Észak-Magyarország, 1994. július (50. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-11 / 161. szám

1994. Július 12., Kedd 4 B Itt-Hon Emlékezzünk Zsuzsannára! (2.) — Moziműsorok — Július 13-19-ig Kazincbarcika 14- én: Csekkben a tenger. Színes szinkronizált amerikai filmvígjáték. (Kezdés: 18 és 20 óra). 15- én: Csekkben a tenger. Színes szinkronizált amerikai filmvígjáték. (Kezdés 18 óra). 16- án: A három testőr. Színes ameri­kai kalandfilm. 17- én: Elbaltázott nászéjszaka. Színes amerikai filmvígjáték. (Kezdés: 18 óra). 18- án: Elbaltázott nászéjszaka. Színes amerikai filmvígjáték. 19- én: Szabadítsátok ki Willy-t. Színes szinkronizált amerikai film. (Kezdés: 18 és 20 óra). Mezőkövesd 15- én: Sivatagi lavina. Színes ameri­kai akciófilm. 16- án: Tőrbe csalva. Színes spanyol filmdráma. 17- én: Halhatatlan szerelem. Színes amerikai sci-fi. (Kezdés: 19 óra). Ózd 14-én: Tombstone. Színes amerikai westernfilm. 16- án: Csekkben a tenger. Színes szinkronizált amerikai filmvígjáték. 18- án: Csekkben a tenger. Színes szinkronizált amerikai filmvígjáték. 19- én: Elbaltázott nászéjszaka. Színes amerikai filmvígjáték. (Kezdés 17 és 19 óra). Tiszaújváros 14-15-én: Apám a hős. Színes ameri­kai filmvígjáték. 17- 18-án: Robotzsaru 3. Színes ame­rikai akciófilm. (Kezdés: 19.30 óra). BMVH Ózd Július 27-30-ig a Nonstop Napok kö­zéppontjában az AIDS, a drog és más szenvedélybetegségek elleni védekezés áll. Ennek keretében sportrendezvé­nyek, filmvetítés, kerekasztal-beszél- getés, vetélkedő szárazon és vízen, ze­nei koncert, szalonnasütés és tábortűz teszi színessé a háromnapos progra­mot. EMKK Kazincbarcika Július 31-én egész napos vidám prog­ram váija az érdeklődőket a lázbérci tónál, Vissza a természetbe címmel. Délelőtt horgász- és főzőverseny, kis­pályás foci, délután népzenei és’ nép­tánc műsor, Táncház gazdagítja a ren­dezvényt, amelyet a helyi önkormány­zat, a megyei közgyűlés mecénás, és a Szabad Művelődési Alapítvány is tá­mogat. VKH Mezőkövesd Július 17. és 31-én térzene és majoret­te csoportok fellépése színesíti a Ma­tyó főváros nyári rendezvényeit. Boros Anikó (ÉM) - Kis is volt tulajdonkép­pen Kossuth Zsuzsanna? Miért emlékezünk meg róla? Elsősor­ban nem azért, mert Kossuth Lajos legkisebb húga volt, ha­nem azért mert ebben az évben van halálának 140. évforduló­ja, s mert hazánk szabadság- harcos katonái az 1849-es idő­szakban nagyon sokat köszön­hettek neki. Küzdelmes életút­ját nem árt ha ezúttal felele­venítjük. 1817-ben leány születik Sátor­aljaújhelyben, a barátszeren, Kossuth László portáján. Me­gint „csak” leány, a negyedik. Ekkor a család szemefénye, La­jos már jogot tanul Patakon. Meghatottan áll a kis bölcső mellett, mintha érezné, hogy ennek a kis gyermeknek nem­csak bátyja, hanem nevelője, apja is lesz. Majd nevel ő eb­ből a törékeny kis jószágból olyan embert, hogy sok férfi megirigyelhetné! - gondolja. A gondviselés is támogatja őt ebben, mivel Zsuzska nagysze­rű képességekkel rendelkezik. Nagy kék szemében tűz ragyog, a Kossuth-tűz és az anyai ősök forradalmi lángja. Csupa tette­rő és lelkesedés az egész kisle­ány. Irodalmat, történelmet, nyelveket tanul házitanítójától. Korán megnyilvánuló írás­készségét bátyja fejleszti, ő szoktatja arra is, hogy magya­rul levelezzen barátnőivel, nem pedig németül, ahogy az akko­riban divatozott... Zsuzsanna gyermekévei Sátor­aljaújhelyben telnek. A gyer­mekkor gondtalan és játékos évei hamar véget érnek. Az 1830-as évek forgataga őt is magával ragadja, részt vesz bátyjával a kolerajárvány le­küzdésében. Iskoláit Sátoralja­újhelyen végzi, 1836-ig itt él­nek szüleivel. Ekkor Lajos után, Pestre költöznek. Zsuzs­ka nagyon sokat segít neki a Törvényhatósági Tudósítások szerkesztésében, ezáltal a kor jeles egyéniségeivel ismerkedik meg. A lány hajlékony intelli­genciája, elevensége, bája min­denkit elbűvöl. Igen nagy ha­tással van Vörös Antalra (Kos­suth későbbi magántitkárára, akinek sokat köszönhet a ma­gyar történelem. Ő másolta le és őrizte meg a család leveleit) és Meszlényi Rudolfra. Vörös Antalhoz hosszan tartó barát­ság fűzi (levelezésük fennma­radt), de férjül a fiatal, bátyjá­hoz igen hű Meszlényi Rudol­fot választja, azt a Meszlényit, kinek testvére Terézia, aki bátyjának, Lajosnak lett a fe­lesége. Az esküvő után (1841. május 1.) főijével Sárbogárdra költöz­nek. Hamarosan megszületik két kislányuk, Ilka és Giziké. Házasságuk harmonikus, segí­ti férje politikai munkáját, és ő is hamarosan bekapcsolódik. A Védegylet megalakításakor Fejér megyében a fiatalasszony szervezi meg az első fiókegyle­tet. 1845-ben beválasztják a megye küldöttségébe, sőt meg­bízzák, hogy írásban tegyen je­lentést a közgyűlés lefolyásá­ról. Férje 1847 decemberében Pest­re megy, hogy szavazatával se­gítse Kossuth képviselői meg­választását. Az úton tüdőgyul­ladást kap, majd agyhártya­gyulladást, pár nap múlva örökre lehunyja szemét. Nem éri meg kisfiának, Rudolfnak februári születését. Zsuzsanna évekig lelkibetegségben szen­ved, és egyre több anyagi gond zúdul a nyakába. Végül nem bírja tovább a vidéki élet meg­próbáltatásait, Pestre költözik. Az ország pénzügyminiszteré­nek legkedvesebb húga mos, főz, takarít, húsz kosztost tart... Lelkierejét csak az adja vissza, hogy ismét bekapcsolódik a po­litika vérkeringésébe. Időközben kitör a forradalom és 1848 szilveszter éjszakáján idős édesanyjával és három kis­gyermekével a pesti pályaud­varon toporog, mint ahogy La­jos és családja. Debrecenbe mennek, Szolnokig vasúton, on­nan ki hogyan tud. A nagy al­földi cívis városban minden ér­kezőt feljegyeznek. A kapus a 2265-ös sorszám alatt ezt írja: „Megérkezett Kossuth, a ma­gyarok Mózessé”. Zsuzsannáé- kat a fiatal Könyves Tóth Mi­hály református lelkész házá­ban szállásolják el, akit a sza­badságharc bukása után több évi börtönre ítélnek. Leveleiben mély meghatottsággal és tisz­telettel ír Zsuzsannáról. Sok a sebesült, Kossuthnak megbízható, lelkiismeretes or­szágos főápolóra van szüksé­ge. Húgát választja, amiért sok bírálatot kap, de egyiküket sem hátráltatja meg a közhangulat. Zsuzsanna első dolga, hogy fel­hívást intéz valamennyi tábo­ri kórház igazgatójához. Leg­fontosabb vezérelve a „szemé­lyes tapasztalás”... Tudja, hogy íróasztal mellől nem láthatja a kórházakat, nem szerezhet tudomást a hiányosságokról. Ezenkívül felhívással fordul a „hon mindazon leányaihoz”, akik az élelmezés és tisztaság felügyelésére, valamint a köz­vetlen ápolásra vállalkoznak, hogy jelentkezzenek az elöljá­róknál vagy a lelkészeknél. Megkezdődik a lelkiismeretes kórházi szemleút. Éjt nappal­lá téve talpon van, alig alszik pár órát, hajnalban már útra­kel, és reggelente a kijelölt kór­házban van. Rövid idő alatt 72 kórházban szervezi meg a se­besültek ápolását. 1849. július 4-én újból felhívást intéz a pesti nőkhöz. Lássuk milyen szónoki képességekkel nyerte meg az ügynek az asszonyok többségét: „...A kor­mány másodszor is elhagyja a fővárost, hogy a honmentés nagy művét bevégezni töreked­jék... Minden intézkedés meg­tétetett a könnyebb sérültek el­szállítására, de vannak akik az út nehézségeit még nem bírnák és ezeket ajánlom jótékony fi­gyelmetekbe. Vigyétek őket há­zaitokba, gyógyítsátok saját or­vosaitok által, ápoljátok őket nőkhöz, honleányokhoz méltó feláldozó hűséggel, kezeitekbe tettem életüket, épségüket. Tartsátok meg őket a honnak s az életnek, hogy örvendezhes­senek a szabadságnak, amelyet kivívni segítenek... Legyetek szerény munkásai a közboldog­ság nagy épületének... Legye­tek őrangyalai szenvedő hőse­inknek, legyetek Nők!” Az 1849. augusztus 13-i világo­si fegyverletétel után az egész Kossuth családot üldözik. A menekülés harmadik napján a kis Rudolf meghal, a gyermek mindössze másfél évet élet. Nagyváradig jutnak, ott orosz őrség tartóztatja fel őket. A tár­saságot átadják az osztrák pa­rancsnokságnak, akik Pestre viszik az egész családot. Mind- annyiukat börtönbe záiják, kö­zel fél esztendeig tartják őket fogságban. Zsuzsannának a hi­deg, nyirkos falak közt kiújul lappangó tüdőbaja. Levegőre nem jutnak, az egyoldalú táp­lálkozástól a gyerekek skorbu- tot kapnak. Lajosról és család­járól semmit sem tudnak. Zsu­zsannát bírái hazaárulással vá­dolják. Nincs védőügyvédje, de nem is akar senkit. Nem hiá­ba volt bátyja „titoknoka” éve­ken át. Férfiakat megszégyení­tő jogi felkészültséggel és szó­noki készséggel védekezik. Nem hozzák zavarba a kereszt­kérdések. Jól felépített, meg­győző védőbeszédét bírái mindinkább érdeklődve hall­gatják. Fentről kiadott parancs: ,A legszigorúbb büntetést kell alkalmazni!” A bíró tanácsta­lan... Folytatjuk Pr ogr amaj ánlat 1994. Július 12., Kedd Itt-Hon B 5 Nemzetközi rendezvény volt Több mint ezer résztvevő az első Villamos Napokon A három nap alatt több mint ezren ünnepelhettek önfe­ledten Fotó: Bartók István Tiszaújváros (ÉM) - A nagy történelmi hagyományokkal rendelkező Bányász Nap min­tájára hazánkban első alkalom­mal rendezték meg a villa­mosenergia-termelő és -szolgál­tató iparágban a Villamos Na­pokat. A Magyar Villamos Mű­vek Rt. kezdeményezése jó visszhangra talált, s így az or­szág tizenhat erőmű- és áram- szolgáltató részvénytársasága az év 26. hetében ki-ki a maga telephelyén, eltérő programok­kal várta munkavállalóit. Míg térségünkben a Tiszai Erőmű Rt.-hez tartozó tiszapalkonyai, a Tisza II., a kiskörei, a tisza- löki, a kesznyéteni erőművek és a Borsodi Energetikai Kft. (idetartozik a Borsodi Hőerő­mű, a Berentei Szénosztályozó és Lyukóbánya) az Rt. Szaba­didő Központját választotta az ünnepségek egyik fő színhelyé­vé, addig az ÉMÁSZ a Csanyik- ban emlékezett meg az ese­ményről. Július 1-jén a tiszaújvárosi Derkovits Gyula Művelődési Központban Schwardy Miklós vezérigazgató ünnepi beszédé­vel vette kezdetét a Villamos Napok programja, amelyen az Rt. meghívott dolgozóin kívül megjelentek a szomszédos Szlo­vákia és Románia delegációi is. Ennek kapcsán a vezérigazga­tó méltatásában sem feledke­zett meg, felidézve az egyre szo­rosabb együttműködést a tol- mácsi, a vojanyi és a nagyvára­di üzemekkel. S hogy e kapcso­latok új távlatokat nyithatnak országaink között, mi sem bi­zonyítja jobban, mint hogy el­ső alkalommal köszönthette Nagyvárad alpolgármesterét Tautu Gheorghét is. Az ünne­pi beszéd elhangzása után ki­tüntetések, jutalmak és elisme­rések átadása következett, ami­ből ezúttal félszáz munkaválla­ló részesedett. Közülük Zeusz Díjat hatan; a vállalatnál eltöl­tött több évtizedes hűséges munkáért hárman: Kimpián Elemérné, Danhauser Sándor és Havacs József - az erőmű ál­tal alapított arany gyűrűt - ve­hettek át Schwardy Miklóstól. A Művelődési Központban tar­tott első napi program kulturá­lis műsorral zárait. A meghí­vottakat, a kitüntetetteket és a vendégeket a szomszédos Ho­tel Olefin szállodában a rész­vénytársaság látta vendégül. Másnap július 2-án a Tiszai Erőmű Rt. Szabadidő Központ­jában egész napos móka, sport- vetélkedő, tűzoltó bemutató és kulturális műsor várta az ér­deklődőket, amiből nem ma­radt ki a hagyományos gulyás­parti. A vendéglátók szerint több mint ezren vették igénybe ezt a „szolgáltatást”. Kazinc­barcikáról közel másfél százan rándultak át ünnepelni Tisza- újvárosba. A változatos, dús programokkal bővelkedő nap másnap július 3-án ért véget. A társaság által meghirdetett nyílt napok keretében a külön­böző telephelyeken, üzemekben dolgozók családtagjaik kísére­tében látogattak munkahelye­ikre, megismertetve őket azzal a technikával, berendezésekkel és eszközökkel; amellyel bizto­sítják napról-napra a zavarta­lan villamos- és hőenergia szol­gáltatást. Tanácsok Szent Jakab havára Szepesi Sándor (ÉM) - Az aratás itt lévén, a’ terítő ponyvákat és zsákokat elől kell szedni, és a’ hibáso­kat jó előre kifoldoztatni. A’ kajszinbaratzk, spanyol­meggy, Tseresnye és manna (málna) most lévén legjobb di­vatokban, mindenikből kell szedni, és télre befőzvén, üve­gekbe rakni. A’ dohányt már most koccsozni szükség, és a’ virág bunkókat letördeltetni. Sőt, egyúttal a’ legalsó négy levelet is szükség leszakasztani, és elvetni (el­dobni). Kel, karaláb és kártifiol (karfi­ol) magokat Július eljén is szoktak vetni, és még ezek Oc- tóberben meg is érnek, ha Au­gustus elején elpalántáltatnak, és jó idejök jár. Szent Jakab nap körűi vesse­nek a’ gazdasszonyok az üres ágyakba kerékrépa és téliretek magot. Ezek még november elejére megnőnek. A’ fokhagymát kiszedvén ko­szorúkba szükség fonni, meg- száraztva és megtisztogatva. A’ nyári melegben kedves ele­del a kovásszal savanyított ugorka. Tehát azt már ilyenkor gyakorta savanyítani kell, meg­hagyván a’ szárán a’ legelső szép ugorkákat magnak. A’ nyári hónapokban igen nagy lévén a’ tűz veszedelme, a gaz­da á kéményeket megsepresse, és az udvaron az arra rendelt lajtban, vizet mindenkor tart­son készen. A’ későbbi kelésekből való ka­kasokat most szokás kappanok- nak heréltetni.A’ kutat ezenidő tájban ki kell méretni fenékig, és a sárt belőle kihányatni. A’mint a káposzta az aratás idejére kifogy a hordókból, az üress edényeket a’ kútnál tele kell töltetni, és jól kiáztatni. Július elején ismét szoktak a’ gazdasszonyok egy, két tikot megültetni, hogy őszekre gyen­ge tsibéik legyenek. A’ Boldogasszony vagy gömbö­lyű szilva is ezen s á jövő hó­napban szokott érni. Minthogy ezt száraztatni (aszalni) nem célszerű, hordókra kell szedet­ni, pálinkának. A ruhákat, matratzokat, pely­hes ágyakat most ki kell poroz- tatni, és erős napfényen kisüt- tetni. Ez és a’ következő meleg hó­napokban a’ tiszta lisztet szük­ség ritka szitán átalejteni, a’ hüvelykes főzeléknekvalókat is kirostálni. Időjárás előrejelzés Hőmérséklet Celsius-fok százalék óra ;sss8:hssus:::h::s»::íí:::: uraim., r iiMirimi inni ÚÍL. ■ JiÉíiL dL irt:: 1 5 10 15 20 25 30 Sztár-történet Pavarotti, a világhírű olasz énekes köztudottan nagy gondot fordít a gya­korlásra, s még vidéki villájában, pi­henőidőben is sokat skálázik, gyako­rol. Egyik ilyen alkalommal történt, hogy idős parasztbácsika állt meg a villa nyitott ablakánál, és tágra nyílt szemmel csodálni kezdte a művészt. Jó félóra elteltével Pavarotti abba­hagyta az „áriázást”, és kedvesen meg­kérdezte: - Tetszik, bácsikám? Az öreg sugárzó arccal felelte:- Csuda dolog ez kérem... csuda do­log... ezt én nem is tudom felfogni... Pavarotti szerénykedett:- No, azért nem olyan nagy dolog ez... Az öreg csak folytatta:- Dehogynem nagy dolog... csuda ez... csuda, hogy ebből valaki meg is tud él­ni!...

Next

/
Oldalképek
Tartalom