Észak-Magyarország, 1994. július (50. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-20 / 169. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1994» Túlius 20., Szerda-------------------TÉKA-------------------­I dő jelek Miskolc (ÉM - CsM) - Nem jó jele ez az idő­nek. A memória megcsal, így 1993-at hagyjuk. 1992-ről viszont biztosan beszélhetünk. Itt van előttem: Időjelek, tavaszi (művészet, tu­domány, kultúra) és nyári (művészeti alma­nach) szám. Évfolyamjelöléssel (I. évfolyam, 1., illetve 2. szám). Belül, az impresszumtól ki­csit jobbra: „megjelenik évente négyszer”. Most? Az Időjeleknek ez az ezévi száma, 96 ol­dal 365 napra. A belső oldalon pedig egy meg­jegyzés: „Az EDŐJELEK-et 1994-ben nem tá­mogatta sem a Megyei sem a Városi Önkor­mányzat. Ez is időjel. A szerzők között új nevek. Az idén is volt ugyanis országos tehetségkutató pályázat, ér­keztek szép számmal alkotások. Fiataloktól és tehetségesektől is. Most persze a nevek kelle­nének. És minősítő szavak. Hiszen sokuknak most jelentek meg soraik először nyomtatás­ban. Azok számára azonban, akik kézbe ve­szik az almanachot, egyelőre fontosabb, amit mondanak, azoknál akik és ahogy mondják. Mert különböző a forma és bizony eltér a mi­nőség is, de valahol mégis mindenki arról szól, hogy „röptében halt meg a lepke” ,és hogy „egy hatvan éves, romlott nő - az fölöttébb büdös” (Novák Valentin: No! Jé! Avagy egy mai, ma­gyar merény - részlet.) A műfajok változatosak. A vers és próza (en­nek pontosabb meghatározása a legtöbb eset­ben sok vesződséggel járna), a szépirodalom mellett verselemzés és színikritika. A kötet képei: önálló munkák. A legtökéletesebb és nemes illusztrációk. Hiányoznak régi nevek. Hová lettek? Kevés a pénz, vékony a kötet—a feltörekvőknek adnak inkább helyet? Vagy már nem hagynak időtál­ló jelet maguk mögött? És ebből a kötetből kit jegyezzünk meg magunknak, attól függetle­nül, tetszik vagy sem? Lesz, aki megéri-kivár- ja a következő kötetet? Vagy ők is a lepkék sors ára jutnak... Fesztiválprogram Miskolc (ÉM) — Tüskés Tibor irodalomtörté­nész, a Somogy főszerkesztője nyitja meg ma délután 5 órakor a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban a Fiatal írók III. Országos fesz­tiválját. Ugyancsak ó ajánlja a közönség fi­gyelmébe a könyvtár előcsarnokában rende­zett Betűvetés című tárlatot. (A kiállításhoz kapcsolódóan a fesztiválszervező Új Bekezdés Művészeti Egyesület képzőművészeti kataló­gust jelentetett meg.) A kiállításmegnyitót követően este 8 órától a Miskolci Galéria Mű­vészklubjában Dinnyés József önálló estjével folytatódik a fesztivál programja. Holnap délelőtt 10 órától kötetbemutatók lesznek a Művészklubban, délután 3 órától a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban Új lí­rai törekvések címmel tartanak konferenciát. Este 8 órától a Múvészklubban nonstop iro­dalmi est lesz. Urban Tibor „betűvetése" Operák és balettek Budapest (ÉM) - A Budafest elnevezésű nyá­ri opera- és balettfesztivált az idén augusztus 10-19. között rendezik meg a Magyar Állami Operaház épületében. A fesztiválon a dalszín­ház énekesei, táncosai és zenészei mellett a Kijevi Opera társulata is fellép. A külföldi vendégek augusztus 10-én és 12-én adják elő a Hattyúk tava című balettet. Az Operakoncert című műsorban Leoncavallo, Mascagni, Bizet, Bellini, Verdi és Puccini „slágereit” hallgathatják az érdeklődők. Az augusztus 11-i és 18-i előadásokon Martina Leber, Mészöly Katalin, Misina Zsuzsa, Rost Andrea, Szilfay Márta, Ulbrich Andrea, Ana­toli Fokanov, Andrej Lancov, B. Nagy János, Daróczi Tamás, Kováts Kolos, Ötvös Csaba és Valter Ferenc, valamint az Operaház zeneka­ra lép fel. A rendezvénysorozat programján szerepel még Puccini Bohémélet és Verdi Na- bucco című operája. Költők, akik már nem váteszek Ma kezdődik a Fiatal írók III. Országos Fesztiválja Vass Tibor költő, a fesztivál egyik szervezője Fotó: Dobos Klára Miskolc (ÉM - FG) - Az Új Bekezdés Művészeti Egyesület 1992-ben alapí­totta a FiatalírókOrszágos Fesztivál­ját. Az első két rendezvény helyszíne a tiszadobi Andrássy-kastély volt, az idén július 20. és 24. között a II. Rá­kóczi Ferenc Megyei Könyvtár és a Miskolci Galéria Művészklubja ad otthont a fesztiválnak. A találkozó céljáról, a '90-es években induló író­nemzedékről, a fiatal köjtők helyze­téről Vass Tibort, az Új Bekezdés Művészeti Egyesület vezetőjét kér­deztük. □ A fesztivál szórólapján közlik, hogy a rendezvény anyagi támogató­ja a B.-A-Z. Megyei Önkormányzat és az Országgyűlés. Viszont - szo­katlan módon - azt is odaírták, hogy a fesztivált Miskolc Város Önkor­mányzata nem támogatta... • Az anyagi támogatóink mellett a fesztivál fővédnöke a Magyar írószövetség, védnökei a Magyar Kulturális Kamara és az Irodalmi Társaságok Országos Szövetsége. Ezek a szervezetek nevükkel is fém­jelzik, hogy nem egy amatőr kezde­ményezésről van szó, nem magukat költőnek kikiáltó pályakezdők gyü­lekezőhelye ez a fesztivál. Számom­ra nagy elégtétel, hogy az Or­szággyűlés az első évben 100, majd 600, legutóbb pedig 800 ezer forint­tal támogatott bennünket. És ugyancsak sikerként könyvelem el, hogy az elmúlt három évben húsz olyan fiatalt tudtunk elindítani, akik azóta elit irodalmi lapokban publikálnak. Az első két tiszadobi fesztivál adott bátorítást ahhoz, hogy elhozzuk ide Miskolcra ezt a seregszemlét, amely méltán repre­zentálja a fiatal írónemzedéket, és joggal szerezhet hírnevet a város­nak. Előzetes információk szerint 100 ezer forintot kaptunk volna a város Mecénás alapjától, aztán jött a hír, hogy csak 80 ezer jut nekünk, végül pedig semmit sem kaptunk. Tudom én, hogy sokan pályáznak, elaprózódnak a pénzek, pedig sze­rencsésebb lenne, ha 8-10 igazi érté­ket felmutató kezdeményezés kap­na nagyobb támogatást. □ Azok lesznek itt, akik ma valóban a fiatal írónemzedéket képviselik? • Nem. Nem feltétlenül. A fiatal író­nemzedék nem akaija megismerni egymást. Aki valamilyen szinten te­hetséget érez magában, és már elért valamilyen eredményt, az előbb- utóbb visszahúzódik. Nem érzi an­nak szükségességét, hogy személyé­vel is megjelenjen a nyilvánosság előtt. Maximum annyit vállal, hogy kéziratokat küldözget a folyóiratok­nak. Ez természetesen nem azt je­lenti, hogy a Fiatal írók III. Orszá­gos Éesztiválja nem reprezentálja a fiatal írónemzedéket. Szép szám­mal jönnek olyanok, akik már több­kötetes, ismert és elismert szerzők. □ Az írás magányos munka. Miért baj az, ha valaki nem akar részt venni ilyen fesztiválokon? • Azért baj, mert egymás megisme­réséből olyan tapasztalatot lehet nyerni, amiből az ember építkezhet. Ha valakihez hasonlíthatja magát, akkor eldöntheti, ki a jobb. Ezért te-, remijük meg annak a lehetőségét, hogy a fesztivál résztvevői bemutat­kozhassanak. Tehát kivétel nélkül mindenki. □ A résztvevők között lesznek olya­nok, akik már többkötetes szerzők. De a megjelent kötet lehet-e az „,íróság” mértéke? • Az állami könyvkiadás összeom­Tomalja (ÉM - PL) - Tornaija város ön­kormányzatának és a Rimaszombati Gömöri Múzeum igazgatóságának közös erőfeszítéseit egy helyi muzeum megteremtésére most siker koronáz­ta. Megegyezésük értelmében a Sajó menti településen hamarosan kaput nyit a múzeum. A volt kultúrházban talál otthonra a gyűjtemény. A városatyák arról is döntöttek, hogy a Gömöri Múzeum itteni kihe­lyezett részlegének két helyiséget (kiállítótermet) bocsátanak rendel­kezésére, és egy állandó munkaerő­vel működtetik majd az intézményt. A Gömöri Múzeum igazgatójának dr. B. Kovács Istvánnak már konk­rét elképzelései vannak arról, ho­gyan is fog kinézni a majdani kiállí­tás. A Tornaiján végzett eddigi ása­tások leletei - főleg a mostani ruhá­lása óta nem jelent mértéket a köte­tek száma. Ha valakinek megjele­nik egy kötete, még nem biztos, hogy a szó valódi értelmében költő is. Legfeljebb azt mondhatjuk, olyan ember, akinek van valami­lyen írásos dokumentuma arról, hogy mit dolgozik. Szerintem a köl­tővé avatást 1990-től a neves irodal­mi folyóiratok végzik. Az vallhatja magát költőnek, aki minimum 4-5 országos irodalmi lapban publikál. Az Árgus nagyon szívesen felkarol­ja, és szigorúan válogatja a pálya­kezdőket. De sorolhatnám még a fo­lyóiratcímeket. □ A Miskolcon megjelenő Holnap benne lenne ebben a felsorolásban? • A Holnap nem vállalja ezt a koc­kázatot. Miskolcon ezt a hiányt az Időjelek pótolja. □ Pótolhatja? Hiszen az Időjeleket magük az Új Bekezdés tagjai szer­kesztik. • Úgy vélem, hogy az Időjelek arra jó, hogy ebből válogasson a Holnap. □ Válogatott már? • Nem. De a lehetőség adott. Vi­szont más lapok - például az Élet és Irodalom, az Új Horizont - nagyon szívesen válogatnak. □ A fesztivál egyik témája a kritika. Hogy tapasztalja, írnak a fiatal szerzők műveiről kritikákat? • írnak, de ezek nagyon belterjesek, nagyon szűkkörben mozognak. Nem azért, mintha ismeretlenek lennének a vidéken élő alkotók, ha­nem mert még mindig iszonyú nagy szerepet játszik a személyes kapcso­lat. Bántó és szomorú dolog, hogy sokat veszít az, aki Miskolcon lakik, mert lehetősége sincs arra, hogy egy pesti szerkesztő ivócimborája le­gyen. Úgy vélem, legszívesebben a fiatalok írnak a fiatalokról. A koro­sabb írók, irodalomtörténészek ne­hezebben vállalják a kockázatot. A fiatalok bátrabbak és persze meg- gondolatlanabbak, de sokkal szigo­rúbbak saját nemzedékükkel. □ A másik téma a ’90-es években in­duló írónemzedék. Lehet-e egykalap alá venni ezeket a szerzőket? • Az első kérdés, hogy van-e egyál­talán ’90-es években induló írónem­zedék. Úgy vélem, hogy van. Sőt, Dunát lehet rekeszteni a költőkkel. Szerintem ötven költő is jut egy ol­vasóra. A ’90-es években indult író­nemzedéknek jellegzetes sajátossá­zati üzem területéről van szó - je­lenleg még a Gömöri Múzeum gyűj­temény anyagát gazdagítják. Ter­mészetesen ezeket és az egyéb in­nen, valamint a környékről szárma­zó leleteket, emléktárgyakat, nép­rajzi gyűjteményanyagot, valamint a Zoltán-kertben megvalósuló nyári ásatások leleteit is a tornaijai kiállí­tási részleg rendelkezésére bocsát­ják. A gyűjtemény továbbra is a Gö­möri Múzeumban lesz nyilvántart­va, ők gondoskodnak majd elhelye­zéséről és karbantartásáról is. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy a szakmai kiadásokat is a rimaszom­bati intézmény vállalná magára. A város viszont az itt dolgozó személy munkabérét fedezni, illetve a kiállí­tótermek üzemeltetését és karban­tartását biztosítaná. Ami a kiállítások berendezését illeti ga, hogy a csoportok saját műhelyt alakítanak. Irányzattól függetlenül egy-egy baráti kör lapot alapít, és magának teremti meg a publikálás lehetőségét. □ Nem tartja elkeserítőnek, hogy a negyvenkilenc költővel kell verseng­nie a kegyeimért? • A ’90-es évek írónemzedékének másik fontos jellemzője, hogy az írás az önmegvalósításnak csak az egyik lehetősége. □ Nem is akarja, hogy olvassam a műveit? • Nem arról van szó, hogy nem aka­rom. De eleve elvetem azt a lehető­séget, hogy ebből a nemzedékből népszerű költő lehessen valaki. Napjainkban nem természetes a ki­választódás. A kontraszelekció mi­att nagyon sok fiatal kiáltatott ki írónak, költőnek. Ezért iszonyú fo­galom- és értékzavar van az iroda­lomban. Az olvasóktól nem lehet el­várni, hogy értéket határozzanak meg. Korábban tudtuk, hogy a Mag­vető és a Szépirodalmi Kiadó csak értéket publikál. Most itt vannak ezek a kisebb kiadók, mint például az Új Bekezdés is, ezek nem feltétle­nül örökértéket képviselnek, in­kább teret és lehetőséget kívánnak biztosítani az önkifejezéshez. □ Az önkifejezést, az önmegvalósí­tást hangsúlyozza. Az olvasóra nem is gondol? • A költőnek ma nincs váteszszere- pe. Már régen elmúlt az az idő, ami­kor a költő az olvasó helyett írt. A ’90-es évek írónemzedéke nem vál­lal ilyen küldetést. Nem szolgálat­nak tekinti az irodalmat, nem vala­ki helyett próbál meg írni, hanem „önmegvalósítani” akar. □ Visszakanyarodva az első kérdés­hez, miért kellene a városnak támo­gatnia az önmegvalósítást? • Az oktatásban nincs kiemelt sze­repe a poétikának, a verstannak. Az önművelés egyik formája lehet az, hogy az ember részletesen megis­meri a kortárs irodalmat és a kor­társ művészeteket, A tehetséggon­dozáshoz, az önműveléshez és az utánpótlás-neveléshez pedig szük­ség lenne anyagi segítségre. A város minden megjelent verssel nyer va­lamit. Például egy olyan embert, aki jobban érzi magát ebben a város­ban, mert ő itt tett valamit, itt ért el valamit. az igazgató elképzelése szerint két teremben helyeznék el a gyűjte­ményanyagot. Az egyik egy állandó tárlat lenne, a másik pedig az idő­szaki kiállítások megrendezését szolgálná. Az időszaki kiállítások nagyrészt a rimaszombati központ­ból vándorolnának ide, ami azért is kívánatos, mert vannak olyan, a di­ákságot érintő és érdeklő tárlatok is, melyeket utaztatás és egyéb gon­dok miatt a tornaijai gyerekek nem láthatnak. A múzeum megnyitásához szüksé­ges előkészítő munkálatok már megkezdődtek. A múzeumban gyűj­tik és készítik az anyagot, az épület­ben pedig már folynak az átalakítás munkálatai. Ha minden a tervek szerint valósul meg, akkor még eb­ben az évben sor kerül a tornaijai városi múzeum megnyitására. 8kor Erdélyben Sárospatak (ÉM) - „Néhány nap múlva harmadszor kelünk útra, hogy elvigyük az üzenetet a Kárpá­tok közé. Úgy tűnik, nincs okunk ’félni’ attól, hogy minden rendbejön, és már nem lesz ránk szükség. A magunk tehetsége és tehetőssége adta eszközökkel idén is hadrendbe állunk a segesvári csatamezőn. El- kél a segítség, hisz ma is népek múltja csatázik egymással, s a jelen által ledöntött régmúlt szobrai a jö­vendőt temetik maguk alá. Immár tízen állunk majd a kis színpadon, egy-egy millió honfitársunk nevé­ben szól tehát az üzenet: Európa visszavár!” Abban a meghívóban ol­vashatók ezek a sorok, melyben a sárospataki 8kor együttes hívja a közönséget július 22-én, pénteken este 7 órára a sárospataki hajókikö­tőbe. Ekkor ugyanis a patakiak is láthatják majd azt a műsort, ame­lyet az együttes július 29-én a se­gesvári Petőfi-emlékünnepségen, il­letve Erdélyben még több helyen előad. Nyilvános főpróbának hirde­tik a pataki bemutatkozást, amit este fél 9-től Bodrog-party címmel éjfélig tartó táncos vigasság követ. Ä belépőjegyek megvásárlásával az érdeklődők az erdélyi utazást segítik. Boldogkői várnap Boldogkőváral j a (ÉM) - Az 1996- os expo egyik vidéki előrendezvé- nyeként július 24-én, vasárnap dél­előtt 9 órától régi korok mestersége­inek és mestereinek bemutatóját il­letve egész napos vásárt rendeznek a Boldogkői várban. Délelőtt 11 óra­kor és délután 4-kor a Zsolca tánce­gyüttes mutatkozik be, kísér a Bo­rókás együttes. Délben íjászverseny lesz, délután 2-től és 5-től a cigándi népi együttes ad műsort. Megújult a színház Budapest (MTI) - A Vígszínház felújítása határidőre befejeződött, a társulat július 18-án visszaköltözött az épületbe. A felújítási munkála­tok egy évig tartottak, az ehhez szükséges összeget - kétmilliárd fo­rintot - a parlament céltámogatás­ként szavazta meg. A rekonstrukció során nem csak külsőleg újult meg a színház épülete, hanem teljes bel­ső berendezését is kicserélték. A színpadba a ma létező legmoder­nebb technikát építették be. Az épü­let két új emelettel és egy 80-100 néző befogadására alkalmas stúdió- színpaddal, illetve teremmel is bő­vült, ahol szintén rendszeresen fog­nak előadásokat tartani. Nem vész kárba a társulatnak ideiglenesen otthont adó, 70 millió forint értékű sátor sem, a tervek szerint ezt a sa­ját épülettel nem rendelkező Rock Színháznak adják át. Nulladik évfolyam Nyíregyháza (ÉM) - A Bessenyei György Tanárképző Főiskola nulla­dik évfolyamot hirdet érettségizet­tek részére magyar-történelem, magyar-orosz, magyar-ukrán, magyar-művelődésszervező, ma­gyar-könyvtár, történelem-orosz, történelem-könyvtár, történelem- művelődésszervező, történelem- földrajz, matematika-földrajz, ma­tematika-fizika, matematika- ké­mia, matematika-orosz, rajz­vizuális kommunikáció szakpáro­kon. A képzés 1994 szeptemberétől 1995. március 30-ig tart. A beisko­lázottak heti 8-10 órában (pénteken délutánonként és szombat délelőt­tönként) előkészítést kapnak a főis­kolai tanulmányokhoz, és három al­kalommal vizsgáznak. A vizsgaidő- pontok: 1994. november, 1995. feb­ruár, március. A sikeresen vizsgá­zók - a választott szakpártól függő­en, az adott szakpár felvételi irány­számának legfeljebb 30 %-áig - fel­vétek nélkül nyernek felvételt az 1995/96-os tanévre. A képzési költség 90 000 forini/fó, mely összeget három részletben kell befizetni. Az első két vizsgán 80 % fölött teljesítők kedvezményben ré­szesülnek: a harmadik szakaszt képzési díj (30 000 forint) befizetése nélkül végezhetik. A képzés kere­tén belüli választható idegen nyel­vek: angol, francia, német (kezdő és haladó szinten). Jelentkezési hatá­ridő: 1994. augusztus 31. A jelent­kezést - érettségi bizonyítvánnyal - a Bessenyei György Tanárképző Fő­iskola Tanulmányi Osztályára kell benyújtani. (4401 Nyíregyháza, Sóstói u. 31./b.) Kihelyezett múzeum Tornaiján

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom