Észak-Magyarország, 1994. augusztus (50. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-01 / 179. szám

L. évfolyam, 179. szám 1994. augusztus 1., hétfő BORSOD - ABAÚJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Tovább tart az állóháború Még tart az állóháború a patikaprivatizáció körül. A kérdés, amely miatt a magánosítás lassan már egy éve húzódik az; kié a gyógy­szertár? (7.oldal) Száraz fák a festővásznon Hejce, ez a kis falu is szívesen megmutatja magát. Az utóbbi időben gyakorta jönnek ide látványt kereső és azt művészi szinten rögzíteni tudó emberek. 8. oldal) Kínai edző oktat Miskolcra látogatott az Egyesült Arab Emi­rátus felnőtt és ifjúsági asztalitenisz váloga­tottja. A sportolók kinyi edző irányításával készülnek. (Sport: 9-ÍO. oldal) Horn Gyula az Alkotmánybíróságon Budapest (MTI) - Horn Gyula mi­niszterelnök ma felkeresi hivatalá­ban Sólyom Lászlót, az Alkotmány- bíróság elnökét. Mint a kormány- programból ismert, a kormány mél­tányolja az Alkotmánybíróság sze­repét a jogállamiság megteremtésé­ben, valamint fenntartásában, és a testületet a jövőben is az alkotmá­nyosság kiemelten fontos intézmé­nyének tekinti. A találkozón min­den bizonnyal szóba kerül az Alkot­mánybíróságról szóló törvény módo­sítása és az új alkotmánybírák meg­választásának kérdése is. Országosan rekordhőség Budapest (MTI) - Szombaton mér­ték az utóbbi száz évben július 30-a legmagasabb hőmérsékletét. Elkép­zelhető, hogy a vasárnapi napon újabb rekord dőlt meg. Szombat előtt a legmagasabb hőmérsékletet az évnek ezen a napján 1921-ben mérték, Debrecenben: a hőmérő ak­kor 37,6 fokot mutatott. Az idei év július 30-án Nagykátán 38,6 fokot mértek, s az ország több pontján, például Komáromban 38 fok körül volt a csúcshőmérséklet. A szomba­ti napon egyébként a korábbi buda­pesti százéves rekord is a második helyre csúszott vissza. A fővárosban 1917-ben 34,7 fokos csúcsot regiszt­ráltak, 1994. június 30-án viszont jelentősen többet: 36,5 fokot is jel­zett a hőmérő. Vízi tragédiák Miskolc (ÉM - FJ) - Péntek délu­tántól vasárnap reggelig négy vízbe fulladást regisztráltak a megyei rendőr-főkapitányság ügyeletén. Az első tragédia pénteken történt a Bogácsi Strandfürdő területén. A turistaként hazánkban tartózkodó 13 esztendős német kislány testvé­rével labdázott az egyik medencé­ben, majd egyedül ment üszni a mélyvízbe. Fél négy körül a stran­dolok vették észre élettelen testét. Szombaton délután Györgytarló külterületén horgászott a 19 éves E. Tibor, aki a nagy melegben a tiltás ellenére a Tiszába vetette magát. Néhány másodperc múlva, a parttól tíz méternyire elsüllyedt. Holttestét lapzártánkig nem találták meg. Tübbedmagával fürdött Kesznyéten mellett a Sajóban B. István. Az úsz­ni nem tudó fiatalember hirtelen el­merült, s bár társai kiemelték, a mentősök is próbálták újraéleszte­ni, mindezek ellenére meghalt. Fel- sőzsolcától nem messze fogtak ki horgászok a Sajóból szombat késő este egy körülbelül 40 év körüli fér­fi holttestet, akinek személyazonos­sága tegnap még ismeretlen volt. Az előzetes szakvélemény szerint tíz- tizenkét órával korábban fulladha­tott a folyóba. Learatták a búzát Szolnok (MTI) - Július utolsó nap­jára Jász-Nagykun-Szolnok megyé­ben végeztek a nagy nyári betakarí­tási munka dandárjával, befejezték az őszi búza aratását. A szövetkeze­tek és a nagyobb családi gazdasá­gok mintegy 115 ezer hektárnyi te­rületről takarították be a kenyér­nek valót. Szilágyi Ferenc, a megyei FM-hivatal helyettes vezetője az MTI tudósítójának elmondta: a ter­més mennyiségét tekintve jó köze­pes, a hektáronkénti átlagok 4-6 tonna között alakulnak. A minőség viszont a rendkívüli időjárás miatt elmai'adt a korábbi években meg­szokottól. XX. Kis Jankó Bori emlékpályázat A díjátadási ünnepség megnyitóján Pap János polgármester és dr. Czine Mihály egyetemi tanár Mezőkövesd (ÉM - Nyl) - Megyénk hétvégéjének legjelentősebb kulturá­lis eseménye volt, hogy Mezőköves­den kihirdették a XX. Kis Jankó Bori Országos Hímzőpályázat eredmé­nyét. Az ország 121 alkotójának 406 pá- lyamunkályát kellett értékelnie a zsűrinek, s végül is a szűrőn 138 pá­lyamunka jutott át.^A művelődési házban megtartott díjkiosztó ün­nepségen a termet zsúfolásig meg­töltő érdeklődőket a Sályi Pávakör szép műsora, majd Pap János, Me­zőkövesd polgármestere köszöntöt­te. Ezt követően dr. Czine Mihály egyetemi tanár, irodalomtörténész szólt a tőle megszokott rendkívüli meleg szavakkal a népművészeti hagyomámyokat ápoló résztvevők- höz és az érdeklődőkhöz, majd a dí­jak átadása következett, amelyben már közreműködött Zágon Berta­lan, a Magyar Művelődési Intézet osztályvezetője, Porkoláb Albert, a megyei önkormányzat képviselője és Pap János polgármester is. A XX. Kis Jankó Bori Országos Hímzőpályzat díjnyertesei: Kis Jankó Bori-díj (B.-A.-Z. Megyei Díj): Tóth Ágnes népi iparművész (Sopron), kivitelező: Mélykútiné S. Erzsébet (Sopron). Kis Jankó Bori­díj (Mezőkövesd Város Díja): Lu­kács Ferencné (Boldog). Kis Jankó Bori-díj (a Magyar Művelődési Inté­zet és a Népi Iparművészeti Tanács Díja): Lyachovics Józsefné népi iparművész (Sáránd), kivitelező: Szendrei Mária (Debrecen). I. díj (a Matyó Népművészeti és Há­ziipari Szövetkezet díja): Kolláthné Szabó Erzsébet népi iparművész, Mezőkövesd, kivitelező: Kis János- né és Fehér Jánosné, népi iparmű­vész, Eger. II. díj: Holló Istvánná, az Ózdi Na­gyothallók Szervezetének szakkör­vezetője, kivitelező: Lukácsi László- né. Bárdos Sándorné, a népművé­szet mestere, Recsk. III. díj: Kincses Ágnes, népi iparmű­vész, Komlói Díszítőművészeti Kör, kivitelező: Lovas Sándomé és Ko­vács Attiláné. Bibén Imréné, népi iparművész, Eger. Á B.-A.-Z. Megyei Múzeumigazga­tóság Különdíját nyerte: Schneider Imréné, népi iparművész, Tállya, kivitelező: Fofrovics Istvánná. A B.-A.-Z. Megyei Népművészeti Egyesület különdíját nyerte: dr. Dé­ri Lászlóné, Miskolc. Munkajutalomra ajánlott alkotá­sok: Bodonyi Alkotóközösség és Ke­rekes Endréné, népi iparművész, Gelse. Gyászoltak a rock gyermekei Tokaj (ÉM - FJ) - Tokaj, július 27., néhány perccel este kilenc után. A hőség még mindig fullasztó, de a rock gyermekei fáradhatatlanul tom­bolnak, ünnepük az épp porondon lévő bandát. Kivételek persze akad­nak. Például annak a jól megtermett, nagyon részeg fiatalembernek a sze­mélyében, aki egyik „rock-testvérét" kezdi minden látható ok nélkül ütni, rugdosni. Szerencsére a rendőrök résen van­nak, s még időben megfékezik a ga­rázdát. Előállítása után röviddel mentőt kell hozzá hívni, mert alko­holos befolyásoltsága egyszerű jel­zőkkel már-már ki sem fejezhető. Másnap reggel tragikusan rövid értesítés érkezik az érintettekhez: a húsz esztendős M. P. csütörtökön kora reggel meghalt a Sátoraljaúj­helyi Kórház pszichiátriai osztá­lyán. Á Rock Gyermekei Tábor résztvevői között futótűzként terjed a hír, s az átlagosnál nagyobb fantáziával ren­delkezők mái’ a halálokot találgat­ják. Egyik ilyen légből kapott (tév)verzió szerint a rendőrök bru­talitása vezetett a srác halálához. Igaz, senki nem látta, hogy a zsaruk hatáskörüket túllépve jártak volna el, azért a rock (fene)gyerekei sem­mit nem zártak ki. Sőt! Csütörtök este negyven-ötven fiatal csöndes demonstrációt tartott a Tokaji Rendőrőrs előtt. Szerencsére a ren­dőröknek sikerült őket pusztán a szavak „fegyvereivel” jobb belátásra bírni, s rövidesen szétszéledtek. A nem mindennapi eset a legfelsőbb rendőri szervek figyelmét is felkel­tette és pénteken a helyszínre érke­zett az ÓRFK közbiztonsági főigaz­gatójának helyettese, dr. Bökönyi István ezredes is. Időközben elren­delték a fiatalember boncolását, amit az ország legnagyobb szakte­kintélye, Buris László professzor személyesen vezetett. A professzor lapunkat tájékoztatva elmondta: egyértelműen kizárható, hogy M. P. halálát a rendőri intézkedés okozta volna. A holttesten csupán négy-öt napon belül gyógyuló hámhorzsolá- sos sérüléseket regisztráltak, ame­lyek a fiatalember megbilincselése- kor keletkeztek. A tragédiát - vető­dött fel - alkohol vagy alkohol és gyógyszer együtthatása okozhatta. Persze pontos választ csak a későb­bi toxikológiai vizsgálat fog adni. Derenk, az emlékfalu nagy napja Szögliget, Derenk (ÉM) - Derenk község az 1700-as években még a szádvári uradalomhoz tartozott. Az akkor birtokon belül lévő Eszter- házyak lengyel parasztokat telepí­tettek ide. Ä második világháború­ban, 1943-ban őket és leszármazot- taikat a ma Emődhöz tartozó Ist- ván-majorba és más településekre költöztették át kényszerrel, hogy Horthyéknak szabad vadászmezőik legyenek a mai Aggteleki Nemzeti Parkban. A leszármazottak, a szög­ligeti és az emődi önkormányzat közreműködésével ebben az évben kápolnát építtettek ott, ahol egykor Derenk római katolikus temploma, s a 110 házból álló település állott. A kápolnát tegnap szentelte fel dr. Seregélyi István, egri érsek. Bizony, alig hittünk a szemünknek! A fantom-falu környékén, a dereki réten a búcsú sátrainak tucatjai kí­nálták portékáikat a jó kétezemyi (!) résztvevőnek, akik eljöttek a ká- polnavatásra. A Gulyás István, szögligeti polgármester által kihar­colt egynapos határzár-felnyitás mintegy félezer vendéget csalt át az innen néhány száz méterre lévő Szlovákiából is... Alig fértünk az idén épült kápolna körül, amikor Gulyás István szögli­geti, Lehoczky István emődi polgár- mesterek, a hitközségek képviselői, Vargáné Kerékgyártó Ildikó, a terü­let országgyűlési képviselője kö­szöntötték az ünnepség résztvevőit, akik között dr. Hensel Leszek nagy­követségi tanácsos vezetésével ott volt a Lengyel Köztársaság magyar- országi nagykövetségének delegáci­ója is. Majd dr. Seregélyi István szólt a kápolnaépítés egyházi jelen­tőségéről, s felszentelte azt. Áz ezt követő szentnúsét is az érsek úr ce­lebrálta. Végül késő délutánba nyú­lóan tartott az egykori Derenken élők, leszármazottaik, s a két önkor­mányzat meghívottainak búcsú­nappal is egybekötött felejthetetlen, hagyományteremtő ünnepsége. Dr. Seregélyi István egri érsek köszöntötte a hívőket Fotók: Laczó József-------KOMMENTÁR-------­A ki átmegy a falon Brackó István Régi film, sokszor megismételték. Egy sze­líd, törvénytisztelő ember rájött arra, hogy ő faljáró. Csodálatos képességét nem ban­kokban kamatoztatta. Karitatív tevékeny­séget folytatott, ám varázslatos készsége megszűnt, amikor szerelmes lett, egyszerű­en azért, mert az imádott hölgyhöz nem kel­lett átlépnie a falon, nyitva állt előtte az aj­tó. A filmet a németek csinálták. Abban az időben, amikor még állt a Berlint kettéosz­tó fal, amikor lelőtték azokat, akik az ira- modásnyira fekvő nyugatra szöktek kelet­ről. Ót éve annak, hogy rést ütöttek a vá­rost, az országot, a két rendszert elválasztó falon. Legemlékezetesebbek azok a filmkoc­kák, amelyeken a berliniek - erről is, arról is -puszta kézzel, kalapáccsal, vésővel, paj- szerrel rombolták a hidegháború talán utol­só jelképes és valóságos torzóját. Eltűnt a fal, s ebben egy kicsit nekünk is részünk van. Emlékezzünk csak: még elő sem kerültek a légkalapácsok, amikor a nemzetközi köz­vélemény nagy meglepetésére és utólagos elégedettségére éppen öt észtén dővel ezelőtt, 1989. augusztus elsejéit Magyarország nyugati határszélén megszüntették a ha­társávok Augusztus 19-én a Sopron köze­lében rendezett Páneurópa piknik alkal­mából megnyílt határon több száz kelet-né­met állampolgár menekült Ausztriába. Szeptember 10-én bejelentették a magyar kormány döntését^ hogy másnap 0. órától lehetővé teszik a kelet-német állampolgá­rok kiutazását más országokba. Egy éjsza­ka alatt vagy húszezer NDK-s, Trabantos, Wartburgos német indulhatott haza, Ausztrián át. Magyarországról. Nagyot fordult azóta a világ sora, s az év­forduló nemcsak emlékezésre csábít, ha­nem önvizsgálatra is késztet. Vajon leom­lott-e, eltűnt-e minden oly an fal, amely ben­nünk magasodik, s akadályoz az önkifeje­zésben, az önmegvalósításban? Nem a kínai nagy falra gondolok, nem em­legetem föl a Dunasaorus betonrengetegét, sem Csern obil húszezer évig szivárgó szar­kofágját. Nem! A lélektégláira hivatkozom, amelyeket rosszul raktak össze, amelyek nem illeszkednek, elválasztanak, vagy le­omlanak, mint Déva várának falai. A kö­vetkezmény ugyanaz. Hány Kőműves Ke­lemen, hány ártatlan áldozat vére kell, hogy a fal védjen, s ne elválasszon? És ha már van fal, ami egy boldog otthont hatá­rol, azon mindig nyitva legyen az ajtó, s a csöngetésre félsz nélkül tárja szélesre a ka­put a gazda, abban a tudatban, hogy a fe­léje nyújtott kéz nem pisztolyt markol, ha­nem parolázni akar... Kerékpáros sikerek Befejeződött a Coca-Cola Tour de Hongrie nemzetközi kerékpáros körverseny, mnelynek mezőnye végighajtott az országon. Összetett csapatban az MVSC ezüstérmes lett és ugyan­csak a dobogó második fokára állhatott fel Kli- menkov, a vasutasok idegenlégiósa. Képün­kön a Tokaj-Eger közötti 9. szakasz nyertese, Bogdan Räuber a Szikszó utáni emelkedőn.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom