Észak-Magyarország, 1994. július (50. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-18 / 167. szám

1994. Július 19., Kedd 4 B Itt-Hon — Moziműsorok — Július 20-26-ig Kazincbarcika 21- én: A szomszéd nője mindig zöl­debb. Színes amerikai filmvígjáték. (Kezdés: 18 és 10 óra) 22- én: A szomszéd nője mindig zöl­debb. Színes amerikai filmvígjáték. 23- án: A pusztító. Színes amerikai sci- fi akciófilm. 24- én: My Girl 2. Színes amerikai film­vígjáték. (Kezdés 18 óra) 25- én: My Girl 2. Színes amerikai film- vígjáték. 26- án: A dzsungel könyve. Színes szinkronizált amerikai rajzfilm. (Kez­dés 18 és 20 óra) Méra 22-én: Öböl akció. Színes szinkronizált amerikai akciófilm. (Kezdés 18 óra) Mezőkövesd 22- én: Philadelphia. Színes amerikai filmdráma. 23- án: Csupasz pisztoly 33 1/3. Szí­nes szinkronizált amerikai filmvígjá­ték. 24- én: Robotzsaru 3. Színes amerikai akciófilm. (Kezdés 19 óra) Ernőd 22-én: Csendes terror. Színes szink­ronizált amerikai krimi. (Kezdés: 18 óra) Nyékládháza 22- én: Sivatagi lavina. Színes ameri­kai akciófilm. (Kezdés: 17 óra) Ózd 21-én: Elbaltázott nászéjszaka. Színes amerikai filmvígjáték. 23- án: Szellem a gépben. Színes ame­rikai sci-fi krimi. (Kezdés 17 és 19 óra) 25- én: A dzsungel könyve. Színes szinkronizált amerikai rajzfilm. (Kez­dés 17 óra) 25- 26-án: Csupasz pisztoly 33 1/3. Szí­nes szinkronizált amerikai filmvíg­játék. 26- án: My Girl 2. Színes amerikai film­vígjáték. (Kezdés: 17 óra) Tiszaújváros 21-22-én: My Girl 2. Színes amerikai film vígjáték. 24- 25-én: Ace Ventura állati nyomo­zó. Színes szinkronizált amerikai filmvígjáték. (Kezdés 19.30 óra) — Programajánlat — VRHK Edelény Július 22.14;30 órakor Bombajó boxo- ló. Videovetítés gyermekeknek a könyvtár kisolvasójában. Július 20-30-ig Középiskolai Népraj­zi Tábor a miskolci Herman Ottó Mú­zeum szervezésében a helyi Izsó Mik­lós Gimnázium Diákotthonában és a Borsodi Tájházban. Emlékezzünk Zsuzsannára (3.) Ahol Zsuzska bátyja született, az ma múzeum sok látogatóval Boros Anikó (EM) - Pár nap múlva várat­lan helyről jön a segítség. Oszt­rák katonatisztek járnak köz­ben érdekében, akiket a sza­badságharc alatt magyar hon- védkórházakbán ápoltak. Végül is idegenek keze menti ki a csa­ládot a börtönből. Kiszabadulván minden barát­juk azt tanácsolja, hagyják el az országot, de Zsuzsanna eré­lyesen tiltakozik. Hazájában szeretne élni, s reménykedik hátha Lajos bátyja nemsokára visszatérhet. Ismét kosztosokat tart és nevelőintézetet nyit. A magyar és a történelmet ő ta­nítja. Természetesen ismét fel­figyel rá a hatóság, Haynau nem engedélyezi a tanítást. 1851-ben megtiltják neki azt is, hogy kosztosai legyenek. Meg­ismerkedik Jubál Károllyal, és együtt ábrándoznak arról, ho­gyan lehetne Kossuthot visszahozni az országba és bel­ső felkeléssel lerázni a mind el­viselhetetlenebbé váló osztrák igát. Hamarosan újabb fantasz­ták akadnak, úgy mint: Figyel- messy Fülöp, majd Rózsafy Má­tyás. Zsuzsanna fokozatosan belekeveredik a Makk József által irányított összeesküvés­be, ami kitudódik és 1851 de­cemberében letartóztatják nemcsak őt, de testvérét is Ruttkaynét, Lujzát. 1851 decemberében a két Kos­suth testvért a csikorgó fagy­ban az Újépületbe vitték, bör­töncelláikban nem ég a tűz, az ablakokon nincs üveg. Lujza májbajt kap, így mindkettőjü­ket tíz nap után Ausztriába, a bécsi Alservorstadt rabkórház­ba szállítják. Emília testvérük ezalatt végső lépésre szánja el magát: kivándorlási engedé­lyért folyamodik Zsófia főher­cegasszonyhoz. Lajos ezekben a napokban érkezik az USA-ba, ott kapja a hírt testvérei letar­tóztatásáról. Lujzát hamarább szabadon bocsátják, de azzal a feltétellel, hogy családjával Eu­rópát is elhagyja. Zsuzsanna pedig annyira tisz­tázza szerepét, hogy semmi kö­ze nem volt az összeesküvés­hez, hogy 1852 áprilisában ő is kiszabadul. Ekkor végleg el­hagyja a család az országot. Brüsszelbe költöznek. Ismét Zsuzsannára hárul a feladat: a népes család eltartása. Bete­gen, elgyötörtén kitanulja a csipkeverést, s maradék, cse­kély tőkéjéből kis üzemet nyit, ahol hamarosan 30 lányt fog­lalkoztat. Mivel Európát is el kell hagyniuk, sokáig nem ma­radhatnak Belgiumban. 1852 nyarán elsőnek Emília megy az Egyesült Államokba férjével és négy fiával. Egy kis farmot vásárolnak Iowában, de hamarosan New York közelé­ben bérelnek egy kis tanyát, ahol Emília szappanfőzéssel próbálkozik. Közben az idős Kossuthné, Sarolta asz- szony 1852. december 28-án Brüsszelben meghal. Éjjel, ti­tokban temetik. Az osztrák kö­vet követelte, hogy ekkor tör­ténjék a temetés, különben a rebellis emigránsok s talán a belgák is tüntetést rendeznek. Hiszen a Kossuth név alkalmas arra, hogy a világ valamennyi elégedetlen emberét lázadásra késztesse. Meszlényiné Kossuth Zsuzsan­na két kislányával és Ruttka- yékkal csak 1853 tavaszán te­lepül át Amerikába. Zsuzsan­nának a szabadságszerető ame­rikai nép azt tanácsolja, nyis­son nevelőintézetet, hiszen igen jól beszéli az angolt, franciát és németet. De ő a szellemi mun­ka helyett inkább a fizikai munkát vállalja, s ezt válaszol­ja a jóindulatú embereknek: „ Nem azért jöttünk ebbe az or­szágba, mert itt rokonszenvre számítunk, hanem azért, mert dolgozni akarunk. S úgy hal­lottuk, hogy itt, aki akar, dolgozhat”. így a kevéske megtakarított pénzén New Yorkban is csipke­verő műhelyt nyit, de miután látja, hogy abból nem tudnak megélni, ruhavarrást is vállal, hiszen Brüsszelben azt is meg­tanulta. Egy darabig nagyon jól bírja a munkát, a friss tengeri levegő jót tesz beteg tüdejének. De az a lázas, megszállott tempó amit diktált magának, még egy egészséges embernek is sok lenne. Szervezete hamarosan felmondta a szolgálatot, és 1954. június 29-én 37 éves ko­rában meghalt. Barátai annyira tisztelték munkásságát, hogy 1856-ban kiadták első életrajzát és több mint száz esztendő után New Yorkból az Országos Levéltár­nál az iránt érdeklődtek: ha- zahozatták-e már Kossuth Zsu­zsanna porait? A levelet a New York-i Első Presbiteriánus Egy­ház küldte. Az Országos Levél­tár kénytelen volt nemmel vá­laszolni. Kedves Olvasók! Remélem si­került úgy bemutatnom Kos­suth Zsuzsannát, hogy legalább mi sátoraljaújhelyiek néha kel­lő tisztelettel megemlékezzünk róla. De még nagyobb örömmel töltene el annak tudata, hogy valamely fontosabb egészségü­gyi intézmény felvállalná nevé­nek viselését, hiszen kevés nő, anya, asszony vállalt föl ekko­ra megpróbáltatást, nemcsak akkoriban, de talán napjaink­ban sem. 1994. Július 19., Kedd Itt-Hon B 5 A lovasok sikereinek tapsoltak Kisgyőr (EM - N.J.) - Feljövő­Kettesfogat-hajtás akadálypályán Fotó: Nagy Józse ben a hazai lovassport, amely­nek népszerűsége folyamatosan növekszik. Ezt igazolta a közel­múltban megtartott Bükkalja Kupa kettesfogat-hajtó és díj­ugrató verseny is. A három na­pon át tartó, igen színvonalas küzdelem jó eredményeket ho­zott. A házigazda kisgyőriek most is kiváló rendezés­sel rukkoltak elő, mara­toni és akadálypályájukat Eg­ri Zoltán szövetségi kapitány az ország egyik legnehezebb és egyben legszebb pályájának nevezte. A közönség az első naptól hoz­záértéséről és szeretetéről biz­tosította a versenyzőket, akik­nek ilyeténképpen kijutott a biztatásból, a tapsokból. A legjobbak között Négy-ötezren voltak kíváncsi­ak a pályákon zajló küzdelmek­re, így tehát nem áll a régi fel­tevés, hogy ezt a sportágat vi­déken csak a hozzátartozók kí­sérik figyelemmel. Csak. rész­ben sikerült a két helyi hajtó­nak a versenyzés, Selmeczky Zoltán összetettben az 5. he­lyen végzett, míg Hulyák Ist­ván sorozatos balszerencsével, „műszaki hibával” küszködve nem hozhatta tőle megszokott formáját. Ugyanakkor a vilmá- nyi Bártfai József, a nyéklád- házi Kapás János, vagy a me- zőcsáti Kuh Sándor, az izsófal­vai Szarka Béla, az emődi Ha- dzsega László megint megmu­tatták: helyük van a területi bajnokság legjobbjai között. Erősödőben van a Miskolc Bükkalja Lovaskor tagjai kö­zött a színvonalas felkészülés­re való törekvés, a versenyzők lelkiismeretességének köszön­hetően újra, meg újra előállnak valamilyen szakmai többletet felmutató teljesítménnyel. Kovács Károly kisgyőri polgár- mester és Grúz Attila, a helyi művelődés felelős embere egy pillanatra sem hagyták el az esemény színhelyét, a sikerhez mindketten hozzájárultak. Az előkészítésből a pályán is szereplő Hulyák István vette ki leginkább a részét, s ki tudja pontosan megmon­dani hányán a lovassport helyi támogatói közül. A sport­ág növekvő presztízsét jelzi az is, hogy elég szép számmal akadtak szponzorok, akiknek a segítségével vált igazán ran­gos eseménnyé a Bükk­alja Kupa első fordulója, a közép-magyarországi területi bajnokság. Jó visszhangja volt A kreatív és olvasótáborok szervezésében hosszú évek óta jeleskedő Kisgyőrben még a lo­vasnapok nézőinek is jutott egy szépséges csokor a környék népdalaiból, táncaiból, emléke­zetesebbé téve az amúgy is ran­gos eseményt. Kisgyőr háromnapos lovasren­dezvényének híre már nem­csak a környéken vált ki jó visszhangot. A szellemi munka hasznossága (ÉM - N.J.) - Évezredek óta kutatják a hosszú élet titkát, keresik az okokat, amelyek közrejátszanak az öregedésben. Sokat tudunk már, de nem eleget, hangoztatják az öregség tudományával foglalkozók. Azok az emberek, akik nyugdíj­ba vonulás után lassítják élet­ritmusukat, siettetik útjukat a sír felé - állapították meg or­vosok, akik azt tanulmányoz­ták, mi tartja jó egészségben a 70-80 éveseket és a még időseb­beket. Mert léteznek olyan te­rületek, ahol nagy átlagokat te­kintve is több a magas kort megért ember, mint másutt. Magas fennsíkokon, jó klímájú hegyekben, ahol sem á nagyon hideg, sem a nagyon meleg nem fordul elő, tehát ahol vi­szonylag kiegyenlített a hőmér­séklet egész évben. Életünk ve­lejárója, hogy fizikailag is, szel­lemileg is le lehet épülni. Az ember vagy használja az agyát, vagy elveszti intellektuális ké­pességeit, ami arra enged kö­vetkeztetni, hogy amíg élni sze­retnénk, ne hagyjunk helyet napjainkban, időbeosztásunk­ban a szellemi restségnek. Más kérdés, sokan vallják, enélkül bármeddig léteznénk is, azt nem számíthatjuk igazi élet­nek. Tudósok állítják azt is, hogy azok a vizsgált idős sze­mélyek, akiket rá lehetett ven­ni még a szellemi aktivitásra, visszanyerték agyuk teljesítő- képességét, amelyről azt hitték, hogy végleg elvesztették. Bizo­nyos tanulmányok azt mutat­ják: nem igaz, hogy az örege­dés elkerülhetetlenül a szelle­mi képességek csökkenésével jár együtt. Egy jeles professzor például megállapította, hogy bi­zonyosjátékok serkentik az agy működését, míg mások csök­kentik. A „bingó” például be­szűkíti a gondolkodást. Sokkal jobb bridzset játszani. A ke­resztrejtvény-fejtés is használ. A legrosszabb azonban az, ha valaki állandóan a televízió előtt ül. A tévé így kimondatla­nul butít, nem járul hozzá szel­lemi frissességünk megőrzésé­hez, mint azt sokan hinnék. Ugyanakkor egy másik tudós arra tért ki, hogy ha egészsége­sek akarunk maradni, vegyünk példát a majmoktól, étkezzünk úgy, mint ahogy ezek a hoz­zánk legközelebb álló állatok teszik. Ugyanis az ipari orszá- . gokban élók étkezése rengeteg egészségi problémát okoz. Éte­leink döntő többsége nem szol­gálja szervezetünk egészsége fenntartásának céljait. Ellen­ben a csupán levelekből és gyü­mölcsökből álló táplálékkal a majmok nagy mennyiségű C-vi- tamint fogyasztanak. Táplálé­kuk ezenfelül olyan anyagokat is bőségesen tartalmaz, ame­lyek a szervezet zsírháztartá­sát szinte automatikusan rend­ben tartják, ami különb mód­szer mindenféle orvosi, gyógy­szeres beavatkozásánál. Tehát ha frissek kívánunk ma­radni, akkor étkezzünk egész­ségesen, tartózkodjunk sokat a szabad levegőn, sportoljunk és bizony, ami nem elhanyagolha­tó, tornáztassuk csak rendsze­rességgel az agyunkat is. Ha egyszer szeretnénk megérni a tisztes öreg kort - egészségben. Díjazatt pályázatok Sajószentpéter (ÉM) - A család éve alkalmából egy sajószentpéteri baráti kör pályázatot írt ki gyermekek szá­mára. Ä kisdiákok képzőművészeti al­kotásokkal és prózával vehettek részt a versenyben, a kikötés csak annyi volt, hogy az alkotások témája a csa­lád legyen. Ötvennyolc munka érke­zett be. A rajzokat, festményeket Me­zei István grafikusművész, a novellá­kat, elbeszéléseket Serfőző Simon író­költő rangsorolta. A gyermekrajzok nyertesei a következők: 1. Szabó Vik­tória, Baktakék. 2. Szabó Zsuzsa, Ernőd, 3. Szikra Gitta, Miskolc. 4. Sza­bados Rita, Sajószentpéter. A gyermekpróza nyertesei: 1. Tóth Ré­ka, Halmaj. 2. Stefán Győző, Miskolc. 3. Takács Ildikó, Miskolc. 4. Balogh Henriett, Miskolc. Az ugyanitt, ugyanekkor, az amatőr költők számára meghirdetett pályázat­ra több mint 60 vers érkezett. A ver­seket Cseh Károly költő, műfordító ér­tékelte. Az eredmények: !. Somossy Katalin, Miskolc. 2. Tóth Éva, Miskolc. 2. Kovács Kitti, Izsófalva. 3. Dudás Éva, Sajószentpéter. 3. Szakállas Zsolt, Ernőd. 3. Kábái Mariann, Ka­zincbarcika. 4. Fekete Zsombor, Mis­kolc. 5. Oszkocsil Angelika, Ózd. 6. Ga- szem Emília, Miskolc. 7. Szőcs Botond, Sajószentpéter. Szilágybagosi gyerekek koncertje Tiszaújváros (ÉM - KF) - A helyi Énekszó Baráti Kör meghívására jú­lius 8-án háromnapos vendégszerep­lésre érkezett a szilágybagosi egyházi ifjúsági énekkar és mandolinzenekar Tiszaújvárosba. A gyerekeket már Debrecenben várta a baráti kör kép­viselete. A program Debrecenben a Déryné Múzeum, a Nagytemplom, a Református Kollégium és Teológia, a Tudományegyetem díszkútjának meg­tekintésével kezdődött. Ezt követően indultak Tiszaújvárosba, ahol a már szinte családtagnak számító együttes házigazdáikkal töltötte az estét és a szombat délelőttöt, amikor is a helyi nevezetességekkel ismerkedtek séta közben. A délutáni vendéglátás a Ti­szai Erőmű Rt. Szabadidő Központjá­ban folytatódott fürdéssel, majd este a kesznyéteni református templomban adtak nagysikerű koncertet. Itt a re­formátus gyülekezet látta vendégül a fiatalokat. Vasárnap a tiszaújvárosi ró­mai katolikus templomban - istentisz­telet keretében - újra felléptek, délu­tán pedig a városháza házasságkötő termében református istentisztelet ke­retében adtak műsort. Az ének- és ze­nekart Szabó Boglárka vezette, a há­rom misén pedig Fehérvári Gyula, Szi- lágybagos tiszteletese hirdetett igét. A gyerekek búcsúestje a városi ifjúsági parkban zenés, énekes tábortűzzel ért véget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom