Észak-Magyarország, 1994. július (50. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-13 / 163. szám

Az Észak-Magyarország SZERDAI MELLÉKLETE 1994. JÚLIUS 13. Kórház Diósgyőr szélén XXXII. Szunyogh László Meleg nyár dúl. Ki izzadva dolgozik, ki töp­rengve nyaral. Az olasz Eco Minimál naplójá­ban okos nyaralást javall. Kircher atyára hi­vatkozva mondja, hogy a napozás közbeni tűző napsugarak pompás alkalmat adnak a fény és a tükrök csodáin eltöprengeni. Sokágra süt a nap. Elmélkedem. Vajon művészet-é a gyógyítás1 Nem óriási túl­zás tudós, virtuóz orvosokat a szike Paganini­jének vagy a fonendoszkóp Mozartjának nevez­ni? Böcsületes sebész inkább a hajdani bor­bélymesterek csízióit, fortélyait vállalja. Re­mek szikeforgató mestersebészek: Zoltán, Fla- utner, Donáth Miklós tanár urak tartottak be­mutató műtétet osztályunkon. Technikájukat figyelve, mint egy hangversenyen, élveztünk, örültünk, de lestünk, csentünk és később alkal­maztuk is a finom, fogásokat. A szenvedés a ha­lál kedvelt témája a művészi alkotásoknak, és talán ezért fogékonyak az orvosok - akik na­ponta fognak kezet a kínnal, a halállal - a mű­vészetekre, bármilyen köntösben közelítsen hozzájuk. Villanások a múltból. Orvosok, ápolónők ügyeletben költeményeket magoltak, hogy ered­ményesek legyenek az egészségügyi szavalóver­senyen. Kisdiákok, óvodások kedves műsorok­kal színesítették ünnepeinket. A szakszervezeti jutalomjegy sokakat színházi szellemi lakomá­ra csalogatott. Ádáz főorvosomat kijátszva a Achilles-sérült Balogh Emesét kicsempésztem A vágy villamosa próbáira - művészetpártolá­somat a színésznő bájai is fokozták-és ő aján­dékjegy révén feledhetetlen alakítással jutal­mazott. A kórházi kápolnában a falról figyelő négy evangélista mellett betegsereg várta-él- vezte az idelátogató mozit. Volt filmvetítés a rendelőintézetben is a tartalékos orvosoknak. Igaz, itt mindig háborús filmek mentek. És né­hány alkalommal a nőgyógyászaton ügyeletes­társak az akkoriban igen nehezen megszerez­hető külföldi szexfilmekkel nyújtottak némi fel­világosítást. Izgalmas szellemi vetélkedők zajlottak. Kemé­nyen játszva csaptak össze az osztályokat, rész­legeket képviselő csapatok lexikális tudást, kombinatív készséget igénylő próbákon. B. T. kollégám megtudta, hogy az egyik ügyességi feladat fúvócsöves verseny lesz. Rájöttünk ugyanis, hogy az érműtéteknél használatos ka­téter tokjából ragyogóan, indiánokat szégyenít- ve lehet kilőni és irányítani az injekciós tűt. Tamás ügyeletben a félemeletről a sürgő-forgó nővérek ingerlő tomporain gyakorolt, sikolyo­kat és közmegelégedetlenséget aratva. A VIT előtt Kubából vetélkedett és többször nyert kór­házi csapatunk. Még ma is emlékszem (de mi­nek?) néhány kubai újságnévre. Az egyik fela­dat Nobel-díjasok felsorolása volt. A szervezők pechjére Barna Péter barátommal pár nappal előtte épp a Nobel-díjasok lexikonából edzet­tünk. Az egy feladaton szerzett százpontos előnyt csak szabálymódosítással sikerül lefa­ragniuk. Miskolci Rövidfilm Fesztivál. Eljött hozzánk a Delta, Rudiik Júlia bemutatkozva közölte, hogy ő a szépséget, Horváth Adám az agyat képviseli. Jó, hogy megtudtuk, a későbbiekben nem kevertük össze őket. Igazgatónk rendbe szedte Major Tamás hangszálait. A művész úr szavalóestet nyújtott át paraszolvenciaként. József Attila verseket interpretált, izgalmasan, érdekesen. Grátisz hangversenyt adott egyik általunk szervezett nemzetközi tudományos ülésen a Miskolci Szimfonikus Zenekar. Cso­dás környezetben, a Diósgyőri vár falai között csendültek fel a gyönyörű melódiák. Fiaim azóta is nagy-nagy élményként emlegetik az es­tét, szervezőként őket bíztam meg ugyanis, hogy a karmesternek és az első hegedűsnek át­nyújtsák hálánk csokrait. Festőkiválóságok szívesen jöttek dísztermünkbe, kiállítani. Az itt dolgozók többnyire addig nézegették képeiket, mígnem megszeretve, a silány egészségügyi bé­rek dacára, meg is vásárolták azokat. Valami­kor a televízióban igen sikeresen játszottam a betűkkel. Városunk neves kritikusa művészi teljesítménynek titulálta, mikor egy ízben tíz betűből kilencszázvalahány szót sikerült kreál­nom. Most a szavak egymás mellé rakásával próbálom szórakoztatni az olvasókat. Hogy jön ez a művészetekhez? A-válasz: ha­sonlít hozzá. B-válasz: a szerző szerénytelen. C- válasz: ez a cikk poénja. Drága a depresszió Diplomások Csecsemőápoiónő Fotó: Laczó József Budapest (MTI) - A Haynal Im­re Egészségtudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán első alkalommal adtak át diplomát vég­zett ápolóltnak szombaton. Huszon- hatan vették át főiskolai oklevelü­ket Budapesten, az Építők Székhá­zában megrendezett ünnepségen. A magyar egészségügyi felsőoktatás fejlődésének új állomása volt 1990- ben az ápolók nappali tagozatos, négy tanéves főiskolai képzésének beindítása. Az oklevéllel rendelkező ápolók felkészültségük alapján al­kalmasak lesznek az intézeti és a házi betegápolás szervezési, irányí­tási, továbbképzési feladatainak el­látására is. * A főiskola miskolci tagozatán régi terv az ápolónőképzés megkez­dése, ám megfelelő helyiségek híján a következő tanévben sem indulhat a szak. Washington (MTI) - Évente 43,7 milliárd dollárba kerül az Egyesült Államokban a depressziós megbete­gedés, és ennek az összegnek több mint a fele a depressziós dolgozók munkaadóira háryl - állapították meg egy Washingtonban nemrég nyilvánosságra hozott tanulmány­ban. A munkahelyről való távolma­radás és a termelékenység-csökke­nés formájában terheli a munka­adókat a depresszióval kapcsolatos költségek 55 százaléka. A fennma­radó 45 százalék az orvosi kezelé­sért járó honoráriumból és a beteg­ségből vagy öngyilkosságból követ­kező jövedelemveszteségből tevődik össze. Becslés szerint a jövőben kö­rülbelül 15 millió amerikai lesz depressziós, és ezt a betegséget főként a munkaerőhöz tartozó felnőttek kapják meg. A vállalatok sokat nyerhetnének abból, ha a munkahelyen még idő­ben diagnosztizálnák a depressziót, és elősegítenék, hogy a depressziós dolgozók megfelelő kezelésben ré­Peking (MTI) - A titkokról egy kí­nai városka lakói egyszerű és szim­patikus recepttel szolgálnak: a Sze- csuán tartománybeli Hosszú Elet település lakói saját példájuk alap­ján állítják, hogy a jól kipróbált re­cept három pilléren nyugszik: a jó minőségű, tiszta levegő, a megfelelő étkezés és a szex. Ez utóbbi kapcsán az öregek a „szexuális gyakorlat egész rendszeréről” beszélnek. Aki szesüljenek. Szakemberek szerint a depresszió „rejtett” betegség, nehe­zen felismerhető azok számára, akik nem ismerik a tüneteit. Ezek közé tartozik az álmatlanság, az ét­vágytalanság, a bűntudat, a re­ménytelenség érzése, a nega­tív önértékelés. A beteget töb­bé nem érdekli az, amit koráb­ban szívesen csinált. A depresszió az esetek 80 százalé­kában gyógyítható, ezért sokat szá­mítana, ha a munkahely gondos­kodna ennek a betegségnek a felis­meréséről korai stádiumában. A depresszióval kapcsolatos költségek kiszámításakor nem vették figye­lembe az alkoholizmusból és á kábí­tószer-fogyasztásból eredő dep­ressziós megbetegedést. Ha ezt tet­ték volna, a végösszeg sokkal maga­sabbra rúgna. A kutatók azt is ki­számították, hogy a szívbetegségek 43 milliárd dollárba, az AIDS 66 milliárd dollárba, míg a rák 104 milliárd dollárba keiül évente az amerikai társadalomnak. turistaként ellátogat a tíz faluból kialakított idegenforgalmi központ­ba, biztosan többet tud meg a titok­ról: megtanulhatja itt az egészséges mélylégzést, fogyaszthat a különle­ges italokból, ételekből, de minden bizonnyal az élethosszabbító szerel­mi technikákat is elsajátíthatja. A körzetben egyébként a száz éven felüliek száma 17-szerese a kínai átlagnak. A hosszú élet titka Megölte gyógyíthatatlan kislányát Budapest (MTI) — A közvéleményt és a rendőröket, ügyészeket is meg­döbbentő bűnügyben nyújtott be vádiratot a Fővárosi Főügyészség a napokban. Az MTI értesülése sze­rint a vádhatóság emberölés bűn­tettével vádolja a szabadlábon lévő B. Györgyi 43 éves budapesti la­kost, aki teljesítette gyógyíthatat­lan 11 éves kislánya kérését: segít­sen neki meghalni, vessen véget fáj­dalmainak. H. Andrea, 1982. janu­ár 4-én született, akinél 1992 elejé­re olyan betegség alakult ki, amely a jelenlegi orvostudomány szerint gyógyíthatatlan. Az ügyészség meg­állapítása szerint a betegség 1993. szeptember végére olyan előrehala­dott stádiumba került, hogy nagy fájdalmat, szenvedést okozott a kis­lánynak. Andrea kérésére a szülők saját felelősségükre hazavitték a kórházból a kislányt, hogy családi körben lehessen. A gyermek, aki ne­hezen tűrte a fájdalmat, először 1993. szeptember elején beszélt ar­ról, hogy szeretne meghalni. Ezt ké­sőbb többször is megismételte édes­anyja előtt. B. Györgyi szeptember 30-ára virradó éjjel - amikor Andre­ának ismét nagy fájdalmai voltak — elhatározta, hogy nem hagyja to­vább szenvedni kislányát. Először egy filmben látott történet alapján ­amit Andrea mesélt el neki - vízzel teli fürdőkádba ültette a kislányt és egy elektromos hajszárítót tett be­kapcsolva a vízbe. Ettől a gyermek csak elkábult. Ezt követően B. Györgyi a kislány fejét a víz alá nyomta, majd a holttestet az ágyra tette. Ezután a Budapesti XIX. Ke­rületi Rendőrkapitányságon felje­lentette magát. Áz ügyészség a bűn- cselekmény elkövetését rendőri je­lentésekkel, helyszíni szemléről ké­szült jegyzőkönyvvel, szakértői vé­leményekkel, tanúvallomásokkal és a vádlott beismerő vallomásával kí­vánja bizonyítani. A bűnügyet a Fő­városi Bíróság tárgyalja majd. Az ANTSZ egészségvédelmi rovata Töprengések a nyári gyermekbalesetekről (ÉM) - Vakáció van, megszaporod­tak a mentők és a várakozók a gyer­meksebészeti ambulancián. Sza­badság előtt, szabadság után va­gyunk, fő a fejünk, mert kiderült, hogy rövid a magunk és a nagyszü­lők szabadsága is, hogy a gyermeke­ink nyári felügyeletét megoldjuk, de kevés a pénzünk a táborozásra, nyaralásra és még az épülő lakások befejezésére is. Túlmunkát válla­lunk, így egyre kevesebb az idő a va­kációt élvezni akaró gyermekeink­re. Talán a türelmünk is kevés, hogy ezzel a gondolattal kicsit fog­lalkozzunk. Számtalan a jobbnál jobb ötlettel bíró gyermekeinknek jogos az igényük a nyári élmények­re, hiszen az év szürke napjaiban ezekből kell erőt meríteni, de mi­lyen élményeket tartogat a nyár? Unásig halljuk a balesetek folyama­tosan növekvő számát. Na és? Ez nem a mi gondunk! Addig nem is, amíg az események szele meg nem érint minket. Gondoltak már rá, hogy a gyermekbalesetek 9 tizedé­ben felnőtt, vagy másik gyermek van jelen, akiknek talán alkalmuk lett volna a következményeket meg­akadályozni? A rohanásban felü­gyelet nélkül hagyott kisgyermekek otthoni baleseteinek szaporodása, a boldog örömmel a világnak rohanó iskolások közúti baleseteinek nyári halmozódása nagyon is érthető. Vétlenek vagyunk benne? Nem biz­tos. Tudnunk kell, hogy a gyerme­kek bizonyos életkorban a veszélyt nem érzik, máskor megfeledkeznek róla. Amikor védőkorlátok nélküli félkész házainkat birtokba vesszük gondoljunk rá, hogy gyermekeink akár éjszaka álmukban előbolyong­nak ágyacskáikból és pillanatok alatt lezuhanhatnak. A küllővédő nélküli kerékpárok in­dokolatlanul sok fájdalmat, nehe­zen gyógyuló sérüléseket eredmé­nyeznek. A nyári táborok többgyer­mekes családban olyan költségek­kel járnak, amit kevesen engedhe­tünk meg magunknak, de nem jó megoldás, hogy gyermekeink csapa­tosan járják az utcákat. A vagány- kodó nagyfiúk bravúrjait a kisebbek is ki fogják próbálni. A biztonságos közlekedésre óvodás­kortól neveljük gyermekeinket, de milyen példát adunk nekik, amikor magunk átfutkosunk az utakon. Kí­vánhatjuk, hogy a gyermek betart­sa a közlekedési szabályokat, ha magunknak kivételt engedünk? Gondolunk-e a biztonságra, amikor a legújabb kerékpárt, motorkerék­párt, gördeszkát vásároljuk? Ma­rad-e pénz védőfelszerelésre és tü­relem, hogy meggyőződjünk róla a mi gyermekünk önálló közlekedésre alkalmas-e már? Van-e kellő ember­ségünk, hogy akár a más gyermeké­re is rászóljunk, ha a lejtőről a gör­deszka egy rossz kanyarnál a köz­forgalomba gurul? A gyalogátkelőn rápillantunk-e a kisiskolásra, ha bi­zonytalankodik? A volánnál ülve tudjuk-e olyan megértéssel és türe­lemmel reagálni a szeleburdi gyer­mekre, mintha a magunk lánya, fia lenne? Ezek apróságok talán, de a gyer­meksebészetre érkező mentők sé­rültjeit kérdezve láthatjuk, hogy a balesetek nagy része elkerülhető lett volna. Nem vagyunk tehát vétlenek! Na­gyobb odafigyeléssel a veszélyhely­zetet látnunk kell előre. A véletlen az esetek többségében már csak a baleset kimenetelét határozza meg, a balesetveszélyes helyzetet viszont mi hagytuk figyelmen kívül. Kismamákat várnak Miskolc (ÉM) - Dohányzásleszok- tató-tanfolyamot indít az ÁNTSZ Borsod Megyei Intézete mindazon leszokni vágyóknak, akik döntésük­höz segítséget szeretnének kapni. Elsősorban kismamák és családtag­jaik jelentkezését váiják, de nem utasítanak el más érdeklődőt sem. A tanfolyam ingyenes, nyolc alka­lommal egyenként másfél órás cso­portos összejöveteleket jelent. Ele­gendő jelentkező esetén augusztus 18-án indul. Helyszíne: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat B.-A.-Z. Megyei Intézet Miskolc, Meggyesal­ja u. 12. Egészségvédelmi osztály, IV. emelet. Telefon: 354-611/133. Érdeklődni és jelentkezni lehet telefonon vagy levélben augusz­tus 10-éig. < Szegény donorok (MTT) - Nem tudja kifizetni a lak­bérét? Magas a telefonszámlája? Kössön szerződést valamelyik bizto­sítótársasággal, az majd fizet. Ön­nek csupán valamelyik szervét kell eladni... Ez a javaslata Henry Hansmann amerikai professzornak, aki egy nemzetközi bioetikai tanácskozáson ismertette a tervét. A szervátülteté­sek korában egyre többen várnak a beteg testrész kicserélésére, ám ugyanakkor inkább csökken az in­gyenes, vagy a spontán donorok száma. Az amerikai professzor tehát abban látná a megoldást, hogy az anyagi­lag szorongatott helyzetben lévő embereknek szerződést kellene ajánlani, miszerint valamelyik inté­zet segíteni fogja őket gondjaik csökkentésében, ha hajlandók vál­lalni, hogy a haláluk után a finan­szírozó rendelkezzen a testükkel. Vagyis minden olyan szénáikét eladják majd, amely egészséges. „Az Egyesült Államokban a lehetséges donoroknak csak 15 százaléka járul hozzá, hogy valamelyik szervüket átültessék. Ezért tehát anyagilag is érdekeltté kellene tenni a majdani donorokat, ám egyidejűleg szabá­lyozni kellene a szervpiacot is” - nyilatkozta Hansmann doktor. Eh­hez az ötlethez hozzátartozna, hogy a fizető intézmény meghatározott összeget adna évente, amelyet rend­szeresen folyósítana a potenciális donornak. „Miért ne segítsünk hozzá egy sze­gény embert, hogy egyetemre küld- hesse a gyermekét, ha a tandíjat csak a szerveinek későbbi eladásá­val tudná biztosítani?” Ez tehát az egyik piaci rendezőelv. A másik: a szervpótlást úgyis csak a gazdagok tudják megfizetni, a sze­gényeknek viszont az lehetne in­kább az érdeke, hogy ne vigyék a sírba a még ép szerveiket. Nem jó a korpa London (MTI) - A krónikus bélbe­tegségekben szenvedőknek mégsem tesz jót a korpaevés — állítják brit orvosok, akik a Lancetben tették közzé kutatásaik eredményét. A hasmenéssel, puffadással, és hasi fájdalmakkal járó kórképeknél az orvosok eddig rutinszerűen írták elő a sok rostos étel fogyasztását, s ennek legegyszerűbb formájaként a búzakorpát. A brit kutatók vizsgálatai szerint azonban a teljes őrlésű gabonából készült kenyér és a búzakorpa fo­gyasztása a betegek túlnyomó ré­szénél rontott az állapoton. 55 szá­zalék az összes tünetnél rosszab­bodást tapasztalt, különösen a fáj­dalom és a felfúj ódás fokozódott. Ja­vulásról a korpafogyasztás nyomán csupán 10 százalék számolt be. Szakértők szerint további széles kö­rű vizsgálatok kellenek annak el­döntésére, hogy az olcsó és hozzáfér­hető korpa valóban száműzhető-e a bélbetegek étrendjéből. Az oldalt szerkeszti: Lévay Györgyi x

Next

/
Oldalképek
Tartalom