a mind máig érvényes kijelentés Far- kasházy Tivadartól származik. Valamikor egy évvel ezelőtt tette egy politikamentes politikai összejövetelen, a kedélyeket lecsillapítandó. Nem jópofáskodni akart. O nem bohócnak szerződött és készült. Okleveles közgazda, csak véletlenül tévedt be a rádióba, vált humoristává, a lelkiismeret minden porondon kiálló bajvívójává. Az „Én vagyok többen" dekrétum mögött sok más egyéb mellett az is meghúzódik, hogy az utcára vitte a politikát, kirúgták a rádióból. Azóta nyugodtan él, de nem nyugodtabb. Ez abból a riportból derült ki, amelyet Verebes István készített vele a Magyar Rádióban. Farkasházy kapja ugyan a fizetését, a végkielégítést nem vette föl, de majd' egy évig nem lépett, nem léphetett be munkahelyére. Közben rendezett két szárszói találkozót, amelyen - a teljes protokoll-lista ismerete híján is tudható - a magyar szellemi élet elitje megjelent. A garden partyn gulyást főztek, kiáltványt nem tettek közzé, de beszélgettek, s alighanem itt fogalmazódott meg a címben is idézett mondat. Hogy ki ez a Farkasházy? Közgazdász? Újságíró? Flumorista? Örök ellenzéki? Mindenben és mindig kötözködő virtusos magyar? A fene tudja. Én azt mondom, hogy leginkább filozófus. A hétköznapok holnapba néző, de a mának szóló filozófusa. Mielőtt glóriát kerítenék a feje fölé, s az eddigiek alapján a szentté avatás lehetősége fordulna meg az olvasó fejében, kijelentem, mert tudom, hogy F. T. lóversenyre jár, s most augusztus 20-án nem a díszes parlamenti fogadásra ment, hanem gyermekeivel egy rockkoncerten vett részt. Ráadásul raccsol is. És írt egy jeles dolgozatot a múlt év utolsó napján (Tessék választani!), egy olyan politikai pamfletét, amely miatt ugyan nem perelték be, de megjövendölte a végkifejletet. Egyébként a műsor címe az volt: „ Újra egy hajóban". Hogy ez a riporterkedő, szí- nész-rendező-kabarettista Verebes Istvánra vonatkozott-e, azt nem tudom. De elhangzott: a humor nemcsak mar és öl... A humor maga a demokrácia. _TÉKA Képek és képek Miskolc (ÉM - V.T.) - Burai István és Dúsa Lajos „kivágta a huszonegyet”. A debreceni alkotópáros, a képzőművész és a költő Képek és képek című közös kötete huszonegy színes grafika és huszonegy költemény tetszetős albuma. Egyszer nívós kiállítási katalógus, másszor remekül válogatott verseskötet. Aztán a kettő együtt: az utóbbi évek egyik legkitűnőbb közös vállalkozása. A műveknek látszólag közük sincs egymáshoz. Szabályos rendben sorakoznak az alkotások, versek a páros, képek a páratlan oldalon, és hál’ istennek szó sincs a jól megszokott illusztrációkról, melyek máshol, szokás szerint a versek adalékául szolgálnak. Olyan párosról van szó, mely egymástól szinte teljes függetlenségben, de rendkívül szoros alkotói kötelékben dolgozik: munkál ebben a kötetben valami őrült kohézió, mely minden újraolvasás- nál, újralapozgatásnál más és más mélységű, egyszer hirtelen kézenfekvő, aztán a „miért erőltetek itt párhuzamot” kérdésével le is fokozható... A kapcsolat elsősorban tehát nem logikai természetű. Ahogy a véletlen sorrendet figyeljük meg és használjuk ki, a kötet alkotásai úgy esnek a Közös csapdájába. Képek és képek: egyszerű, találó cím. A rokonság több, mint a közel azonos formai közlésmód. A képzőművész munkáinak ajánlója a fülszövegben kissé megkeseríti a boldogságomat. Melyik az a jó képzőművész, akire ne lehetne „ráfogni” a magas színvonalat, a sajátos jelleget, az igényes esztétikumot, és így tovább... Inkább eltávolít ez a néhány mondat, de ha felesleges formaságnak fogom fel, nem bosz- szant tovább. Burai egyéniségét gyakran a népmesék vándormotívumai, mítoszok, bibliai történetek apró részletei izgatják. Egyedi iróniája a tragikum modorában, vaskos humorral tanít újfajta látásmódra. Dúsa Lajos verseinek ajánlója mintha jobban ismerné a szerző munkáit. Játékos, csú- fondáros hangokat hall a balladák, zsoltárok, románcok mögül, fölényes nyelv- és formakezelésről beszél. (Utóbbi nem minden ,jó” költő ismérve.) Dúsa első kötete, 1987-ben, a Magvető Kiadónál jelent meg, Április ez még! címmel. A Képek és képek néhány verse az olvasónak nmen is ismerős lehet. Parafrázisok születésnapra Végvári Lajos, köszöntői - és Máger Ágnes egyik képe Fotók: Dobos Klára Miskolc (EM - DK) - Parafrázisok Végvári Lajos megjelent könyveihez címmel Máger Ágnes festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás az elmúlt szombaton a Mini Galériában. A tárlat apropóját a művészettörténész 75. születésnapja adta.- Ahogy Végvári Lajoshoz illik, ezen a napon a képek mellett jelen vannak a társművészetek: a költészet, a zene is. Itt ma minden őt köszönti- mondta Czigány György költő tárlatnyitójában. Majd arról beszélt, hogy a művészetben sok a homma- ge, a régi mesterek megszólításával születnek új alkotások. A parafrázisok a zenében is gyakoriak, gondoljunk csak a B-A-C-H motívumra, amely végigvonul a zenetörténeten, s egészen új alapokat ölt. Máger Ágnes is él az idő átjárhatóságával, olyan alkotókat „szólított meg”, akik Végvári Lajos művészettörténészhez is közel állnak. így lett születésnapi ajándék a képekből, amelyekben benne vannak a régi mesterek, Leonardo, Picasso, Giotto, Kondor Béla, de mégsem ők jelennek meg, hanem a mai alkotó. A „költői” köszöntő után Végvári Lajos Életrajzi bibliográfiáját mutatta be Eszenyi Miklós, a Miskolci Bölcsész Egyesület képviseletében. A kötet előszavában Gyárfás Agnes így ír Végvári professzorról: ,A gondolat, a szó, az írás, a szellem embere 0, a reneszánsz életszeretet máig élő csodája, egy életeszmény letéteményese.” Délután ünnepi hangversenyt tartottak a művészettörténész tiszteletére a Bartók Teremben. Nem vész el, csak mindig átalakul A bizonytalanságokról a pedagógiai intézetvezetőjével Csörnök Mariann Miskolc (ÉM) - Oktatási törvény már egy éve van, most azonban módosítani fogják. A Területi Oktatási Központok (TOK) megszűnésével azok feladatainak zömét megkapják a pedagógiai intézetek. Ugyanakkor a törvény által előírt pedagógiai szakszolgálatok megszervezése elvesz az intézetek eddigi munkájából. Nagy horderejű változásra nem kell a tanévben számítani, de teljes nyugalmat a szakemberek sem ígérhetnek. Tehát a bizonytalanság tovább tart. Vajon miként látja mindezt Hanis Béláné, a Borsó d-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet igazgatója?- A megyei önkormányzat megkérdezte, szerintünk - szigorúan szakmai alapon — milyen törvénymódosításokra lenne szükség. Azt mondtuk, sok gond van, de éppen az iskolai munka békéjének megőrzése érdekében, csak a legfontosabb változtatásokat hajtsák végre. Elég volt már a bizonytalanság, 1985-től abban élnek a pedagógusok, hogy módosítás, tervezet, megint módosítás. Ezért nem győzzük eleget hangsúlyozni, ebben az évben nem jön sokkoló váltás. Nem lesz olyan bizonytalan ez az időszak, mint a törvény megszületése előtti. Ezt bizonyítja, hogy nem változtatták meg a tanév rendjét, ami nagyon jó, bár az is igaz, hogy jó lenne felgyorsítani a döntéseket. □ Gyorsítani?! Gyakran úgy tűnt, a pedagógusok a lassú változásokat sem tudják megfelelő ütemben követni. • A pedagógusok szakmai felkészültsége - önhibájukon kívül - bírálat tárgya lehet, mert nem erre a társadalomra, emberképre, tudásra képezték őket. Segítséget kell adni nekik, hogy megtalálják magukat az új feltételek között. Hiszen most már nem bólogató, hanem önálló gondolkodású, vitaképes állampolgár kell hogy „elkészüljön” a család és az iskola hatására. Mégis, csodálatos, amit csináltak az elmúlt években: tanítottak. Fantasztikusan megfeleltek a kornak. De hangsúlyozom, kell a segítség, a főiskolák, egyetemek képzési rendszerének megváltoztatása, valamint a kamarák, egyesületek, más szakmai szervezetek által szervezendő továbbképzések. □ Önök mindig is szerveztek továbbképzéseket, ráadásul egy ideje megjelentek a szakmai vállalkozások. • Amikor ide kerültem, nagyon örültem, hogy lesznek vállalkozási formában működő pedagógiai szolgáltatások, hogy az marad majd meg, aki a legtöbbet, legjobbat nyújtja. Csak egy valamivel nem számoltam. A pénzzel. Az iskolák ugyanis nem tudják megfizetni: közvetlenül az államtól kellene pénzt kapniuk arra, hogy megve- hessék a szakmai programokat. Ehelyett sajnos gyakran arra kényszerültek, hogy fizessenek alapszolgáltatásokért, létfontosságú információkért, olyanokért, ami alanyi jogon járna nekik. Ha végre megjelenik a NAT, akkor az államnak kötelessége felkészíteni a pedagógust. Mert végrehajtják, csodálatosan kéHanis Béláné, igazgató Fotó: Farkas Maya pesek az új elvárásoknak megfelelni, csak hozza már valaki abba a helyzetbe őket! De nem feledkezhetünk meg az önálló, kezdeményező egyesületekről, amiknek a többsége befulladt, mert nem figyelt oda rájuk, nem karolta fel őket az állam. Az intézetnek van ugyan egy „egyesületek háza”, létrehoztuk a munkájukat segítő tanácsot is, de ez összességében kevés. Ráadásul megalakult a TOK, és ők szintén létrehoztak egy tanácsot. Nekik jogszabály írta elő, a miénk viszont már jól működött... □ A TOK legkésőbb egy éven belül megszűnik. A kormányprogram szerint a feladatok egy részét a pedagógiai intézetek kapják meg. Egyértelműen pluszmunkát jelent, vagy valóban létező kettőségek szűnnek meg ezzel a lépéssel? • Még senki nem mondta meg, nem is körvonalazták, milyen feladatokat kapunk. Nem mondom, hogy adják csak nyugodtan, dehogy, van így is épp elég, de ha eldöntik, mi kerül át hozzánk, meg fogjuk csinálni. Csak végre meg kellene mondani, kire mi tartozik. Egy példa. Ebben a megyében nagyon jól működtek a tanulmányi versenyek. A TOK megalakulásakor az ő feladataik közé sorolták, mire a mi fenntartónk, a megyei önkormányzat elgondolkodott, miért fordítana évente másfél miihó olyan feladatra, ami az államé. Jól gondolkodott? ígen, mert az állampolgárok érdekeit, pénzét védte. Viszont az állam csak a nagy országos versenyeket akarta megtartani. Arra nem gondoltak, hogy ha nem készítjük fel, nem versenyeztetjük őket már hetediktől megyei szinten, akkor a középiskolás OKTV-ken nem lehet várni a tehetséges diákok hirtelen kiugrását. Persze léteznek létszámbeli és szakmai kritériumok is. A programok értékelése, az információk gyűjtése, a segítségnyújtás hatalmas szakmai tudást igényel. Ne a „nekem tetszik” alapon menjen a véleményezés. □ Mi lesz az országos szakértői névsorral, amit törvényi utasításra szintén a TOK állított össze? • Szakértőnek jelentkezni kellett, de információim szerint sokan távol maradtak, mert nem lehetett eldönteni, milyen feladatokat látnának el. Á pedagógiai intézetek mellett működik a szaktanácsadói gárda, akik szakmai segítséget nyújtanak. Ugyanakkor a jogszabály szerint az országos szakértők is végezhetnek tantárgyi vizsgálatot. Emiatt jelenleg mindenkinek az a benyomása, hogy a rendszert megkettőzték. Természetesen szükség lehet mind a kettőre, de akkor világosan el kell különítem a hatásköröket. □ Ugyancsak törvényi utasításra a megyéknek létre kell hozniuk a pedagógiai szakszolgálatokat. Ezek viszont elvehetnek az önök eddigi feladataiból. • A szakszolgálatokhoz három fő tevékenység tartozik: a pályaválasztás, a nevelési tanácsadás és a képességvizsgálat. Ez egyetlen ponton, a pályaválasztásnál érint minket. Am ez nagyon sokrétű terület. Éppen ezért arról, hogy miképp oszlik meg - és megoszlik-e majd - a két intézmény között, csak azután lehet dönteni, hogy világossá vált, milyen feladatok hárulnak ránk a TOK megszűnésével. □ A TOK-ok megszületésekor sokan a pedagógiai intézetek funkcióvesztését, a pesszimisták elhalását jósolták. Mégis önök lettek a nyertesek. • Nincs győzelemtudatunk, inkább csak fájdalom a fölöslegesen elpazarolt energia miatt. Mi mindent tudtunk volna csinálni ezek alatt az évek alatt! Speciális műhely Bánhorváti (ÉM) - A Magyar Speciális Művészeti Műhely Egyesület, valamint a Putnoki Foglalkoztató Rehabilitációs Intézménye és Fogyatékosok Otthona augusztus 29- től szeptember 2-ig Bánhorvátiban rendezi meg az értelmi fogyatékosok II. országos alkotótáborát. A ma délelőtt 9 órakor kezdődő megnyitón Herzog Tamás, a Magyar Speciális Művészeti Műhely Egyesület elnöke köszönti a megjelenteket, majd Széni Etelka, a B.-A.-Z. Megyei Önkormányzati Hivatal szociális és egészségügyi oztályának vezetője megnyitja a tábort. A részvevők a hét során kerámiáz- nak, agyagoznak, festenek, rajzolnak, báboznak, megismerkednek a nemezkészítés technikájával. A alkotótábort szeptember 2-án a foglalkozások keretében készült alkotásokból rendezett kiállítás zárja. Verséneklők Pécs (ÉM) - A pécsi DOZSO Művelődési Központ és a Szélkiáltó együttes október 28-án rendezi meg az énekelt versek harmadik fesztiválját. Ehhez kapcsolódva versenyt hirdetnek a műfajban tevékenykedő együttesek és szólisták számára. A jelentkezőktől 10-15 perces műsort tartalmazó kazettát várnak, amelyen egy Pécsett élő és alkotó költő megzenésített versének is szerepelnie kell. A legjobb összeállítást beküldők meghívást kapnak a versenyre, amelynek helyezettjei és díjazottjai részt vesznek a televízió által is közvetített gálaműsorban. A kazettákat és a hozzájuk mellékelt ismertetőt a zenekarról, szólistáról, valamint a kazettán szereplő versek szövegét legépelve a művelődési központ címére kell elküldeni (7626 Pécs, Felsővámház u. 72.). Bővebb felvilágosítást a 72/313-648-as telefonszámon kérhetnek az érdeklődők. Ómega-előzetes Budapest (ÉM) - Az Omega együttes koncertjeit megelőzően szeptember 1-én, 2-án és 3-án délután 2 órától este 7-ig nyilvános próbát tartanak. Az érdeklődők a felső lelátókról megtekinthetik a gigantikus színpad építését, valamint az esetleges próbákat. Jegyek 200 forintos egységáron a Kisstadion felőli mú- helyportán válhatok. A tervek szerint az első két napon dedikálás is lesz, az időpontot a helyszínen köz- lik az Ómega-rajongókkal. Irodalmi szalon Miskolc (ÉM) - Az Új Bekezdés versszínháza az Első hangon antológiát mutatja be augusztus 30-án, kedden este 7 órától az Avasi Kilátó Galéria Kávéházban. Közreműködik: Theodorovits Andi, Nagy Anikó, Derbák Zsuzsa, Hajnal Gábor, Molnár Gábor, Kovács Attila. Ezt követően K Kábái Lóránt „borzolja az idegeket” Kozma Péter segítségével. Ady Akadémia Debrecen (MTI) - Gál Zoltán szerint távlatokban sem lesz olyan magyar kormány, amelynek ne lenne fontos a határon túli magyarok ügye. A módszerek azonban változnak, s a törődés mértékét nem a politikai elkötelezettség határozza meg. Az Országgyűlés elnöke erről az elmúlt pénteken Debrecenben beszélt, amikor fórumon találkozott a határon túli magyar értelmiség továbbképzését szolgáló tanfolyam - az Ady Akadémia - hallgatóival. A politikus hangsúlyozta: a magyar kormánynak az a célja, hogy a kisebbségben élők saját szülőföldjükön boldoguljanak. Fontosnak nevezte az állami szervek közötti párbeszédet, mert: „egy veszekedő Kö- zép-Európa soha nem lehet az európai integráció része.” Gál Zoltán szerint ezért a Ilom-kormánynak akkor is folytatnia kell úgynevezett kiegyezési politikáját a környező országok vezetőivel, ha erről a határon túli magyar szervezeteknek nem egyértelmű a véleménye. A fórum után a vizsgabizonyítványok átadásával befejeződött az idei Ady Akadémia. A záróünnepségen a parlament elnöke arról beszélt, hogy a határon túli magyar értelmiséget nem buzdítani, hanem erőnkhöz mérten segíteni kell, hogy betölthesse küldetését. És elmondta, jövőre is megrendezik a kurzust.
