Észak-Magyarország, 1994. augusztus (50. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-25 / 200. szám

1994« Augusztus 25«, Csütörtök Gazdaság ÉSZAIGMagyarország 7 Nőtt az import és az export is Budapest (MTI) - A behozatal fo­lyó áron 24 százalékkal, a kivitel 27 százalékkal emelkedett az első fél­évben. így az import értéke 650 mil­liárd forintot ért el, míg az export 474 milliárd forintot tett ki. Az áru­forgalom egyenlegében 176 milliárd forintos - közel 1,7 milliárd dollárt kitevő - hiány keletkezett, 23 milli­árd forinttal több mint egy évvel ko­rábban. Minderről a Központi Sta­tisztikai Hivatal tájékoztatta az tá­virati irodát. Az import értéke az első negyedév végéig hónapról hónapra emelke­dett, majd áprilisban, májusban és júliusban a márciusi csúcshoz ké­pest némi csökkenés alakult ki. A behozatal forintban mért átlagos árszintje az első félévben 11 száza­lékkal növekedett. Figyelembe véve a 24 százalékos folyóáras bővülést, a volumennövekmény 12 százalék­ra tehető ebben az időszakban. Az export sem alakult egyenletesen, márciusig folyamatosan nőtt a kivi­tel, áprilisban kismértékben visszaesett, majd júniusban már meghaladta a február-márciusi szintet. Az export volumenének emelkedése csaknem 13 százalékos volt, mivel a kiviteli árszint ugyan­csak 13 százalékkal növekedett. Az első félévben a hagyományos ügylettípusok mellett megélénkült a javítások és a bérmunka forgal­ma. Az aktív bérmunka értéke az előző esztendőhöz képest 39 száza­lékkal emelkedett. Javítás alatt el­sősorban az ukrán repülőgépek visszaszállítása értendő. Áremelés, kompenzációval Budapest (MTI) - A Magyar Ener­giafogyasztók Szövetsége - mint az az MTI-hez szerdán eljuttatott köz­leményükből kiderül - csak a sajtó­ból értesült az energiatermelő és -szolgáltató társaságok áremelési javaslatáról. Ezeket az indítványo­kat a Magyar Energia Hivatal sze­rint ezen a héten kellene megvitat­ni. Az érdekképviseleti szervezet ál­láspontja viszont az, hogy egy kiér­lelt vélemény kialakításához idő kell, ezért ezen a héten a javaslato­kat szakértőik legjobb esetben is csak megismerhetik, ám vitára - véleményük szerint - nincs mód. A sajtóközleményekből az tűnik ki, hogy jelenleg még csak a lakossági energiaárak emeléséről van szó, a termelői és közüzemi tarifákéról nem. Az energiahivatal nyilatkoza­tában arról sincs szó, hogy a társa­dalom szegény rétegei milyen kom­penzációban részesülnének. A MESZ álláspontja szerint az árak emeléséről csak a kompenzációval együtt lehet tárgyalni. Az elfogad­ható áremelés nagysága ugyanis függ a kompenzáció mértékétől. Ez­zel kapcsolatban az érdekképviselet bírálja az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztériumot is, mivel a kompenzá­ció kérdését azzal hárította el ma­gától, hogy az nem tartozik a tárca profiljába. Ezt azonban a Magyar Energia Hi­vatal nem teheti meg. A MESZ ja­vasolja továbbá azt is, hogy az ügy megtárgyalása érdekében folytas­sanak megbeszélést az illetékes mi­nisztériumok szakemberei. Az érdekképviselet állásfoglalása szerint az energia-áremeléssel kap­csolatos összes többi kérdés megvi­tatására csak a kompenzációról va­ló legalább elvi egyetértés létrejötte után kerülhet sor. Ezek a kérdések azért indokoltak, mert a vezetékes energiaszolgálta­tásban monopolhelyzet érvényesül, és a piaci körülmények érvényesíté­se lehetetlen. Egyébként az árkép­zés elemeinek nyilvánosságát és a vállalatok gazdálkodásának átlát- hatóságát országgyűlési határozat írja elő ebben a szektorban. Állásbörze Szabolcs válságövezetében Nyíregyháza (MTI) - Állásbörzét rendeztek szerdán Mátészalkán, ahol a halmozottan hátrányos hely­zetű Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gye válságövezetében élő munka- nélküliek kaptak segítséget elhe­lyezkedési gondjaik enyhítéséhez. A Nyírség szatmár-beregi részén a munkanélküliség a 18 százalékos megyei átlagnál jóval nagyobb. Csenger, Fehérgyarmat, Mátészal­ka, Nyírbátor és Vásárosnamény körzetében minden negyedik-ötödik | állampolgár állástalan. Vállalkozói alapon rendezett vásár Érdeklődőben eddig nem volt hiány... Illésy Sándor Miskolc (ÉM) - Nem olcsó mulat­ság manapság vásározni (sem), így lehetne summázni egy mon­datban rendezők és kiállítók vé­leményét. Négy nappal a XV. Miskolci Nemzetközi Kiállítás és Vásár zárása előtt ugyanis arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen üzlet egy ilyen rendez­vény a szervezőknek, s milyen a résztvevőknek? Tudva azt, hogy a mostani miskolci kiállítás vál­lalkozói alapon jött létre. Mindenesetre azt hihetné a laikus - profánul fogalmazva - nagy buli le­het egy ilyen vásár, hiszen majd’ egy időben, egy városban két hason­ló profilú rendezvény is zajlott, zaj­lik. Az egyetemi sportcentrumban, most pedig a városi sportcsarnok­ban. Ennek ellenére Nagy István, az Interszezon Kft. ügyvezetője - a sportcsamoki vásár szervezője - azt mondja: most és itt veszteségesek lesznek, ám hosszú távon számol­nak, s jövőre már nyereség kell hogy legyen. (Egy különben biztos: a két vásár nem kiegészítője, inkább kioltója volt egymásnak.) Az Interszezon egyébként joggal bizakodó, hiszen három évre nyert koncessziót, elővásárlási jogot a vá­rosházától a vásárra, három év alatt pedig - ha valamit nem ronta­nak el - valóban nyereségessé lehet tenni a vállalkozást. Visszatérve a tervezett veszteségre: Nagy István kalkulációi szerint költségeiknek mintegy 90-95 százaléka térülhet meg. A mostani másfél hetes kiállí­tás és vásár megrendezésének jogá­ért 5 millió forintot fizettek a város­nak, egyéb költségeik ennek cirka háromszorosára rúgnak. Mindeset­re - állítja Nagy - úgy „érte meg” vásárt szervezni, hogy a komplett szolgáltatás joga is az Interszezoné lett, ebbe az infrastruktúrától a vendéglátásig minden beletartozik. A sportcsarnokban és környékén egészen pontosan 304 kiállító nyi­tott standot. Az 1300 négyzetméte­res hasznos fedett területen egy négyzetméterért 3900 forintot kel­lett fizetni, az úgynevezett könnyű fémszerkezetű csarnok 1220 hasz­nos négyzetmétere négyzetméte­renként 2900 forintot kóstált, a sza­bad területek ára négyzetméteren­ként 1900 forint volt. A kiállítók ezért a placcot kapták meg és rek­lámlehetőséget, és természetesen nem kell külön fizetniük az őrzé­sért, minden egyébért - telefon, víz, áram - viszont keményen zsebükbe kellett nyúlni, nem beszélve persze a standok felépítésének költségei­ről. Az ügyvezető érdemlegesnek tartja megemlíteni: a miskolci Fotó: Laczó József vállalkozók, kiállítók 10 százalék kedvezményt kaptak. A bevétel a helydij mellett a belépődíjakból, a reklámfelületek értékesítésé­ből és a szolgáltatások díjaiból tevődik össze. Arra a kérdésre pe­dig, hogy a kiállítóknak mennyire üzlet egy ilyen vásár, egyöntetű vá­laszt kaptunk a megkérdezettektől: a költségek — ha nem is a vásár ide­je alatt-, megtérülnek, tehát jó be­fektetés. Nyitrai Pál, a JPT Centrál lift. műszaki igazgatója szerint - az általa képviselt társaság 68 négy­zetmétert bérel 150 ezer forintért, vásári kiadásaik összességében 5- 600 ezer forintot tesznek ki - fóltét- len jelen kell lennie annak, aki a piacon akar maradni. Gömze A. László, a saját nevét viselő kereske­delmi és tanácsadó bt. ügyvezetője - 250 ezer forintot fizetett vásári je­lenlétéért - is úgy van vele: ez a tíz nap kiváló lehetőséget kínált üzleti kapcsolatai megerősítésére, s biztos abban, hogy kiadásai sokszorosan megtérülnek. Legalább 10-15 szá­zalékos forgalomnövekedésre szá­mít. Lőrincz Erzsébet, az Aranyász Kft. ügyvezetője -150 ezer forintjá­ba került a jelenlét - is azt hangoz­tatja: a vásárlátogatók megismerik nevét, kft-jé tevékenységét, erre ki­váló igazán ez a vásár. Az a vásár, amelyet jövőre szin­tén megrendeznek. Életben maradhat a nagykohó? Csúszásban a kormány acélipari reorganizációs programja Miskolc (EM - I. S.) - Hegyháti József, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes állam­titkára tegnap egy miskolci konferencián - amelynek témá­ja a magyar vas- és acélipar helyzete volt - bejelentette: vizsgálják annak lehetőségét, hogy miképp lehetne a diósgyő­ri nagykohót tovább működtet­ni. Erre elsősorban azért lenne szükség - a nagyolvasztót a kor­mánynak a borsodi vaskohá­szatról szóló reorganizációs programja szerint az év végénle kellene állítani -, mert a munkahelyteremtő beruhá­zások nem valósultak meg, s ezért két és fél ezer ember kerülne utcára. A vas- és acéliparért felelős állam­titkárhelyettes elmondotta, hogy bi­zonyosjelekből arra lehet következ­tetni, hogy az iparágat évek óta súj­tó recesszió a végéhez közeledik. Persze szó sincs még konjunktúrá­ról, az azonban, hogy a piac élénkül, egyes termékek tonnájáért 20-25 dollárral is többet fizetnek, már jel­zésértékű. Éppen ezért a termékvá­lasztékra és a minőségre az eddigi­eknél még nagyobb figyelmet kell fordítani. Hegyháti megerősítette: nem a kapacitások bővítése a cél, a mostani berendezéseket kell kor­szerűsíteni, a folyamos öntés ará­nyát 90 százalék fölé kell vinni. Szá­mítások szerint az ezredforduló tá­ján évi 1000-1050 kilotonna nyers­vas, 2000-2200 kilotonna nyers­acél, 1600-1800 kilotonna henge­relt áru szükségeltetik az ország­nak, ehhez a mostani kapacitás ele­gendő. A kormányprogramban is szereplő szerkezetátalakítási prog­ram tovább folytatódik, s számítani kell még létszámleépítésekre is. Ép­pen ezért állami segítséggel olyan ipart kell ebbe a régióba telepíteni, amely hasznos, elfogadható munkát ad a (volt) kohásznak. A helyettes államtitkár lapunk kérdésére - minek tulajdonítható, hogy a borsodi reorganizációs prog­ram csúszik? - elmondotta: a va­gyontárgyak kivásárlása körüli bo­nyodalmakra, de az is tény, hogy túlságosan feszített a program ütemterve. Egyébként újólag bebi­zonyosodott, hogy csak hathatós ál­lami támogatással rendezhető az iparág sorsa. Azt biztosra lehet ven­ni, hogy a diósgyőri ívkemence fej­lesztése az év végére befejeződik, ám az a tény, hogy a munkahelyte­remtő beruházások nem valósultak meg, felülvizsgálatra kényszeríthe­ti a kormányprogramot a nagykohó sorsával kapcsolatban. Vizsgálják annak lehetőségét, hogy miképpen lehetne életbe tartani még egy da­rabig a kétezer-ötszáz embert fog­lalkoztató olvasztót. Szakértői véle­mények szerint 1995 áprilisában mindenféleképpen javítás alá kell venni a kohót, ha fenn akaiják tar­tani üzemét. Ez a munka egymil- liárd forintba kerülne, ennek oda­ítéléséről viszont kormányzati szin­ten kell dönteni. Folytatódik az erdőprivatizáció megyénkben Miskolc (ÉM - K.L.) - Még az idén újabb erdőprivatizációra kerül sor megyénkben - tájé­koztatta lapunkat Kelemen Zol­tán, az Északerdő Rt. osztályve­zetője. A kárpótlási törvény 19. paragrafusa alapján az érdekelt szervezetekkel egyeztetett terv szerint megközelítőleg 6500 hektárnyi erdőség kerül licitá­lásra, egyéni tulajdonba. Ennek értéke mintegy 23 ezer arany­korona. Mint arról tájékozódtunk, a már be­fejeződött, első kárpótlásra kijelölt terület a borsodi teml eten megkö­zelítőleg 8800 hektárnyi volt, több mmt 21 ezer aranykorona értékben. A már megtörtént licitálások során ez az utolsó négyzetméterig gazdá­ra talált. Az első licitálások során elsősor­ban a Sajó-völgyében Dövény, Dubi- csány és környéke erdőségei talál­tak új gazdára. A zempléni része­ken pedig a Felsőregmec, Fony, Mo­gyoróska vidékén lévő erdőségekre licitáltak az árverések során. Most, a második „menetben” a Sajó-völgyében többek között Sajó- ivánka, Sajóvámos, Sajókaza, Sajó- pálfala, a Pitypalatty-völgyben Alacska határában kerülnek jelen­tősebb erdőterületek „kalapács alá”. Miskolc környékén a Lyukó-Pere- ces közötti területen, míg a zemplé­ni részen Sátoraljaújhely, Felsőreg­mec, Füzérkajata vidékén jelöltek ki kárpótlásra területeket. Összes­ségében jelentős, azonban az egyes községek határában kisebb terüle­tek árverezésére kerül sor a Her- nád-völgyében, a mérai erdészet te­rületén. Az újabb erdőrészek „bir­tokba adása” az ősszel megtartandó licitálások alkalmával kerül az új tulajdonosokhoz. A területek kijelö­lésénél tekintettel voltak az erdő­gazdálkodás követelményeire. Azo­kat nem mechanikusan, csak az aranykorona értéket figyelembe vé­ve, „vonalzóval” jelölték ki. így elke­rülhető lesz - az egyéb rendelkezé­sek maradéktalan betartása mel­lett -, hogy az erdőket nem éri hely­rehozhatatlan károsodás.-JEGYZET ___ P attogunk Priska Tibor Szaporodnak az amerikai zászlókkal dí­szes, utcai szerkezetek, melyek mögött ott ül a magyar vállalkozó, és készíti, csoma­golja, eladja a terméket. Szaporodik a rek­lám is, mely magasztalja eme terméket, a legeslegnek hirdeti, tudatván, hogy aki egyáltalán ad magára valamit, az csakis ezt fogyasztja, mert ez ilyen, meg olyan, sőt, sokkal ilyenebb, pláne olyanabb, szé- gyellje magát, aki nem vásárolja! Külföldi neve is van eme terméknek, a névről első olvasatra azt hihetnők, hogy valamely popsztár koronája, vagy popók akármije, de valójában pattogatott kuko­ricáról van szó. Amerikairól! Bizony! Nem semmi! Hogy az ottani farmerek termesz- tik-é ezt a kukoricát és eljuttatják ide, a Balkán környékére, mivel már levették a COCOM-listáról, vagy a receptúrát kül­dikel hozzánk megfelelő taksa ellenében, ezt csupán a bennfentesek tudják, de nem is érdekes. Mára amerikai pattogatott ku­korica előállítására képes gépezeteket te­lepítettek a megye számos pontjára, a ku­korica megfelelően pattog, megfelelő zacskóba kerül, megfelelő árért. Mert pat­togni, azt nagyon tudunk! Főként, ha csil­lagokkal, sávokkal díszes zacskót, gépet látunk és ezáltal észleljük: itt van Ameri­ka! Mióta a világ világ, mi ugyan fogyasz­tottuk ezt a csemegét, városi piactereken, vásárokon, mindenütt árulták, de valószí­nű nincs oly falusi ház, melynek udvarán a száraz fából rakott tűz fölött ne rázták volna a jókora rostát, közben a kukoricát még bizonyos rigmusokkal is biztatták a pattogásra, nagy derültségére az ott vára­kozóknak. (A rigmusokat ne kérjék, kis­sé... népiesek). De hát Amerika ugye... Az más! A félmaroknyi krumpliért is lepenel- jük a 80 forintokat amerikás vendéglátó­ban, de ugyanazt a - mondjuk sajóhídvé- gi - krumplit a piacon már fitymáljuk. Hát csak pattogjunk emberek, pattog­junk. Mint... már megint egy népies kité­tel kívánkozik ide, mit a tizedes bajtárs szokott mondani újonckiképzésen kato- náéknál. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) — A kis tételben folyó keres­kedéstől eltekintve 423 üzletben összesen 834,380808 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értékpapfrtőzsde tegnap árfo­lyamértéken. Kárpótlási jegyi ■a K 50 S 45 •§ 40 35 :Fofrát MTI. ISO. Co Np.ii«, Első Broker. New York Broker. Pakett B-öker. Ili' Ili m wVr ...... VlipliiiN IKlililllllil Ili. — tőzsdei oladásiAtiagár-görbe nem volt kötf*s minimális vátelárajánlat a brókercégektől a brókercégek maximális elndrtsiAr-ajánlata Hill IN llillii IIH III h iméilli Ili;! Iliim Itninil lin Im 111 I flf £Í8 8 Rí 3 5 51 s: s: S S s Tőzsde Index (ideiglenes) aug. 24.én 1702,50 +3,25 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1994. augusztus 24. Valuta Deviza Pénznem Angol font Középárf. 167,83 Vétel Eladás 165,99 166.99 HM Belga.lux.fr>' 337,49 342,99 339,18 Dán korona 17,58 17,66 17.65 Finnmarka 21,29 21,68 21.42 ^ Holland forint 61,97 63,01 62.36 Jr font 163,96 166.76 165,51 Japán yen* 108,47 110,33 109,48 Kanadai dollár 77.49 79,01 78,56 Kuvaiti dinar 358,98 365,64 363,25 Nemet márka 69.55 70,75 70.01 Norvég korona 15.82 16,10 15,91 Olasz líra** 68,13 69,35 . 68,68 Őszi rak schill.* 988.59 1005,29 994.79 Portugál escudo* 67,86 69.00 68,42 Spanyol peseta* 83,36 8-1,82 83 87 Svájci frank 82,57 83,89 83,00 Svéd korona 14.03 14,27 14 ló USA-dollár 106.68 108,66 mm ECÜ(KP) 132.26 134.50 " 133.19 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom