Észak-Magyarország, 1994. július (50. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-18 / 167. szám
8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1994» Túlius 18., Hétfő Elment a zenész... Nagy veszteség érte zenei életünket. 72 éves korában elhunyt Vrana József, több zenei intézmény ütőtanszerének tanszékvezető tanára, a Miskolci Szimfonikus Zenekar alapító, örökös tagja. Többek között az ő kitartó munkájának is köszönhető a miskolci zenekar függetlenítése. Óriási energiával alkotott művészként és pedagógusként egyaránt. Több zenészgenerációt nevelt fel, akik - szerte az országban és határainkon kívül is - különböző zenekarokban és iskolákban adják tovább a tőle kapott ismereteket. Hivatásában példamutató volt. Közvetlenül a koncertek, előadások után még volt ereje, energiája a gyakorláshoz, készülvén a következő feladatra. Kollégáihoz, növendékeihez mindig szeretettel, emberségesen szólt. Nem tűrte a békétlenséget, a nézeteltéréseket azonnal nagy türelemmel, megértéssel tisztázta. A pályakezdő fiatal kollégák mindig számíthattak önzetlen segítségére. Többé nem kérhetünk tanácsot tőle, nem láthatjuk mosolygós arcát, de fülünkben cseng kedves mottója: „Gyerekek, csak egyszerűen és őszintén”. Mi is így búcsúzunk tőle. Kollégái Népfőiskolásoknak Hantos (ÉM) - A hantosi Mezófóld Népfőiskolái Társaság pályázat útján ez évben is lehetőséget biztosít magyar fiatalok számára egy három hónapos - a szeptember 28. és december 19. között rendezendő - dániai népfőiskolái kurzuson való részvételre. E tanul- mányúttal a társaság célja az, hogy a magyar népfőiskolái hagyományokat a külföldi tapasztalatokkal ötvözve a vidék és a kistelepülések kulturális hátrányait csökkentsék. A kurzuson három közös tantárgy lesz: dán társadalom és kultúra, dán nyelv és egy úgynevezett kultúrák közötti műhely. Ezek mellett, az egyéni érdeklődési körnek megfelelően választható festés, rajz, szövés, tánc, számítógépkezelés, gimnasztika és labdajátékok, ének, valamint kerámiakészítés. A tanulmányút ugyan szakmát és bizonyítványt nem ad, de megtanítja a fiatalokat arra, hogy önmaguk és a társadalom számára hasznos életet éljenek. Azok a 18 év fölötti - közepes szintű angol vagy német nyelvtudással rendelkező - jelentkezők, akik a hantosi Népfőiskolái Társaság célkitűzéseivel azonosulni tudnak, és úgy érzik, alkalmasak arra, hogy Magyar- országot, a magyar kultúrát méltóképpen képviseljék, jelentkezési lapot az alábbi címen kaphatnak, Mezőfóld Népfőiskolái Társaság, 2434 Hantos, Rákóczi u. 18. A pályázatok benyújtásának határideje július 31. Táncok és tükrök A sátoraljaújhelyi művelődési központban megrendezett nagyszabású aála- mösorrar tegnap délután befejeződött a hagyományőrző cigány együttesek első nemzetközi fesztiválja. A zenés-táncos seregszemléhez kapcsolódóan a kiállítóteremben Budai Sándor fafaragó alkotásaiból nyílt kiállítás. Fotók: Laczó József Törvény adta, törvény elveheti Beszélgetés a tankerületi oktatásügyi központokról Miskolc (ÉM - BG) - Évadzáró hangversenyét tartotta július 16-án, szombaton a Miskolci Egyetem aulájában a Miskolci Szimfonikus Zenekar, a Magyar Állami Énekkar (kariaazga- tó: Antal Mátyás) valamint Misura Zsuzsa (szoprán), Takács Tamara (alt), Bándi Janos (tenor) és Bátor Tamás (basszus) közreműködésével. A koncerten Verdi Recjuiem című műve hangzott el Jurij Szimonov vezényletével. A zenekar és a filharmónia nem bízott semmit a véletlenre, az ünnepi hangversenyszezont mintegy keretbe foglalva - a nyitókoncertet is az egyetem, aulájában adták a Magyar Állami Énekkar közreműködésével - egy igazi remekművel sikerült lezárni. A hangverseny előtti napokban halvány aggodalom hangjai hallatszottak, miszerint szombaton este, ráadásul az egyetemen elég kockázatos dolog koncertet adni. A miskolci közönség azonban rácáfolt a kétkedőkre, ugyanis némi késedelemmel kezdődött az előadás, mert a folyamatosan érkezőknek percenként kellett szállítani a pótszékeket. A jelenlévők egyáltalán nem bánhatták meg döntésüket, mert a szombati hangversenyen mintegy százhúsz percnyi időtartamban részesülhettek abban a csodában, amit Verdi és a zene kölcsönhatása eredményezett a Requiemben. Verdi ösztönös zsenialitása révén birtokában volt a zene titkának. Valaki egyszer úgy fogalmazott róla, hogy Verdivel minden zene megmagyarázható, az is, ami a Mester előtt keletkezett és az is, ami utána, ő az egyetlen, kimozdíthatatlan fix pont a zene történetében. Pedig Verdi zenéje mindig „egyforma”. Megunha- tatlanul egyforma. Operaáriái ora- tóriumszerűek, oratóriumáriái ope- raszerűek, zenekarkezelése magabiztos és ösztönös „kiszámítottság- gal” hatásos, kerülve a modoros hatásvadászat gyanújának még a leghalványabb árnyékát is. Verdi leÉvadzáró — ötször visszatapsolva Koncert az egyetemen nyűgöző és összehasonlíthatatlan, a hallgató nem tud mást tenni, mint átengedi magát a varázslatnak és azon veszi észre magát, hogy már régen véget ért a koncert, már elal- váshoz készülődik, de még mindig a Lacrimosa dallama jár a fejében. Persze mindez a csoda nem jött volna létre, ha nem adottak az előadás feltételei. Az egyetemi aula ezúttal kifejezetten javára vált a koncertnek, majdnem tökéletes templomi akusztikát kölcsönzött az oratóriumnak. A Magyar Állami Énekkar ezen az estén fantasztikusan egységesen, néhol már az érzelmi túlfűtöttség állapotát megközelítve énekelt. A szólisták közül Misura Zsuzsa (szoprán) a kezdeti feszültség elmúltával szinte hátborzongató hangulati kontrasztokat elénk varázsolva mutatta be, tökéletesen uralja saját hangját és birtokolja magát a művet. Ez a fajta elfogódottság-volt érvényes Takács Tamarára (alt) is az első percekben. Az átmeneti zavar elmúltával a művésznő bársonyosan telt hangjával érzékeltette, számára Verdi műve alapvetően egy bensőséges, lírai hangvételű alkotás. Bándi János (tenor) a Requiem minden egyes hangját szinte tökéletesen birtokolta, egyeFotó: Dobos Klára dűl az ő csillogó, kissé világos hangszíne tűnt kicsit idegennek Verdi muzsikájától. Bátor Tamás (basszus) volt az est talán legkiemelkedőbb szólistája, mintha a Mester egyenesen az ő számára alkotta volna a szólamát. A Bátor Tamás énekelte Lacrimosa túlzás nélkül az est legkiemelkedőbb néhány perce volt. A Miskolci Szimfonikus Zenekaron ezen a koncerten érződött, hogy élvezettel muzsikálnak. A mondás szerint, ha egy hangversenyen csak öt hibát követ el a zenekar, akkor jó volt a koncert. Ha ez a mondás igaz, akkor a szombat esti nagyon jó koncert volt, Verdi minden apró rezdülése „lejött” a közönség soraiba. A koncert végi ötszörös visszatapsolás (utoljára Händel Messiása volt ekkora siker Miskolcon) nem csekély mértékben tulajdonítható Jurij Szimonovnak, aki ezúttal is megmutatta, a karmestert a zenésznek és a közönségnek is csak akkor kell észrevenni, ha muszáj. Szimonov ezen a hangversenyen nem akarta átértelmezni Verdit, „csak” követte a Mester kimondott és kimondatlan utasításait, finom, mégis fegyelmezett instrukciókat adva a zenészeknek és az énekeseknek. Filip Gabriella Miskolc (ÉM) - Az új kormány programja szerint felszámolják a tankerületi oktatásügyi központokat. Feladataikat más intézményekhez csoportosítják. A végleges megszűnéshez szükség van még a közoktatási törvény módosítására, de - jelen helyzetben - ennek nem lehet akadálya. Vajon mit szólnak ehhez az érintettek? Erről beszélgettünk dr. Mádai Gyulával, az Észak-magyarországi Tankerületi Oktatásügyi Központ igazgatójával. Két éve sincs, hogy 1992 decemberében megkaptam a kinevezésemet, ’93 februárban szerveződtünk hivatallá, addig harmadmagammal vittem az ügyeket. Valamennyien, akik idejöttünk, mélyen meg voltunk győződve arról, hogy az alapvető értékeket szolgáljuk. Az oktatás, a nevelés ügyét, a gyerekek, a szülők ügyét. És engedtessék meg nekem,, hogy kicsit koros történelemtanárként patetikusan fogalmazzak: meggyőződésem szerint az ország, a nemzet és Európa ügyét képviseltük. Bár azt is el kell mondanom, hogy már a kezdet kezdetén tapasztaltuk, léteznek ellenvélemények. Érdekes módon ezek nem szakmai, hanem politikai természetűek voltak. □A szakma tehát helyeselte a tankerületi oktatási központok létrejöttét? • A kultuszkormányzat és az iskolafenntartók, vagyis az önkormányzatok, az egyházi és a magániskolák működtetői között kell lennie egy ilyen közegnek. Szükség van erre az intézményre, mert a minisztériumból szinte képtelenség valamennyi iskolát elérni. Különösen a kisiskolák érzik majd meg a TOK megszűnését, hiszen ezek fenntartói általában kis önkormányzatok. Egy faluban, ahol esetleg csak egyetlen pedagógus él, nem nagyon lehetnek oktatási szakemberek a hivatalban, vagy a képviselő-testületben. Mi nagyon sokszor - a törvényben előírt alapfeladatainkon túl is - tartottunk ingyenes szaktanácsadást a hozzánk forduló iskoláknak, önkormányzatoknak és más iskolafenntartóknak. Amit mi sem tudtunk, arról megkérdeztük a minisztériumot, a szakembereket. Hál’ Istennek olyan apparátus szerveződött itt körülöttem, melynek tagjai szakmaszeretetüknek köszönhetően igyekeztek a kötelező és az önként vállalt feladataiknak is teljes mértékben eleget tenni. Hogy mennyire sikerült ez, erre nem tudnék válaszolni. Mi önmagunkat nem mérhetjük, nem ítélhetjük meg. □ Mindent összevetve úgy látja, hogy szükség van erre az intézmény- rendszerre? Dr. Mádai Gyula • Ennek történelmi bizonyítékai is vannak. Köztudott, hogy a XVIII. században európai modell alapján szerveződött meg a magyar közoktatás és tanügyigazgatás rendszere. Már a Ratio Educationis óta ismert hazánkban ez a szervezeti felépítés. De hivatkozhatnék a nyugat-európai példákra. Észak-Rajna-Vestfáli- ában 180 munkatárssal dolgozik az egyébként hatósági jogköröket is gyakorló tanügyi hivatal. Francia- országban minden kormányváltozást kibír az ottani rektorátus. Ok rektorátusnak nevezik a tankerületeket. Nekik kinevezési joguk is van. A rektor nevezi ki például az intézményvezetőket. Nem tudok olyan fejlett európai országról, ahol más néven ugyan, de hasonló funkciót betöltő szervezet ne létezne. Nálunk pedig éppen akkor akarják megszüntetni a tankerületi oktatásügyi központokat, amikor végre befejeződött a szervezeti kiépítés. Színházbérietek Miskolc (ÉM) - A Cigánybárót, a Varázsfuvolát, a My Fair Lady-t, a Rómeó és Júliát, a Bahcsiszeráji szökőkút című balettet, Bródy: A szerető című darabját láthatják a következő évad bérlettulajdonosai a Miskolci Nemzeti Színházban. Ezekhez a darabokhoz jönnek még a bemutatók a Csarnokban. (Molnár Ferenc: Színház, Hrabal: Sörgyári capriccio, illetve egy meglepetés-darab, melyben Margitai Ági játssza a főszerepet.) A régi bérlők mostanában kapják meg a műsortervet, helyeiket augusztus 1-jéig foglalhatják le újra, addig várják a visszajelzéseket a Széchenyi utcai jegyirodában. Új bérletek árusítását augusztus 22-én kezdik. Gyermekfilmek Balatonalmádi (MTI) - Ünnepélyes gálán osztották ki szombaton este az első gyermekfilmszemle díjait. A Magyar Televízió Gyermek- és Ifjúsági Műsorok Stúdiója rendezte meg a hatnapos bemutatósorozatot, amelyen 25 alkotás került képernyőre. Nemzetközi zsűri, gyermek- és közönségzsűri értékelte a filmeket. Ezüst síp-díjat kapott: a zenei műsorok kategóriában Miért pont Mozart? című film. Szerkesztő: Szirá- nyi János. Képzőművészeti műsorok kategóriájában: Képhiba — rejtvényműsor gyermekeknek. A forgatókönyvet Kremsier Edit és Sós Mária írták. Ugyanezt a díjat kapta az irodalmi műsor kicsiknek kategóriában: az Égből pottyant mesék című film. Színész-rendező Levente Péter. Irodalmi műsor nagyoknak kategóriában az 0, mami, rendezője Kardos Ferenc. Ifjúsági és dokumentum- műsorok kategória: Tamás és társai... Rendező Szász János. Ismeretterjesztő műsorok közül pedig A zöld béka. Szerkesztő-rendező Csé- pányi Mariann. Végül a magazm- műsorok kategóriájában a Micimackó klub. Szerkesztő-rendező Macs- kássy Katalin. A nemzetközi zsűri elismerésben részesítette a Gyermekversek felnőtteknek műsort. Szerkesztője G. Szabó Márta. Továbbá a Most a divat, rendezője Oláh Gábor, valamint a Kölyökidő, Kamaszodó - kamaszadó. író-rendező Takács Vera. A gyermekzsűri Cimbora-díjat a dán rádió Fejlődni — tragédia a boldog véggel című produkciójának adta. A balatonalmádi gyermek közönségzsűri díját a Kölyökidő, Kamaszodé - kamaszadó című film kapta. Kiscelli muzsika Kiscell (MTI) - Középkori reneszánsz és barokk muzsika, ragtime, valamint Schubert-, Chopin-, Mo- zart-művek csendülnek fel a Kiscelli Múzeum zenei esljeinek program- sorozatában. A hangversenyek helyszíne az óbudai gyűjtemény festői szépségű és kiváló akusztikájú belső udvara. A július 24-i, vasárnapi nyitókoncerten a Mandel Quartet többi között régi magyar táncokat szólaltat meg a Picchi, a Vietoris, a Kájoni és a Lőcsei kéziratokból. Műsorukon szerepelnek még pozsonyi és pesti táncok a XVIII. századból, illetőleg hajdútáncokat is hallhat a közönség. A Budapest Ragtime Band július utolsó napján hangversenyezik a Kiscelli Múzeumban. A századforduló népszerű darabjait, ezeken kívül Joplin ragtime-okat, saját feldolgozásokat szólaltatnak meg. A zárókoncerten - augusztus 7-én - Szilasi Alex zongoraművész és külföldi művészbarátai lépnek pódiumra a patinás falak között. A kamaraesten Schubert-, Chopin- és Mozart- etüdök, noktümök, szonáták hangzanak el. Az előadások este 7 órakor kezdődnek a III. kerületi Kiscelli út 108. szám alatti múzeumban. Táblakép-triennálé Szeged (MTI) - A Szegedi Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtárában 82 festőművész 92 alkotása látható a szombaton megnyílt táblakép-festészeti triennálén. Az országos seregszemle szeptember 11-éig tart nyitva. A művészeti egyesületek mellett több társadalmi és gazdasági szervezet, intézmény ajánlott fel díjakat a zsűri által javasolt alkotóknak. A fődíjat az idén Veress S. László kapta, Chagall szamovárja című képéért. Július 14-én vették át megbízólevelüket a Szakmai Testület tagjai. □ Amikor már a parlamenti képviselők asztalán volt a kormányprogram... • Annak idején a közoktatási törvényről nem egy politikai irányzat döntött. A képviselők közel kétharmada mondott igent a törvényre, és ezen belül a tankerületre. A közoktatási törvényből következően július 15-ig létre kellett jönnie ennek e testületnek, a TOK szakmai parlamentjének. □ Nem is zavarta az alkuló ülét hangulatát, hogy a pedagógusok olyan intézményhez csatlakoznak, aminek meglehetősen bizonytalan a jövője? • Nagyon komolyan, látható elhivatottsággal és örömmel fogadták a pedagógusok, hogy a szakma őkel választotta, őket delegálja ebbe a testületbe. Mi úgy dolgozunk, ahogy a törvényben, rendeletekben előírták számunkra. Vállalt feladatainkat továbbra is teljesítjük. Ugyanakkor óhatatlan, hogy kiben-kiben ne élne, ki ne tudná: napjaink meg- számláltattak. □Az is szerepel a kormányprogramban, hogy feladataikat más intézményekhez csoportosítják. • A magyar tanügyigazgatás nem működhet ilyen fajta intézmény- rendszer nélkül. Úgy tudom, felvetődött az is, hogy — más néven - igazgatóságok jönnének létre, a régióhoz tartozó megyék külön osztályként működnének, sőt, hatósági jogkört is kapnának. Mi nagyon sokat dolgoztunk, sok mindent elintéztünk, de - talán éppen a hatósági jogkör hiánya miatt - mindig is kicsit bizonytalannak tűnt a működésünk. □ Ezek szerint mégsem így kellett volna dolgoznia a tankerületeknek? • Az intézményrendszer működése és a tanügyigazgatás miatt jó lett volna, ha megkapjuk a hatósági jogkört. De így is, jelenlegi felépítése, működése szerint is indokoltnak látom a tankerületi oktatásügyi központok fennmaradását. Személy szerint én is, és a munkatársaim is ezt a végső fokon szakma- és gyerekközpontú, a pedagógusokat segítő intézmény működtetését vállaltam el.
