Észak-Magyarország, 1994. augusztus (50. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-13 / 190. szám
6 ÉSZAK'Magyarország Kultúra 1994. Augusztus 13., Szombat _TÁRLAT Mesy Kössler és Franz Kössler alkotásaiból nyílt kiállítás tegnap a Miskolci Fotógalériában (Győri kapu 27.). Az osztrák fotósok tárlata augusztus végéig tekinthető meg. író és bankalapító Budapest (MTI) - Százharminc éve hunyt el Fáy András, a reformkor nagy alakja. Hogy ki volt ő? Álljon itt róla Mikszáth Kálmán jellemzése: „Hol volt, hol nem volt, ámbár hiszen csak itt Magyarországon lehetett, valaki szent buzgalommal csinált egy hatalmas pénzintézetet, s a mellett olyan buzgalommal költött meséket és regényes históriákat. Mai szemmel nézve szinte hihetetlennek látszik. Mert a ki ma regényeket komponál, az nem fundál pénzintézeteket is, aki pénzintézeteket üt nyélbe, az nem ír regényeket. Hanem abban az időben összefért, sőt, voltaképpen egyet jelentett a két funkció s tekintetes Fáy András táblabíró úr aképpen okoskodott, hogy mi pénze van a magyarnak, hozza be ebbe az intézetbe az első hazai takarékpénztárba, hadd kamatozzék neki. A mi szellemi kincse pedig neki vagyon, e mesék és regények révén szétosztja a nép közt, hadd kamatozzék a hazának...” Fáy András Széchenyi híve volt. Eszméinek követőjeként arra törekedett, hogy azok gyakorlatban is valóra váljanak. Ez indította, hogy 1839-ben életre hívja a Pesti Hazai Első Takarékpénztárt, a mai OTP elődjét. Széchenyi, aki nagyra értékelte Fáy András irodalmi és közéleti tevékenységét, kezdetben nem hitte, hogy e lelkes hazafinak sikerül a polgári fejlődést előmozdító pénzintézet létrehozatala. Jelentősége máig ható érvénnyel bír. A haza és haladás eszménye egész életében munkált benne, és ez fűtötte roppant munka- képességét, sokoldalúságát, örökös tenni akarását. Cselekvő hazafiság sarkallta tetteit, nem csillogni, szolgálni akart. Hazafiságától idegen volt a melldöngető magyarkodás, a nagy szólamok és a talmi fogadkozások retorikája, az ilyen álhazafiságot gúnyolta aforizmáival csakúgy, mint tanmeséivel. Regényeiben is - közöttük a magyar irodalom első társadalmi regényében, a Bélteky házban - a konzervatív, múltba forduló maradiak ellen támad. Számára az írói munkássága is szolgálat volt, mint ahogyan a magyar nyelv érdekében, a magyarnyelvű színház megteremtéséért kifejtett munkássága is. Szemere Pál a „haza mindenesének” nevezte. E fáradhatatlan ember a negyvennyolcas szabadságharc és forradalom leverése után visszavonult a közélettől, hiszen a haza, mely híven fogadta szolgálatát, a tetszhalál bénaságába süppedt. Hátralévő éveit ferencvárosi kertjének magaültette rózsái között, és Foton a híres szőlőjében töltötte, itt talált némi gyógyírt keserű csalódásaira. Joggal idézték róla megemlékezve, ugyancsak Mikszáth szavait: „Ha nincs Széchenyi, őt illeti meg a legnagyobb magyar titulusa, ha Deák nincs, ő nevezhető a haza bölcsének. így azonban maradt a nemzet mindenese.” Hattyúk tava Budapesten vendégszerepeit a szentpétervári Kirov Balett. Csajkovszkij Hattyúk tava című balettjét augusztus 10-én és 12-én mutatta be az Operaházban. Fotó: Nagy Gábor (ISB) A-. Improvizáció avasi harangokra Koncert utáni beszélgetés Sebestyén János orgonaművésszel Fotó: Dobos Klára Dobos Klára Miskolc (ÉM) - Ha azt mondom: Collegium Musicum, a miskolci azt mondja: orgonaestek a műemlék avasi templomban. S azért mondja ilyen biztosan, mert már megszokta, megtanulta. Volt erre néhány éve... A hangversenysorozat keretében e hét elején Sebestyén János szólaltatta meg a hangszert. Koncert után beszélgettünk a művésszel. □ A szórólapon olvasva a műsort, eléggé ismeretlennek tűntek számomra a darabok. Viszont olyan az összeállítás, mintha lenne valami meséje, története. • Van is. A Mátyás-templomban már megcsináltam ezt a műsort, és a szó szoros értelmében bombasikere volt, hiszen a rákövetkező hajnalon dugták oda a pokolgépet... A mese egyébként két tételből áll: az egyik az áttúnések, átváltozások, a másik pedig harangok, katedráli- sok. De tulajdonképpen két különböző dolog az, amit az ember játszik, ami hallatszik, meg ami le van írva. Lehet, hogy papíron fölfedezhető a mese, viszont a hangzásban nem biztos. Most Mozart templomi szonátája átváltozott Castelnuovo templomi énekébe. Aminek van egy másodlagos célja, hogy a püspöki kar lássa, elegendő templomi zene szerepel a műsorban. Két ilyen darab után elmegy Saint-Saens Hattyúja... Lehet, hogy nem a legismertebb darabokat hoztam, de ez talán azért van, mert éveken át mindenki ugyanazt játszotta. □ Például Bachot... Tudatosan nem szerepelt ebben az összeállításban egyetlen Bach-mű sem? • Mindenki játszik Bachot. Én mást játszom. Bach helyettesítőnek itt volt a Handel-orgonaverseny. De az orgonairodalomnak sok érdekes darabja elsikkad. Ezeket jó előszedni. □ Sokat hallhattuk már Miskolcon játszani... • Tulajdonképpen nincs különösebb kötődésem, de sokszor voltam itt. Legalább nyolcszor játszottam az Avason, voltam az evangélikus templomban, a görögkeletiben, a Rádiónak csináltam Miskolcról kétrészes városműsort. □ Most az orgonára hivatkozva nem játszott el két művet, a Bossi g-moll scherzo-t és Vieme Westminstert harangjátékokat. Mi volt a probléma? •Ez a hosszú meleg időjárás az orgonának sem használ. És ezek Sebestyén )ános orgonaművész nagymértékben fokozáson alapuló darabok. Bossi scherzoja pillangó- szérűén kezdődik, és több ilyen rész van benne, repked az egész, féltem, hogy hallatszanak majd az orgonából jövő kísértethangok, úgy gondoltam, jobb, ha ezt a dolgot nem bolygatjuk. Én azt hiszem, ez alapvetően nem egy jó orgona, de az egyházi célnak kitűnően megfelel. Tulajdonképpen nem rossz, csak bele kellene egy kis pénzt fektetni. □ Ön szerint a közönség tudná értékelni a jobb hangzást? • A miskolci közönséget nem tudom megítélni, főleg azért, mert nem vettem részt nagyobb koncerteken. Az orgonaközönség amúgy is speciális, de elit közönség. Most is szép számban jöttek érdeklődők. Amennyivel kevesebben voltak, annyival kevesebben vannak mindenütt az egész országban a koncerteken. Egy orgona azonban növeli a nemzeti vagyont. Ez nem nagy orgona, az átépítése nem egy lehetetlen összeg. Lehet, hogy van már a városban jobb orgona, én azt mondom, az Avasnak, az avasi koncerteknek hírük, hangulatuk van. Vidéken először 1965 körül itt volt orgonahangverseny. 'A„Improvizáció a közönség által választott témára” - így szerepelt a szórólapon a koncert utolsó száma. Xavér Varnus előtt ez nem volt „divat” nálunk... • Általában az improvizáció ritka, mert kevesen csinálják. Gergely Feri bácsitól megszokott volt, tőle el is várták. Hogy az ember felajánlja a közönségnek a témaválasztás lehetőségét, ez azért kell, mert ha a saját témámat hozom, azt hiszik, otthon leírtam és betanultam. Ilyen nincs, mert az improvizáció tényleg ott születik. □ Titokban reménykedett, hogy nem kap témát? • Nem lett volna baj, ha kapok. A d- moll toccata témát sem én találtam ki, hanem Balatonlellén följött valaki, hogy tessen eljátszani ezt a darabot. Mondtam, hogy nem erről volt szó, de az ötlet jó, erre fogok improvizálni. □ Egy ilyen mű nem lendíti a művészt, hogy játssza végig az eredetit? • Én nem nagyon szoktam a d-moll toccata-t előadni, mert ez szintén egy olyan darab, amelyiket játsszák százezren, és nem akarok még egy lenni a sok közül, aki ezt így vagy úgy eljátssza. A témákat természetesen tudja az ember, de nem mozdulnak meg az ujjaim és a lábaim, hogy végigjátsszam. DEza művésznek egy jó játék? Gyakorlat? • Hát hogyne. Amit akar, minden. Gyakorlat is, fejtörés, formagyakorlat, át kell gondolni, hogy legyen formája, mondanivalója, eleje, vége, füle, farka, legyen rövid, hatásos, ki kell egyszer próbálni a bombasztikus véget, egyszer a halk véget, el kell dönteni, hogy mi lesz jobb, be lehet-e hozni valamilyen másik zenei témát. Az avasi harangszóhoz behoztam a Kodály esti dalt. A túl sok zenei téma bevitele nem mindig hatásos, mert a közönségnek csak kis része ismeri meg azokat. Inkább ad az ember egy hangulati improvizációt, ami függ attól is, hogyan viselkedik az orgona. □ A Westminsteri harangjáték helyett szólaltatta meg az avasi harangokat. Ez teljesen hirtelen ötlet volt? • A koncert előtt kipróbáltam az orgonát, s akkor már éreztem, hogy nem tudom eljátszani a westmins- ter-témát. Közben hetet ütött az „Avas”, gyorsan lekottáztam. Tandíjak a megye intézményeiben Miskolc (EM) - A megyei közgyűlés csütörtöki ülésén elfogadta azt az előterjesztést, amely a megyei önkormányzat fenntartásában működő iskolákban egységes alapot teremt a fizetendő térítési és tandíjak kiszabására és a tanulmányi eredmény vagy a szociális helyzet miatt adható kedvezmények megítélésére is. A rendelet szeptember 1-jén lép életbe, ugyanis ezen a napon szűnik meg az eddigi központi szabályozás, amely egységesen határozta meg a tanulók által fizetendő díjakat, költségtérítéseket. Az új szabályok pedig előírják, hogy „a kötelező, illetve ingyenes foglalkozásokon, szolgáltatásokon felül szervezett többlet- juttatásokért, a 10. évfolyam felett, valamint a felnőttoktatásban térítési díj, illetve tandíj fizetési kötelezettség terheli a szolgáltatás igénybevevőjét”. Ami az érintett szülőknek és diákoknak a legfontosabb: az 1994/95- ös tanévben a nappali tagozatos tanulóknak még nem kell sem térítési, sem tandíjat fizetniük. Ameny- nyiben viszont a későbbiekben igénybe vesznek olyan, az intézmény által nyújtott szolgáltatásokat, amelyet a közoktatási törvény nem sorolt az „ingyenes” kategóriába, akkor már fizetniük kell. Például 6-10 ezer forint között lehet a második és a további szakképesítés megszerzésének díja. Tanulásra serkentő lehet az a tény, ha valakinek „önhibájából” (magyarul: ha nem tanult) másodszor is évfolyamot vagy záróvizsgát kell ismételnie, akkor 20-40 ezer forint között lehet ennek a térítési díja. A tandíjas szolgáltatásoknál pedig 40-60 ezer forint között mozoghat a kért összeg. A levelező tagozatos szakmunkás- illetve szakközépiskolai tanulóknak a 11. évfolyamtól (ez jelenleg a második évfolyam) kötelező lesz térítési díjat fizetni. Ez a tanulmányi eredménytől függően 2-4 ezer forint lehet. Számukra a tandíjas szolgáltatások 12-20 ezer forintba kerülhetnek. A rendeletet természetesen nem tudjuk részletesen bemutatni, így ezután csak az érdekesnek, fontosnak ítélt pontokat ismertetjük. így például ingyenesek maradnak azok a diákkörök, amelyek a tanórákat kiegészítik, illetve amelyek a továbbtanulásra készítenek fel, és ingyenes minden évfolyamon a napközi és a tanulószoba is. A szakközép- és szakiskolákban a második (és további) szakma megszerzésekor térítési díjat kell fizetni a képesítés megszerzésért. Konkrét összegekről természetesen nem szólhatunk, ugyanis úgy számolják ki, hogy veszik az adott feladatra fordított összeget, elosztják, hány forint jut ebből egy tanulóra, és a diáknak a ráeső hányad 6-12 százalékát kell befizetnie - a tanulmányi eredményétől függően. Ugyanezt a számolási módot alkalmazzák, a gimnáziumokban és szakközépiskolákban a tizenegyedik évfolyamtól, a szakiskolákban pedig a szakmai évfolyamokon, ha a diák már másodszor ugyanabba az osztályba „bukik” vissza. Csakhogy itt magasabb a százalékarány: az első félévben egységesen 25 százalék a ráta, míg a második félévben tanulmányi eredménytől függően 25-50 százalék között mozog. Ha pedig valaki vizsgán (legyen az alap-, érettségivagy szakmai) bukik kétszer, akkor 50 százalékot kell fizetnie. Ugyanezekben a helyzetekben (a vizsgákra ez nem vonatkozik) a harmadik ismétléskor tandíjat szabnak ki, ami a tanulóra eső hányad 60 százaléka. Felnőttoktatásban ez már 100 százalékot jelent. A más okok miatt kiszabott, tehát plusz szolgáltatásokat jelentő tandíj csökkenthető ha, a diák kitűnő, jeles, jó tanulmányi eredményt, vagy ha országos versenyen 1-3. helyezést ér el. A kedvezményt természetesen az intézmény igazgatója adhatja, ám az nem haladhatja meg a 30 százalékot. Szociális alapon ugyancsak adható kedvezmény mind a térítési, mind a tandíjaknál - maximum 30 százalék. Viszont, ha valakinek a bukásai miatt kell fizetnie, akkor ezt a kedvezményt nem kaphatja meg. A kedvezmény mértékéről szintén az igazgató dönt. Szempont lehet, ha a családban az egyfőre jutó havi jövedelem nem haladja meg a minimálbért, és a szülő egyedül neveli gyermekét, esetleg három vagy több eltartott gyerek van a családban, ha mindkét szülő munkanélküli. Viszont azt is tudni kell, ha valaki jól is tanul, és a szociális alapon is kaphat kedvezményt, összeségében ez a kettő nem haladhatja meg az 50 százalékot. Az állami gondozottaknak semmiképp nem kell fizetniük. A többiek a díjakat félévente fizetik, ám indokolt esetben kérhetik a részletfizetést. Templomépítők Sajókeresztúr (ÉM) - Római katolikus templom épül Sajókeresztúr- ban. Az alapozás már az elmúlt nyáron megkezdődött, viszont az alapkő ünnepélyes megszentelése ezen a hétvégén lesz. Augusztus 14- én, vasárnap délután 5-kor dr. Kovács Endre segédpüspök áldja meg a templom alapkövét. Ha minden rendben halad, három év alatt készül el az új templom. Örömtánc és liszt Miskolc (ÉM) - A miskolci Nagyboldogasszony Plébánia augusztus 14-én, vasárnap ünnepli a minorita rend nagy szentjének, az Auschwitzban vértanúhalált szenvedett Kolbe Szent Maximilian születésének századik évfordulóját, augusztus 15-én pedig templombúcsúját tartják. E két napon a plébánia vidám műsorral szeretné az érdeklődőket megajándékozni, melyet a Hősök terén adnának elő. Szombaton délután három órától a város katolikus hittancsoportjai „Örömtáncot” tartanak. Szombaton és hétfőn este nyolctól kilencig pedig egy lengyel minorita szerzetesekből álló együttes, a Pokoj Dobro ad koncertet. Miután augusztus 15. már az új kenyér ünnepének hetére esik, igya Borsodi Gabonaipari Rt. jótékony- sági akcióval kapcsolódik a rendezvényhez, s a téren olcsó lisztet árusít. Olvasókörök Megyaszó (ÉM) - Olvasókörök baráti találkozóját rendezték meg nemrégiben Megyaszón. A rendezvényen részt vett a balmazújvárosi 48-as és a Rákóczi Olvasó Népkör, a hévízgyörki Gondolkodó Olvasókör és a megyaszói Hankó Zoltán Olvasókör. A programban szerepelt községi séta, pincelátogatás, barátságos futballmérkőzés, szabadtéri kultúrműsor, melyben a vendégek népdalkörei, néptánccsoportjai, a helybeliek citerazenekara, hagyományőrző cigányegyüttese és füvós- zenekara is szerepelt. Ekkor ünnepelték a községi tűzoltó fúvószenekar 75 éves jubileumát is. Ebből az alkalomból Gecső Gyula polgármester díszoklevelet és emlékérmet adott át a zenekar régi és mai tagjainak. Folkpiknik Sajógalgóc (ÉM) - Folkpikniket rendeznek ma, szombaton este 7 órától Sajógalgócon. A rendezvényen fellép a M.É.Z. együttes, a Zsarátnok, a Sárosdi Citerazene- kar, a Kazincbarcikai Citerazene- kar és egy Bajorországból érkező együttes is. Szinvavölgyi táncok Miskolctapolca (ÉM) - A Szinvavölgyi Táncegyüttes műsorát láthatják az érdeklődők ma, szombaton és vasárnap este nyolc órától a tapolcai Akropolisz Színpadon. Fúvóstalálkozó Mezőkövesd (ÉM) - Második alkalommal rendezik meg augusztus 13-én és 14-én a fúvószenekarok és majorette-csoportok fesztiválját Mezőkövesden. A program szombaton délelőtt 10 órától kezdődik, amikor a főtéren felállított szabadtéri színpadon a kassai fúvószenekar és majorette-együttes lép fel. Őket a mezőkövesdiek követik, délután öt órától pedig az olaszországi fúvószenekar műsorát hallhatja a közönség. Ezen a napon Bogácson a kassaiak, Miskolcon (délelőtt 10 órától a Centrum Aruház előtt) az olaszok szerepelnek. Vasárnap a mezőkövesdi szabadtéri színpadon délelőtt 9 órakor kezdődik a program, a Miskolci MÁV Koncert Fúvószenekar műsorával. Őket a hevesiek, a tiszaújvárosiak, az edelényiek, a debreceniek, az oroszlányiak követik. Tíz órától templomi hangverseny lesz a Szent László-templomban az olaszországi fúvósok közreműködésével. Tíz órától a Zsóry-fürdőben is lesznek programok, a kassai fúvószenekar és majorette-csoport illetve a hevesi fúvószenekar és majorette-csoport mutatja be műsorát. Este hat órától felvonulás, héttől pedig a gálaműsor kezdődik. i
