Észak-Magyarország, 1994. július (50. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-11 / 161. szám
1994. Július 12., Kedd 4 B Itt-Hon Emlékezzünk Zsuzsannára! (2.) — Moziműsorok — Július 13-19-ig Kazincbarcika 14- én: Csekkben a tenger. Színes szinkronizált amerikai filmvígjáték. (Kezdés: 18 és 20 óra). 15- én: Csekkben a tenger. Színes szinkronizált amerikai filmvígjáték. (Kezdés 18 óra). 16- án: A három testőr. Színes amerikai kalandfilm. 17- én: Elbaltázott nászéjszaka. Színes amerikai filmvígjáték. (Kezdés: 18 óra). 18- án: Elbaltázott nászéjszaka. Színes amerikai filmvígjáték. 19- én: Szabadítsátok ki Willy-t. Színes szinkronizált amerikai film. (Kezdés: 18 és 20 óra). Mezőkövesd 15- én: Sivatagi lavina. Színes amerikai akciófilm. 16- án: Tőrbe csalva. Színes spanyol filmdráma. 17- én: Halhatatlan szerelem. Színes amerikai sci-fi. (Kezdés: 19 óra). Ózd 14-én: Tombstone. Színes amerikai westernfilm. 16- án: Csekkben a tenger. Színes szinkronizált amerikai filmvígjáték. 18- án: Csekkben a tenger. Színes szinkronizált amerikai filmvígjáték. 19- én: Elbaltázott nászéjszaka. Színes amerikai filmvígjáték. (Kezdés 17 és 19 óra). Tiszaújváros 14-15-én: Apám a hős. Színes amerikai filmvígjáték. 17- 18-án: Robotzsaru 3. Színes amerikai akciófilm. (Kezdés: 19.30 óra). BMVH Ózd Július 27-30-ig a Nonstop Napok középpontjában az AIDS, a drog és más szenvedélybetegségek elleni védekezés áll. Ennek keretében sportrendezvények, filmvetítés, kerekasztal-beszél- getés, vetélkedő szárazon és vízen, zenei koncert, szalonnasütés és tábortűz teszi színessé a háromnapos programot. EMKK Kazincbarcika Július 31-én egész napos vidám program váija az érdeklődőket a lázbérci tónál, Vissza a természetbe címmel. Délelőtt horgász- és főzőverseny, kispályás foci, délután népzenei és’ néptánc műsor, Táncház gazdagítja a rendezvényt, amelyet a helyi önkormányzat, a megyei közgyűlés mecénás, és a Szabad Művelődési Alapítvány is támogat. VKH Mezőkövesd Július 17. és 31-én térzene és majorette csoportok fellépése színesíti a Matyó főváros nyári rendezvényeit. Boros Anikó (ÉM) - Kis is volt tulajdonképpen Kossuth Zsuzsanna? Miért emlékezünk meg róla? Elsősorban nem azért, mert Kossuth Lajos legkisebb húga volt, hanem azért mert ebben az évben van halálának 140. évfordulója, s mert hazánk szabadság- harcos katonái az 1849-es időszakban nagyon sokat köszönhettek neki. Küzdelmes életútját nem árt ha ezúttal felelevenítjük. 1817-ben leány születik Sátoraljaújhelyben, a barátszeren, Kossuth László portáján. Megint „csak” leány, a negyedik. Ekkor a család szemefénye, Lajos már jogot tanul Patakon. Meghatottan áll a kis bölcső mellett, mintha érezné, hogy ennek a kis gyermeknek nemcsak bátyja, hanem nevelője, apja is lesz. Majd nevel ő ebből a törékeny kis jószágból olyan embert, hogy sok férfi megirigyelhetné! - gondolja. A gondviselés is támogatja őt ebben, mivel Zsuzska nagyszerű képességekkel rendelkezik. Nagy kék szemében tűz ragyog, a Kossuth-tűz és az anyai ősök forradalmi lángja. Csupa tetterő és lelkesedés az egész kisleány. Irodalmat, történelmet, nyelveket tanul házitanítójától. Korán megnyilvánuló íráskészségét bátyja fejleszti, ő szoktatja arra is, hogy magyarul levelezzen barátnőivel, nem pedig németül, ahogy az akkoriban divatozott... Zsuzsanna gyermekévei Sátoraljaújhelyben telnek. A gyermekkor gondtalan és játékos évei hamar véget érnek. Az 1830-as évek forgataga őt is magával ragadja, részt vesz bátyjával a kolerajárvány leküzdésében. Iskoláit Sátoraljaújhelyen végzi, 1836-ig itt élnek szüleivel. Ekkor Lajos után, Pestre költöznek. Zsuzska nagyon sokat segít neki a Törvényhatósági Tudósítások szerkesztésében, ezáltal a kor jeles egyéniségeivel ismerkedik meg. A lány hajlékony intelligenciája, elevensége, bája mindenkit elbűvöl. Igen nagy hatással van Vörös Antalra (Kossuth későbbi magántitkárára, akinek sokat köszönhet a magyar történelem. Ő másolta le és őrizte meg a család leveleit) és Meszlényi Rudolfra. Vörös Antalhoz hosszan tartó barátság fűzi (levelezésük fennmaradt), de férjül a fiatal, bátyjához igen hű Meszlényi Rudolfot választja, azt a Meszlényit, kinek testvére Terézia, aki bátyjának, Lajosnak lett a felesége. Az esküvő után (1841. május 1.) főijével Sárbogárdra költöznek. Hamarosan megszületik két kislányuk, Ilka és Giziké. Házasságuk harmonikus, segíti férje politikai munkáját, és ő is hamarosan bekapcsolódik. A Védegylet megalakításakor Fejér megyében a fiatalasszony szervezi meg az első fiókegyletet. 1845-ben beválasztják a megye küldöttségébe, sőt megbízzák, hogy írásban tegyen jelentést a közgyűlés lefolyásáról. Férje 1847 decemberében Pestre megy, hogy szavazatával segítse Kossuth képviselői megválasztását. Az úton tüdőgyulladást kap, majd agyhártyagyulladást, pár nap múlva örökre lehunyja szemét. Nem éri meg kisfiának, Rudolfnak februári születését. Zsuzsanna évekig lelkibetegségben szenved, és egyre több anyagi gond zúdul a nyakába. Végül nem bírja tovább a vidéki élet megpróbáltatásait, Pestre költözik. Az ország pénzügyminiszterének legkedvesebb húga mos, főz, takarít, húsz kosztost tart... Lelkierejét csak az adja vissza, hogy ismét bekapcsolódik a politika vérkeringésébe. Időközben kitör a forradalom és 1848 szilveszter éjszakáján idős édesanyjával és három kisgyermekével a pesti pályaudvaron toporog, mint ahogy Lajos és családja. Debrecenbe mennek, Szolnokig vasúton, onnan ki hogyan tud. A nagy alföldi cívis városban minden érkezőt feljegyeznek. A kapus a 2265-ös sorszám alatt ezt írja: „Megérkezett Kossuth, a magyarok Mózessé”. Zsuzsannáé- kat a fiatal Könyves Tóth Mihály református lelkész házában szállásolják el, akit a szabadságharc bukása után több évi börtönre ítélnek. Leveleiben mély meghatottsággal és tisztelettel ír Zsuzsannáról. Sok a sebesült, Kossuthnak megbízható, lelkiismeretes országos főápolóra van szüksége. Húgát választja, amiért sok bírálatot kap, de egyiküket sem hátráltatja meg a közhangulat. Zsuzsanna első dolga, hogy felhívást intéz valamennyi tábori kórház igazgatójához. Legfontosabb vezérelve a „személyes tapasztalás”... Tudja, hogy íróasztal mellől nem láthatja a kórházakat, nem szerezhet tudomást a hiányosságokról. Ezenkívül felhívással fordul a „hon mindazon leányaihoz”, akik az élelmezés és tisztaság felügyelésére, valamint a közvetlen ápolásra vállalkoznak, hogy jelentkezzenek az elöljáróknál vagy a lelkészeknél. Megkezdődik a lelkiismeretes kórházi szemleút. Éjt nappallá téve talpon van, alig alszik pár órát, hajnalban már útrakel, és reggelente a kijelölt kórházban van. Rövid idő alatt 72 kórházban szervezi meg a sebesültek ápolását. 1849. július 4-én újból felhívást intéz a pesti nőkhöz. Lássuk milyen szónoki képességekkel nyerte meg az ügynek az asszonyok többségét: „...A kormány másodszor is elhagyja a fővárost, hogy a honmentés nagy művét bevégezni törekedjék... Minden intézkedés megtétetett a könnyebb sérültek elszállítására, de vannak akik az út nehézségeit még nem bírnák és ezeket ajánlom jótékony figyelmetekbe. Vigyétek őket házaitokba, gyógyítsátok saját orvosaitok által, ápoljátok őket nőkhöz, honleányokhoz méltó feláldozó hűséggel, kezeitekbe tettem életüket, épségüket. Tartsátok meg őket a honnak s az életnek, hogy örvendezhessenek a szabadságnak, amelyet kivívni segítenek... Legyetek szerény munkásai a közboldogság nagy épületének... Legyetek őrangyalai szenvedő hőseinknek, legyetek Nők!” Az 1849. augusztus 13-i világosi fegyverletétel után az egész Kossuth családot üldözik. A menekülés harmadik napján a kis Rudolf meghal, a gyermek mindössze másfél évet élet. Nagyváradig jutnak, ott orosz őrség tartóztatja fel őket. A társaságot átadják az osztrák parancsnokságnak, akik Pestre viszik az egész családot. Mind- annyiukat börtönbe záiják, közel fél esztendeig tartják őket fogságban. Zsuzsannának a hideg, nyirkos falak közt kiújul lappangó tüdőbaja. Levegőre nem jutnak, az egyoldalú táplálkozástól a gyerekek skorbu- tot kapnak. Lajosról és családjáról semmit sem tudnak. Zsuzsannát bírái hazaárulással vádolják. Nincs védőügyvédje, de nem is akar senkit. Nem hiába volt bátyja „titoknoka” éveken át. Férfiakat megszégyenítő jogi felkészültséggel és szónoki készséggel védekezik. Nem hozzák zavarba a keresztkérdések. Jól felépített, meggyőző védőbeszédét bírái mindinkább érdeklődve hallgatják. Fentről kiadott parancs: ,A legszigorúbb büntetést kell alkalmazni!” A bíró tanácstalan... Folytatjuk Pr ogr amaj ánlat 1994. Július 12., Kedd Itt-Hon B 5 Nemzetközi rendezvény volt Több mint ezer résztvevő az első Villamos Napokon A három nap alatt több mint ezren ünnepelhettek önfeledten Fotó: Bartók István Tiszaújváros (ÉM) - A nagy történelmi hagyományokkal rendelkező Bányász Nap mintájára hazánkban első alkalommal rendezték meg a villamosenergia-termelő és -szolgáltató iparágban a Villamos Napokat. A Magyar Villamos Művek Rt. kezdeményezése jó visszhangra talált, s így az ország tizenhat erőmű- és áram- szolgáltató részvénytársasága az év 26. hetében ki-ki a maga telephelyén, eltérő programokkal várta munkavállalóit. Míg térségünkben a Tiszai Erőmű Rt.-hez tartozó tiszapalkonyai, a Tisza II., a kiskörei, a tisza- löki, a kesznyéteni erőművek és a Borsodi Energetikai Kft. (idetartozik a Borsodi Hőerőmű, a Berentei Szénosztályozó és Lyukóbánya) az Rt. Szabadidő Központját választotta az ünnepségek egyik fő színhelyévé, addig az ÉMÁSZ a Csanyik- ban emlékezett meg az eseményről. Július 1-jén a tiszaújvárosi Derkovits Gyula Művelődési Központban Schwardy Miklós vezérigazgató ünnepi beszédével vette kezdetét a Villamos Napok programja, amelyen az Rt. meghívott dolgozóin kívül megjelentek a szomszédos Szlovákia és Románia delegációi is. Ennek kapcsán a vezérigazgató méltatásában sem feledkezett meg, felidézve az egyre szorosabb együttműködést a tol- mácsi, a vojanyi és a nagyváradi üzemekkel. S hogy e kapcsolatok új távlatokat nyithatnak országaink között, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy első alkalommal köszönthette Nagyvárad alpolgármesterét Tautu Gheorghét is. Az ünnepi beszéd elhangzása után kitüntetések, jutalmak és elismerések átadása következett, amiből ezúttal félszáz munkavállaló részesedett. Közülük Zeusz Díjat hatan; a vállalatnál eltöltött több évtizedes hűséges munkáért hárman: Kimpián Elemérné, Danhauser Sándor és Havacs József - az erőmű által alapított arany gyűrűt - vehettek át Schwardy Miklóstól. A Művelődési Központban tartott első napi program kulturális műsorral zárait. A meghívottakat, a kitüntetetteket és a vendégeket a szomszédos Hotel Olefin szállodában a részvénytársaság látta vendégül. Másnap július 2-án a Tiszai Erőmű Rt. Szabadidő Központjában egész napos móka, sport- vetélkedő, tűzoltó bemutató és kulturális műsor várta az érdeklődőket, amiből nem maradt ki a hagyományos gulyásparti. A vendéglátók szerint több mint ezren vették igénybe ezt a „szolgáltatást”. Kazincbarcikáról közel másfél százan rándultak át ünnepelni Tisza- újvárosba. A változatos, dús programokkal bővelkedő nap másnap július 3-án ért véget. A társaság által meghirdetett nyílt napok keretében a különböző telephelyeken, üzemekben dolgozók családtagjaik kíséretében látogattak munkahelyeikre, megismertetve őket azzal a technikával, berendezésekkel és eszközökkel; amellyel biztosítják napról-napra a zavartalan villamos- és hőenergia szolgáltatást. Tanácsok Szent Jakab havára Szepesi Sándor (ÉM) - Az aratás itt lévén, a’ terítő ponyvákat és zsákokat elől kell szedni, és a’ hibásokat jó előre kifoldoztatni. A’ kajszinbaratzk, spanyolmeggy, Tseresnye és manna (málna) most lévén legjobb divatokban, mindenikből kell szedni, és télre befőzvén, üvegekbe rakni. A’ dohányt már most koccsozni szükség, és a’ virág bunkókat letördeltetni. Sőt, egyúttal a’ legalsó négy levelet is szükség leszakasztani, és elvetni (eldobni). Kel, karaláb és kártifiol (karfiol) magokat Július eljén is szoktak vetni, és még ezek Oc- tóberben meg is érnek, ha Augustus elején elpalántáltatnak, és jó idejök jár. Szent Jakab nap körűi vessenek a’ gazdasszonyok az üres ágyakba kerékrépa és téliretek magot. Ezek még november elejére megnőnek. A’ fokhagymát kiszedvén koszorúkba szükség fonni, meg- száraztva és megtisztogatva. A’ nyári melegben kedves eledel a kovásszal savanyított ugorka. Tehát azt már ilyenkor gyakorta savanyítani kell, meghagyván a’ szárán a’ legelső szép ugorkákat magnak. A’ nyári hónapokban igen nagy lévén a’ tűz veszedelme, a gazda á kéményeket megsepresse, és az udvaron az arra rendelt lajtban, vizet mindenkor tartson készen. A’ későbbi kelésekből való kakasokat most szokás kappanok- nak heréltetni.A’ kutat ezenidő tájban ki kell méretni fenékig, és a sárt belőle kihányatni. A’mint a káposzta az aratás idejére kifogy a hordókból, az üress edényeket a’ kútnál tele kell töltetni, és jól kiáztatni. Július elején ismét szoktak a’ gazdasszonyok egy, két tikot megültetni, hogy őszekre gyenge tsibéik legyenek. A’ Boldogasszony vagy gömbölyű szilva is ezen s á jövő hónapban szokott érni. Minthogy ezt száraztatni (aszalni) nem célszerű, hordókra kell szedetni, pálinkának. A ruhákat, matratzokat, pelyhes ágyakat most ki kell poroz- tatni, és erős napfényen kisüt- tetni. Ez és a’ következő meleg hónapokban a’ tiszta lisztet szükség ritka szitán átalejteni, a’ hüvelykes főzeléknekvalókat is kirostálni. Időjárás előrejelzés Hőmérséklet Celsius-fok százalék óra ;sss8:hssus:::h::s»::íí:::: uraim., r iiMirimi inni ÚÍL. ■ JiÉíiL dL irt:: 1 5 10 15 20 25 30 Sztár-történet Pavarotti, a világhírű olasz énekes köztudottan nagy gondot fordít a gyakorlásra, s még vidéki villájában, pihenőidőben is sokat skálázik, gyakorol. Egyik ilyen alkalommal történt, hogy idős parasztbácsika állt meg a villa nyitott ablakánál, és tágra nyílt szemmel csodálni kezdte a művészt. Jó félóra elteltével Pavarotti abbahagyta az „áriázást”, és kedvesen megkérdezte: - Tetszik, bácsikám? Az öreg sugárzó arccal felelte:- Csuda dolog ez kérem... csuda dolog... ezt én nem is tudom felfogni... Pavarotti szerénykedett:- No, azért nem olyan nagy dolog ez... Az öreg csak folytatta:- Dehogynem nagy dolog... csuda ez... csuda, hogy ebből valaki meg is tud élni!...
