Észak-Magyarország, 1994. július (50. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-16 / 166. szám
6 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1994. Július 16., Szombat-----------------APROPÓ----------------A francia forradalom Horpácsi Sándor A műsorszerkesztők alaposan feladták a leckét, választhattunk a világbajnokság (Olaszország-Bulgária) és a francia-— olasz-ka,nadai-német film között. Szép volt Baggio két gólja, de túlzás nélkül mondhatom, hogy a történelmi film sokkal izgalmasabb volt. Vajon, ha Petőfi is látja ezt a filmet, akkor is olyan rajongással ír a francia forradalomról? A kérdés természetesen költői, mert ebben a feldolgozásban tetten érhető századunk erős szkepszise, kiábrándulása a forradalmakból, a világmegváltó eszmékből. Egyes felfogások szerint ezzel a „nagy” forradalommal kezdődött a „hosszú”XIX. század, amely az első világháborúval ért véget. Nos, az alkotók mintha szándékosan nem a történelem szépségét (egyáltalán mikor volt a történelem szép?), hanem annak rettenetes kegyetlenségét kívánták volna bemutatni. Ábrázolásukban XVI. Lajos kicsit bárgyú emberke, aki alig is érti, hogy mi történik vele, körülötte. Nem is ő a főszereplő, hanem maga a nép, a forradalom, amely példátlan kegyetlenséggel „falja fel fiait”. Mai ismereteinkkel sok minden visszaköszön: az állandó ellenségkeresés, a koncepciós perek, amelyekben már a tárgyalás előtt (ha ugyan van) kész az ítélet. Robespiere véres, összetört arca, a gépsze- rűen működőguillotin iszonyattal, félelemmel tölti el a nézőt. így működik a történelem? Csak ezen az áron lehetett a gyönyörű eszméket, Szabadság, Egyenlőség, Testvériség megvalósítani? Igen, csak ezen az áron, vagy még ezen sem. Az emberiség fele ma is éhezik, harmada rettenetes elnyomatás alatt nyög (most temetik századunk egyik szörnyetegét Kim ír Szent, Ruandában, Boszniában véres és értelmetlen háború dúl). Határ Győző szellemes kifejezésével az emberiség „kibutul” a történelemből, ahelyett, hogy megtanulná, okulna belőle. Nézi a foci vb-ét, ami szintén dráma, noha vértelen. De még rosszabb azoknak a népeknek, amelyeknek ilyen forradalmaik se voltak, illetve boldogok, amelyeknek nincs szükségük forradalmakra. Kurtág György díja Bécs (MTI) - Az osztrák közoktatási és művészeti minisztérium zenei szaktanácsának javaslatára idén Kurtág György kapta az európai zeneszerzőknek járó osztrák állami kitüntetést. Az 1983-ban, a zene európai éve alkalmából alapított díjat eddig mindössze két alkalommal ítélték oda: 1986-ban Olivier Messi- aennek, 1991-ben pedig Alfred Schnittkének. Kurtág György, korunk nemzetközileg legismertebb és legtöbbet játszott magyar zeneszerzője Az ötvenes években Párizsban dolgozott Darius Milhaud és Olivier Messiaen mellett.. 1958 óta ismét Budapesten él; 1963-ig a Bartók Béla Zeneművészeti Főiskola tanára volt, majd 1967-től a Budapesti Zeneakadémia zongora és kamarazene professzoraként tevékenykedett. Kurtág jelenleg Berlinben él, saját szerzeményének decemberi ősbemutatóját készíti elő. A többszörösen kitüntetett művész műveiben a weberi elemek impresszionista hangszínnel keveredve jellegzetes egyéni stílust alkotnak. „Koronás” jazz A nagy nyári kulturális rendezvénysorozaton Délül egy kisebb a hét közepén véget ért. Szerdán este tartották ugyanis a Korona-udvarbéli jazzkoncertek közül az utolsót: Szajccsi Lakatos Béla és barátai szórakoztatták a közönséget. Fotó: Dobos Klára Táborokba gyűlt művészek Kiállítás a polgármesteri hivatalban Fotó: Laczó József Gönc (ÉM - FG) - Tegnap délután bezárta kapuit a Rajztanárok Zempléni Alkotókörének 18. nyári művésztelepe. Tanév közben a sárospataki Művelődés Házában találkoznak egy-egy alkotónapra a kör tagjai, korábban ott rendezték meg nyári táboraikat is, de az utóbbi három évben Göncön találtak otthonra.- Rendkívül szép ez a vidék, nyugodt körülmények között tudunk itt dolgozni, a természeti környezet, a történelmi, művelődéstörténeti emlékek, a gönci emberek, mind-mind újabb benyomást, újabb élményt és persze újabb témákat jelentenek számunkra - mondja Rézműves- né Nagy Ildikó, a rajztanítás megyei szakértője, aki persze most ugyanolyan „táborozó”, mint többi kollégája. A házigazdáknak köszönhetően szinte valamennyi képzőművészeti műfajt gyakorolhatták a táborozó tanárok. Az iskolában van sokszorosító grafikai műhely, adottak a ke- rámiázás lehetőségei, és persze semmi akadálya nem lehet a természet utáni festésnek. Járták is a tanárok a vidéket, volt, aki a pálos kolostorrom mellett dolgozott, volt, ki a vadregényes erdők fái alatt készítette vázlatait, mások meg a gönci utcákon rendezték be alkalmi műhelyeiket. Az alkotótelepen készült alkotásokból az elmúlt hét szombatján nyílt kiállítás a polgármesteri hivatal nagytermében. Az alkalmi tárlatvezetéskor kiderült, Seres János tanár úr, a tábor és az alkotókor vezetője szinte valamennyi kép történetét ismeri. Tudja, ki honnan indult, milyen fejlődési folyamaton ment át az alkotó, meg sem kell néznie a képaláírást, stílusukról azonosítja be a szerzőket. De nem csak erről a kiállításról beszél a tanár úr, hanem a falusi és az iskolai galériák fontosságáról. S arra is figyelmeztet: ezen a vidéken nem a gönci alkotótelep az egyetlen. Hejcén a nyíregyházi főiskolások dolgoznak, Encsen a Fajó János által vezetett alkotótáborban éppen ebben az időben, július 15-én és 16-én tartanak nyitott napokat, és ott van az encsi Városi Galériában a korábbi években készült alkotásokból rendezett kiállítás. Ha kissé távolabb megyünk: a tokaji alkotótáborba érkezünk, Sárospatakon pedig évről évre benépesül a népfőiskola képző- művészeti műhelye. A gönci tábor lakói már eddig is több alkotást ajánlottak fel a házigazda önkormányzat számára, a jövőben továbbgyarapítják az állományt. Ezzel szeretnék megteremteni egy nagyobb szabású vándorkiállítás alapját. „Tűzoltó leszel, katona...” Általános iskolások a középiskolák kapui előtt Miskolc (ÉM - ML) - Június 24-én hivatalosan befejeződött a középiskolai beiskolázás. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet pályavaiasztással foglalkozó munkatársát, Tóth Annát az idei tapasztalatokról kérdeztük. Milyen arányban oszlik meg a tizenévesek érdeklődése a különböző középfokú intézmények között, s akadnak-e még olyan fiatalok, akiket ilyen-olyan okból ez idáig sehová sem vettek fel. Bár a demográfiai hullám évek óta lefelé ível, azaz évről évre kevesebb gyerek kerül ki az általános iskolákból, a tizenévesek pályaválasztási problémái ezzel mit sem csökkentek, hallhattuk a szakembertől. Az utóbbi időkben a munkaerőpiac nehezen kiszámítható igényei erősen korlátozzák a most valamilyen pálya felé elindulok lehetőségeit. Elképzeléseiket, vágyaikat kell ösz- szevetni egy igencsak szűkre szabott jövőképpel. Hogy ez az újabb generáció a középiskolai tanulmányok elvégzése után milyen világba nő bele, még az ezzel foglalkozó szakemberek számára sem egyértelmű, erre vonatkozóan megbízható előrejelzést adni ők sem tudnak. Ennél beszédesebbek azonban a pályaválasztással kapcsolatos számadatok és statisztikák. A pályaválasztás tendenciái egyre inkább azon szakmák felé irányulnak, amelyek a későbbiekben a magánszférában is kamatoztathatók. Ezt mutatja a szakközépiskolákba, illetve szakmunkásképzőkbe jelentkezettek 70 százalékos aránya. Az utóbbi idők gazdasági változásainak köszönhetően a legnépszerűbbek közé emelkedtek a közgazdasági szakközépiskolák, igaz, a felvehető gyerekek számának megfelelő igényszinttel, s ez csupán a kitűnő, vagy az a felé közelítők számára biztosít felvételt. Egyértelmű tehát, hogy a teljesítménycentrikus szemlélet már az általános iskolákban tanulók elé is egyre nagyobb követelményeket állít, hiszen a sikerszakmákban - autószerelő, kereskedelemmel, vendéglátóiparral kapcsolatos foglalkozási ágak - évről évre jelentkező fokozott érdeklődés miatt adott a jobb osztályzatot elértek kiválogatása. Az, hogy szakmai képzést egyes nehéziparhoz, illetve vegyiparhoz kapcsolódó ágazatokban az új tanévben - jelentkezők híján - be sem indítanak, magyarázatot aligha igényel. A gimnáziumok, melyekben manapság elsősorban az idegen nyelv oktatását tartják szem előtt, ez évben £ jelentkezők mintegy negyedét fogadták. A konkrét pályaválasztásban ők szerencsésebbnek mondható helyzetben vannak, hiszen számukra az igazi kihívás négy év múlva jelentkezik, így több idejük marad arra, hogy elképzeléseiket a változó időkhöz tudják igazítani. Szeptembertől több mint tízezer elsőéves középiskolás kezdheti meg megyénkben tanulmányait, az azonban aggasztó, hogy mintegy négyszázötven most végzett nyolcadikos cselleng anélkül, hogy bármi biztosabbat is tudna a jövőjéről. Ők azok, akiket vagy nem vettek fel sehová, vagy nemtörődömségből megfeledkezett róluk valaki. Akadnak köztük Miskolc, Szerencs, Edelény, Ózd körzetéből, de más, kistelepülésekről valók is, akiknek bizonytalan helyzetének megoldása — foglalkoztatásuk, felkészítésük az esetleges továbbtanulásra - az önkormányzatok feladata, még mielőtt szem elől vesznének, s néhány év múlva a továbbképezhetetlen munkanélküliek számát szaporítanák. Mint ahogy azt a pályaválasztási szakembertől megtudtuk, számukra sincs veszve még semmi, hiszen a középiskolák — a még üres helyekre - szeptemberig várják a jelentkezőket. Saját érdekükben nekik is az lenne a legfontosabb, hogy valahol tanuljanak, hiszen évek múltán is csak azoknak lehet esélye a továbbképzésre, átképzésre, akiknek már van valamilyen szakmájuk. Fellebbezés a Seuso-kincsekért Washington (MTI) - Magyarország csütörtökön benyújtotta fellebbezési kérelmét a New York-i fellebbviteli bírósághoz a Seuso-kincsek ügyében - közölte az MTI irodájával Koszorús Ferenc washingtoni ügyvéd, aki a magyar érdekeket képviselte a kincsek tulajdonjoga ügyében tavaly ősz óta zajló peroen. Koszorús Ferenc elmondta: az áprilisi bírósági döntés felülvizsgálatát arra hivatkozva kérte a magyar fél, hogy jogi hibák történtek mind a bírói ítélet meghozatalakor, mind pedig a bizonyítási eljárás során. Egyebek között nem engedélyezték a magyar fél tanúvallomásainak előterjesztését; nem engedték meg a magyar felet képviselő ügyvédnek, hogy keresztkérdéseket tegyen fel Lord Northamptonnak, a kincsek jelenlegi tulajdonosának; s nem vettek figyelembe olyan jelentős tárgyi bizonyítékokat, mint az úgynevezett polgárdi tripód. Ez egyidős a Seuso-kincsekkel, amelyeknek egyik darabja, egy tál, pontosan beleülik a háromlábú edénytartóba. Koszorús Ferenc elmondta, hogy Horvátország, amely szintén igényt tart a kincsekre, már június 16-án benyújtotta fellebbezési igényét. Valószínűnek tartotta, hogy a fellebbezésben hivatkozási alapul szolgáló precedensek értéke alapján a bíróság elfogadja mind a magyar, mind a horvát kérelmet. Mint mondta, a döntés megszületése augusztus közepére várható. A római kori ezüstedénykészlet, amely akkori tulajdonosáról, Seuso kapitányról kapta nevét, 1990 februárjában került a figyelem középpontjába. A Sotheby’s cég akkor jelentette be Londonban, hogy a Lord Northampton tulajdonában lévő 14 darabos felbecsülhetetlen értékű ezüstneműt árverésre bocsátja New Yorkban. A kincsek eredetét nem ismerte senki. A lord libanoni kereskedők közvetítésével jutott hoz- zá, de - mint utóbb kiderült - hamis papírokkal. Libanon már akkor jelezte, hogy igényt tart a kincsekre, s pert indít visszaszerzésükért. A Magyar Nemzeti Múzeum régészei a londoni jelentésből értesültek a páratlan kincsről. Az egyik ezüsttálon szereplő Pelso felirat (Pelso: a Balaton római kori neve), valamint a tálak és serlegek mintázata azt jelezte, hogy Pannonfóldből, a Balaton térségéből származnak a kincsek. A magyar hatóságok hosszas vizsgálata, a muzeológusok kutatásai alapján fény derült arra, hogy a kincsekre valószínűleg Magyarországon, Polgárdi térségében bukkantak rá, s juttatták ki illegális módon az országból. A Sotheby’s cég a páncélszekrényében őrzi a páratlan kincseket, s mindaddig nem engedi árverésre, amíg nem tisztázott, kinek a tulajdonában van. Magyarország 1991 szeptemberében csatlakozott Libanonhoz a kincsek tulajdonjogáért indított perben, s hasonló módon Jugoszlávia, majd jogutódként Horvátország is, mondván, hogy a kincsek az egykori Jugoszlávia területéről kerültek ki. A New York-i bíróság ez év áprilisában Lord Northamptonnak ítélte a tulajdonjogot, figyelmen kívül hagyva a magyar és a horvát felperes bizonyítékait, szakértőik véleményeit. A New York-i fellebbviteli bíróság most azt fogja megvizsgálni, megalapozottak-e a felperesek indokai a lefolytatott eljárás jogszerűségének megkérdőjelezésére, s ha igent mond, újra kezdetét veheti annak bizonyítása, hogy a kincsek Magyarországról származnak. Templomi muzsika Bogács (ÉM) - Énekhangverseny lesz ma, szombaton este 8 órától Bogácson a Szent Márton-templom- ban. A hangversenyen közreműködnek a bogácsi ifjúsági zenei tábor fiatal énekművészei, tanárai és a tábor kórusa. Verdi: Requiem Miskolc (ÉM) - A miskolci nyári zenés programok kiemelkedő eseményét rendezik ma, szombaton este hét órától a Miskolci Egyetem aulájában. A koncerten Verdi Requi- emje hangzik el a Miskolci Szimfonikus Zenekar és az Állami Énekkar tolmácsolásában. Közreműködik Misura Zsuzsa (szoprán), Takács Tamara (alt), Bándi János (tenor) és Bátor Tamás (basszus). A művet Jurij Szimonov vezényli. Hagyományőrzés Sátoraljaújhely (ÉM) - Nemzetközi cigány hagyományőrző együttesek adnak egymásnak találkozót Sátoraljaújhelyen. A vasárnapig tartó rendezvénysorozat mai programja a következő: Sátoraljaújhelyen este 6-tól a svéd, a szászcsává- si és a sátoraljaújhelyi hagyományőrző cigányegyüttesek lépnek fel a Művelődési Központ szabadtéri színpadán. Budapesten a Józsefvárosi Művelődési Központban szintén este hattól a szlovák cigányegyüttes ad műsort, Pácinban ugyanekkor a lengyel és osztrák együttesek szórakoztatják a közönséget. Vasárnap délelőtt 11 órakor „hívogató” lesz a város terein, délután 4- től táncos felvonulás a Kossuth utcán, a gálaműsor pedig délután 5 órakor kezdődik a Művelődési Központ színháztermében. Cigánymulatságok Hernádvécse (ÉM - GYG) A Magyar Cigányok Békepártjának her- nádvécsei alapszervezete nagyszabású cigánytalálkozót rendez, amellyel hagyományt is szeretne teremteni. Az elsőre, amely július 23-án reggel 8 órákor kezdődik, és másnap reggelig tart, az ad okot, hogy vendégeket várnak Hollandiából. Amint lapunk is hírt adott már róla, a csereháti cigányoknak igen jó és nagy reményekkel kecsegtető kapcsolatuk van egy utrechti alapítvánnyal, amely több mint egy esztendeje segíti már az itt élő cigányokat. Most, miután az alapítvány pénztárosa, Paul van der Poel már jó ideje itt tartózkodik, és éppen a fáji putrilakók rendes házba költöztetésével foglalatoskodik - lakatlan falusi házat vásárol, renovál, beren- deztet, bútorkészítő műhelyt szervez stb. - megérkeznek július 23-ra a holland alapítvány vezetői, támogatói is, mintegy 30 személy, akik együtt akarnak ünnepelni a Her- nád menti cigányokkal. A találkozó programján egész napos sportvetélkedő, labdarúgó-bajnokság, cigánytánc-bemutató, este pedig természetesen bál lesz, de fellépnek a környékbeli cigányzenekarok is. A cigánytalálkozóra a rendezők cigányokat várnak a megye egész területéről, akár szereplő résztvevőként, akár egyszerű vendégként. A labdarúgó-bajnokságra, amelynek tétje egy több ezer forintot érő kupa, 800 Ft-ért lehet benevezni. Jelentkezni Mata András (3874 Hernádvécse, Dózsa György út 23. szám) címén lehet. Hadifestők Békés (MTI) - Szelíd szolgálatban címmel képzőművészeti kiállítás nyílik első világháborús hadifestők műveiből vasárnap a békési Városi Galériában. Negyven különféle, az I. világháború idején készült festményt, grafikát, rajzvázlatot és plasztikát mutatnak be; közöttük olyan kiemelkedő művészek munkái vannak, mint Aba Novák Vilmos, Kisfaludy Stróbl Zsigmond vagy Rippl-Rónai József alkotásai. Összesen 257 magyar művész szolgált az első vüág- háborús hadszíntereken, a hadügyminisztérium utasítása szerint azzal a feladattal, hogy örökítsék meg a katonaélet nyugalmas hétköznapjait és a hátország életét. Két-há- rom hónapos frontszolgálatot követően hazarendelték őket, így adva lehetőséget, hogy nyugodt körülmények között vethessék vászonra, formázzák meg tapasztalataikat.
