Észak-Magyarország, 1994. augusztus (50. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-08 / 185. szám

1994- Augusztus 8., Hétfő izt~ Hírek — Tudósítások ÉSZAK-Magyarország 3 Az Expo-klub tovább működik Debrecen (MTI) - Az 1996-os vi­lágkiállítás elmaradása rendkívül hátrányosan érintené a Hortobágy- és a Tisza-melléki településeket. A Tiszántúli Expo-klub szakemberei­nek számításai szerint a térség - el­sősorban a keletről érkező átmenő turizmus elmaradása miatt - mint­egy 300-350 millió forintos bevétel­től esik el. Ezt Báthori Gábor, az Expo-klub elnöke mondta szomba­ton Debrecenben. Báthori szerint térségükben rendkívüli csalódást keltett a világkiállítást elvető kor­mánydöntés, mert veszélybe kerül­tek a régió fejlesztési elképzelései. Ezért úgy döntöttek: akár lesz expo, akár nem, a fejlesztéseket koordi­náló Tiszántúli Expo-klub tovább működik, és megvalósítják a „Hor­tobágy kapuja” elnevezésű prog­ramjukat is. A sajtótájékoztatón részt vett Kol­lár József, Debrecen MDF-es alpol­gármestere, aki reményét fejezte ki, hogy a parlament mégis az expo mellett dönt. Szerinte a számítá­soknál külön kell választani az inf­rastrukturális fejlesztéseket, a fő­városi felsőoktatási beruházásokat és a tényleges expo-költségeket. Ily módon kiderülhet: a központi költ­ségvetést korántsem terheli olyan mértékben a világkiállítás, mint azt a pénzügyi kormányzat jövendöli. Olcsó bérű, komfortos lakások Székesfehérvár (MTI) - Olcsó bé­rű, komfortos lakásokat épít a szé­kesfehérvári önkormányzat azok számára, akik rossz anyagi helyze­tük miatt nem képesek a drágább, összkomfortos otthonok lakbérét, rezsijét fizetni. A szükséglakásként hasznosított 33, illetve 39 négyzet- méteres szoba-konyhás, fürdőszo­bás lakrészek fűtése hagyományos lesz, lakbére pedig még az emelést követően sem éri el az ezer forintot. Az épülő tizenöt lakás az igényektől messze elmarad, hiszen a városban több száz olyan család van, amely­nek tetemes a lakbér- és közüzemi- díj-hátraléka. Csupán a ki nem fize­tett lakbérek összege megközelíti a tízmillió forintot. A júliustól három ütemben végrehajtott lakbéremelés pedig valószínűleg tovább növeli majd a szükséglakásokra igényt tartók számát. Békehétvége volt a fővárosban Budapest (MTI) - Szombaton este gyertyagyújtással emlékeztek fiata­lok Budapesten a Duna-parton a hi- rosimai atombomba áldozataira a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma és a Magyar Békeszövet­ség szervezésében. Nemcsak az atomtámadás áldozatainak emléke előtt tisztelegtek, de kifejezték tilta­kozásukat a napjainkban is zajló háborúk pusztításai ellen is. Papír­hajókat indítottak útnak a vízen a béke igenlésének üzenetével. A diá­kok az ország több településéről pénteken érkeztek Csillebércre, hogy részt vegyenek a Békehétvége rendezvényein. Szombaton délelőtt a Ferenciek terén aláírásokat gyűj­töttek egy levélhez, amelyet a jövő héten küldenek el egy szarajevói lányhoz. Filipovic Zlata naplót írt a Szarajevóban átélt tragikus esemé­nyekről. A Békehétvége résztvevői levelükben kifejezik: a felnőttek te­gyenek meg mindent a háborúk el­kerülése érdekében. Templomot avattak a szőlőhegyen Székesfehérvár (MTI) — Ismét van kápolnája a szőlősgazdák védő­szentjének, Szent Donátnak Szé­kesfehérvárott. A város szőlőhegyén vasárnap Takács Nándor katolikus megyéspüspök ünnepi szentmise keretében szentelte föl a hívek ado­mányaiból és az egyházközség pén­zéből emelt istenházát. A székesfe­hérvári szőlőhegyen az 1870-es évek elejétől volt kápolnája Szent Donátnak. Az elsőt 1733-ban egy tö­rökkori torony maradványaiból emelték, majd később a hívek ado­mányaiból bővítették, többször fel­újították. A most felszentelt temp­lom elődjét a második világháború­ban robbantották fel. A szőlősgaz­dák és a környéken élő hívek már régóta szorgalmazták egy új kápol­na építését, de csak tavaly kezdhet­lek meg az alapozást. Gyűlöletmentes jövőt szeretnének Nincs helyi egysége az '56-os Magyarok Világszövetségének Miskolc (ÉM - KJ) - Elfelejteni a múlt sérelmeit, tanulva a teg­napelőtt hibáiból felépíteni a holnaputánt: a megbékélés és az összefogás jegyében. Össze­gezve talán így lehetne megfo­galmazni annak az összejöve­telnek a lényegét, amely szom­baton, az ’56-os Magyarok Világ- szövetsége miskolci szervezeté­nek tervezett alakuló ülésén el­hangzott. Az elmúlt hét szombatján végül is nem alakult meg az említett világ- szövetség miskolci szervezete - kü­lönböző formai hiányosságok miatt. Az összejövetel azonban jó lehetősé­get nyújtott arra, hogy a szervezők tájékoztassák a megjelenteket a tervekről, a várhatóan majd meg­alakuló városi szervezet tennivalói­ról, feladatairól. A vártnál lényege­sen kevesebb résztvevő ugyanis lát­hatóan nem igazán tudta, miről is van szó, miért gyűltek össze. Töb­ben úgy vélték, jó fórum ez arra, hogy régóta dédelgetett sérelmei­ket, ilyen-olyan véleményüket meg­osszák, nyilvánosságra hozzák. Ezzel szemben - hallottuk Be- recz Ignáctól, az egyik szervezőtől - a szervezet célja nem azt felelevení­teni, hogy ki, hol kapott sebet. Meg kell ugyan vitatni a régi dolgokat, de csupán azért, hogy a múlt hibái­ból levonhassák a tanulságot, s meghatározzák a legfontosabb ten­nivalóikat. Konkrét feladatként említette egyebek mellett az ’56-os- ok és a volt politikai üldözöttek helyzetének megvizsgálását: meg- kapták-e a törvény által nekik járó kárpótlást, nyugdíjemelést stb. Ne az egyének „szaladgáljanak” 60-80 éves korukban jogos jussukat köve­telve, a szervezet - egységesen fel­lepve - nyújtson nekik ebben segít­séget. A világszövetség egyébként augusztus 21-én tartja kong­resszusát, amely után - valószínű­leg szeptember elején - a városi szervezet is megalakul. A pontos dátumról értesítik az érdeklődőket. A rendszerváltás után, 1990-ben Pongrátz Gergely, egykori ’56-os ül­dözött Amerikából hazatérve mega­lapította az ’56-os Magyarok Világ- szövetségét, amelynek a Föld szám­talan országában működnek szer­vezetei. Taglétszáma mára már kö­zel hétszáztízezer. Pongrátz egykori bajtársát, Gömöri Józsefet kérte meg, hozza létre a szövetség miskol­ci, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezetét, ü A szombati összejövetelen hangsú­lyozták, hogy a szövetség politika- mentes, bár a név mást sugall... • Mint azt a találkozón Berecz Ig­nác is elmondta, mi elsősorban a nemzeti megbékélést és a nemzeti összefogást hirdetjük - kezdi Gömö­ri József. - Nem szeretnénk, ha sé­relmeinket továbbörökítenénk gyermekeinkbe, nem a gyűlöletszí­tás a szándékunk. Készek vagyunk felvenni a kapcsolatot minden olyan párttal, szervezettel, csoportosulás­sal, amely ezekkel az elvekkel egyetért. Együttműködünk min­denkivel, aki demokratikus, függet­len és szabad államrendünk megvé­désében segíteni tud. A keresztény szellemű összefogás nélkül az or­szág gazdasága sem éledhet fel. □ Miért van szükség helyi, szerveze­tekre? • Szeretnénk minél szélesebb kör­ben elterjeszteni eszméinket, s segí­teni azok gyakorlati megvalósítását is. A világszövetség révén korlátlan lehetőségek nyílnak erre. Gondol­tunk például arra, hogy fiatalokat küldünk a más országokban műkö­dő szervezetekhez. Lássanak vilá­got, ismereteket, tapasztalatokat gyűjtsenek, hogy azokat aztán itt­hon hasznosítsák. Nem csak az ’56- osok, de valamennyi ember érdeke­it kívánjuk képviselni. Nem ülni és vitatkozni akarunk sebeinket nya­logatva, végre cselekvő ,,’56-osokká” kívánunk válni. Tegnap is pusztítottak a lángok Dédestapolcsányban, az elmúlt pénteken 200 hektár tarló és 110 hektár erdő lett a lángok martaléka. A tűz okait még vizsgálják a szakemberek. Fotó: Laczó József Miskolc (ÉM) - Húsz esetben vinnyogtak fel a szirénák, indultak útnak a piros tűzoltóautók me­gyénkben vasárnap. A megyei tűz­oltóság ügyeletén megtudtuk, a leg­jelentősebb kárt az Ernőd külterüle­tén magasba csapó lángok okozták. A 300 hektárnyi égő tarló oltásához Mezőkövesdről, Tiszújvárosból, sőt még Tiszafüredről is riasztották a szakembereket. Öt egység - min­tegy harminc ember - birkózott a lángtengerrel, amelyben benne égett 200 darab nagyboconádi méh­kaptár is. A kár itt megközelíti a 2 millió forintot. A többi tizenkilenc helyszínen nagyrészt a tarló, vagy a száraz fű lett az „áldozat”, az anyagi kár összességében ezeken a területeken nem jelentős. - Az ok részben a for­róság, részben pedig az emberi gon­datlanság - hallottuk az ügyeletes tiszttől. Elmondta, remélik hamaro­san megszakad a tűz napok óta tar­tó pusztítása, hiszen a meteorológu­sok esőt jósolnak. Bízunk benne, ezúttal igazuk lesz. Felfüggesztett demonstráció Revenues (MTI) - Több mint egy hét után a kevermesi Keve-Coop Mezőgazdasági Szövetkezeti Rt. kisrészvényesei pénteken este fel­függesztették demonstrációjukat. A kisrészvényesek - egymást hú­szas csoportokban váltva - július 27-e óta nem mozdultak az rt. udva­ráról, követelve Farkas Béla vezér- igazgató távozását az ellene hozott - nem jogerős - elsőfokú bírósági döntés értelmében. Attól tartottak , hogy a meglévő vagyon is elvész, amint azt július 26-i rendőrségi fel­jelentésükben megfogalmazták. Farkas a jogra hivatkozva nem áll fel székéből, mondván fellebbezett, így a másodfokú ítéletig ő a vezér- igazgató. A vállalat körüli ügy 1994. március 4-én kezdődött, amikor tisztújító és beszámoló közgyűlésen a kisrészvényesek 127 millió forint hollétét kérték számon az igazgató- tanácson. A bírósághoz azért fordul­tak, mert az új igazgatótanács meg­választásakor valaki 100 millió fo­rint értékű részvény birtokában szavaz a régi vezetésre. A bíróságon kiderült, hogy a vezérigazgató az igazgatótanács megkérdezése nél­kül — így alapszabályéi lenesen — sa­ját kezűleg értékesítette a 100 mil­lió forintos törzsvagyoni részvényt, fele-fele arányban az orosházi illető­ségű Dózsa Rt.-nek és a Kemál Kft.- nek, méghozzá 22 millió forint érté­kű kárpótlási jegyért. A julius 26-i feljelentés alapján augusztus 1-jén a Békés megyei rendőr-főkapitány­ság gazdaságvédelmi osztálya meg­kezdte a nyomozást Farkas ellen hűtlen kezelés gyanúja miatt. A kis­részvényesek az MTI-hez eljutta­tott nyilatkozatukban a demonstrá­ció felfüggesztését azzal indokolják, hogy ügyvedjük bizonyítani tudja: a Kemál Kft. fiktív társaság. Októberben kongresszust tart az MSZP A párt az önkormányzati választásokat is meg akarja nyerni Budapest (MTI) - Az MSZP Or­szágos Választmánya október 7- ére hívja össze a párt ötödik kongresszusát - jelentette be Vitányi Iván választmányi el­nök a testület szombati ülését követő tájékoztatón. A szocialista politikus emlékezte­tett arra: a párt alapszabálya értel­mében az országos választmány tiszte, hogy kétévenként meghir­desse a kongresszust. Az őszi ta­nácskozás feladata az lesz, hogy mérleget vonjon a párt elmúlt idő­szakban végzett munkájáról, illetve meghatározza jövőbeni irányvona­lát és arculatát, továbbá elvégezze a szükséges tisztújítást. Az október 7- i időpont egyébként egybeesik az MSZP alakuló kongresszusával, ám az őszi rendezvény nem ünnepi megemlékezés lesz - tette hozzá Vi­tányi Iván. Szekeres Imre ügyveze­tő alelnök az elhangzottakat kiegé­szítve rámutatott: a kongresszusok változást hoznak a pártok életében és ezúttal sem lesz másként. Az MSZP-nek most kormányzópárt­ként kell meghatároznia önmagát, megoldva azt a kérdést is: miként lehet biztosítani a kormány-frákció- párt együttműködését. Az már kör­vonalazódni látszik, hogy e három­szögben a párt választmánya a poli­tikai stratégiaformáló központ. A kormány és a frakció viszonyá­nak is át kell rendeződnie, tervsze­rűbbé téve az egyeztetést - folytatta Szekeres. Jelezte, hogy a kormány most igen gyors döntések meghoza­talára kényszerül, az utóbbi másfél évben ugyanis - mint mondta - semmilyen komoly döntés nem szü­letett az országban. Szekeres a kongresszus teendőit sorolva rámutatott: átgondolásra vár, hogyan építi tovább magát a párt, és miként tud kormányzó élű­ként is mozgalomként cselekedni. Szükséges az is, hogy az MSZP ’96- ig konkrét cselekvési tervet dolgoz­zon ki, hosszabb távon pedig a bal­oldali értelmiség bevonásával hatá­rozza meg, milyen értékeket vállal fel. A választmányi ülésen az önkor­mányzati választásokkal kapcsola­tos kérdések is terítékre kerültek. Szekeres közölte: bíznak abban, hogy augusztus 25-én a kormány megtárgyalhatja és elfogadhatja a választójogi törvény módosítását célzó tervezetet és azt 29-én az Or­szággyűlés elé terjesztheti. - Az MSZP-nek nem titkolt célja, hogy megnyerje az önkormányzati vá­lasztásokat - hangoztatta végül Szekeres Imre. JEGYZET Bocsánat Dobos Klára Feladatott a kérdés: kinek higgyünk? Jó lenne biztosnak lenni a válaszban. De le­hetünk-e azok a tények ismeretében? Horn Gyula kért már bocsánatot máskor is. Most cáfol. Teheti, hiszen sokak szá­mára felháborító volta hír: „a magyar mi­niszterelnök kijelentette, hogy bocsánatot kér mindenért, ami a múltban történt, az összes sérelemért, ami a Magyarországon élő kisebbségeket érte." Ezt ugyan mi sa­ját fülünkkel nem hallottuk a miniszterel­nökszájából, csak áttételesen: Micha! Ko- vác szlovák államfő mondta el a magyar kormányfővel pénteken Pozsonyban foly­tatott megbeszélése után a cseh hírügy­nökség pozsonyi tudósítójának. Akárhogy is, felháborodtunk. Hiszen nem mi szüntettük meg a kisebbség nyel­vén az oktatást, nem mi üldöztünk el szü­lőföldjükről embereket, nem mi tiltjuk a kétnyelvű táblák, sőt, majdhogynem az anyanvelv használatát, nem mi mondtuk ki 1945-ben egy teljes népközösség kol­lektív bűnösségét. Magyarországon pró­báltuk segíteni a nemzetiségeket (persze a soknál is van még több). Már a Kádár­rendszerben kijelenttetett: „Magyarorszá­gon is élnek románok, Romániában is él­nek magyarok." Ami igaz is, éppen csak a számuk nagyságrendje különbözik, leg­alább egy nullával... Szóval, én nemigen örülök annak, ha a nevemben miniszterelnökünk bocsánatot kér Szlovákiától. (Persze, „bűnösök va­gyunk mi, akár a többi nép". De nem job­ban...) Ezért örülök, hogy Horn Gyula cá­folja ezt a kijelentését. Sőt, szóvivője ál­lítja, éppen ennek fordítottja hangzott el, ő kérte számom a szlovákokon kisebbsé­gi politikájukat. Mi-magyar emberekként - tulajdonképpen egyetlen dolgot tehe­tünk: elhisszük, hogy nem Horn értette sa­ját magát ennyire félre, hanem Kovác for­gatta ki a szavait... A látogatás visszhangjai Pozsony, Becs, Prága (MTI) - Hóm Gyula magyar miniszterelnök egynapos pénte­ki pozsonyi látogatásával a szlovák lapo­kon kívül Bécsben és Prágában is foglal­koztak az újságok. A találkozóról valamennyi pozsonyi napilap címoldalán, sok esetben a magyar vendég és Jozef Moravcík szlovák,kormányfő találkozá­sát ábrázoló fotóval számol be. Kommentárt csak a baloldali Pravda, a legnagyobb pél­dányszámú napilap, valamint a Növi Cas cí­mű bulvárlap közölt. A Pravda a bizalomépí­tés kicsi, de merész, és Szlovákia számára fon­tos lépésének nevezte Horn Gyula látogatását. A Pravda szerint a három megállapodás aláí­rása önmagában is eredmény - különösen, ha figyelembe vesszük, hogy mindkét kormány csak rövid ideje van hivatalban - de komoly si­kernek tekintendő, hogy mindkét kormányfő úgy látja: még az év vége előtt alá lehet írni az alapszerződést. A szándékok kinyilvánításától az aláírásig hosszú még az út, s pénteken Mo­ravcík kormányfő elismerte, hogy a két fél kö­zött jelentős eltérések maradtak a kisebbsé­gek egyéni és kollektív jogainak megítélésé­ben. A kétoldalú kapocsolatokban érezhető bi­zalmatlanság történelmi gyökerű előítéletek­ből faliad, s ezért csak kis lépések sorával eny­híthető. Ilyen lépésnek kell tekinteni a Hom- látogatást - írta a pozsonyi Pravda. Horn Gyula sokkal inkább hajlik a kompro­misszumra, mint elődei - állapítja meg a Die Presse pozsonyi tudósítója. A lap szombati számában, beszámolva Horn és kísérete egy­naposlátogatásáról, azzal kapcsolatban a nem könnyű bősi problémára utalva így ír: a ma­gyar kormányfőt láthatóan az a belátás vezér­li, hogy ideális megoldás nem létezik. Általá­ban véve - állapítja meg Karl-Peter Schwarz - a szlovák—magyar kapcsolatokban most na­gyobb realizmus észlelhető. „Meglepő, egyúttal reményt keltő” Horn Gyula magyar kormányfő azon lépése, hogy pénteken a szlovák fővárosban elnézést kért minden sérelemért, amely a múltban érte a Magyarországon élő kisebbségeket - írta szombaton a Rudé Právo című cseh baloldali lap. „Még ha általános is volt a vélekedés, hogy a mostani pozsonyi és budapesti kormányzat enyhébb vizekre tolhatja a befagyott szlovák-magyar viszonyt, aligha várta valaki is a magyar hozzáállás ilyen átütő erejű válto­zását. Horn tudatában van annak - vélekedik Jan Kovánk, a Rudé Právo kommentátora -, hogy egymás hibáinak felhánytorgatása és a követelésekkel való előhozakodás nem lehet alapja a kapcsolatok fellendítésének, főleg nem olyan szomszédok közt, kiknek közös tör­ténelmében számos tragikus lap van.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom