Észak-Magyarország, 1994. július (50. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-20 / 169. szám

Fiatal írók, költők EM-portre L. évfolyam, 169. szám 1994. július 20., szerda Ara: 17,90 Ft s BORSOD * ABAÚJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA A bonni látogatás Magyarország német támogatásban bízik - írta kedden a düsseldorfi Handelsblatt, Hóm Gyula bonni villámlátogatásának másnapján. (3. oldal) Miskolcon született, a gépipari technikum­ban épületgépész képesítést szerzett. Ami­kor 1990 körül mélypontra zuhant az épí­tőipar, munkanélküli lett. (5. oldal) Az Uj Bekezdés Művészeti Egyesület 1992- ben alapította a Fiatal írók Országos Fesz­tiválját. Idén Miskolc ad otthont a ren­dezvénynek. (8. oldal) A házelnök panaszirodája Budapest (MTI) - Szerdán meg­kezdi működését az Országgyűlés elnökének panaszirodája. Az Or­szágház 11-es kapujánál lévő foga­dóhelyiségben minden hétfőn és szerdán 9-től 12 óráig jogászok, ál­lamigazgatási szakemberek fogad­ják az állampolgárokat. Miként az Országgyűlés Sajtóirodája az MTI-t kedden tájékoztatta, elnöki intézke­désre nyitják meg az irodát, mert évente több ezer állampolgár kéri az Országgyűlés elnökének segítsé­gét. Ezentúl a panaszirodában bár­ki személyesen is előadhatja, vagy írásban előterjesztheti egyéni kérel­mét, közérdekű bejelentését, javas­latát, panaszát. Az iroda ügyintézői felvilágosítást adnak a problémák megoldásának lehetőségeiről, s ha szükséges, megkeresik az illetékes szakhatóságot, s intézkedést kér­nek tőle. Figyelemmel kísérik az ügyek alakulását, tájékoztatást kémek az intézkedésekről és ezeket ismertetik a panaszosokkal. Lesz tűzijáték augusztus 20-án Budapest (MTI) - Lesz tűzijáték augusztus 20-án - tudatta az MTI- vel Erdélyi Lajos, a Honvédelmi Mi­nisztérium szóvivője. Elmondta: ma ugyan még nincs meg az a pénz, ami ehhez szükséges, de a szponzo­rok már felajánlottak néhány milli­ót. Bíznak abban, hogy összejön a tejjes költség fedezete, hiszen nem maradhat el a nemzeti ünnep e megszokott és közkedvelt látvá­nyossága. Ha mégis kevés lesz a tá­mogatás, altkor a honvédség kipó­tolja a hiányzó összeget, bár ezt nem szeretnék, hiszen ahonnan el kellene venni a pénzt, ott nagyon hiányozna. Szabad színházak találkozója Szeged (MTI) - Negyedik nyári évadja kezdődik szerdán Szegeden a Szabad Színházak Nemzetközi Találkozójának. A TheAlter elneve­zésű rendezvénysorozat előadásai­nak fő helyszíne a régi zsinagóga, emellett lesznek bemutatók a Bá­lint Sándor és a Tantusz Művelődé­si Házban, a tudományegyetem klubjában. A fesztivált négy évvel ezelőtt azzal a céllal hívták életre, hogy lehetőséget teremtsenek a ha­zai és a külföldi alternatív műhe­lyek bemutatkozásának. Az idei évadban a délszláv országok, a Bal­kán speciális kultúráját ismerheti meg a közönség. A július 26-ig tartó fesztiválon 25 csoport több mint 30 előadással mutatkozik be. Ifjúsági zenei és nyelvi fesztivál Budapest (MTI) - A Success nyel­viskola és koncertszervező iroda jú­lius 25-30. között rendezi meg az I. Nemzetközi Ifjúsági Zenei és Nyelvi Fesztivált - tájékoztatta Bodor Éva igazgató kedden az MTI-t. A ren­dezvény zenei része verseny, amely­re 1993 novemberétől jelentkezhet­tek a gyermekkarok, női karok, ka- marakórusok és zenekarok. A részt­vevőknek egy Kodály-művet és 1(10—12 perces tetszés szerint össze­állított műsort kell előadniuk. A legjobbak Angliába és Belgiumba utaznak egy-egy híres fesztiválra. A zsűri elnöke Makiári József kar­nagy, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola professzora. „Több milliárd szempár figyelt” Negyven esztendővel az 1954-es döntő után újra volt magyar résztvevője a labdarúgó-világbajnok­ság fináléjának. Puhl Sándor, aki egykor Ernődön élt és Mezőkövesden tett játékvezetői vizsgát, nagyszerűen látta el feladatát, ténykedéséhez a FIFA vezérkara - élén Joao Havelange elnökkel és Joseph Blatter főtitkárral - is gratulált. Az immáron világhírű bíró tegnap érkezett haza. A Ferihegyi 2-es terminálon Berzi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség főtitkára köszöntötte, majd a Heves megyei szövetség és játékvezetői bizottság díszes serleggel jutalmazta meg. A harminckilenc eszten­dős dirigens rögtönzött élménybeszámolót tartott és készséggel válaszolt az újságírók kérdéseire is. A repülőtér VIP-termében készült képeinken, balról: Bartos Sándor, a hevesi jb elnökhelyettese, Puhl Sándor, Puhl Ferencné, az édesanya és a sípmester élettársa, Dobó Mária. (A fogadásról készült ri­portunk a 15. oldalon olvasható.) t Fotók: Laczó József Pályádat az otthoni betegápolási szolgálatok kiépítésére Budapest (MTI) - A Népjóléti Minisz­térium után az Egészségbiztosítási Önkormányzat is pályázatot írt ki úgynevezett hospice, illetve home- care ellátásra, azaz a súlyos, illetve gyógyíthatatlan betegek otthoni ápo­lására. A részletekről kedden sa|tó- tájékoztatón számolt be Kárpáti Zsu­zsa, az önkormányzat képviselője, a László Kórház ápolási igazgató-he­lyettese. Az otthoni betegápolás fejlesztése több szempontból is igen időszerű - mutatott rá. A súlyos vagy gyógyít­hatatlan betegek ápolása egyrészt túl nagy terhet ró az egészségügyi intézményekre, és ennek sem a sze­mélyi, sem az anyagi feltételei nem biztosítottak. Más szempontból vi­szont a betegek jogos igénye a kö­rültekintő, nem csupán a testre, de a lélekre is kiteijedő gondoskodás, amelyre kórházi körülmények kö­zött nincs lehetőség. A hospice és a home-care gondozásban a gondozó orvos mellett nővér, szociális mun­kás és más szakember, a családtag is részt vállalhat. Célja pedig éppen az, hogy a betegeknek lehetőségük legyen életük e nehéz időszakát ott és úgy eltölteni, ahol és ahogyan szeretnék. A cél ebben a szisztémá­ban nem elsősorban a gyógyítás és nem is az élet meghosszabbítása mindenáron, hanem a szenvedések, a testi-lelki fájdalom oldása. Segíte­ni az emberi méltóságot, hogy a be­tegek a halál pillanatáig teljes éle­tet élhessenek. Mindezeket figyelembe véve a bete­gek érdekeit legjobban szolgáló, ugyanakkor a leggazdaságosabb ápolási fonnának a hospice és a ho­me-care tekinthető. Ezért az Egész­ségbiztosítási Önkormányzat ez évi költségvetéséből 145 millió forintot irányzott elő az otthoni ápolás meg­valósítására, amelyet pályázat alapján ítél oda az erre vállalkozó civil szervezeteknek, magánvállal­kozóknak vagy települési önkor­mányzatoknak. Az egészségbiztosí­tó az ily módon létrejövő otthoni be- tegápoíási szolgálatokat modellkí­sérleteknek tekinti, lúszen egyelőre nem látható, milyen szisztéma a legoptimálisabb, mint ahogy az sem, hogy hogyan, milyen intézmé­nyek, szervezetek bevonásával oldható meg a jövőben ezek finan­szírozása. Az egészségbiztosító pályázata — mint elhangzott — ugyan nem kap­csolódik szorosan a Népjóléti Mi­nisztérium hasonló jellegű pályáza-' ti kiírásához, a két intézmény folya­matosan konzultál egymással an­nak érdekében, hogy ugyanaz a pá­lyázó ne juthasson támogatáshoz két forrásból is. Az otthoni ápolás­sal kapcsolatos pályázatokat au­gusztus 1-jéig lehet benyújtani az Égészségbiztosítási Önkormány­zathoz. Megérkezett a régen várt égi áldás A kapásnövények újra „lábra kaphatnak” az éltető esőtől Encs (ÉM) - Ha kimondottan csa­padékosnak nem is nevezhetjük az utóbbi napok időjárását, azért az el­múlt negyvennyolc órában el-elbo- rult az ég, szórványosan megnyíl­tak csatornái. Tegnap Miskolcon délután 5 óráig 10,1 milliméter eső esett. Encset addig csak „fenyegették” a felhők, tegnapelőtt viszont jutott az égi áldásból bőven a földekre. (A csapadékeloszlás 5-18 milliméter között volt.) Jól is, rosszul is jött a zápor a növénytermesztőknek. Fo­dor Gábor, az encsi Mezőgazdasági Kereskedelmi és Szolgáltató Szö­vetkezet fiövényvédelmi szakirányí­tója elmondta, hogy az aratást félbe kellett hagyniuk, a gabona ugyanis nem száradt meg. (Most a gépek karbantartásával foglalkoznak.) Nagy felüdülést hozott a zivatar azonban a kapásnövényeknek, amelyek újra „lábra kaptak” az élte­tő esőtől. Az eddig lehullott mennyiség viszont korántsem ele­gendő a tenyészidószak végéig. Zöldjelzés az esőnek is. Szabad esnie, nagyon is szabad. Fotó: Fojtán László--------KOMMENTÁR--------­Á szt tag káposzta Gyöngyösi Gábor / Ásatásokra tulajdonképpen az elfelejtett, vagy elfecsérelt múlt emlékeinek megmen­téséért van szükség. Mint történészi tevé­kenységet, módszert olyankor használják, amikor hosszú távra be akarnak fedni, épí­teni egy bizonyos területet - lásd a 3-as út nyomvonala s gyanítható, hogy ezzel hosszú időre hozzáférhetetlenné tesznek bi­zonyos, a fold mélyében rejlő történelm i bi­zonyítékokat. Vagy olyankor, amikor az is­mert történelmi helyen, ismét láthatóvá akarnak tenni bizonyos, valamilyen mó­don betemetődött történelmi objektumot, épületet, maradványt, mondjuk Pompeji, vagy Trója romjait. De miért akarnak ásatni mégis Kolozsvá­ron, és éppen a főtéren ? Véleményem sze­rint itt nem azért, hogy valamit a felszínre hozzanak, hanemazért, hogy eltemessenek. Aki ugyanis valamilyen mértékben ismeri ennek a városnak a főterét, annak történel­mét, tudja, hogy az számtalanszor fel volt ásva. Fel akkor, amikor a Szent Mihály templomot alapozták, amikor vagy három­száz esztendő múlva mellé építették a mos­tani tornyot, de akkor is, amikor az idők folyamán köréje telepített piaci épületeket, üzleteket oda felhúzták, majd a múlt szá­zad végén lebontották. Ami ezekben az idők­ben előkerült, azt mind elhelyezték a ko­lozsvári múzeum lapidáriumába, amely­nek mostani igazgatója kormánybizottság élén most mégis az ásatások elkezdése mel­lett döntött. Tette, teszi ezt annak ellenére, hogy Ferenczy István professzor - akinek már az édesapja is kolozsvári régész volt, s egy időben a múzeumban is elődje a mos­taninak - a lakossággal együtt tiltakozott. Igaz, akkor még az egész főtér, a belső út­menti karéj, a Má tyás-szobor és a templom közötti hat-nyolc méteres sáv is szerepelt az ásatási térképen, most viszont már csak a templom torony felőli oldala, ahol hajdan szép, árnyat adó díszfák, s padok álltak. Ezen a területen néhány évtizeddel ezelőtt hatalmas földalatti WC-t ástak, s később gépkocsi parkolót hoztak létre, amikor ugyancsak megnézhették volna mit rejt a föld mélye. Nem nézték, mert akkor még nem tudták milyen megtartó erejük van a főtéri magyar egyházi és világi szimbólu­moknak. Most már tudják. Ott, az északi oldalon persze veszély nél­kül lehet ásni, csak nemigen találnak sem­mit, legfeljebb egy káposztá t, hogy jóllak­hasson a presztízs-kecske, s helyére temes­sék a harci bárdot. Ezt, majd még akármi­kor ki lehet ásni, csak meglegyen az állam- szerződés. Első fokúra mérsékelték a készültséget Nyíregyháza (MTI) - Első fokúra mérsékel­ték a még július 11-én elrendelt vízminóségvé- delmi készültséget kedden a Szamoson és a Felsó-Tiszán. Az intézkedést megelőzően a magyar és a román környezetvédelmi szak­emberek közösen vizsgálták a vízminőséget a Szamos határon túli szakaszán - ahonnan a szennyeződés Magyarországra érkezett -, s a folyóban szerves anyagot, illetve ipáid vagy kommunális eredetű szennyvizet már nem észleltek. Balogh Árpád, a Felső-Tisza-videki Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója az MTI tudósítójának elmondta: a figyelőszolgá­latot jelentő első fokú készültséget egyelőre azért tartják fenn, hogy a két folyó szabolcsi szakaszán nyomon követhessék a levonuló szennyeződést, valamint a megjelent barna kovaalgásodást. A készenléti állapot termé­szetesen lehetőséget teremt arra, hogy szük­ség esetén bármikor beavatkozhassanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom