Észak-Magyarország, 1994. július (50. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-05 / 156. szám

1994» Túlius 5», Kedd Gazdaság - Hirdetés Kamattámogatás a termesztőknek Budapest (MTI) - Kamattámoga­tást igényelhetnek a termelők az idei őszi búza termesztéséhez, vala­mint a közraktárakban elhelyezett malmi búzára és kukoricára felvett hiteleikhez. Ezt tartalmazza az - a várható gabonaértékesítési gondok enyhítésére alkotott - kormányren­delet, mely csütörtökön lép hatály­ba. A mezőgazdasági termelők a közraktárakban elhelyezett - a ma­gyar szabványnak megfelelő - bú­zára és kukoricára felvett, egy évnél rövidebb lejáratú hiteleik után 10 százalékos kamattámogatást kap­hatnak. A pénzintézetek az idei bú­zatermesztéséhez 10,2 milliárd fo­rint hitelt biztosítottak, melyhez október 30-ig igényelhetnek kamat- támogatást a termesztők, az eddig esedékes kamatköltség után. Vámáruk, csak készpénzért Miskolc (ÉM) - A Vám- és Pénz­ügyőrség arról tájékoztatta szer­kesztőségünket, hogy a testület szervei tegnap nulla órától a költ­ségvetési bevételek védelme érde­kében a halasztott (15 napos) vám­fizetési rendbe tartozó ügyfelek ré­szére beérkező - a jövedéki szabá­lyozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény hatálya alá tarto­zó - vámárukat csak a vám és a vámmal együtt fizetendő köztarto­zások azonnali megfizetése után ad­hatják ki. Az ilyen áruk behozatalá­nál vámbiztosítékul csak készpénz vagy a készpénzben nyújtott vám­biztosítékkal azonos elbírálás alá eső, ilyen címen teljesített befizetést (átutalást) fogadnak el a vámhiva­talok. A Vám- és Pénzügyőrség Or­szágos Parancsnoksága által kia­dott engedélyeket Arnold Mihály vezérőrnagy, országos parancsnok azonnali hatállyal visszavonja. A téma: a nonprofit-törvény Budapest (MTI) - Jegyen nonpro- fit-törvény és jól működő civil társa­dalom” címmel szervezett konferen­ciát a múlt héten a Kossuth Klub­ban a Nonprofit Alapítvány Kurázsi Szerkesztősége, az Európa Ház (Bu­dapest), valamint a Nonprofit Infor­mációs és Oktató Központ Alapít­vány. A konferencián résztvevő ci­vil szervezetek képviselői kinyilvá­nították, hogy kezdeményezői majd részesei kívánnak lenni a nonprofit- törvény megalkotásának. A nem­zetközi tapasztalatokat alapul véve máris hozzákezdenek egy törvény- tervezet kidolgozásához. Meggyőző­désük ugyanis, hogy egy aktív és jól szervezett civil társadalom a de­mokrácia mindennapos gyakorlásá­nak elengedhetetlen feltétele. Nagyvállalati ranglista New York (MTI) - A Royal Dutch/Shell brit-holland energiaóri­ás vezeti az amerikai Forbes maga­zin idei listáját az 50 legnagyobb vállalatról. A felmérés több szem­pontot vett figyelembe a vállalatok értékelésekor. A Royal Dutch/Shell forgalmát tekintve a hetedik, profit­ját illetően az első, vagyona szerint a 47., míg aktuális piaci értéke alapján a harmadik helyre került, összességében mindez a legelső helyre hozta a céget. Második a ja­pán Toyota, harmadik a német HSBC, negyedik az ugyancsak né­met Deutsche Bank Group. Nemzetek szerint rangsorolva a ja­pán cégek messze megelőzik a töb­bieket. A legnagyobb jövedelmű vál­lalatok listáját öt japán cég, a Mit­sui, a Mitsubishi, a Sumitomo, az Itochu és a Marubeni vezeti az ame­rikai General Motors, a Ford és az Exxon előtt. HIRDETÉS BAUMIT NÉP-NAP NYERŐ NAPJA: JÚNIUS 3QU 6. f“ A külföldi tőke megyénkben A szerencsi csokoládégyár 1991-ben lett a svájci Nestlé konszern tagja Fotó: Laczó József Miskolc (ÉM - ME) - Régiónkban ke­vés a külföldi befektető, a külföldi tőke megáll a Dunántúlon. Amúgy is nehéz helyzetben levő megyénknek mindent meg kell tennie, hogy ez a folyamat pozitív irányba mozduljon el. - Szinte nincs oiyan aazdasági fórum, ame­lyen a szakemberek ne vetnék fel ezt a- bizony sarkalatos - problémát. De hogyan is alakult az elmúlt években - a számok tükrében - a külföldiek be­fektetési kedve Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyében? - erről kérdeztük Turkovics Barnabást, a Központi Sta­tisztikai Hivatal Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei igazgatóját.