Észak-Magyarország, 1994. július (50. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-25 / 173. szám
8 ÉSZAK'Magyarország Kultúra 1994» Túlius 25», Hétfő-----------APROPÓ----------P oézis Fecske Csaba „Kurva szarok ezek a téli reggelek.kezdődik a költemény az Elet és Irodalom egyik számában. Drámai, sőt sokkoló kezdés, kétségtelen. így első nekifutásra nem is hinné az ember, hogy újságot, pláne, hogy irodalmi lapot olvas, inkább budifeliratnak véli, amilyeneket keserves kínjukban szoktak kreálni szorulásos széplelkek. Dalnok akkor tép ilyen dühödten, magáról szinte megfeledkezve a húrokba, amikor 110 volt erejével rázza meg az élmény. Hát a mi költőnket megrázta, annyi szent! A hang fortissimo. Marhajó! Hogy stílusos legyek. Nem csoda, ha az olvasó szempillantás után eljut az esztétikai élvezet csúcsára. Amit nem tudom katarzisnak, vagy inkább orgazmusnak helytállóbb-e nevezni? Éljen a költészet! Csak azok a téli reggelek ne lennének! Meg azok a nyelv kanálisában bujdokoló dalnokok, akik olykor összetévesztik a szájukat az ánu- szukkal.-----------TÁRLAT S zékely kapu Hímes kapu (részlet) Tokaj (ÉM) - Kovács Piroska székely kapukat megörökítő rajzaiból rendeztek kiállítást a Tokaji Múzeumban. Az augusztus elejéig látható tárlatot Makoldi Sándomé muzeológus ajánlja olvasóink figyelmébe. Kovács Piroska Székelyudvarhely mellett Má- réfalván született, élt és tanított évtizedeken át. Élete volt a tanítás, de nem elégedett meg az iskolai tananyaggal, tudta, hogy saját kultúránk megmentése, megismertetése az újabb generációkkal még fontosabb nevelő erő a legnehezebb időkben is. Többek között összegyűjtötte a híres máréfal- vi, s környékbeli kapufaragók adatait, leraj- zolgatott 30 éve minden hímes kiskaput és nagykaput a faluban - melyek közül soknak már csak e rajzok őrzik az emlékét. Példájával nevelte a felnőtteket is, - férjével ők kezdeményezték az Orbán Balázs síremlékhez felállított kapusor létrehozását is, az udvarhelyi falvak összefogásának szép példájaként. A megbecsüléssel ösztönözte az új kapuk születésének folyamatát is, ács-faragó rokonai, ismerősei szívesen ráálltak, hogy újra faragjanak. Szívesen vették útmutatásait is, amit az összegyűjtött régi minták rendszere alapján vettek újra számba, hogy betartsák a kapufaragás törvényszerűségeit. Mert a székely nagykapu egy olyan specifikummá fejlődött ki Érdélyben, amelynek jeleit csak itt láthatjuk, csodálhatjuk, de azok rendszerét be is kell tartanunk, mert nem értelmetlen halmazként, hanem szakrális törvényszerűségek miatt került minden a helyére. Ézért érdemes lenne a divatból „székelykaput” állítóknak odafigyelnie erre a kiállításra, mert itt legalább száz év anyagát, az azonos rendszerű (ácsmunkájú) kapu ezer variánsát megtalálhatják, ami a díszítést illeti. Mégis minden a helyén van, a szemlélőnek feltárulkoznak a törvényszerűségek is az ismétlésben, s a gazdagság a variánsokban — de együtt nem csak a szépsége, hanem a kozmikus szférákig emelt szellemisége az, ami mégis hat ránk. Iskolásdi nyári szünidőben Egyet nem értésben az önkormányzat és az általános iskola Dobos Klára Ónod (ÉM ) - Szinte mindig elutasító választ kapott az iskola, mikor az önkormányzat segítségét kérte a fejlesztéshez. Hol a víz, hol a gáz, hol valami más volt a hivatkozási alap. Az önkormányzat viszont azt kifogásolta, hogy az iskola nem akart velük együttműködni... Állandóan „talált" a falu vezetése és a lorántffy Zsuzsanna Általános Iskola vezetése összeütközési, súrlódási pontokat, egészen addig, míg az önkormányzat gondolt egyet, s ötéves mandátumának lejárta előtt három hónappal - a tanév vége előtt két hónappal! - felmentette Tatár József- nét igazgatói posztjáról... A leváltott igazgatónő első fokon megnyerte a munkaügyi pert, jelenleg az önkormányzat feííebbezését vizsgálja a bíróság. A képviselő-testület azóta megválasztotta az új igazgatót, Heiszmanné Zsíros Irént - akit a tanév befejezéséig megbíztak - nevezték ki szeptembertől az iskola élére. Látszólagos nyugalom... Fotó: Dobos Klára Erősítő nélkül... • Március 22-én azonnali hatállyal visszavonták az igazgatói megbízatásomat - emlékszik vissza Tatár Józsefné. - Pedig előzőleg, semmiféle jel nem mutatott erre. □ De indoklást csak kapott... • A helyettesem és én keményen kiálltunk az intézményért, voltak az önkormányzattal komoly összetűzéseink. Az indokokat összeszedegették apránként: túlléptem a ’93- as költségvetést egy minimális összeggel. Ez tény. Viszont ezt nekik tudniuk kellett volna, ők a bérgazdálkodók. Mi nem vonhatunk össze órákat, nem szüntethetünk meg tanulócsoportokat azért, mert nincs pénz. Nekik kellett volna a működési feltételeket biztosítani. A következő a március 15-e volt, mondván hogy nem működtünk együtt a falu ünneplésében. A gyerekek szolgáltatták a műsort, csak az iskola erősítőjét nem vittük ki az ünnepségre. Nekem nem mondta senki, hogy az erősítőt biztosítsam... Az is szerepelt az indokok között, hogy nem hajtottam végre az önkormányzat utasítását. Ez abból állt, hogy az egyik önkormányzati dolgozónak a közeli hozzátartozóját nem soroltam át F kategóriába hosszan tartó jó munka címén. Én úgy ítéltem meg, hogy a kolléga nem alkalmas rá. Nem a pénzt sajnáltam tőle. Az utódom aztán másként döntött... Egy mondat a tényről □ Az általam ismert indokok mégiscsak kevesek ahhoz, hogy valakit két hónappal a mandátuma lejárta előtt leváltsanak. De Önök biztosan meg tudják magyarázni... • Ha erről kérdez, akkor a beszélgetésünk mindössze egy mondat, ne haragudjon meg érte, teljesen elhatároljuk magunkat, nem kívánunk nyilatkozni. Jelenleg munkaügyi per van folyamatban, ha ez lezajlik, szívesen nyilatkozunk — mondja Tamócziné dr. Dobos Erzsébet jegyző. - Bíróságon van az ügy, fellebbeztünk, addig felesleges összevissza nyilatkozni - folytatja Gyarmati Sándomé polgármester. □ Mégis, hogyan látja ezt az önkormányzat? • Épp elég zűr van itt, ez a mi Budapest (MTI) - A meghosszabbítás szándéka egyértelmű, már csak az anyagi eszközöket kellene előteremteni - mondja dr. Othmar Huber az osztrák-magyar oktatási együttműködés bécsi minisztériumi illetékese. A ma már fogalommá vált Aktion Österreich-Ungarn 1996-ban véget ér - pedig annak idején a közép-ke- leti-európai országok közül egyedül Magyarországgal kötöttek a bécsiek hat évre szóló szerződést, figyelembe véve az akkor még közösén tervezett ’96-os expót. A kulturális csere bevált, remekül szolgálja a kitűzött célt: fiatal kutatók, egyetemisták, vagy már végzett szakemberek kapnak lehetőséget a másik országban folytatni tudományos munkájukat, továbbtanulni, vagy egyszerűen csak a nyelvtudást elmélyíteni. A költségek 3-1 arányban oszlanak meg Ausztria és Magyarország között. 1993-ban 80 magyar összesen 300 hónapot tölthetett osztrák felsőoktatási intézményben, míg 10 osztrák vette igénybe a magyarországi lehetőséget. Hogy Ausztria is egyre többet profitálhasson, ahhoz újabb és újabb ötletekkel állnak elő Bécsben. Már megnyílt és ősztől 150-200 ösztöndíügyünk még per pillanat, nem közügy. Miért kavarjunk? □ Ez már nagyon megkavarodott... • Pár ember van, aki ennyire meg- kavarja, sajnos. Én nem mondom, hogy a másik oldal teljesen ártatlan, de a bírósági döntést nem szeretnénk megelőzni. Az első fordulót azért nyerte meg Tatámé, mert formai hibát követtünk el, nem kértük ki a nevelőtestület, a szakszervezet és az iskolaszék véleményét. Annyit mondhatok, hogy igazgatónő nem tudott együtt dolgozni velünk. □ Végül is per ide vagy oda, nem várták meg a végét, megtörtént az új igazgató kinevezése... • A kettő nem függ össze, de erről sem vagyok hajlandó per pillanat nyilatkozni. □ De ez már lefutott... • Hiába lefutott, a pályázók még nincsenek értesítve. A testület magának döntött, de még nincs megbízás az új igazgató személyére, nincs kiértesítve az, aki nem nyert... Indokolatlanul... Kaczvinszky Zsolt volt igazgatóhelyettes - akinek leváltását semmivel nem indokolta az önkormányzat — hat évvel ezelőttről kezdi a történetet, akkor bízták meg Tatámét az igazgatói tiszttel. Ennek az volt az oka, hogy Heiszmann Lajostól — akinek a felesége lett most az igazgató - gazdasági bűncselekmény miatt megvonták a posztját. Tatár- né az év leteltével pályázott, akkor nyerte el az ötéves kinevezést, ami most járt volna le. Most megint megpályázta ő is az igazgatói állást, Heiszmannéval és egy új kollégával, Horváth Lászlóval. A legkevesebb szavazatot Heiszmanné kapta, mégis őt választotta az önkormányzat... □ Az iskolának rossz, hogy Heisz- mannét nevezték ki? • Esetleg igazgató lehetett volna akkor is, ha lejár rendesen Tatáménak a “mandátuma és nem közben adja a lovat az önkormányzat alá azzal, hogy ő elvállalta. Nem volt felé bizalmatlan a légkör ezelőtt, csak ezután a döntés után. □ Úgy hallottam, készül elmenni az iskolából. Nem érzi ezt megfutamo- dásnak? • Igen, jövőre új iskolában kezdek. jast fogad az osztrák-magyar kollégium, amely annyiban tér el az egyébként szűkös bécsi nemzetközi diákszállásoktól, hogy itt hangsúlyozottan a két országból való fiatalok kapnak elhelyezést. Nem valamiféle diszkrimináció miatt, hímem a nyelvtanulás kényszerének szándékával. A bekerülés feltétele a másik nyelv legalább minimális ismerete. A könyvtár, az újság egy dolog, de ha esti programok is váiják a fiatalokat és tudják, hogy itt nemcsak a magyarok német nyelvtanulása a cél, akkor bizonyára kialakul a kétnyelvűség. Ha a kísérlet beválik, megvalósítanak hasonlót más keleteurópai vonatkozásban is. Látható, hogy Ausztriának szüksége van magyarul beszélő értelmiségre. A határ megnyílt, a két ország kapcsolatai egyre több szálon futnak, itt már nem elég az a konyhanyelv, amit a burgenlandiak hoznak magukkal, vagy amit a legtöbb osztrák valahonnan felszedett. Ez a magyarázata, hogy immár harmadszor magyar-osztrák nyári egyetemet is szerveznek. Itt is két nyelv az „engedélyezett” - és egészen biztos, hogy a magyarok és osztrákok egyaránt profitálnak a háromhetes intenzív együttlétből. Lehetetlen, 27 évesen nincs szükségem ilyen idegi megterhelésre. Nagyon bánt, hogy elmegyek, sok munkám fekszik az iskolában, de nem éri meg, hogy maradjak... A munka pajzsa □ Önt megbízható kollégának tartották az iskolában. Miért vállalta el a megbízást, amikor tudta, hogy ezt sokan nem fogadják pozitívan? • Az itt töltött 17 évemért vállaltam -mondja Heiszmanné Zsíros Irén. - Sokak szemében úgy tűnik, hogy ez a váltás rendkívül váratlanul, egyik pillanatról a másikra következett be. Engem is meglepett amikor elhívtak a képviselő-testülethez és közölték ezt, és a kérdés bennem is felmerült, hogy miért nem váiják meg a hátralévő két hónapot. Énnek ellenére elvállaltam, mert úgy éreztem, kicsit jogos. Tatámé sem tett meg mindent annak érdekében, hogy a kapcsolata felhőtlen legyen az önkormányzattal. □ Ezt ő vállalja is, de hozzáteszi, hogy mindent az iskoláért csinált... • Én meg azt mondom, hogy azért mégis lehetett volna benne több kompromisszumkészség. És azt sem tapasztaltam, hogy minden a gyerekekért történt volna. □ Milyennek érezte a hangulatot az iskolában? • Az, hogy nem mindenben értenek egyet az emberek, az természetes. Valaki úgy fogalmazott a képviselők közül, és én ezzel értek egyet, hogy az volt a baj, hogy két-három ember megpróbálta kisajátítani az iskolát. Az az önkormányzat hibája volt, hogy nem tudtak sok mindenről a tantestület tagjai. Sokkal korábban ki kellett volna állni a nevelők elé és elmondani bizonyos dolgokat. Mert nyilvánvaló Tatámé a saját szemszögéből tájékoztatott minket. □ Nem fél a szeptemberi tanévkezdéstől? • Nem, mert sokan támogattak. Egyébként pedig nekem teljesen mindegy lett volna, ki a főnököm, nem bosszúból pályáztam. Hiszen nem kell attól rettegnem, hogy elkap, mert lógok, vagy mert rosszul csinálok valamit. Mindenki a saját munkájával tudja megvédeni magát. hogy pénzügyi okokból vége szakadjon - mondja Huber úr. A lehetőségeket még alaposan meg kell vizsgálni, hiszen Ausztria az EU-belé- pés után sokféle új juttatásban részesül. Nem kell például fizetnie eztán a Tempus-programban való részvételért - ez eddig súlyos pénzeket vitt el. Talán sikerül ezeket felszabadítani és átcsoportosítani - hiszen amúgy az osztrák költségvetés is igen nagy bajban van. Az elvi keret az Ausztria-Magyar- ország Akció meghosszabbításához megvan, hiszen érvényes mind a kulturális, mind a tudományos-műszaki együttműködési szerződés. Bürokratikus akadályok azonban vannak. Az utóbbi megállapodás például Ausztriában a tudományügyi minisztérium hatásköre - Magyarországon eddig az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság volt az illetékes. Bécsben úgy tudják, itt most változás készül, s ha az ipari minisztériumi-,ez kerül, ahogy beszélik, az új helyzet, és új kapcsolódási pontokat kell találni. Mindamellett bíznak a megoldásban: vannak elegen, akik hívei ennek az együttműködésnek - Bécsben például maga a miniszter, Erhard Bu- sek alkancellár is. Téli tárlat Miskolc (ÉM) - A Miskolci Galériában 1994 decemberében ismét megrendezik a Téli tárlatot. A kiállítás célja, hogy a hagyományoknak megfelelően lehetőséget adjon az észak-magyarországi régióban - Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyében - élő és alkotó, valamint Miskolc városához és a megyéhez kötődő képzőművészek értékteremtő munkájának bemutatására, a szakmai megmérettetésre, a közönséggel való találkozásra. A Miskolci Galéria szeretné, ha a nagy hagyományú Téli tárlat a jövőben a tágabb értelemben felfogott régió képzőművészeti eseménye lenne. Ezért - első lépésként - Ke- let-Szlovákiából és Kárpátaljáról is meghív művészeket a kiállításra. A tárlatra a képzőművészet különféle műfajaiban alkotónként 3 munkával lehet pályázni. A festmények nagysága a 2 négyzetmétert nem haladhatja meg, a grafikákat lehetőleg 50x70; 60x80 vagy 70x100 ernes paszpartúban kell beadni, illetve beküldeni. A kiállításon csak az utóbbi két évben készült alkotások szerepelhetnek. A művek beadási helye és ideje: Miskolci Galéria (Miskolc, Déryné u. 5.) 1994. szeptember 12., 13., 14., délelőtt 10-től délután 4 óráig. A díjakat a kiállítás ünnepélyes megnyitásán adják át 1994. december 3-án, szombaton délelőtt 11 órakor a Miskolci Galériában. A tárlat támogatói: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata, Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Önkormányzata, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Észak-Magyarországi Területi Szervezete és a Magyar Alkotóművészek Egyesületének megyei érdekképviselete, valamint a Soros Alapítvány és a Nemzeti Kulturális Alap. Rockpárbaj Kazincbarcika (ÉM) - Az Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár augusztus 28-án rendezi meg az amatőr zenekarok pénzdíjas versenyét, a „rockpárbajt”. A verseny fő- díja 10 000 forint. Nevezési díj: 500 forint. Jelentkezni augusztus 19-én lehet személyesen vagy a 312-413- as kazincbarcikai telefonszámon. Sztárcsinálók Miskolc (ÉM) - A Miskolci Nyári Fesztivál keretében Várkonyi Mátyás és Miklós Tibor Sztárcsinálók című rockoperáját a Színház és Filmművészeti Főiskola növendékei mutatják be a tapolcai Akropoli- szon július 27-én, 28-án, 29-én és 30-án este fél 9-től. Szőnyi-centenárium Szentendre (MTI) - Szőnyi István születésének 100. évfordulója alkalmából nagyszabású centenáriumi emlékkiállítás nyílt vasárnap a Szentendrei Képtárban. A XX. század egyik legjelentősebb hazai festőművészének most 50 táblaképével ismerkedhetnek meg a látogatók. Olyan alkotások is szerepelnek a tárlaton, amelyeket magángyűjteményekben őriznek, és így ritkán találkozhat velük a nagyközönség- Közéjük tartozik egyebek mellett az 1927-ben készült Dunakanyar és a Völgy című alkotás. A Nemzeti Galéria tulajdonában lévő képeket, így a Zebegényi temetés című sajátos hangulatú festményét is megtekinthetik az érdeklődők. Szőnyi István igen termékeny festő volt, ezért teljes életművét mindmáig nem sikerült kiállítani. Ez a mostani bemutató azonban áttekintést ad munkásságáról. Szőnyi István centenáriumi emlékkiállítása szeptember 4-éig tekinthető meg Szentendrén a Fő tér 2. szám alatt. Dali kiállítás Moszkva (MTI) - Salvador Dali munkásságának 50. évfordulója alkalmából július 28-án kiállítás nyílik a festőművész alkotásaiból Moszkvában. A szeptember 14-ig tartó kiállításon a mester mintegy 900 alkotását mutatják be. A szürrealista festészet egyik megteremtőjének tekintett Dali műveit nemcsak megtekinteni lehet. A tehetősebb művészetbarátok vásárolhatnak is a kiállított művekből. A grafikákat, kőnyomatokat, metszeteket, szobrokat ezertől 30 ezer német márkáig teijedő árakon adják el. Egymás nyelvén osztrákok, magyarok I
