Észak-Magyarország, 1994. július (50. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-16 / 166. szám

6 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1994. Július 16., Szombat-----------------APROPÓ----------------­A francia forradalom Horpácsi Sándor A műsorszerkesztők alaposan feladták a leckét, választhattunk a világbajnokság (Olaszország-Bulgária) és a francia-— olasz-ka,nadai-német film között. Szép volt Baggio két gólja, de túlzás nélkül mondha­tom, hogy a történelmi film sokkal izgal­masabb volt. Vajon, ha Petőfi is látja ezt a filmet, akkor is olyan rajongással ír a fran­cia forradalomról? A kérdés természetesen költői, mert ebben a feldolgozásban tetten érhető századunk erős szkepszise, kiábrán­dulása a forradalmakból, a világmegvál­tó eszmékből. Egyes felfogások szerint ez­zel a „nagy” forradalommal kezdődött a „hosszú”XIX. század, amely az első világ­háborúval ért véget. Nos, az alkotók mintha szándékosan nem a történelem szépségét (egyáltalán mikor volt a történelem szép?), hanem annak ret­tenetes kegyetlenségét kívánták volna be­mutatni. Ábrázolásukban XVI. Lajos ki­csit bárgyú emberke, aki alig is érti, hogy mi történik vele, körülötte. Nem is ő a fő­szereplő, hanem maga a nép, a forradalom, amely példátlan kegyetlenséggel „falja fel fiait”. Mai ismereteinkkel sok minden visszaköszön: az állandó ellenségkeresés, a koncepciós perek, amelyekben már a tár­gyalás előtt (ha ugyan van) kész az ítélet. Robespiere véres, összetört arca, a gépsze- rűen működőguillotin iszonyattal, félelem­mel tölti el a nézőt. így működik a történe­lem? Csak ezen az áron lehetett a gyönyö­rű eszméket, Szabadság, Egyenlőség, Test­vériség megvalósítani? Igen, csak ezen az áron, vagy még ezen sem. Az emberiség fe­le ma is éhezik, harmada rettenetes elnyo­matás alatt nyög (most temetik századunk egyik szörnyetegét Kim ír Szent, Ruandá­ban, Boszniában véres és értelmetlen há­ború dúl). Határ Győző szellemes kifejezésével az em­beriség „kibutul” a történelemből, ahelyett, hogy megtanulná, okulna belőle. Nézi a fo­ci vb-ét, ami szintén dráma, noha vértelen. De még rosszabb azoknak a népeknek, ame­lyeknek ilyen forradalmaik se voltak, illet­ve boldogok, amelyeknek nincs szükségük forradalmakra. Kurtág György díja Bécs (MTI) - Az osztrák közoktatási és művé­szeti minisztérium zenei szaktanácsának ja­vaslatára idén Kurtág György kapta az euró­pai zeneszerzőknek járó osztrák állami kitün­tetést. Az 1983-ban, a zene európai éve alkal­mából alapított díjat eddig mindössze két al­kalommal ítélték oda: 1986-ban Olivier Messi- aennek, 1991-ben pedig Alfred Schnittkének. Kurtág György, korunk nemzetközileg legis­mertebb és legtöbbet játszott magyar zene­szerzője Az ötvenes években Párizsban dolgo­zott Darius Milhaud és Olivier Messiaen mel­lett.. 1958 óta ismét Budapesten él; 1963-ig a Bartók Béla Zeneművészeti Főiskola tanára volt, majd 1967-től a Budapesti Zeneakadé­mia zongora és kamarazene professzoraként tevékenykedett. Kurtág jelenleg Berlinben él, saját szerzemé­nyének decemberi ősbemutatóját készíti elő. A többszörösen kitüntetett művész műveiben a weberi elemek impresszionista hangszínnel keveredve jellegzetes egyéni stílust alkotnak. „Koronás” jazz A nagy nyári kulturális rendezvénysoro­zaton Délül egy kisebb a hét közepén vé­get ért. Szerdán este tartották ugyanis a Korona-udvarbéli jazzkoncertek közül az utolsót: Szajccsi Lakatos Béla és bará­tai szórakoztatták a közönséget. Fotó: Dobos Klára Táborokba gyűlt művészek Kiállítás a polgármesteri hivatalban Fotó: Laczó József Gönc (ÉM - FG) - Tegnap délután be­zárta kapuit a Rajztanárok Zempléni Alkotókörének 18. nyári művésztele­pe. Tanév közben a sárospataki Műve­lődés Házában találkoznak egy-egy alkotónapra a kör tagjai, korábban ott rendezték meg nyári táboraikat is, de az utóbbi három évben Göncön talál­tak otthonra.- Rendkívül szép ez a vidék, nyu­godt körülmények között tudunk itt dolgozni, a természeti környezet, a történelmi, művelődéstörténeti em­lékek, a gönci emberek, mind-mind újabb benyomást, újabb élményt és persze újabb témákat jelentenek számunkra - mondja Rézműves- né Nagy Ildikó, a rajztanítás me­gyei szakértője, aki persze most ugyanolyan „táborozó”, mint többi kollégája. A házigazdáknak köszönhetően szinte valamennyi képzőművészeti műfajt gyakorolhatták a táborozó tanárok. Az iskolában van sokszoro­sító grafikai műhely, adottak a ke- rámiázás lehetőségei, és persze semmi akadálya nem lehet a termé­szet utáni festésnek. Járták is a ta­nárok a vidéket, volt, aki a pálos ko­lostorrom mellett dolgozott, volt, ki a vadregényes erdők fái alatt készí­tette vázlatait, mások meg a gönci utcákon rendezték be alkalmi mű­helyeiket. Az alkotótelepen készült alkotások­ból az elmúlt hét szombatján nyílt kiállítás a polgármesteri hivatal nagytermében. Az alkalmi tárlatve­zetéskor kiderült, Seres János ta­nár úr, a tábor és az alkotókor veze­tője szinte valamennyi kép történe­tét ismeri. Tudja, ki honnan indult, milyen fejlődési folyamaton ment át az alkotó, meg sem kell néznie a képaláírást, stílusukról azonosítja be a szerzőket. De nem csak erről a kiállításról beszél a tanár úr, ha­nem a falusi és az iskolai galériák fontosságáról. S arra is figyelmez­tet: ezen a vidéken nem a gönci al­kotótelep az egyetlen. Hejcén a nyíregyházi főiskolások dolgoznak, Encsen a Fajó János által vezetett alkotótáborban éppen ebben az idő­ben, július 15-én és 16-én tartanak nyitott napokat, és ott van az encsi Városi Galériában a korábbi évek­ben készült alkotásokból rendezett kiállítás. Ha kissé távolabb me­gyünk: a tokaji alkotótáborba érke­zünk, Sárospatakon pedig évről év­re benépesül a népfőiskola képző- művészeti műhelye. A gönci tábor lakói már eddig is több alkotást ajánlottak fel a házi­gazda önkormányzat számára, a jö­vőben továbbgyarapítják az állo­mányt. Ezzel szeretnék megterem­teni egy nagyobb szabású vándorki­állítás alapját. „Tűzoltó leszel, katona...” Általános iskolások a középiskolák kapui előtt Miskolc (ÉM - ML) - Június 24-én hiva­talosan befejeződött a középiskolai beiskolázás. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet pályavaiasztással foglalkozó munkatársát, Tóth Annát az idei ta­pasztalatokról kérdeztük. Milyen arányban oszlik meg a tizenévesek ér­deklődése a különböző középfokú in­tézmények között, s akadnak-e még olyan fiatalok, akiket ilyen-olyan ok­ból ez idáig sehová sem vettek fel. Bár a demográfiai hullám évek óta lefelé ível, azaz évről évre kevesebb gyerek kerül ki az általános isko­lákból, a tizenévesek pályaválasztá­si problémái ezzel mit sem csökken­tek, hallhattuk a szakembertől. Az utóbbi időkben a munkaerőpiac ne­hezen kiszámítható igényei erősen korlátozzák a most valamilyen pá­lya felé elindulok lehetőségeit. El­képzeléseiket, vágyaikat kell ösz- szevetni egy igencsak szűkre sza­bott jövőképpel. Hogy ez az újabb generáció a középiskolai tanulmá­nyok elvégzése után milyen világ­ba nő bele, még az ezzel foglalkozó szakemberek számára sem egyér­telmű, erre vonatkozóan megbízha­tó előrejelzést adni ők sem tudnak. Ennél beszédesebbek azonban a pá­lyaválasztással kapcsolatos száma­datok és statisztikák. A pályavá­lasztás tendenciái egyre inkább azon szakmák felé irányulnak, amelyek a későbbiekben a ma­gánszférában is kamatoztathatók. Ezt mutatja a szakközépiskolákba, illetve szakmunkásképzőkbe jelent­kezettek 70 százalékos aránya. Az utóbbi idők gazdasági változása­inak köszönhetően a legnépszerűb­bek közé emelkedtek a közgazdasá­gi szakközépiskolák, igaz, a felvehe­tő gyerekek számának megfelelő igényszinttel, s ez csupán a kitűnő, vagy az a felé közelítők számára biztosít felvételt. Egyértelmű tehát, hogy a teljesítménycentrikus szem­lélet már az általános iskolákban tanulók elé is egyre nagyobb köve­telményeket állít, hiszen a siker­szakmákban - autószerelő, keres­kedelemmel, vendéglátóiparral kapcsolatos foglalkozási ágak - év­ről évre jelentkező fokozott érdeklő­dés miatt adott a jobb osztályzatot elértek kiválogatása. Az, hogy szak­mai képzést egyes nehéziparhoz, il­letve vegyiparhoz kapcsolódó ága­zatokban az új tanévben - jelentke­zők híján - be sem indítanak, ma­gyarázatot aligha igényel. A gimnáziumok, melyekben ma­napság elsősorban az idegen nyelv oktatását tartják szem előtt, ez év­ben £ jelentkezők mintegy negyedét fogadták. A konkrét pályaválasz­tásban ők szerencsésebbnek mond­ható helyzetben vannak, hiszen számukra az igazi kihívás négy év múlva jelentkezik, így több idejük marad arra, hogy elképzeléseiket a változó időkhöz tudják igazítani. Szeptembertől több mint tízezer el­sőéves középiskolás kezdheti meg megyénkben tanulmányait, az azonban aggasztó, hogy mintegy négyszázötven most végzett nyolca­dikos cselleng anélkül, hogy bármi biztosabbat is tudna a jövőjéről. Ők azok, akiket vagy nem vettek fel se­hová, vagy nemtörődömségből meg­feledkezett róluk valaki. Akadnak köztük Miskolc, Szerencs, Edelény, Ózd körzetéből, de más, kistelepülé­sekről valók is, akiknek bizonytalan helyzetének megoldása — foglalkoz­tatásuk, felkészítésük az esetleges továbbtanulásra - az önkormány­zatok feladata, még mielőtt szem elől vesznének, s néhány év múlva a továbbképezhetetlen munkanélkü­liek számát szaporítanák. Mint ahogy azt a pályaválasztási szak­embertől megtudtuk, számukra sincs veszve még semmi, hiszen a középiskolák — a még üres he­lyekre - szeptemberig várják a jelentkezőket. Saját érdekükben nekik is az lenne a legfontosabb, hogy valahol tanuljanak, hiszen évek múltán is csak azoknak lehet esélye a továbbképzésre, átképzés­re, akiknek már van valamilyen szakmájuk. Fellebbezés a Seuso-kincsekért Washington (MTI) - Magyarország csütörtökön benyújtotta fellebbezési kérelmét a New York-i fellebbviteli bí­rósághoz a Seuso-kincsek ügyében - közölte az MTI irodájával Koszorús Fe­renc washingtoni ügyvéd, aki a ma­gyar érdekeket képviselte a kincsek tu­lajdonjoga ügyében tavaly ősz óta zajló peroen. Koszorús Ferenc elmondta: az ápri­lisi bírósági döntés felülvizsgálatát arra hivatkozva kérte a magyar fél, hogy jogi hibák történtek mind a bí­rói ítélet meghozatalakor, mind pe­dig a bizonyítási eljárás során. Egyebek között nem engedélyezték a magyar fél tanúvallomásainak előterjesztését; nem engedték meg a magyar felet képviselő ügyvédnek, hogy keresztkérdéseket tegyen fel Lord Northamptonnak, a kincsek jelenlegi tulajdonosának; s nem vet­tek figyelembe olyan jelentős tárgyi bizonyítékokat, mint az úgyneve­zett polgárdi tripód. Ez egyidős a Seuso-kincsekkel, amelyeknek egyik darabja, egy tál, pontosan be­leülik a háromlábú edénytartóba. Koszorús Ferenc elmondta, hogy Horvátország, amely szintén igényt tart a kincsekre, már június 16-án benyújtotta fellebbezési igényét. Valószínűnek tartotta, hogy a fel­lebbezésben hivatkozási alapul szolgáló precedensek értéke alapján a bíróság elfogadja mind a magyar, mind a horvát kérelmet. Mint mondta, a döntés megszületése au­gusztus közepére várható. A római kori ezüstedénykészlet, amely akkori tulajdonosáról, Seuso kapitányról kapta nevét, 1990 feb­ruárjában került a figyelem közép­pontjába. A Sotheby’s cég akkor je­lentette be Londonban, hogy a Lord Northampton tulajdonában lévő 14 darabos felbecsülhetetlen értékű ezüstneműt árverésre bocsátja New Yorkban. A kincsek eredetét nem ismerte senki. A lord libanoni ke­reskedők közvetítésével jutott hoz- zá, de - mint utóbb kiderült - hamis papírokkal. Libanon már akkor jelezte, hogy igényt tart a kincsekre, s pert indít visszaszerzésükért. A Magyar Nemzeti Múzeum régé­szei a londoni jelentésből értesültek a páratlan kincsről. Az egyik ezüst­tálon szereplő Pelso felirat (Pelso: a Balaton római kori neve), valamint a tálak és serlegek mintázata azt je­lezte, hogy Pannonfóldből, a Bala­ton térségéből származnak a kin­csek. A magyar hatóságok hosszas vizsgálata, a muzeológusok kutatá­sai alapján fény derült arra, hogy a kincsekre valószínűleg Magyaror­szágon, Polgárdi térségében buk­kantak rá, s juttatták ki illegális módon az országból. A Sotheby’s cég a páncélszekrényé­ben őrzi a páratlan kincseket, s mindaddig nem engedi árverésre, amíg nem tisztázott, kinek a tulaj­donában van. Magyarország 1991 szeptemberében csatlakozott Liba­nonhoz a kincsek tulajdonjogáért indított perben, s hasonló módon Jugoszlávia, majd jogutódként Hor­vátország is, mondván, hogy a kin­csek az egykori Jugoszlávia terüle­téről kerültek ki. A New York-i bíró­ság ez év áprilisában Lord Nort­hamptonnak ítélte a tulajdonjogot, figyelmen kívül hagyva a magyar és a horvát felperes bizonyítékait, szakértőik véleményeit. A New York-i fellebbviteli bíróság most azt fogja megvizsgálni, mega­lapozottak-e a felperesek indokai a lefolytatott eljárás jogszerűségének megkérdőjelezésére, s ha igent mond, újra kezdetét veheti annak bizonyítása, hogy a kincsek Magya­rországról származnak. Templomi muzsika Bogács (ÉM) - Énekhangverseny lesz ma, szombaton este 8 órától Bo­gácson a Szent Márton-templom- ban. A hangversenyen közreműköd­nek a bogácsi ifjúsági zenei tábor fi­atal énekművészei, tanárai és a tá­bor kórusa. Verdi: Requiem Miskolc (ÉM) - A miskolci nyári zenés programok kiemelkedő ese­ményét rendezik ma, szombaton es­te hét órától a Miskolci Egyetem au­lájában. A koncerten Verdi Requi- emje hangzik el a Miskolci Szimfo­nikus Zenekar és az Állami Ének­kar tolmácsolásában. Közreműkö­dik Misura Zsuzsa (szoprán), Ta­kács Tamara (alt), Bándi János (te­nor) és Bátor Tamás (basszus). A művet Jurij Szimonov vezényli. Hagyományőrzés Sátoraljaújhely (ÉM) - Nemzet­közi cigány hagyományőrző együt­tesek adnak egymásnak találkozót Sátoraljaújhelyen. A vasárnapig tartó rendezvénysorozat mai prog­ramja a következő: Sátoraljaújhe­lyen este 6-tól a svéd, a szászcsává- si és a sátoraljaújhelyi hagyo­mányőrző cigányegyüttesek lépnek fel a Művelődési Központ szabadté­ri színpadán. Budapesten a József­városi Művelődési Központban szintén este hattól a szlovák cigány­együttes ad műsort, Pácinban ugyanekkor a lengyel és osztrák együttesek szórakoztatják a közön­séget. Vasárnap délelőtt 11 órakor „hívo­gató” lesz a város terein, délután 4- től táncos felvonulás a Kossuth ut­cán, a gálaműsor pedig délután 5 órakor kezdődik a Művelődési Köz­pont színháztermében. Cigánymulatságok Hernádvécse (ÉM - GYG) A Ma­gyar Cigányok Békepártjának her- nádvécsei alapszervezete nagysza­bású cigánytalálkozót rendez, amel­lyel hagyományt is szeretne terem­teni. Az elsőre, amely július 23-án reggel 8 órákor kezdődik, és más­nap reggelig tart, az ad okot, hogy vendégeket várnak Hollandiából. Amint lapunk is hírt adott már róla, a csereháti cigányoknak igen jó és nagy reményekkel kecsegtető kap­csolatuk van egy utrechti alapít­vánnyal, amely több mint egy esz­tendeje segíti már az itt élő cigányo­kat. Most, miután az alapítvány pénztárosa, Paul van der Poel már jó ideje itt tartózkodik, és éppen a fáji putrilakók rendes házba költöz­tetésével foglalatoskodik - lakatlan falusi házat vásárol, renovál, beren- deztet, bútorkészítő műhelyt szer­vez stb. - megérkeznek július 23-ra a holland alapítvány vezetői, támo­gatói is, mintegy 30 személy, akik együtt akarnak ünnepelni a Her- nád menti cigányokkal. A találkozó programján egész napos sportvetélkedő, labdarúgó-bajnok­ság, cigánytánc-bemutató, este pe­dig természetesen bál lesz, de fel­lépnek a környékbeli cigányzeneka­rok is. A cigánytalálkozóra a rende­zők cigányokat várnak a megye egész területéről, akár szereplő résztvevőként, akár egyszerű ven­dégként. A labdarúgó-bajnokságra, amelynek tétje egy több ezer forin­tot érő kupa, 800 Ft-ért lehet bene­vezni. Jelentkezni Mata András (3874 Hernádvécse, Dózsa György út 23. szám) címén lehet. Hadifestők Békés (MTI) - Szelíd szolgálatban címmel képzőművészeti kiállítás nyílik első világháborús hadifestők műveiből vasárnap a békési Városi Galériában. Negyven különféle, az I. világhábo­rú idején készült festményt, grafi­kát, rajzvázlatot és plasztikát mu­tatnak be; közöttük olyan kiemelke­dő művészek munkái vannak, mint Aba Novák Vilmos, Kisfaludy Stróbl Zsigmond vagy Rippl-Rónai József alkotásai. Összesen 257 ma­gyar művész szolgált az első vüág- háborús hadszíntereken, a hadügy­minisztérium utasítása szerint az­zal a feladattal, hogy örökítsék meg a katonaélet nyugalmas hétköznap­jait és a hátország életét. Két-há- rom hónapos frontszolgálatot köve­tően hazarendelték őket, így adva lehetőséget, hogy nyugodt körülmé­nyek között vethessék vászonra, formázzák meg tapasztalataikat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom