Észak-Magyarország, 1994. július (50. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-18 / 167. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1994» Túlius 18., Hétfő Elment a zenész... Nagy veszteség érte zenei életünket. 72 éves korában elhunyt Vrana József, több zenei in­tézmény ütőtanszerének tanszékvezető taná­ra, a Miskolci Szimfonikus Zenekar alapító, örökös tagja. Többek között az ő kitartó munkájának is kö­szönhető a miskolci zenekar függetlenítése. Óriási energiával alkotott művészként és pe­dagógusként egyaránt. Több zenészgenerációt nevelt fel, akik - szerte az országban és hatá­rainkon kívül is - különböző zenekarokban és iskolákban adják tovább a tőle kapott ismere­teket. Hivatásában példamutató volt. Közvet­lenül a koncertek, előadások után még volt ereje, energiája a gyakorláshoz, készülvén a következő feladatra. Kollégáihoz, növendékei­hez mindig szeretettel, emberségesen szólt. Nem tűrte a békétlenséget, a nézeteltéréseket azonnal nagy türelemmel, megértéssel tisz­tázta. A pályakezdő fiatal kollégák mindig számíthattak önzetlen segítségére. Többé nem kérhetünk tanácsot tőle, nem lát­hatjuk mosolygós arcát, de fülünkben cseng kedves mottója: „Gyerekek, csak egyszerűen és őszintén”. Mi is így búcsúzunk tőle. Kollégái Népfőiskolásoknak Hantos (ÉM) - A hantosi Mezófóld Népfőis­kolái Társaság pályázat útján ez évben is le­hetőséget biztosít magyar fiatalok számára egy három hónapos - a szeptember 28. és de­cember 19. között rendezendő - dániai népfő­iskolái kurzuson való részvételre. E tanul- mányúttal a társaság célja az, hogy a magyar népfőiskolái hagyományokat a külföldi ta­pasztalatokkal ötvözve a vidék és a kistelepü­lések kulturális hátrányait csökkentsék. A kurzuson három közös tantárgy lesz: dán társadalom és kultúra, dán nyelv és egy úgy­nevezett kultúrák közötti műhely. Ezek mel­lett, az egyéni érdeklődési körnek megfelelően választható festés, rajz, szövés, tánc, számító­gépkezelés, gimnasztika és labdajátékok, ének, valamint kerámiakészítés. A tanul­mányút ugyan szakmát és bizonyítványt nem ad, de megtanítja a fiatalokat arra, hogy ön­maguk és a társadalom számára hasznos éle­tet éljenek. Azok a 18 év fölötti - közepes szin­tű angol vagy német nyelvtudással rendelkező - jelentkezők, akik a hantosi Népfőiskolái Társaság célkitűzéseivel azonosulni tudnak, és úgy érzik, alkalmasak arra, hogy Magyar- országot, a magyar kultúrát méltóképpen képviseljék, jelentkezési lapot az alábbi címen kaphatnak, Mezőfóld Népfőiskolái Társaság, 2434 Hantos, Rákóczi u. 18. A pályázatok be­nyújtásának határideje július 31. Táncok és tükrök A sátoraljaújhelyi művelődési központ­ban megrendezett nagyszabású aála- mösorrar tegnap délután befejeződött a hagyományőrző cigány együttesek első nemzetközi fesztiválja. A zenés-táncos seregszemléhez kapcsolódóan a kiállító­teremben Budai Sándor fafaragó alkotá­saiból nyílt kiállítás. Fotók: Laczó József Törvény adta, törvény elveheti Beszélgetés a tankerületi oktatásügyi központokról Miskolc (ÉM - BG) - Évadzáró hang­versenyét tartotta július 16-án, szom­baton a Miskolci Egyetem aulájában a Miskolci Szimfonikus Zenekar, a Magyar Állami Énekkar (kariaazga- tó: Antal Mátyás) valamint Misura Zsuzsa (szoprán), Takács Tamara (alt), Bándi Janos (tenor) és Bátor Ta­más (basszus) közreműködésével. A koncerten Verdi Recjuiem című műve hangzott el Jurij Szimonov vezényle­tével. A zenekar és a filharmónia nem bí­zott semmit a véletlenre, az ünnepi hangversenyszezont mintegy keret­be foglalva - a nyitókoncertet is az egyetem, aulájában adták a Magyar Állami Énekkar közreműködésével - egy igazi remekművel sikerült le­zárni. A hangverseny előtti napok­ban halvány aggodalom hangjai hallatszottak, miszerint szombaton este, ráadásul az egyetemen elég kockázatos dolog koncertet adni. A miskolci közönség azonban rácá­folt a kétkedőkre, ugyanis némi késedelemmel kezdődött az előa­dás, mert a folyamatosan érkezők­nek percenként kellett szállítani a pótszékeket. A jelenlévők egyáltalán nem bán­hatták meg döntésüket, mert a szombati hangversenyen mintegy százhúsz percnyi időtartamban ré­szesülhettek abban a csodában, amit Verdi és a zene kölcsönhatása eredményezett a Requiemben. Ver­di ösztönös zsenialitása révén birto­kában volt a zene titkának. Valaki egyszer úgy fogalmazott róla, hogy Verdivel minden zene megmagya­rázható, az is, ami a Mester előtt keletkezett és az is, ami utána, ő az egyetlen, kimozdíthatatlan fix pont a zene történetében. Pedig Verdi ze­néje mindig „egyforma”. Megunha- tatlanul egyforma. Operaáriái ora- tóriumszerűek, oratóriumáriái ope- raszerűek, zenekarkezelése maga­biztos és ösztönös „kiszámítottság- gal” hatásos, kerülve a modoros ha­tásvadászat gyanújának még a leg­halványabb árnyékát is. Verdi le­Évadzáró — ötször visszatapsolva Koncert az egyetemen nyűgöző és összehasonlíthatatlan, a hallgató nem tud mást tenni, mint átengedi magát a varázslatnak és azon veszi észre magát, hogy már régen véget ért a koncert, már elal- váshoz készülődik, de még mindig a Lacrimosa dallama jár a fejében. Persze mindez a csoda nem jött vol­na létre, ha nem adottak az előadás feltételei. Az egyetemi aula ezúttal kifejezetten javára vált a koncert­nek, majdnem tökéletes templomi akusztikát kölcsönzött az oratóri­umnak. A Magyar Állami Énekkar ezen az estén fantasztikusan egysé­gesen, néhol már az érzelmi túlfű­töttség állapotát megközelítve éne­kelt. A szólisták közül Misura Zsu­zsa (szoprán) a kezdeti feszültség elmúltával szinte hátborzongató hangulati kontrasztokat elénk va­rázsolva mutatta be, tökéletesen uralja saját hangját és birtokolja magát a művet. Ez a fajta elfogó­dottság-volt érvényes Takács Tama­rára (alt) is az első percekben. Az át­meneti zavar elmúltával a művész­nő bársonyosan telt hangjával érzé­keltette, számára Verdi műve alap­vetően egy bensőséges, lírai hangvé­telű alkotás. Bándi János (tenor) a Requiem minden egyes hangját szinte tökéletesen birtokolta, egye­Fotó: Dobos Klára dűl az ő csillogó, kissé világos hang­színe tűnt kicsit idegennek Verdi muzsikájától. Bátor Tamás (basszus) volt az est talán legkie­melkedőbb szólistája, mintha a Mester egyenesen az ő számára al­kotta volna a szólamát. A Bátor Ta­más énekelte Lacrimosa túlzás nél­kül az est legkiemelkedőbb néhány perce volt. A Miskolci Szimfonikus Zenekaron ezen a koncerten érző­dött, hogy élvezettel muzsikálnak. A mondás szerint, ha egy hangver­senyen csak öt hibát követ el a zene­kar, akkor jó volt a koncert. Ha ez a mondás igaz, akkor a szombat esti nagyon jó koncert volt, Verdi min­den apró rezdülése „lejött” a közön­ség soraiba. A koncert végi ötszörös visszatapso­lás (utoljára Händel Messiása volt ekkora siker Miskolcon) nem cse­kély mértékben tulajdonítható Jurij Szimonovnak, aki ezúttal is meg­mutatta, a karmestert a zenésznek és a közönségnek is csak akkor kell észrevenni, ha muszáj. Szimonov ezen a hangversenyen nem akarta átértelmezni Verdit, „csak” követte a Mester kimondott és kimondatlan utasításait, finom, mégis fegyelme­zett instrukciókat adva a zenészek­nek és az énekeseknek. Filip Gabriella Miskolc (ÉM) - Az új kormány prog­ramja szerint felszámolják a tanke­rületi oktatásügyi központokat. Fela­dataikat más intézményekhez cso­portosítják. A végleges megszűnés­hez szükség van még a közoktatási törvény módosítására, de - jelen helyzetben - ennek nem lehet aka­dálya. Vajon mit szólnak ehhez az érintettek? Erről beszélgettünk dr. Mádai Gyulával, az Észak-magyar­országi Tankerületi Oktatásügyi Köz­pont igazgatójával. Két éve sincs, hogy 1992 decembe­rében megkaptam a kinevezésemet, ’93 februárban szerveződtünk hiva­tallá, addig harmadmagammal vit­tem az ügyeket. Valamennyien, akik idejöttünk, mélyen meg vol­tunk győződve arról, hogy az alap­vető értékeket szolgáljuk. Az okta­tás, a nevelés ügyét, a gyerekek, a szülők ügyét. És engedtessék meg nekem,, hogy kicsit koros történe­lemtanárként patetikusan fogal­mazzak: meggyőződésem szerint az ország, a nemzet és Európa ügyét képviseltük. Bár azt is el kell mon­danom, hogy már a kezdet kezdetén tapasztaltuk, léteznek ellenvélemé­nyek. Érdekes módon ezek nem szakmai, hanem politikai természe­tűek voltak. □A szakma tehát helyeselte a tanke­rületi oktatási központok létrejöttét? • A kultuszkormányzat és az isko­lafenntartók, vagyis az önkormány­zatok, az egyházi és a magánisko­lák működtetői között kell lennie egy ilyen közegnek. Szükség van er­re az intézményre, mert a miniszté­riumból szinte képtelenség vala­mennyi iskolát elérni. Különösen a kisiskolák érzik majd meg a TOK megszűnését, hiszen ezek fenntar­tói általában kis önkormányzatok. Egy faluban, ahol esetleg csak egyetlen pedagógus él, nem nagyon lehetnek oktatási szakemberek a hivatalban, vagy a képviselő-testü­letben. Mi nagyon sokszor - a tör­vényben előírt alapfeladatainkon túl is - tartottunk ingyenes szakta­nácsadást a hozzánk forduló isko­láknak, önkormányzatoknak és más iskolafenntartóknak. Amit mi sem tudtunk, arról megkérdeztük a minisztériumot, a szakembereket. Hál’ Istennek olyan apparátus szer­veződött itt körülöttem, melynek tagjai szakmaszeretetüknek kö­szönhetően igyekeztek a kötelező és az önként vállalt feladataiknak is teljes mértékben eleget tenni. Hogy mennyire sikerült ez, erre nem tud­nék válaszolni. Mi önmagunkat nem mérhetjük, nem ítélhetjük meg. □ Mindent összevetve úgy látja, hogy szükség van erre az intézmény- rendszerre? Dr. Mádai Gyula • Ennek történelmi bizonyítékai is vannak. Köztudott, hogy a XVIII. században európai modell alapján szerveződött meg a magyar közok­tatás és tanügyigazgatás rendszere. Már a Ratio Educationis óta ismert hazánkban ez a szervezeti felépítés. De hivatkozhatnék a nyugat-euró­pai példákra. Észak-Rajna-Vestfáli- ában 180 munkatárssal dolgozik az egyébként hatósági jogköröket is gyakorló tanügyi hivatal. Francia- országban minden kormányválto­zást kibír az ottani rektorátus. Ok rektorátusnak nevezik a tankerüle­teket. Nekik kinevezési joguk is van. A rektor nevezi ki például az intézményvezetőket. Nem tudok olyan fejlett európai országról, ahol más néven ugyan, de hasonló funk­ciót betöltő szervezet ne létezne. Nálunk pedig éppen akkor akarják megszüntetni a tankerületi okta­tásügyi központokat, amikor végre befejeződött a szervezeti kiépítés. Színházbérietek Miskolc (ÉM) - A Cigánybárót, a Varázsfuvolát, a My Fair Lady-t, a Rómeó és Júliát, a Bahcsiszeráji szökőkút című balettet, Bródy: A szerető című darabját láthatják a következő évad bérlettulajdonosai a Miskolci Nemzeti Színházban. Ezekhez a darabokhoz jönnek még a bemutatók a Csarnokban. (Mol­nár Ferenc: Színház, Hrabal: Sör­gyári capriccio, illetve egy meglepe­tés-darab, melyben Margitai Ági játssza a főszerepet.) A régi bérlők mostanában kapják meg a műsor­tervet, helyeiket augusztus 1-jéig foglalhatják le újra, addig várják a visszajelzéseket a Széchenyi utcai jegyirodában. Új bérletek árusítá­sát augusztus 22-én kezdik. Gyermekfilmek Balatonalmádi (MTI) - Ünnepé­lyes gálán osztották ki szombaton este az első gyermekfilmszemle dí­jait. A Magyar Televízió Gyermek- és Ifjúsági Műsorok Stúdiója ren­dezte meg a hatnapos bemutatóso­rozatot, amelyen 25 alkotás került képernyőre. Nemzetközi zsűri, gyermek- és közönségzsűri értékel­te a filmeket. Ezüst síp-díjat kapott: a zenei mű­sorok kategóriában Miért pont Mo­zart? című film. Szerkesztő: Szirá- nyi János. Képzőművészeti műso­rok kategóriájában: Képhiba — rejt­vényműsor gyermekeknek. A forga­tókönyvet Kremsier Edit és Sós Má­ria írták. Ugyanezt a díjat kapta az irodalmi műsor kicsiknek kategóriában: az Égből pottyant mesék című film. Színész-rendező Levente Péter. Iro­dalmi műsor nagyoknak kategóriá­ban az 0, mami, rendezője Kardos Ferenc. Ifjúsági és dokumentum- műsorok kategória: Tamás és tár­sai... Rendező Szász János. Ismeret­terjesztő műsorok közül pedig A zöld béka. Szerkesztő-rendező Csé- pányi Mariann. Végül a magazm- műsorok kategóriájában a Micimac­kó klub. Szerkesztő-rendező Macs- kássy Katalin. A nemzetközi zsűri elismerésben részesítette a Gyermekversek fel­nőtteknek műsort. Szerkesztője G. Szabó Márta. Továbbá a Most a di­vat, rendezője Oláh Gábor, vala­mint a Kölyökidő, Kamaszodó - ka­maszadó. író-rendező Takács Vera. A gyermekzsűri Cimbora-díjat a dán rádió Fejlődni — tragédia a bol­dog véggel című produkciójának ad­ta. A balatonalmádi gyermek kö­zönségzsűri díját a Kölyökidő, Ka­maszodé - kamaszadó című film kapta. Kiscelli muzsika Kiscell (MTI) - Középkori rene­szánsz és barokk muzsika, ragtime, valamint Schubert-, Chopin-, Mo- zart-művek csendülnek fel a Kiscel­li Múzeum zenei esljeinek program- sorozatában. A hangversenyek helyszíne az óbu­dai gyűjtemény festői szépségű és kiváló akusztikájú belső udvara. A július 24-i, vasárnapi nyitókoncer­ten a Mandel Quartet többi között régi magyar táncokat szólaltat meg a Picchi, a Vietoris, a Kájoni és a Lő­csei kéziratokból. Műsorukon szere­pelnek még pozsonyi és pesti táncok a XVIII. századból, illetőleg hajdú­táncokat is hallhat a közönség. A Budapest Ragtime Band július utolsó napján hangversenyezik a Kiscelli Múzeumban. A századfor­duló népszerű darabjait, ezeken kí­vül Joplin ragtime-okat, saját fel­dolgozásokat szólaltatnak meg. A zárókoncerten - augusztus 7-én - Szilasi Alex zongoraművész és kül­földi művészbarátai lépnek pódium­ra a patinás falak között. A kamara­esten Schubert-, Chopin- és Mozart- etüdök, noktümök, szonáták hang­zanak el. Az előadások este 7 órakor kezdődnek a III. kerületi Kiscelli út 108. szám alatti múzeumban. Táblakép-triennálé Szeged (MTI) - A Szegedi Móra Fe­renc Múzeum Horváth Mihály utcai képtárában 82 festőművész 92 alko­tása látható a szombaton megnyílt táblakép-festészeti triennálén. Az országos seregszemle szeptember 11-éig tart nyitva. A művészeti egyesületek mellett több társadalmi és gazdasági szer­vezet, intézmény ajánlott fel díjakat a zsűri által javasolt alkotóknak. A fődíjat az idén Veress S. László kapta, Chagall szamovárja című képéért. Július 14-én vették át megbízóleve­lüket a Szakmai Testület tagjai. □ Amikor már a parlamenti képvi­selők asztalán volt a kormányprog­ram... • Annak idején a közoktatási tör­vényről nem egy politikai irányzat döntött. A képviselők közel kéthar­mada mondott igent a törvényre, és ezen belül a tankerületre. A közok­tatási törvényből következően júli­us 15-ig létre kellett jönnie ennek e testületnek, a TOK szakmai parla­mentjének. □ Nem is zavarta az alkuló ülét hangulatát, hogy a pedagógusok olyan intézményhez csatlakoznak, aminek meglehetősen bizonytalan a jövője? • Nagyon komolyan, látható elhiva­tottsággal és örömmel fogadták a pedagógusok, hogy a szakma őkel választotta, őket delegálja ebbe a testületbe. Mi úgy dolgozunk, ahogy a törvényben, rendeletekben előír­ták számunkra. Vállalt feladatain­kat továbbra is teljesítjük. Ugyan­akkor óhatatlan, hogy kiben-kiben ne élne, ki ne tudná: napjaink meg- számláltattak. □Az is szerepel a kormányprogram­ban, hogy feladataikat más intézmé­nyekhez csoportosítják. • A magyar tanügyigazgatás nem működhet ilyen fajta intézmény- rendszer nélkül. Úgy tudom, felve­tődött az is, hogy — más néven - igazgatóságok jönnének létre, a ré­gióhoz tartozó megyék külön osz­tályként működnének, sőt, hatósági jogkört is kapnának. Mi nagyon so­kat dolgoztunk, sok mindent elin­téztünk, de - talán éppen a hatósá­gi jogkör hiánya miatt - mindig is kicsit bizonytalannak tűnt a műkö­désünk. □ Ezek szerint mégsem így kellett volna dolgoznia a tankerületeknek? • Az intézményrendszer működése és a tanügyigazgatás miatt jó lett volna, ha megkapjuk a hatósági jog­kört. De így is, jelenlegi felépítése, működése szerint is indokoltnak lá­tom a tankerületi oktatásügyi köz­pontok fennmaradását. Személy szerint én is, és a munkatársaim is ezt a végső fokon szakma- és gye­rekközpontú, a pedagógusokat segí­tő intézmény működtetését vállal­tam el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom