Észak-Magyarország, 1994. augusztus (50. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-20 / 196. szám

6 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1994. Augusztus 20,« Szombat-APROPÓ Ki kicsoda... Dobos Klára Ismeri ön Hviezdoslav Pavol Országh-ot? Ha véletlenül nem, akkor érdemes sétál­gatnia a miskolci főutcán, ahol megtalál­hatja a kétnyelvű (szlovák, magyar) em­léktáblát, amely hirdeti: a szlovák költő, drámaíró, műfordító a miskolci majd pedig a késmárki magyar nyelvű gimnázi­umban tanult... s Es ismeri ön Pázmány Pétert? Hogy kér­dezhetek ilyet? Akkor felesleges is, hogy ellátogasson Nagyszombatba, ahol a ma­gyarországi ellenreformáció vezéralakja, esztergomi érsek, a művelt katolikus értel­miségi réteg megteremtése érdekében 1619-ben nevelőintézetet és papneveldét hozott létre, 1635-ben pedig teológiai és bölcsészeti karral egyetémet alapított, amelyet a jelenlegi Eötvös Lóránd Tudo­mányegyetem őseként „tisztelünk". Szóval, aki legalább ennyit tud Pázmány­ról, az véletlenül se menjen Nagyszom­batba (ugye megbocsátják, ha nem Trna- va-t írok?). Ne azért maradjon a fenekén, mert abban a városban csak „bosszankod­na": tele van minden Pázmánnyal, annyi­ra átjárja „szelleme", hogy mozdulni sem tud anélkül, hogy beleütközne, utcasarok­ról utcasarokra egy-egy emléktábla mesé­li el, amit amúgy is tud. Ne ezért ne men­jen. Hanem azért, mert tényleg bosszan­kodna. Mégpedig azon, hogy se itt, se ott, se amott, de még az egyetemi templom­ban - ahol a legtöbbet prédikált - sincs a legapróbb nyoma sem. A templom olda­lán rengeteg szobor van, mind a tudást jel­képező könyvet tart a kezében, valame­lyik akár lehetne ő is, de a régi szövege­ket most fehér meszelés takarja. (Remél­jük nem ideiglenesen, hogy aztán szlová­kul „ismétlődjön" a történelem?!) Nem jár­tuk be ugyan a város minden zegét-zugát, de úgy tűnik, Nagyszombatból sikerült „kisöpörni" Pázmány Pétert. Mi büszkék vagyunk arra, hogy Hviez­doslav városunkban tanult, és itt Petőfi és Arany hatására még magyarul is írt verse­ket. Természetes a büszkeségünk. Éppen ezért kérdés, vajon miért titkolják vagy szégyellik a szlovákok a közös történelem emlékeit? Ha tévedtem, nagyon szívesen bocsánatot kérek... _TÉKA Kaddish Vass Tibor Angliai zenészek, zsidó kántor, görög és ma­gyar népdalénekes, nigériai, walesi kórus, pa­lesztin tüntetők: így, együtt, egy hatalmas csa­patban. Vajon mit lehet velük kezdeni? Ugye, álmukban sem jutna eszükbe, hogy ilyen tár­saság az utóbbi évek egyik legmegrázóbb zenei anyagát tudja elkészíteni? Kaddish (Towering Infemo) címen két angol zenész (Andy Saunders, Richard Wolfson) 1990-ben kezdett hozzá egyik közös álmuk megvalósításához: a zsidó halottas ima felől megközelíteni, újraértelmezni az európai szel­lem szenvedéstörténetét. A felvételek 1991- ben elkészültek, de a végleges változat kiadá­sát kétéves munka előzte meg. A több mint hetven perces kompozíció je­lentős része hangköltészeti dokumentumnak tekinthető. Zajok, zörejek, népdal, trash-metal olyan igényes keveréke ez, amelyben a két ma­gyar közreműködő jóvoltából „hazai hangokat” is felfedezhetünk. A Magasan repül a daru, vagy a Kerek e világ, ha rám borul ismerős dallamait Sebestyén Márta előadásában hall­hatjuk. Az „Edwárd király, angol király, léptet fakó lován, körötte ég földszint az ég, a velszi tartomány” meglepő szövegét (a szakma által legjobb honi hangköltőnek tartott) Szkárosi Endre tolmácsolja. A zenei kompozíció négy ciklusból, ezen be­lül két nagyobb részből áll, melyek egyenként tizenegy darabot foglalnak magukba. „Magasztaltassék és szentesíttessék az O szent neve” - kezdődik így a Kaddish, a zsidó ima, mely az istentisztelet fő részei után, illet­ve a szertartás végén hangzik el. Elgondol­kodtató az a tény, hogy az árva fiúgyermekek­nek külön Kaddishuk van, amit a gyászév első tizenegy hónapjában, és a haláleset évfor­dulóján mondanak el. A számmisztika a tizenegyes számot a tisz­tánlátás, a látnoki képesség szimbólumaként jelöli. A látnok küldetése, hogy éltessen, tartsa életben mások álmait és reményeit. A színes képekkel, illusztrációkkal, részletes szöveg­könyvvel együtt kiadott CD nem csupán meta­forikus nézőpontból teremti meg az álmok és remények békés harmóniáját. így könnyű a matematika... Miskolc (ÉM - FG) - Azt szokták mondani, hogy a matematiku­sokat a „kockafejükről” le­het megismerni. Szeidl Ádám- ról sok mindent el lehet mon­dani, csak azt nem, hogy „koc­kafeje” van. Pedig a Honkong- ban - hatvankilenc ország kö­zel négyszáz diákjának rész­vételével - megrendezett ma­tematikai olimpiáról arany­éremmel tért haza. A fiatalember pólójáról kilenc fej néz ránk: a kerekképűek sírnak, és egy közülük — a kockafejű nevet. O lenne a matematikus. Összesen ha­tan - a magyar olimpiai csapat tag­jai — ölthették magukra ezt az „egyenpólót”: öten a fővárosi Faze­kas Mihály Gyakorló Gimnázium tanulói, és Szeidl Ádám, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium diákja. A miskolci csapattagnak nem ez volt ez első nemzetközi versenye, tavaly is ott volt az isztambuli olim­pián, akkor ezüstérmet szerzett, s most a magyarok közül egyedül ne­ki sikerült aranyéremmel hazatér­nie. Mondhatnánk, nem véletlen ez, hiszen matematikából ő nyerte meg az idei Országos Középiskolai Ta­nulmányi Versenyt is. Tavaly szin­tén benne volt az első tízben, tehát már az az eredmény is elég lett vol­na ahhoz, hogy felvegyék az ELTE matematika szakára. De az érettsé­gi sem volt különösen jelentős ese­mény az életében, mert már koráb­ban megszerezte angolból a felsőfo­kú, németből pedig a középfokú nyelvvizsgát. így csak magyarból és történelemből kellett érettségiznie. Persze neki sem ment minden olyan nagyon egyszerűen. Azt mondja, hogy amikor általános iskolásként bekerült a Földes Ferenc Gimnázi­Akinek játék a matematika um matematika szakkörébe, ő volt a legbutább. Ez is arra ösztönözte, hogy többet tanuljon. Most pedig már szórakozásból old meg egy-egy feladatot. Azt mondja, nincs annál jobb érzés, ha sikerül találnia egy- egy szellemes megoldást. Tanárai - Vass Iván, Veres Pál és ifj. Szabó Kálmán - mindig is partnerként kezelték. Most például a Mis­kolci Egyetemen megrendezen­dő matematikai tehetséggon­dozó táborban ő is fog előadást tar­tani a határainkon túlról érkező magyar fiatalok számára. De Szeidl Ádámot nem csak a matematika foglalkoztatja, úgy ter­vezi, hogy az ELTE mellett elvégzi a közgazdasági egyetemet is. Szereti a zenét, autodidakta módon megta­nult furulyázni, szívesen rajzolgat. Azt mondja, nem megy neki Fotó: Farkas Maya könnyen a rajzolás, de ha egyszerű lenne, már nem is érdekelné. Mindezeken kívül szívesen vízi­túrázik, szereti a természetet. Tavaly ő kapta meg a „Borsod-Aba- új-Zemplén megye ifjúsági vízitúrá­zója” címet. Újabban fotózik, éppen egy kis házilabor kialakításán dolgoznak a barátjával. Még az is lehet, hogy a felsorolta­kon kívül mással is szívesen foglal­kozik, de ezt már nehéz lenne ki­szedni belőle. Ugyanis a pólóján vi­selt embléma kapcsán felvetődik, hogy abban az ábrában is lehet va­lamilyen matematikai probléma. Némi gondolkodás után mondja is a lehetséges feladatot: „Tételezzük fel, hogy a síró arc hátoldalán ne­vető van, a nevetőn síró. Az egy- sorban lévő ábrákat egyszerre fordíthatják meg...” Bolyai János és ifjú követői Miskolc (ÉM) - Augusztus 22. és 28. a határainkon túli magyar anyanyelvű diákok számára rendeznek tehetséggondozó tá­bort a Miskolci Egyetemen. A tábor egyik szervezőjétől, dr. Szarka Zoltántól, a Bolyai Já­nos Matematikai Társulat Bor­sod megyei tagozatának vezető­jétől kaptunk tájékoztatást a rendezvényről.- Ez év tavaszán fogant a gondolat, hogy az országhatárainkon túl élő, a matematika iránt érdeklődő, ma­gyar anyanyelvű diákok számára szakmai tárgyú, de a vendéglátás szellemétől áthatott találkozót szer­vezzünk Miskolcon. Bizony sok munkával, szervezéssel, kilincselés- sel még több akadályt kellett le­győznie a Bolyai János Matemati­kai Társulat Borsod megyei tagoza­tának ahhoz, hogy a terv valóra vál­jon. Sikerült az, amire — őszintén szólva — kevés esélyt adtunk. A Mű­velődési Minisztérium, a Bolyai Já­nos Matematikai Társulat és az Illyés Alapítvány anyagi és erkölcsi támogatásával Érdélyből, Szlováki­ából és Kárpátaljáról érkező 30 kö­zépiskolai diák és 3 kísérő tanár részvételével egyhetes, teljes ellá­tást adó (útiköltséget is térítő), nya­ralásnak is beillő, de azért munká­val „terhes” tehetséggondozó tábort rendezünk a Miskolci Egyetemen. A szakmai, természetesen mate­matikai tárgyú munkát kiváló pe­dagógusok irányítják, bevonva abba tehetséges diákokat is. Ebben a munkában tevékenyen részt vállal a Földes Ferenc Gimnázium és a Herman Ottó Gimnázium is. Az elő­adásokkal, feladatmegoldásokkal, ismerkedéssel, városnézéssel, ki­rándulással vegyes táborozáson 30-40 anyaországi fiatal is részt vesz. Hiszen a tábor célja nemcsak szalun ai ismeretek szerzése, hanem egymás megismerése, kapcsolatok teremtése, és az anyaországról köz­vetlen benyomások szerzése. A Bolyai János Matematikai Társulat mindig nagy súlyt helye­zett a matematikai kultúra tévesz­tésére, tehetségek felkutatására és kiművelésére. Most túllépve az or­szág határain, próbáljuk ezt a missziót szélesíteni. Ez a mostani kezdeményezés része annak a sok évtizedes munkának is, amelynek eredményeként a magyar fiatalok kitűnően állják meg helyüket a nemzetközi versenyeken. Lehet, hogy a tábor résztvevői között a jövő nagy matematikusainak egyike- másika is itt van, akinek emlékeze­tes marad az, hogy a Miskolci Egye­tem falai között találkozott jövendő tudóstársával, leendő egyetemi ta­nár kollégájával. Népművészek a mesterségek ünnepén Variációk a sótartóra Fotó: Dobos Klára Budapest, Miskolc (ÉM - FG) - A Népművészeti Egyesület nyol­cadik alkalommal rendezi meg ezen a hétvégén a mesterségek ünnepét a Budai várban. Me­gyénk képviselői már csütörtö­kön felállították sátraikat a Tóth Árpád sétányon.- Egyesületünk életében jelentős eseménynek számít, hogy ott lehe­tünk ezen az országos seregszemlén- mondja Kovács Istvánné, a Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Nép- művészeti Egyesület elnöke. - Min­den megye egy-egy nagyobb témát hoz el Budára. Mi az idén a kender­feldolgozással készültünk. Ott lesz a zöld növény is, az érett is, fogunk tilolni, fonni, szőni. Tehát igyek­szünk minden munkafázist megje­leníteni. A szövést Paranai Józsefné vezeti, Sneider Imréné hímezni fog. Bemutatjuk, hogyan készül a gömö- ri csomós hímés, a matyó hímzés. A fafaragók közül Kain Lajos és Szon­di Sándor tart bemutatót. Egyéb­ként a nagy sátrunkon lévő hatal­mas feliratot is Szondi Sándor fa­ragta ki. Egy másik egyesületi ta­gunk, Kupihár János korongozni fog. Igazság szerint most fel kellene sorolnom mind a százharminc egye­sületi tagot, hiszen valamiképpen mindannyian hozzájárultak ahhoz, hogy elvihetjük Borsod-Abaúj- Zemplén megye hírét a mesterségek ünnepére. De nagyon nagy segítsé­get kaptunk a megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézettől, a polgár­védelem megyei parancsnokságától és a tállyai önkormányzattól is. Ez rendkívül eszközigényes kiállítás, teherautó nélkül nem tudtuk volna felszállítani Budapestre a szövőszé­ket, a korongot, a guzsalyt és persze a sok-sok népművészeti alkotást. De úgy érzem, a nagy befektetés sokszorosan megtérül. Látjuk azt, hogyan fejlődnek, mit csinálnak a többi megye népművészei. A háromnapos ünnep egyik legszebb része a közös felvonulás. De számomra a legmeghatóbb, ami­kor a Mátyás-templomban az ün­nepi szentmisén megáldják az új kenyeret - a miénket az idén Sze­rencsen sütötték. Ex librisek Sárospatak (ÉM) - A Zempléni Művészeti Napok keretében a sá­rospataki Comenius könyvesbolt galériájában Bíró I. Géza erdélyi al­kotóművész ex libris-kiállítása lát­ható. A művész Köpec községben született (Marosszék megye). A Ma­rosvásárhelyi Képzőművészeti Kö­zépiskolában érettségizett, majd a Kolozsvári Képzőművészeti Főisko­la grafikus tanszakán szerzett dip­lomát. Rövid rajztanári működés után a sepsiszentgyörgyi, majd a nagyváradi állami színház díszlet- tervezője lett. Több kiállítása volt Romániában, Magyarországon és más országokban is. Számos orszá­gos és nemzetközi díjat nyert. Gyer­mekkora négy (háborús) évét Sáros­patakon töltötte. Pontosan ötven év után tért vissza a városba, letelepe­dési szándékkal. Csipogó tánc Miskolc (ÉM) - A Csipogó Gyer­mek Néptáncegyüttes az 1994/95-ös tanévre is meghirdeti az ovis és kis­iskolás táncfoglalkozásait 3-10 éves gyermekeknek. Helye: MSZP politikai centruma (Miskolc, Corvin u. 9.). Beiratkozás: szeptember 6- án, délután 4 és 6 óra között a hely­színen. A foglalkozások kedd délu­tánonként lesznek. Dzsessz-randevú Miskolc (ÉM) - Négy miskolci fia­talember, Bordás József dobos, va­lamint szaxofonos és gitáros társai úgy gondolták, megpezsdítik egy kissé a miskolciak vérét: dzsessz-ta- lálkozót rendeznek az év vége felé. Négy profi zenekarral tárgyalnak és várják azoknak az amatőr zene­karoknak a jelentkezését, amelyek dzsesszt vagy dzsessz-rockot játsza­nak. A 46/343-250-es telefonszá­mon, a Nagy László u. 4. sz. alá vár­ják a hívások, illetve leveleket. Vár­ják azok jelentkezését is, akik segít­séget tudnak adni a szervezésben. Balettiskola Miskolc (ÉM) - A Rónai Művelő­dési Központ balettiskolájában au­gusztus 24-én és 25-én délután 4- től este 8 óráig lehet jelentkezni. A pótbeiratás augusztus 31-én lesz. Nyári egyetem Budapest (ISB - D.Á.) - Csütörtö­kön kezdődött meg Budapesten az a nyári egyetemi előadássorozat, amely az európai egységesülési fo­lyamat pénzügyi, gazdasági, jogi és kisebbségi problémáival foglalko­zik. A posztgraduális képzésre mindazokat az egyetemeken tanuló hallgatókat várták, akik beszélnek franciául, és az európai ismeretek iránt érdeklődést tanúsítanak. Mint megtudtuk idén a meghívás ellenére sem Debrecenből, sem Mis­kolcról nem jöttek, de a szervezők remélik, hogy jövőre az északkeleti térségből is érkeznek már hallga­tók. Most negyvenen jelentkeztek, köztük 15-en külföldről - főleg Franciaországból, de például Mol­dáviából is. A nyári egyetem szervezője az I.F.H.E.R.D. alapítvány, a Batthyány Lajos Alapítvány, va­lamint a nizzai székhelyű Európai Képzés Nemzetközi Központ. A megnyitót ez utóbbi igazgatója, Claude Nigoul tartotta. Az ezt követő sajtótájékoztatón szó esett arról, hogy hazánk számára rendkívül fontos a francia kapcsolat erősítése. Hagyományaink inkább a német nyelvterülethez kapcsolnak, a fiatalok főként az angolszász kul­túrával ismerkednek, így az európai folyamatokat komolyan befolyásoló francia nyelvterület kicsit háttérbe szorul. Részben ennek feloldására rendezték most második alkalom­mal a nyári egyetemet. Lényeges az is, hogy ha egyszer majd valóban sor kerül formai csat­lakozásunkra, olyan idegen nyelvet beszélő szakemberei legyenek az or­szágnak, akik az európai ügyekben is otthonosak. A előadók között is­mert hazai és külföldi politikusok, társadalomtudósok szerepelnek. A témák: „Az európai egyesülés törté­nete”, „Regionális együttműködés és nyugati integráció”, „Az európai intézmények”, „Közép-Európában lezajlott társadalmi változások „Magyarország példája az európai integráció perspektívájában”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom