Észak-Magyarország, 1994. augusztus (50. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-10 / 187. szám
4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Körkép 1994- Augusztus 10-, Szerda JEGYZET Fúrják Barryt Priska Tibor Semmi meglepő sincs abban, hogy most már Barrytól is elveszik a dicsőséget. Azaz, egy picinyke meglepő mégis van benne, de erről majd a végén. A rend kedvéért álljon itt, hogy Barry egy bernáthegyi, ama bizonyos svájci, Szent Bernát hegyi kolostornak a dísze, „aki" negyven embert mentett ki a hólavinából, Párizs egyik temetőjében szobrot állítottak neki, a bernáthegyi kolostor bejáratánál pedig, miként mondják ma is ott áll kitömve, nyakában a kishordó rummal, legalábbis hordóval. Mint sokat hallhattunk már róla, ezeket a rendkívül erős, okos, jó szimatú, emberszerető kutyákat a barátok arra képezték ki, hogy a lavina által eltemetett turistákat, utazókat megtalálják, kiássák, megmentsék. Mind ez idáig úgy tudjuk, hogy tették, teszik is dolgukat, elvégzik tisztességgel feladatukat. Most ellenben szakújságban, nyilván hozzáértő ember tollából az olvasható a negyven megmentett embert illetően, hogy „állítólag". Ez ugye már egy döfés. Már nem is biztos a negyven ember. A megmentés sem. Meg az is olvasható, hogy a kolostor előtti hordós kutya, meg a nimbusz is csupán reklám, mivel a barátok ma is tenyésztik eme ebeket. De amúgy... Amúgy már régóta igazából nem is a bernáthegyik kaparják ki a lavina alól az ott rekedteket, hanem egy másik fajta (azért sem lesz ideírva, hogy melyik) kutya. Egy kisebb, de erősebb és gyorsabb és minden. Fénykép is van erről a másik fajta kutyáról, amint öntudatosan, tettre készen néz be a lavinába kapart likba. A jámbor, szelíd bernáthegyiről viszont tényleg nincs ott kép, amint nem néz be a likba és nem is tettre kész. Barry, Barry! Vigaszul annyit, hogy nálunk egy ifjú hírlapíró pár éve, hónapok kemény munkáját fordította rá, hogy bebizonyítsa, miszerint Petőfi Sándor ama március idusán nem és nem szavalta el a Nemzeti dalt a múzeum lépcsőjén. Hanem más valaki szavalta. Árpád apánkról is bizonygatták már, hogy nem ő vezérelte a Kárpát-medencéjébe eleinket, hanem valaki más. Mindegy, hogy ki, csak nem ő. Shakespeare, jó nevű íróról is bizonygatták már, hogy nem ő írta a drámákat, hanem valaki más. (Karinthy Frigyes szerint sem ő írta, hanem egy másik ember, akit úgy hívtak, hogy Shakespeare.) Hogy manapság meg mi megy nálunk a fúrással, a deheroizálással, abba ne is menjünk bele. Hogy Barry fúrásában, deheroizálásában mi a meglepői Az, hogy ezt á szakcikket nem egy magyar írta... Hát te is fiam, Brutus? Igen! Ja! A NAP KÉRDÉSE Hogyan számolják ki a lakbértámogatást? Miskolc (ÉM - B.T.E.) - Miskolc megyei jogú város önkormányzata a 22/1994. számú rendeletében szabályozza a megemelt lakbérek kompenzálásának feltételeit. A rendelet értelmében július 1-től volt igényelhető a lakbértámogatás. Erre az a bérlő jogosult, akinek családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj minimum 1,5 szeresét, azaz 11220 forintot. Egyedülálló esetében a 14 960 forintot. Az egy főre eső jövedelem kiszámításánál valamennyi családtag minden, a személyi jövedelemadó alapját képező jövedelmét, továbbá minden központi és helyi szociális jogszabályok alapján rendszeresen kapott juttatását, (gyes, gyed, rendszeres nevelési segély, tartás- díj, stb.) figyelembe kell venni. Vizsgálták a feltételek között továbbá azt is, hogy a bérlőnek nincs-e két hónapot meghaladó lakbérhátraléka, hogy a kérelmező gépkocsitároló, pince kivételével bérel-e, vagy ki- ad-e helyiséget, rendelkezik-e eltartási szerződéssel. Ha a felsoroltak közül bármelyik eset fennáll, nem részesülhet lakbértámogatásban. A jogosultság megállapítása után a támogatás összegét a következőképen számolják ki. Az 1994. július 1. napja előtt fizetett és ezt követően közölt lakbér-különbözetének a fele képezi a támogatás összegét. Mostanáig ezres nagyságrendben érkeztek a kérelmek a szociális osztályra, mely szám a vártnál alacsonyabb, hiszen mintegy 13 ezer bérlakás díját emelték. Az önkormányzat erre a célra 16 millió forintot különített el. Nemcsak a hozzáértők, hanem a laikusok számára is meglepő lehet az érdeklődés hiánya. Talán arról van szó, hogy kevesen ismerik még ezt a lehetőséget. Nem szabad külföldön meghalni Akár egymillió forintba is kerülhet a holttest hazaszállítása Miskolc (ÉM - Ny. I.) - Ha valaki egy turistautazás során netán külföldön hal meg, a hozzátartozókat nemcsak a gyász sújtja, hanem a holttest hazaszállítta- tásának meglepően magas költsége is. Egy biztosítótársaság képviselője hasznos tanácsokat ad olvasóinknak a veszteségek mérséklésére. Mostanában hetente százak és százak hagyják el Miskolcot és a megyét is. Ki saját kocsival, ki társasú- ton, valamelyik utazási iroda autóbuszával. Ritkán, ám mégiscsak előfordulnak azonban esetek, mint amilyenekről egy éve és néhány napja számoltunk be lapunk hasábjain. Emlékeztetőül: tavaly meghalt egy idős sajóvámosi nő Firenzében az utcán. Ebben az évben pedig júliusban eltűnt egy miskolci férfi a görögországi Paraliában. Belegondolni is rossz, mi lett volna, ha nem köttet velük biztosítást az utazási iroda. Három hét alatt ért haza Az olaszországi úton elhalálozott sajóvámosi nő hazaszállíttatásának procedúrája például jó három hétig tartott. A hazaszállítatás, a koporsó, a temetés költségei mintegy 650 ezer forintot tettek ki, ám adott esetben ez a költség elérheti, sőt meg is haladhatja az 1 millió forintot is!... • Nagy szerencséjük volt a bajban a rokonoknak, hogy utasunk megkötötte a baleset-biztosítást - mondja az utaztató irodánál B-né, Pásztory Zsuzsa. - Akár a házukat is eladhatták volna szegények, hogy szerettük holtestét hazaszállítassák. Arról már nem is beszélve, hogy mi mindenen kellett volna keresztülmenniük, ha odakint ők intézték volna a dolgokat, amit a biztosító ez esetben természetesen magára vállalt. Sok mindent mi is akkor tanultunk meg. Azt például, hogy ilyen esetben nem szabad hazahozni az elhalálozott útlevelét, mert a hivatalos személyazonosítás, ami nélkül nem adják ki a halottat, csak azzal történhet. Ha nyoma vész valakinek □ Kinek kell ilyen tragikus helyzetben odaadni az útlevelet? • Zárt borítékban, vagy a magyar utazási iroda kinti partnerének, vagy a kórháznak, vagy a rendőrségnek. De az idegenvezető és utastársak tudjanak róla, hogy hol maradt az útlevél. □ Mi történik olyan esetben, amilyenről a napokban adtunk hírt, nevezetesen, ha eltűnik valaki? • Belegondolni is rossz ez esetben is, ha nem lett volna biztosítva az utas, vagy netán biztosította magát ugyan, ám utólag kiderül, hogy kizáró momentum miatt esetleg nem fizet a kedvezményezettnek a biztosító. Tulajdonképpen mi sem tudjuk, hogy a kinti rendőrség mikor záija le a nyomozást az eltűnt ügyében. (Azóta a holttest előkerült.) Ám erről valószínűleg mindenképpen küldenek hivatalos értesítést, hiszen odakint jegyzőkönyvet kellett felvenni az eltűnésről, s a nyomozás beindítását is el kellett rendelni. Ilyen esetben - nehéz erről még beszélni is - természetesen nincs szó a halott hazaszállíttatásá- ról. A baleseti halál miatt azonban a közvetlen hozzátartozó 300 ezer, vagy 500 ezer forintot kaphat. Ha ezzel szembeállítom a biztosítási díjat, úgy vélem, mindenki belátja, hogy a legnagyobb butaság nem biztosíttatni magunkat az útra. Természetesen minél többet fizet az utas, annál többre számíthat ő, vagy hozzátartozója baj esetén. Kizáró tényezők □ Fentebb már kétszer is szóba hozta a kizáró tényezőket. Miről van itt szó? • Nem vállalja a biztosító a kár megtérítését például akkor, ha a biztosított saját maga volt okozója egy balesetnek, amelyben ő is megsérült. Vagy ha súlyosan ittas állapotban, netán kábítószer hatása alatt történt vele a baleset. Természetesen ezeken felül még további példákat is fel lehet sorolni mind a betegségi, mind a baleseti, valamint a poggyászbiztosítás köréből is. Monaj mindentől távol esik Másfél kilométerre vannak csupán a gázvezeték végétől Nagy József Monaj (ÉM) - Az elmozdulás esélye változatlanul a kis településeken a legcsekélyebb, mert ugyan igaz egyfelől, hogy kevesebb telefon, járda, egészséges ivóvizet szállító vezeték kell, ám az erre fordítható pénz még ennél is kevesebb. Monaj polgármestere lapunk munkatársának arról is beszél, hogyan próbálnak meg saját eszközeikkel kilábalni hátrányos helyzetükből, és mi akadályozza a falu további fejlődését. Amikor évekkel ezelőtt a csereháti falu kilátásairól beszélgettünk Tas- kó Lászlóval, a település polgármesterével, megfordította a szót: „ne azt írjuk, ami nincs, mert az igen hosz- szú listát tesz ki, írjuk azt le, amivel rendelkeznek a monajiak. Az itt élő kétszázötven ember közül 108-an nyugdíjat kapnak, a lakosság 70 százaléka inaktív, a munkaképes 30 százalék fele munkanélküli. Miskolcra 30-an, 35-en jártak be, mostanra 10-re fogyatkozott a számuk, a munkaadók már a bejárási költségek térítésére sem vállalkoznak. Huszonnyolcán dolgoznak távol a falutól és mindössze 12-en helyben. Harmincnégy monajinak semmiféle jövedelme sincs. Az elmúlt hetekben jutott vezetékes ivóvízhez a település, ehhez saját kutat kellett fúrni. Pályázaton szerezett pénzt, így a vezeték kiépítéséhez nem volt szükség a lakosság befizetéseire. A portán belüli költségeket kell állniuk, ami önmagában sem kevés.- Tárgyaltunk egy holland varrodatulajdonossal - mondja Taskó László -, aki szívesen telepített volna itt egy üzemet, de hiányolta az akkor még nem lévő vezetékes vizet, a szállításhoz nélkülözhetetlen jó utakat, a gázt, a telefont. Ezeket mi egyelőre nem tudtuk garantálni. Mindebből csak a vizet tudtuk kiverekedni magunknak. A gázvezeték Homrogdnál mindössze másfél kilométernyire ér véget, a telefonigényeket most írtuk össze. Huszonötén jelentkeztek. Jelenleg két készülék van a faluban, egy a polgár- mesteri hivatalban, egy a plébánián. Itt még az apró sikereknek is csak módjával lehet örülni. A talált víz vasas, mangános, tehát vastala- nítóra is szükség lenne. A tizenkét közkút a község számláját terheli, a fedezetet egyelőre keresni kell.- Éves átlagban 5 milliós költségvetésből kell gazdálkodni, miközben a megoldásra váró szociális és intézményi kiadások csaknem elviszik az egészet. A gyerekeket naponta vinni kell óvodába, iskolába a szomszéd községbe, ami természetesen ingyenes. A rászorulók 30-35 forintért kapnak kedvezményes étkezést, a 60 forintos normahatárig megint csak az önkormányzat egészíti ki a cechet - teszi hozzá az előzőekhez a polgármester. Mégis rákényszerülnek a változtatásokra, mert különben elfogy a falu. Tavaly még többször temettek, mint kereszteltek, mára az élet próbálja egyensúlyba terelni a mérleg nyelvét. * Több olyan ház is épült itt az utóbbi években, amelyekért Mis- kocltapolcán 15-20 milliót is ajánlanának, a Rózsa-dombon 50-et, 60-at is. Pedig a tégla, a kazán, az ajtó, az ablak itt is ugyanannyiba, illetve a távolság okozta magas szállítási költségek miatt még többe kerül. Fokról fokra szeretné maga mögött hagyni múltját Monaj. A jobb- érzésűek elhatározták, hogy megszűntetik a Mánta patak partján lévő szeméttelepet. Most még gyakran teríti be a környéket szállongó hulladékkal a szél, a nem kívánt szennyezőket a patakba mossa az eső.- A megélhetésért a hetvenévesnél idősebb emberek is helytállnak a ház körüli telkükön. A kis 800 négyszögölön legalább az alapvető növényeket, a gyümölcsöt megtermelik maguknak. Nagy erőfeszítések árán tartanak jószágot is, ám a szarvasmarha-tenyésztésben nagy múlttal rendelkező Csereháton egyre többen feladják: „a tej is másokat gazdagít, nem azt, aki megtermeli” mondják, a vevő ugyanakkor a tenyésztőre neheztel, mit sem tudva az átvételi árakról. * Munkalehetőségért, fejlesztéshez szükséges támogatásért kilincsel, kalapol a fennmaradásáért küzdő, szépséges környezetben meghúzódó Monaj polgármestere, miközben látja, mekkora a szakadékká szélesült különbség az ország nyugati és keleti felén élők lehetőségei és életszínvonala között, s megjegyzi: „a mi esélyeink legalább annyival kilátástalanabbak a megyén belül, a Borsodban, Abaújban lévő, kedvezőbb helyzetű településekhez képest. Ezen egyszerű erőfeszítések már nem segítenek, legfeljebb csak az segíthet, ha az itt beruházót, munkahelyteremtőt kiugró adókedvezményekkel csalogathatjuk magunkhoz. Csereháti táj. Itt a szarvasmarha-tenyésztésnek is jelentős hagyományai vannak. Fotó: Farkas Maya Ma...- Ma délelőtt 8 órától ülést tart Mezőkövesd képviselő-testülete. A testület előbb a Szent Imre Általános Iskola, a Széchenyi István Szakközépiskola, illetve a helyi zeneiskola igazgatói állásaira benyújtott pályázatokról dönt, majd zárt ülésen tárgyalja a víz- és csatornaművel kapcsolatos tennivalókat. Ezt követően tucatnyi napirendi pontot vitatnak meg, rendeletek módosításáról döntenek, s végül különböző hatósági ügyekről lesz szó, már szintén zárt ülésen. Holnap...- Tartja augusztusi ülését a megyei közgyűlés. A Megyeháza dísztermében javaslat hanzik el az alsózsolcai Általános Iskola és Gyermekotthon igazgatói megbízását illetően, majd a testület tagjai beszámolót vitatnak meg a megyei önkormányzat 1994. évi pénzügyi tervének első félévi végrehajtásáról. Ezenkívül az APEH megyei igazgatóságának előterjesztése nyomán szó lesz megyénk gazdasági folyamatainak alakulásáról. Borókás-kukkantás Miskolc (ÉM — FJ) - Cirka százhetvenezer forint értékben loptak el különböző áruféleségeket az egyik szirmai boltból augusztus másodikén. Az ablakfeszítéses módszerrel manipuláló csirkefogók egy részét rövidesen elkapták ugyan a zsaruk, de egyik társuknak sikerült kereket oldania. Nos, sokáig L. Tamás sem futkoshatott szabadlábon - tudtuk meg tegnap Óvári András őrnagytól, a Miskolci Rendőrkapitányság sajtótisztjétől -, hétfőn ugyanis horogra akadt. Nem úgy azok a jómadarak, akik a Borókás nevezetű italboltba kukkantottak be ablakbetörés módszerével. Az egyelőre ismeretlen tettesek zsákmánya 130 ezer forintnyi trafikáru volt. Bár még elég messze a tanévkezdés, vannak, akik sehogy nem bíiják kivárni a szeptembert. Mint például azok a gazok, akik a miskolci 5. számú általános iskolába ugrottak be hétfő éjjel egy komplett (alapgép, monitor, klaviatúra) számítógépért. Az egyébként sem túl gazdag tan- intézmény 50 ezer forinttal szegényedett. Motoros láncfűrész, egyéb szerszámok tűntek el egy Lónyai Menyhért utcai lakás szerszámos bódéjából hétfő reggelre. Az ajtófeszítő betörőket - hasonlóan a többi mákvirághoz - keresik a miskolci zsaruk. „Légi” tűzoltók Pécs (MTI) - Különlegesen kiképzett „légi” tűzoltók felkészítését tervezi a Baranya megyei tűzoltóparancsnokság, miután korábban már együttműködési megállapodást kötött az Aerocaritas helikopteres légimentő szolgálattal, amelynek egyik helikopterét a megyei tűzoltóparancsnokság pécsi bázisához telepítették. A gép hetente egyszer tűzvédelmi járőrözésre száll fel, hogy idejében felfedezze a szárazságban gyakori erdőtüzeket, megelőzze azok továbbterjedését. A tűzoltók országos parancsnoksága már megkezdte a helikopterről megoldható különleges feladatokra vonatkozó szabályozás kidolgozását. Az önként jelentkezett pécsi tűzoltók remélik, hogy kiképzésük már az őszszel megkezdődhet. Szabó Károly ezredes, Baranya megyei tűzoltóparancsnok elmondta, hogy a pécsi légibázisra telepített helikopter számos területen teheti hatékonyabbá a tűzoltók munkáját. A tüzek légi megfigyelése, terjedési irányuk, hevességük felmérése már az elhárításra induló erők csoportosításához, irányításához is értékes segítséget nyűjthat. Borsod-Abaúj-Zenrplén- ből egyelőre nem kaptunk hasonló hírt. Pedig nálunk is elkelne az oltáshoz még a helikopter is... Új konyha Hollóháza (ÉM) - Korszerűsítették a helyi általános iskola konyháját. A közel hárommillió forintba kerülő beruházás eredményeképpen szeptembertől már az új étkezdében fogyaszthatják ebédjüket a nebulók. Remélhetően a korszerű táplálkozás jegyében állítják össze a menüt.
