Észak-Magyarország, 1994. augusztus (50. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-15 / 191. szám
8 Z ItT'Hon 1994. Augusztus 16., Kedd [- ZEMPLÉNI PORTRÉ - Orbán József Mád (ÉM - K.S.) - Mindig tudott újra kezdeni. Immáron sokadszor, s ha róla van szó, le kell írni: ez a megállapítás nem csupán rá, hanem egy vállalatra is vonatkozik, ami pedig nem kis dolog, hiszen több száz ember megélhetését is jelenti. Az Országos Erc- és Ásványbányák Vállalat mádi üzemének dolgozói négy évvel ezelőtt választották meg igazgatónak, majd az átalakulást követően az immáron új profilú Zeotrade Kft. vezetője lett.- Az átalakulás nálunk is érzékelhető volt, ránk is hatott, ami persze áldozatokkal járt. A négy esztendővel ezelőtti ötszázas létszám mára egyötödére csökkent. Bár próbáltunk a nehéz helyzetbe került embereken úgy is segíteni, hogy a végkielégítésen túl szállítógépeket adtunk volt dolgozóinknak, ám ez kevés volt. Most januártól azonban megkezdődött az a folyamat, mellyel annak idején számoltunk: az év első felében tizenöt dolgozóval növeltük a létszámot, jövő év végére pedig hatvan a betervezett a foglalkoztatási létszámemelés - mondja Orbán József. Életét sokszor tarkították nehéz szakaszok, melyek aztán megfelelően megedzették arra, hogy ezekből mindig megtalálja a kiutat, hogy túltegye magát a nehézségeken. Az 1933-ban született igazgató Sopronban végezte el a bencés gimnáziumot, majd megszerezte a bányamérnöki diplomát. Az 56-os események után nem tudott mérnökként elhelyezkedni, nem maradt, más, mint hogy a Veszprém megyei Úrkúton föld alatti munkát vállalt.- Igaz akkor nagyon nehéz volt, ám visszatekintve - emberi és szakmai szempontokból egyaránt - hasznosnak minősítem ezt az időszakot. Később volt aknász, tervezési osztály- vezető, üzemvezető, főmérnök és igazgató főmérnök. Szóval végigjárta a szamárlétrát... Jóllehet, 55 évesen már nyugdíjba mehetett volna (a föld alatti szolgálati ideje alapján), ám mégsem tette ezt. Két ok miatt: az egyik a mádi üzem, a másik pedig a gyermekeinek az útra bocsátása.. Ha nyár, akkor víz Tokajban is! A tokaji Vízisport Club versenyzői eddig is szép sikereket értek el Tokaj (ÉM - M.I.) - Ha nyár, akkor víz, ha víz, akkor vízisport — mondjuk kajak és kenu, s hogy fokozzuk, ha vízisport, akkor Tokaj. A fenti „levezetés” egyáltalán nem túlzás, hiszen a környékünkön csak a Bodrog-parti városban van kajak-kenu klub, s a csodálatos környék vonzza e sport kedvelőit. Amit jól mutat az is, hogy a tokaji Vízisport Club eddig háromszáz tagkönyvet adott ki. A foglalkozásokon, edzéseken résztvevők száma ennél persze jóval kevesebb, hiszen a tagok közt jó néhányan vannak olyanok is, akik csak a nyári időszakban lapátolnak a Bodrogon, a Tiszán. Ennek oka az, hogy sokan messzi településekről jönnek ide, például Ózdról, Debrecenből, de még Budapestről is. Simon László, a club vezetője - aki egyébiránt egykori kajakos versenyző és edző, valamint az MVSC szakosztályvezetője is volt - elmondta, hogy főképpen a legfiatalabb korosztállyal foglalkoznak. Az általános iskolai DSK-nak is van víziszakosztálya, melynek a felesége a vezetője, ily módon aztán őt is bevonta a munkába. Ami az anyagiakat illeti, nem túl rózsás a helyzetük. Az önkormányzattól mindössze 80 ezer forintot kapnak, amit jócskán meg kell még pótolni, hogy egyáltalán működhessenek, nem beszélve a versenyekre történő utaztatásokról. Kaptak segítséget a Magyar Kajak-kenu Szövetségtől, pályázatokat nyújtanak be, bérbe adják a túra hajóikat, szóval azért csak összejön a szükséges pénz. Igaz, nem ártana, ha valamely nagyobb cég is támogatná őket anyagilag, már csak azért is, hiszen az országban megrendezett versenyeken szép eredményeket értek el eddig is a tokaji vizesek. Persze, a versenyzőkön túl azokat is szívesen fogadják edzéseiken, akik nem azt a célt tűzték ki, hogy valamikor az élvonalban szerepeljenek, hanem csak szórakozásból, kedvtelésből járnak le a Bodrogra evezni. Eddigi munkájuk, eredményeik egyik elismeréseként fogható fel az, hogy a szövetség a közeljövőben Tokajban tartja szakmai tanácskozását. Továbbra is zárva a sorompó Pácin (ÉM) - Három magyar és három szlovák határ menti település polgármestere fordult a Magyar és a Szlovák Köztársaság elnökéhez levélben, kérve őket, hogy személyesen lépjenek fel országuk kormányánál a teljesen kész pácini, illetve újhelyi határátkelő megnyitása érdekében. Közösen kiadott közleményük szerint a nemrégiben Szlovákiában látogatást tett magyar delegáció a határátkelőhelyek tekintetében felkészületlenül érkezett Pozsonyba. Nem vették figyelembe például, hogy a Pácin-Nagykövesd (Velky Kamenec) közti - egyébként már régebben teljesen elkészült - 2 határátkelőhelyen a szlovák kormány napokkal a csúcstalálkozó előtt beköttette a telefonvonalat a magyar területen lévő vámépületbe, továbbá utasítást adott a területileg illetékes parancsnoknak az augusztus 5-i nyitásra való felkészülésre. Gyerekek honi rajzasztala A mi házunk Rajzolta: Bélik Gábor, hétéves budapesti kisfiú, aki Újhelyben nyaralt RSZAG ZE augusztus 16. • II. évf. 33■ szám Múzeumudvar — szökőkúttal Már az új kiállítást rendezik a monoki Kossuth Emlékmúzeumban, s mire elérkezik szeptember 17-e, az országos ünnepség időpontja, bizonnyal minden rendben lesz. A teljesen felújított szülőház udvarán a látogatók egy kis szökőkútban is gyönyörködhetnek. Fotó: Mészáros István Golopi rendezvények — először Golop (ÉM) - Kétnapos gazdasági és kulturális rendezvényt tartottak Golopon - ilyen jellegűt idén először. Még mielőtt a programról ejtenénk szót, érdemes egy kicsit elidőzni az előzményeknél. Nemrégiben nyíregyházi vállalkozók (akik egyébként irodalmi, művészeti érdeklődéssel bírnak) felkeresték Kondráth József golopi polgármestert, s felajánlották neki, hogy rendbe teszik, felújítják a mái- régebben romos állapotban lévő Vay-kastélyt. Az ötletnek ugyancsak megörült a polgármester, hiszen már évek óta próbálnak olyan valakit, vagy valakiket keresni, aki, illetve akik megmentenék a kastélyt a végső pusztulástól. A nyíregyháziak tehát jöttek, s bár a felújítást még nem kezdték el - hiszen napjainkban teremtik elő a szükséges pénzt -, ám kulturális rendezvényt szerveztek, rendeztek a faluban. A program első napján (Nyíregyházán), a’80-as évek beli, egykori városi aranycsapat mérte össze tudását a golopi focistákkal. Vasárnap valamivel dél után kezdődött a gazdasági és kulturális program. A gazdasági kerekasztal című rendezvény több témát taglalt: szó volt például a mezőgazdasági hitelekről, a gyógyító ásványokról, s találkoztak a kereskedelemben és egyéb területen dolgozó vállalkozók. Borversenyt is rendeztek, melynél a zsűrielnöki tisztet Szabó György, országgyűlési képviselő és Marcinké Ferenc, a Szőlő és Borkutató Intézet igazgatója vállalta el. vállalta el. A kulturális programok keretében különféle zenéket hallgathattak a résztvevők, s megismerkedhettek az idei divatirányzatokkal is egy divat- bemutató keretében. Este diszkózenére rophatták a táncot a fiatalok. Érdekes színfoltja volt a golopi rendezvénynek Suba Ernő, válogatott ultramaratonista futva tette meg a Nyíregyháza Golop közti távolságot. A petróleumlámpa romantikus Ez idáig nem történt semmi kedvező változás... (3. oldal) / — A TARTALOMBÓL Kétnyelvű helységnévtáblák A Szlovák Parlament júliusban fogadta el az úgynevezett táblatörvényt, mely lehetővé teszi a kétnyelvű helységtáblák alkalmazását. Az egykor Sátoraljaújhelyhez tartozó Slovenské Nővé Mesto a táblalistán most Újhely néven szerepel. (2. oldal) Felezett gyógyszer ,Prága a patika, ráadásul egyre drágább, nem futja rá, hogy havonta szaladgáljon bárki is a gyógyszertárba. A nénike akként spórol, hogy elfelezi a tablettát. No, nem mindig, hetente egyszer egy egészet is bekap, de a többi napon csupán a felet...” (3. oldal) A nyár divatjáról A párizsi és a milánói divatcégek kifutóin a tervezők fehérrel ünnepelték a nyarat. Ez a szín a nyár abszolút slágere, akár tetőtől talpig uralhatja az öltözékek részleteit. (4. oldal) Nem élünk az adott lehetőségekkel A falusi turizmust még csak most kezdjük felfedezni. Jóllehet, a kis porták a legjobb vendégcsalogatók lehetnének, ezért nem ártana, ha ezt a témát súlyának megfelelően kezelnék az arra illetékes szervek. (4. oldal) A hegyek szorításában Hollóháza A szép hegyközi település lakosságszáma nem sokat változott az elmúlt időkben. Persze, nem csupán ezért, az ezredfordulóra elképzelhető, hogy egy európai stílusú kisvárosi szintet érhet el. (5. oldal)
