Észak-Magyarország, 1994. augusztus (50. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-22 / 197. szám

1994. Augusztus 23., Kedd 8 Z Itt-Hon ZEMPLÉNI PORTRÉ Magyar János tanár úr Szerencs (ÉM- BSZL) - Az utolsó csengetés után még kétel­kedik az ember, hogy valóban vége szakadt-e a mindennapok munkájának. Aztán kóstolgat­ja leendő nyug­díjas éveinek ízét. Mit csinál megsokasodott szabad idejével, kik emlékeznek rá szeretettel, és az eltelt majd’ négy évtizedből vajon ő kire, mi­re emlékszik majd jóleső érzéssel. A helyi Bocskai István Gimnázium matematika-fizika tanára hol szomo­rúsággal, hol örömmel sorolja egysze­rű hétköznapi életének stációit.- Újhelytől nem messze Vitány falucs­kában születtem. Apám juhász volt a Károlyi-birtokon. Nyíribejártam isko- lába,öt évig, majd Sátoraljaújhelyen a NÉKOSZ keretén belül tanultam. 1954-ben érettségiztem és még abban az évben felvettek a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemre. 1958-ban Tokajban a gimnáziumban kollégiumi nevelő-tanár voltam három évig. Ak­koriban szinte csak a megyében volt szabad elhelyezkedni, így amikor 1961-ben Szerencsről elköltözött egy tanár-házaspár, akkor engem ide he­lyeztek. Azóta itt is tanítottam az utol­só csengetésig. Csak most tűnődöm el azon, amit akkor ígértek: hogy itt is megépül majd egy kollégium, és ott dolgozom majd. Az élet fintora, hogy ez évben, tehát 33 év után valósult meg - éppen most -, amikor nyugdí­jas lettem. Isten tudja hány ezer diá­kot tanított, de volt öt osztálya a „nap­palin”, akiknek osztályfőnöke volt az érettségiig. Magyar tanár űr emlékei közé sorolja a diákkirándulásokat, a sikeres tantárgyi versenyeket, a mun­káját elismerő miniszteri dicséretet, s azt, hogy minden osztályból emlékszik nagyon jó gyerekekre is. Büszke rá, hogy közülük sokan választották a ta­nári hivatást, hogy sokan mindenna­pi életükben megszállottként foglal­koznak matematikával. És büszke egyetemista lányára, számítógépekkel dolgozó fiára, és - természetesen fe­leségére - Klára asszonyra, aki szin­tén pedagógus. A tanár űr büszke ar­ra, hogy nem történt más Vele, „csak” annyi, hogy végigtanította 36 tanévét, kiszolgált 6 igazgatót, és bizonyára Ő is tett valamit a 40 éves gimnázium szellemiségéhez. Nem futott látványos, nagy ívű karri­ert, de mentes volt egész eddigi élete, munkája a nagy mélypontoktól is. „Csak” tanított kitartóan, egyszerűen, ahogy ezt elvárták az évtizedek során, egyenletesen, napról napra, évről év­re, egészen az utolsó csengetésig... És még bambi is kapható Mondjuk bambi éppen nem, de sokféle más minden igen. Főként pedig kapható, már­mint jelen van a sokféle vidám történés, az ezzel járó jókedv, miről régi, kedvenc, ma ismét divatos slágerünk beszámol. Mert ugyan a kánikula valame­lyest csappant, de továbbra is itt a nyár, süt a nap, a víz kellemes, és mennyivel jobb itt, a medencében vidámkodni, mint akár az oviban, vagy netán az isiben tölteni az időt, a soha el nem érkező napvégére várva.Végardón, Csáton, Kö- vesden, Tapolcán, vagy bár­mely más fürdőhelyen bizony továbbra is szépek a napok. A már megérkezett tankönyvek­kel, a hamarosan kinyitó óvodákkal fölösleges behomá- lyosítani ezek fényét. Fotó: Laczó József Ultrahangos éjszakai vadászok (ÉM - K.L.) - Nappal az év­százados fákkal benőtt erdőket járók, vagy a barlangkutatók sem találkoznak a ma már szi­gorú védelem alatt álló denevé­rekkel, amely kifejezetten éj­szakai emlősállat. Tavasszal vi­lágra hozott kölykeit már a szárnyából alkotott bőrzacskó­ban felnevelte, s önálló életre, útjukra bocsátotta azokat. En­nek a különleges babonás, vir­rasztó állatnak száma megnö­vekedett mind a Bükk hegység barlangjaiban, például a Kecs­kelyukban, mind a zempléni ős­rengetegek odvas fáinak ürege­iben. Ez a kettő ugyanis a de­nevérek leggyakoribb nappali tartózkodási helye. Ezeken a háborítatlan helyeken a nap­palt átalusszák, s alkonyaikor ébredve indulnak táplálékszer­ző vadászatukra. A sötétedés után, az éj leple alatt nagy kiterjedésű, apró csontokból és leheletvékony bőrből álló testükhöz képest ha­talmas szárnyukkal gyorsan, nesztelenül mozognak a levegő­ben. Eközben nagy rezgés­számú, az emberi fül számára nem érzékelhető hangokat bo­csátanak ki. Ezek az ultrahan­gok az éjszakai órákban a leve­gőben lévő rovarokba ütköznek, azokról visszaverődnek. Ezt a visszajelzést a denevérek kifi­nomult hallásukkal azonnal észlelik, s ez irányítja azokat a mozgó táplálék irányába. Ezeket aztán nagyra tátott szá­jukkal, nagy ügyességgel kap­ják el. A megfigyelések azt is kimutatták, hogy egy-egy dene­vér hihetetlen mennyiségű ro­vart fogyaszt el. így ingyen se­gítőtársai az embernek. A ka­zincbarcikaiak közül talán em­lékeznek még arra, a több mint két évtizedes eseményre, ami­kor az egyik többemeletes bér­házhoz költöztek denevérek. Kiderült ugyanis, hogy az ak­kori szúnyoginvázióban ott ta­láltak bőséges táplálékot. A denevérekhez titokzatos élet­módjuk miatt számtalan babo­na fűződött és fűződik még ma is, aminek alapja nincs, de száj- hagyományként terjed. Ezért nevezi aztán a népnyelv bőr­egérnek, számyasegémek. Gyerekek honi rajzasztala ,,Focizom a testvéremmel." Bányácsni Mónika (6 éves), újhelyi, Esze Tamás úti óvoda. AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁG ZEMPLÉNI MELLÉKLETE •1994. augusztus 23. • II. évf. 34. szám Emlékezés az államalapítóra Ünnepségek, gazdag műsorok országszerte, megyeszerte István király, ahogyan a Thúróczi-krónika ábrázolja Miskolc (ÉM-NJ) - Első ki­rályunkra, az államalapító Szent Istvánra emlékeztünk az elmúlt napokban az országszer­te, megyeszerte megtartott ün­nepségeken. E jeles napon, au­gusztus 20-án majd minden te­lepülésen felidézték István ki­rály alakját, mindmáig ható szellemiségét, aki következete­sen vezette el a magyarságot az európai kereszténységhez, le­zárva egy korszakot, amelynek változatlan folytatása a legna­gyobb kockázatot jelentette vol­na számunkra. Aktuális intelmek Napjainkban ismét gyakran idézik István király tetteit, fi­ához, a fiatalon elvesztett Im­re herceghez intézett, a király nagyságához méltóan nagy böl­csességről tanúskodó intelme­it, valamint az államalapítás művének befejezését. I. István keményen lépett fel ellenfeleivel, az elavult rendet konzerválni akarókkal, az azt mindenáron védelmezőkkel szemben. Időben is jelentősnek számító uralkodása alatt létre­hozta a királyi vármegye rend­szert és a magyarországi kato­likus egyházat. Tevékenysége meghatározó volt a magyar ál­lamiság megteremtésén túl a feudális társadalom kialakítá­sában és megerősítésében. Törvényi intézkedései révén rangot, elismertséget szerzett a magyarságnak. Szigor, következetesség Szent Istvánra emlékező beszé­deikben a szónokok a szigort és a következetességet, a szomszé­dos népekkel való megértés fontosságát hangsúlyozták, mint jelenleg is követendőt. Augusztus 20-án, egyben az új kenyér megszegésénél is ott le­hettünk, nyugtázva az egész éves ellátásához szükséges ga­bona megtermelését, betakarí­tását, ellátásunk biztonságát. Az ünnep hivatalos részét min­denütt kulturális műsorok, kó­rusok, énekkarok programjai tették emlékezetessé. Egy másik ábrázolás: Bécsi Képes Krónika Pékség épül a szomszédban Önkormányzat, vállalkozó, miskolci tervező összefogásából (3. oldal)- A TARTALOMBÓL ­Gyógyító barlang Sajnos, ma már a zempléni részeken is sok az asztmatikus megbetegedés. A közelben található a természet cso­dás ajándéka, a pormentes barlang, mely gyógyír lehet az ilyen jellegű be­tegségekre. A gyógybarlangot külor­szágokban egyre jobban ismerik, Zemplénben kevésbé. (2. oldal) Jövőre ugyanitt! i : 1 Hazánkban az idei év a gólyák éve is. A számlálók szerint jó év ez kedvenc madarainknak, mivel sok fészekből három-négy fióka is kirepült. A Bod­rogközt is kedvelő piros csőrűek ezek­ben a napokban gyülekeznek az útra. (2. oldal) Magyar ősvallás Sokféle vallás éledésének lehetünk ta­núi. Ugyancsak sokan kutatják őseink vallásának motívumait is, melynek hi­tes forrásait ily sok idő múltával már nehéz megtalálni. A hagyományok mégis sok mindent megőriztek, meg azok a népek is, melyekkel akkortájt együtt éltünk. Lapunkban sorozat in­dul az érdekes témáról. (4. oldal) Kikerülve egy megyét Utazóknak ajánljuk a Tudósítások ha­zai tájakról című sorozatunk mai ré­szét. Bizonyos, hogy Zemplénből is so­kan keresik fel Salgótarjánt vagy Nóg- rád más részét, de csak kevesen tud­ják, hogy a borsodi Domaháza és a nógrádi Zabár között elkészült egy út­szakasz, melynek segítségéve] kikerül­hető Heves megye. Innen kötetlenül Nógrádba juthatunk, ráadásul igen szép és kiváló minőségű úton. (5. oldal) A

Next

/
Oldalképek
Tartalom