- A tőkeimportot ösztönző, a gazda­sági társaságokról és a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló törvények életbelépését követően, azaz 1989-ben jelent meg a külföldi tőke hazánk, illetve megyénk gaz­dasági életében - tudtuk meg Turkovics Barnabástól. Azóta - ter­mészetesen országos szinten is - év­ről évre emelkedik az így működő társaságok száma. Szőkébb környe­zetünkben a növekedés üteme saj­nos lényegesen elmarad az orszá­gostól. A két évvel ezelőtti társasági adóbe­vallásokban 295 vállalkozás jegy­zett tőkéjében jelent meg a külföldi részesedés. A tőke összértéke 32,2 milliárd forint volt, amelyből 16,4 milliárdot - vagyis 51 százalékot — külföldiek jegyeztek. Tavaly 76 újonnan alakult külföldi érdekeltsé­gű gazdasági társaságot regisztrál­tak, ezekben az idegen tőke 277 millió forint alapítói vagyonrészt tett ki. A szakember elmondta, megyénk­ben 1990 végéig 110 gazdasági szer­vezet alakult külföldi tőkével, a leg­több társaságot 1991-ben jegyezték be, míg a következő években az ala­pítási kedv mérséklődött. Az alapí­tói vagyon nagysága — az országos növekedéssel ellentétben - évről év­re csökkent. Az 1989-90-es, csak­nem 13 milliárd forinttal szemben ’92-ben csak 3 milliárd forint volt, ’93-ban pedig alig haladta meg a 440 millió forintot. Az idegen tőke­rész aránya ugyan emelkedett, de az egy szervezetre jutó összege je­lentősen visszaesett. Míg 1989-90- ben egy vegyes vállalkozás létreho­zásához a külföldi cég átlagosan 35,5 millió forinttal társult, addig 1993-ban ennek csak egytizedével, 3,6 millió forinttal járult hozzá. Ez­zel összefügg, hogy a társaságok 80 százalékában az egyedi tőkehozzá­járulás nem haladta meg az egy­millió forintot a három évvel ko­rábbi kétharmados részaránnyal szemben. A kérdésre, hogy milyen volt a tőke- részesedés gazdasági ágankénti megoszlása - az igazgató kifejtette: 1991-ig az idegentőke 97 százaléka az iparba, 2 százaléka a kereskede­lembe irányult. A következő évre jelentősen bővült a kör, a befektetett 1,3 milliárd fo­rintnyi külföldi tőke 25 százaléka a mezőgazdasági, vadgazdálkodási, erdőgazdálkodási és halászati ága­zatokba, 13 százaléka a bányászat­ba, 27 százaléka a feldolgozóiparba került. Az építőipar valamint a pénzügyi tevékenység és kiegészítő szolgáltatásai részesedése 12-12 százalék. Az elmúlt évi 277 millió forint alapítói külföldi tőke az egy évvel korábbinak csak 20 százalé­kát érte el. A legjellemzőbb devizanemek - a statisztikai hivatal elemzése alap­ján -: a német márka az USA dollár, az osztrák schilling és az olasz líra. A befektetők ország szerinti hova­tartozásában egyre bővül a skála. 1992-ben 12, 1993-ban 21 ország volt érintett a tőkekihelyezésben. Elsősorban a szomszédos, illetve eu­rópai országokból jöttek a társaság­alapítók, de néhány esetben képvi­seltette magát az USA, Kanada, Kí­na, Izrael és Vietnam is. Az idei tapasztalatokról szólva be­szélgetőpartnerünk kiemelte, az el­ső negyedévben 20 új szervezet ala­kult 206 millió forintos törzstőké­vel, ebből 135 millió volt a külföldi­ek által jegyzett rész.Egy vegyes vállalkozásra 10,3 millió forint ju­tott, ebből 6,8 millió forint devizá­ban, ami majdnem kétszerese az előző évi átlagnak. Az importtőke 65 százalékát az ipari, 20 százalé­kát a szolgáltatási és 7-7 százalékot meghaladó részét a kereskedel­mi, illetve vendéglátói tevékeny­séget folytató vállalkozásokba in­vesztálták. A megyében alakult társaságok szá­ma, alapítói vagyona, valamint a devizában jegyzett tőkerész az or­szágosnak 2 százalékát tette ki. Ezek az arányok valamelyest meg­haladták a tavalyi éves átlagot, de messze elmaradnak a megye terüle­ti, népességi arányaitól és gazdasá­gi súlyától. Szeptemberig nem várható újabb részvénycsere Budapest MSB — D.Zs.) — Az eddig kibo­csátott több mint százmillióra forint névértékű kárpótlási jegynek az egy- harmadát sikerült bevonni a részvény- csere akciókkal. Az elkövetkező két hónapban azonban nem várhatók újabb felajánlások sem az Állami Vagyonügynökség, sem az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság ré­széről. A legközelebbi cserékre szeptem­berben kerülhet sor. Várhatóan ak­kor kerül tőzsdére a Hajdútej, a Hajdúsági Sütöde, a Váltó, a Pan­non Gabona és folytatódik a Pillér befektetési jegy cseréje is. Az elkép­zelések szerint a Hajdútej, a Hajdú­sági Sütöde és a Pannon Gabona részvényeiből 100-100 millió forint értékű mennyiséget kínálnak fel kárpótlási jegyért, a Pillérből továb­bi 900 milliót, míg a Váltóból 1 mil­liárdot. Ez utóbbi cég egyébként az ÁVÜ által alapított vagyonkezelő társaság. Az ÁVÜ tulajdonában többnyire már csak kis értékű kor­látolt felelősségű társaságok, illetve részvénytársaságok vannak. A leg­több cégnél azonban a vagyonkezelő már korábban eladta tulajdonrészé­nek többségét, vagyis ma már csak kisebbségi tulajdonos. Vagyona a társaságokban olykor nem haladja meg a 100 miihó forintot, amennyi pedig minimálisan szükséges ah­hoz, hogy egy cég a tőzsdére kerül­jön. Ezért más megoldást kell ke­resni a kárpótlási jegyek felszívásá­ra. Felmerült, hogy esetleg állam- kötvényre cseréljék ezentúl a jegye­ket. Tízéves futamidővel, évi 4-5 százalékos kamattal ugyanis tartó­san biztosítani lehetne a kárpótlási jegyek állandó értékét. Annál is sürgetőbb a mielőbbi megoldás megtalálása, mert a jegyek a jövő évtől már nem kamatoznak. Mivel azonban elévülhetetlenek, a fel- használásukról az államnak vala­milyen módon gondoskodnia kell. A cégek helyzetét egyébként többnyi­re rontja a kárpótlási jegy-részvény csere. Az elemzők szerint például a Danubius részvények értéke is ezért esett vissza az utóbbi időben. Ugyanakkor az is tény, hogy a kül­földi befektetők száma csökkent a magyar piacon, ami azzal magya­rázható, hogy kevesebb lett az elad­ható cég.A helyzet tehát nem könnyű, s a megoldás már az új kor­mányra vár. Mindenesetre az ÁV Rt. tulajdonában még számos társa­ság van, amelyekbe érdemes befek­tetni (MÓL, Matáv). A TESZT Magazin júliusi tesztjei Miskolc (ÉM) - Számos olvasója kérésének tett eleget a TESZT Ma­gazin, amikor júliusi számában a videomagnókat, ezek közül is a 45 ezer forintnál olcsóbb VHS készülé­keket vizsgálta meg a KERMI teszt­jének alapján. Az összkép bíztató, mert kiváló minősítést ugyan egyik áru sem kapott, de jónál gyöngébbet is csupán egy. Hasonló ered­ménnyel zárult egy német video­magnó-teszt, valamint a hozzá csat­lakozó VHS-videokazetta-teszt is. Szintén jó eredményt hozott a gye­rekszandálok tesztje, s a TESZT Magazin olvasója azonosítási kódot is kap ezekhez a névtelen, csupán számokkal jelölt termékekhez, amelyeknél ugyan a tartósság a fő szempont, de általában az esztéti­kai követelményeknek is eleget tesznek. Álruhás királyfiként tette próbára öt autómárka - Volswagen, Renault, Mazda, Opel, Suzuki - jó néhány hazai szervizét az Autó cí­mű folyóirat szerkesztősége, s ren­geteg hibával, hanyagsággal talál­kozott. A szakszerű szolgáltatási tesztet összefoglaló táblázatokkal együtt a TESZT Magazin júliusi száma is közli. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, mi­lyen veszélyekkel jár az elmúlt évti­zedek káros légköri változásai miatt a vigyázatlan napozás, ezért a tava­lyi nyárhoz hasonlóan az idén is igyekszik jó tanácsokkal ellátni ol­vasóit a TESZT Magazin; milyen napozószert használjanak, mennyit napozzanak, illetve hogyan növel­jék a napi adagot a nyaralás során. Apropó nyaralás: aki netán külföld­re készül, az hasznát veheti az uta­zási kedvezményekről szóló TESZT- cikk információinak, no meg az összehasonlító táblázatnak, amely­ből kiderül, mennyiért juthat el Eu­rópa legnépszerűbb idegenforgalmi központjaiba vasúton, autóbusszal, illetve repülőgéppel az utas. Nem először foglalkozik a TESZT azokkal a csalóka befektetési aján­latokkal sem, amelyekkel ma már napról-napra bombázzák Magyar- országon a nagyközönséget. Nem lehet elégszer elmondani: vigyázat, csalnak! ÉSZAK-Magyarország 7 A magyar privatizáció alulnézetből Budapest (ISB - NyZs) - A politikára a leg­nagyobb befolyással az rendelkezik, akinek a gazdasági hatalom a kezében van, a privatizá­ció tehát nemcsak gazdasági, hanem politikai szempontból is jelentős folyamat - állítja dr. Czuczai Jenő ,A magyar privatizáció alulnézetből” címmel napokban megjelent könyvében. A szerző jogász, a privatizáció szakértője, az ELTE állami és jogtudományi karán tanít, másfél évig dolgozott az Állami Vagyonügy­nökségnél, s részt vett az Állami Vagyonkeze­lő Rt. megalapításában. így a kívülállás, a hozzá nem értés, a hiányos információk vádja­in fölülemelkedve vállalkozott arra, hogy az elmúlt négy év alatt végbement magyar tulaj­doni rendszerváltásról átfogó képet adjon. Még akkor is (vagy inkább éppen azért), ha ez a kép a szerző szerint nem túl kedvező. A pri­vatizáció folyamatának jogdogmatikai megkö­zelítése azt mutatja be, hogyan lépte át a kor­mány a saját maga áítal alkotott törvények határait, hogyan folyt össze a köztulajdon és a magántulajdon kezelésére vonatkozó törvényi szabályozás az állami vagyont kezelő szerve­zetek működésénél. Czuczai erre példaként az ÁV Rt. különböző pénzügyi manővereit (27 milliárdos követelés vásárlása, hitelek kihe­lyezése, belső hitelezések) hozza fel. Ezek olyan pénzintézeti tevékenységeknek minő­sülnek, amelyekhez egy köztulajdont kezelő szervezet nem rendelkezik hatás- és jogkörrel. A könyv részletezi azt is, a beszámoltatás hiá­nya miatt hogyan szenved csorbát a köz va­gyonának alapelve: a nyilvánosság, áttekint­hetőség és ellenőrizhetőség. Visszaélésként említi az ÁV Rt.-nél tapasztalható óriási bér- kiáramlást (havi 240 ezer forintos átlagfizetés mellett 600 ezer fölött keresők is vannak a cégnél), s a közismerten magas végkielégíté­sek miatt lehetetlenné váló racionalizálási tö­rekvéseket. A mű csokorba gyűjti a sajtóból már korábban ismertté váló privatizációs ügyleteket, s kisebb összehasonlítással egybekötve magyar nyelven először foglalja össze a környező volt szocialista országok privatizációs gyakorlatát. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) — A kis tételben folyó ke­reskedéstől eltekintve 131 üzletben összesen 76,486117 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde a tegnapi napon árfolyamértéken. Ä részvények forgal­ma (89 kötés) névértéken 10,9050 miihó fo­rintot, árfolyamértéken számolva pedig 32,830702 millió forintot tett ki. Összesen 11 364 darab részvény cserélt gazdát. A kár­pótlási jegyek árfolyamértékű forgalma 26,864955 millió forintot, az államkötvénye­ké 94 540 forintot, a diszkont kincstárjegyeké pedig 16,68590 millió forintot tett ki. Befek­tetésijegyekben tegnap nem volt forgalom. A részvények körében a legtöbb kötést a Pick Szeged (22), a Danubius (15) és a Soproni Sörgyár (11) papijában realizálták. Kárpótlási jegy® Tőzsde Index (ideiglenes) júl. 4-én: 1432,27 - 1,83 Hivatalos árfolyamok i Érvényben: 1994. július 4. Pénznem Angol font Valuta Deviza Vétel Eladás Középárf. 155,42 158,42 156,84 ‘ 74,27 75,6l^ÄlÜli Belga és lux. frank*3Ö7,19312,69 309,96 Éáit koronáig; 16,12' 16,42 ®! 16,27 Finn márka 18,92 19,8f 19,12 Francia frank 18,48 Holland forint 56,39 57,43 Japán yen* 102,75 104,61 Kanadai dollár 73,36 74,88 Kuvaiti dinár 342,44 349,10 Nőmet márka 63,22 64/ Norvég korona 14,48 14,76 Osztrák schilL* 898!ttl 915153 Spanyol peseta1 76,73 78,19 Svéd korona 12,86 13,10 ECU (KP) 121,01 123,25 122,28 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom