Észak-Magyarország, 1994. július (50. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-07 / 158. szám

SZABADIDŐ Az Eszak-Magyarország CSÜTÖRTÖKI MELLÉKLETE 1994. JÚLIUS 7. WSmKWtt S ' .< .. *. -v, : V- ;• r, ; \-r 't * í Lakáskultúra Stílusválasztás Miskolc (ÉM) - Amikor abba szerencsés hely­zetbe kerülünk, hogy új lakásba költözünk, szinte kész elképzelésünk van arról, hogy mi­lyen „stílusban” szeretnénk berendezni ottho­nunkat. A lakások arca az ember arcát tükrözi. Nem véletlenek a különböző korokban kialakult nagy bútorstílusok, és nem véletlenek az elté­rő klíma, ország, társadalmi berendezkedés, életmód, szokások közepette kialakuló helyi stílusirányzatok. Stílusválasztásunk megha­tározza a lakás karakterét, vonzódásunk egy stílushoz nem szeszély. Tükrözi, hogy mi az, ami számunkra imponál, milyenek vagyunk, vagy milyennek látjuk magunkat. ízlések és... Azt, hogy végeredményben milyen stílust ér­zünk magunkénak, elsősorban ízlésünk fogja eldönteni. Az ízlés nem más, mint az ember generációkon keresztül kialakult egyéni ítéle­te a dolgokról. A jó vagy rossz ízlés szubjektív megítélés kérdése. A lényeg az, hogy az em­bernek legyen saját véleménye a dolgokról. A kialakult ízléssel: vagyis önálló ítélettel be­rendezett lakás, ahol a szükséges tárgyakat azonos szemlélet jegyében válogatjuk össze, egyéni lesz, vagyis van „stílusa”. Ha az ember­nek nincs önálló ítélete, nem tudja, hogy mi tetszik, mi felel meg neki, akkor hajlamos ar­ra, hogy fenntartás nélkül kövesse a divatot, és ezáltal többnyire jellegtelen lesz a lakása. A stílus szó jelentését itt pontosítanunk kell. Beszélünk egyrészt a történelem során kiala­kult különböző stílusokról, másrészt a jelen el­térő jellegű berendezéseiről. A történelmi ko­rokban lassan változott a berendezés stílusa, amely egy-egy időszakra általánosan jellemző volt, a XX. század jellemzője pedig éppen az, hogy egymás mellett él több „stílus” is, és ezek közül szabadon lehet választani. Élen a biedermeier Európában beszélünk klasszikus görög és ró­mai stílusról, középkori stílusról, mint a ro­Az örökifjú tfionet mán vagy a gótikus stílus, az újkor stílusáról, amilyen a reneszánsz, a barokk és a klasszi­cizmus. A mai értelemben vett polgári lakás- berendezések a XIX. század derekán alakul­tak ki, élen a biedermeier stílussal. A múlt század közepétől mindezeknek a stílusoknak az utánzása, felhasználása vált általánossá; ezt a törekvést historizmusnak vagy eklekti­kának nevezzük. A századforduló körül bonta­kozott ki a szecesszió (a németek Jugendstil- nek a franciák L’Art Nouveaunak nevezik), amely sajátos dekoratív formák alkalmazásá­ra törekedett. Lényeg a célszerűség A szecesszió egyengette az útját századunk el­ső felében a különböző országokban szinte egyidejűleg keletkezett modem stílusirányza­toknak, amelyek közös elve, hogy a formának a használati követelményekből és a szerkezeti célszerűségből kell kiindulnia, a szépséget nem a díszítés, hanem a harmonikus arányok, a célnak megfelelő anyagok és szerkezetek ad­ják. Az utóbbi években jelentkeztek a túlságo­san egyszerűnek érzett modem stílus ellenha­tásaként a posztmodem törekvések, amelyek a különféle stílusjegyekből válogatnak. A nagy stíluskorszakokon belül is van különb­ség azok korai szakasza, virágzása és késői pe­riódusa között, és megkülönböztethetők a kü­lönböző országok sajátos stílusjegyei. Mindez magától értetődően érvényes a bútorokra, az­zal a különbséggel, hogy itt a helyi hagyomá­nyok és a megrendelők igényei még nagyobb szerepet kapnak. Nyugalom és nyugtalanság A rend érzetét a bútorok elhelyezése is befolyásolja A modem lakberendezés arra törekszik, hogy a szoba ne hasson zsúfoltnak Miskolc (ÉM) - Amikor egy lakást magunk elé képzelünk kirajzolódik előttünk mindaz, ami ott történik. A bútorok és a berendezési tárgyak elénk vetítik a szobát használat közben. Egyszersmind megjelenik a bejárati ajtó, a másik helyiségbe ve­zető ajtó és többnyire az ajtók­kal átellenes oldalon az ablak, vagy ablakok. Ezek valósággal kijelölik a főbb köz­lekedési sávokat, hiszen az áthala­dás az ablakhoz, vagy erkélyajtóhoz való eljutás továbbá a bútorok meg­közelítése fontos szempont a beren­dezésben. Ezektől megkülönböztet­jük a nyugalmi területeket, például azt ahol az ülőgarnitúra áll, ahol ét­kezünk vagy az íróasztal környékét. Ha a szoba nyugalmi és közlekedő területei világosan elválnak egy­mástól, a bútorozás nyugalmat su­gároz. Ahol ezek egymást kereszte­zik, az a kényelmetlenségen túl nyugtalanságot is kelt. A nyugalom és rend érzetét a szoba közepének üresen hagyása is segíti. Szekrénnyel csökkenthető a szoba mérete A történelem során, és olykor még ma is, két eltérő berendezési elv uralkodott. Az egyikre az jellemző, hogy a bútorok, bútorcsoportok a fa­lak mentén helyezkednek el, illetve a fallal, sarkokkal zárnak le egy-egy területet. A szoba közepe ilyenkor üres, legfeljebb a szőnyeg „úszik” ott szabadon. A másik alapeset, a szobák telezsú- folása, bútorok, vagy bútoregyütte­sek szoba közepére állítása. Az Amikor a bútorok a szoba közepén állnak Fotó: Laczó József szükség van. Ahhoz, hogy az asztal mellé üljünk a székeket hátra kell húzni; a szekrényhez csak úgy fé­rünk hozzá, ha a szekrényajtó ki­nyitása a fiók kihúzása mellett ma­rad hely, ahol megállhatunk. Ugyanakkor több a közlekedési hely, levegősebb a szoba, amikor csak a bútorokat látjuk benne. A szoba, amit használunk „lélegzik”. És a légzéshez helyre van szükség. A bútorok helyének ismerete azért fontos, mert csak így ítélhetjük meg, mi hol fér el. Ennek alapján győződhetünk meg arról, hogy az el­képzelt hely elegendő-e arra a célra, amire szánjuk. ilyen elrendezés zavaros és többnyi­re nyugtalan hatást kelt. Nagyobb- szobákban még elképzelhető, de ki­sebbekben kerülendő. A modem be­rendezés - különös tekintettel a ki­sebb szobaméretekre - arra törek­szik, hogy a szoba ne hasson zsúfolt­nak, járni lehessen benne, legyen könnyen áttekinthető, és ha többen érkeznek egyszerre a szobába, le­gyen hely megállni is valahol. A bútorok és helyük álakásban Gyakran vannak - főleg a panella­kásokban - hosszú, keskeny szo­bák, ahol az ablak a szoba egyik végfalán van, a bejárat pedig a hosszanti falon. Ilyen esetben a bejá­rattal szemben levő falfelület szok­tuk szekrényekkel (szekrénysor, ele­mes bútor, könyves­polc) befedni, holott evvel az amúgy is keskeny szoba még keskenyebb és hosz- szabb hatást kelt. Célszerűbb ezért a jól megválasztott és jól kihasználható tá­rolóhelyeket a szoba ablakkal szembe eső végfalán, esetleg az ablak mellett is el­helyezni, ezáltal csökkentjük a szoba hosszméretét, és a szabadon hagyott szemközti falfelület miatt a szoba széle­sebbnek, levegő­sebbnek hat. Nyugalmi területen nemcsak a bútorok helyét értjük, ha­nem azt a területet > is, amire a bútorok I használata közben Lehet, hogy a szükségmegoldás célszerű Előfordul, hogy a szobák mérete nem felel meg a használathoz szük­séges helynek. Például az étkező­nek tervezett szoba szélessége ki­sebb, mint amennyi az asztal két ol­dalán a székek elhelyezéséhez, illet­ve a kényelmes beütéshez szüksé­ges. Ha már vásárlás előtt tisztáz­zuk, mennyi helyre van szükség, és mennyi hely áll rendelkezésünkre, akkor dönthetünk arról, milyen el­rendezés lehetséges, illetve mekko­ra lehet a megvásárolandó bútor maximális mérete. Megeshet, hogy a szükségmegoldás a célszerű. Ha például nagyon kicsi az étkezőhely a legkevesebb helyet igénylő sarok­garnitúrát vásároljuk. Az olyan csa­ládoknál, ahol gyakori a vendégek­kel közös étkezés, inkább a nappali­ban alakítsunk ki kényelmes étke­zőhelyet, úgy, hogy az esetleg, egy­ben más célra is alkalmas legyen. A lakásberendezés egyik legfontosabb lépése, hogy a rendelkezésünkre ál­ló hely és az egyes tevékenységek­hez, bútorcsoportokhoz szükséges alapterület ismeretében mérlegel­jük a számunkra legelőnyösebb el­helyezést. Kényelmetlen megoldá­sok helyett a tudatos kompro­misszumok vállalása jobb. Innen-onnan Miskolc (ÉM) - Mint általában a legtöbb újságot, a Lakáskultúra leg­utóbbi számát is a végétől az eleje felé kezdtem el lapozni, így akad­tam rá elsőként a Kovács-Fábri művészházaspár hangulatos ottho­nát bemutató anyagra. Kovács Kriszta színművésznő és férje Fábri Péter író, műfordító hét évvel ezelőtt költöztek mostani la­kásukba, és a többi fiatal párhoz ha­sonlóan ók is örültek, hogy egyálta­lán ki tudták fizetni a cserével járó különbözetet. így bútorra nem na­gyon futotta, csupán a konyhát si­került saját erőből bebútorozni. A többi helyiség tárgyait „innen-on­nan”; a nagymamától, barátoktól, ismérősöktől örökölték. Mindezek ellenére a nagy „összevisszaságban” sikerült összhangot teremteniük. A lap másik írása Cecére a Csók­emlékházba kalauzolja el az olva­sót. A festőművész első budapesti otthona a Népszínház utcában volt, amit a Bajza utcai, úgynevezett „Epreskert” tágas műteremlakása követett. A művész gyakran fordult meg szülei cecei házában, amely je­lenleg hagyatékának - értékes bú­torok, számos festmény - ad helyet. Gyönyörködhetünk a lap segítségé­vel Gyüre Zsolt építész Duna-ka- nyarban felépített nyaralójában, számos ötletet meríthetünk élette­rünk változatossá, kellemessé téte­léhez a Világból című rovat tallózá­sakor. * Ugyancsak érdemes kézbe venni a Szép Házak című folyóiratot ázok- nak, akik szívesen gyönyörködnek a szépen komponált, nagy gondosság­gal, körültekintéssel tervezett ott­honokban, hétvégi házakban. Az én kedvencem egy Balaton-parti nya­raló lett, amelynek tervezője ás tu­lajdonosa P. Mueller Éva. A házi­asszony egy társasüdülő tervezése kapcsán fedezte fel magának a tiha­nyi visszhang-domb mögött, az üdü­lőövezeten kívül a „Paradicsom egy darabját”. A régi boltíves borpincét és a terméskőből épített, de romos présházat teljesen újjá kellett vará­zsolni. S, hogy ez milyen remekül si­került, azt az bizonyítja a legjobban, hogy az egész család kedvenc pihe­nő helyévé vált a ház a tihanyi echo csendjében. Tartsuk szem előtt! Miskolc (ÉM) - Költözés. Renge­teg fáradsággal, munkával, ugyan­akkor várakozással, örömmel teli esemény. Amikor minden alap- információt öszegyűjtöttünk az új lakásról, a meglevő és a kapható bútorokról, kezdődhet a lakberen­dezési társasájáték. Ehhez adunk néhány átgondolásra érdemes ta­nácsot. □ A tárolást lehetőleg beépített szekrényekben oldjuk meg, ne he­lyezzünk magas ruhásszekrényeket a szobákba! □ Magas bútorokat a szobák hátsó, sötétebb területeire tegyünk! □ Csak annyi bútor kerüljön egy szobába, amennyire ott feltétlenül szükség van, törekedjünk minél le­vegősebb megoldásokra! □ Kisméretű, könnyen mozgatható bútorok változatosabban rendezhe­tők el, mint a nagyméretűek. □ Egy alacsony és egy magas bútor között keskenyebb távolság elegen­dő, mint két magas bútor között. □ Sarokra állított bútorok feleslege­sen sok helyet foglalnak el, de ezt az elhelyezést többnyire a használat r sem indokolja. □ Több különböző magasságú szek­rény; polc, komód egymás közelében nyugtalan hatást kelt. □ Válasszuk el határozottan a búto­rok által kialakított nyugalmi terü­letektől a közlekedőterületeket. □ Gondoljunk az egymással össze­tartozó tevékenységekre és a hozzá­juk tartozó bútorokra. □ Figyeljünk arra, hogy a munka- és tanulóasztalok világítása balról érkezzék. Az oldalt készítette: Marczin Eszter Az anyagok Preisich Anikó Otthon a lakásban című könyvének felhasználával készültek Jir— A tárgyak használatához is szükség van helyre Fotók: MTI

Next

/
Oldalképek
Tartalom