Észak-Magyarország, 1994. június (50. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-07 / 132. szám

1994. Június 7., Kedd 4 Ms Itt-Hon Könyv top-10 Miskolc (ÉM) - Ezen a héten Manko- vics Tamás, a Kárpátalja című lap szerkesztője mondta el melyek számá­ra a legfontosabb könyvek. íme a lis­ta: 1. Richter: Legyőzöttek 2. Mikszáth Kálmán: Válogatott no­vellák , 3.Karinthy Frigyes:így ártok ti 4. Szerb Antal: Szerelem a palackban 5. Mándy Iván: Mi az öreg? 6. Faludy György: Pokolbéli víg nap­jaim 7. Szerb Antal: Az utas és a hold 8. Tamási Áron; Ábel a rengetegben 9. Déry Tibor: Újabb napok hordalé­kai lO.Weöres Sándor: Egybegyűjtött írá­sok Diaporáma pályázat Miskolc (ÉM) - A miskolci Ifjúsági és Szabadidő Ház Fotógalériája meghir­deti a VIII. Országos Diaporáma Bi- ennálét. A fesztivál nyílt, azon részt vehet bárki a diaporáma eszközeivel (két vagy több vetítőgéppel végzett át- tűnéses vetítési mód) összeállított han­gosított diapozitív sorozatával. Beküld­hetők 5x5 cm-es szabvány keretezésű diapozitívokból álló sorozatok. Az üve­gezett diakereteken a FIAP nemzetkö­zi normái szerint előírt jelzéseket kell alkalmazni. Azonosítás céljából a mű címére utaló 3-4 betűből álló ismerte­tő jelet kell feltüntetni a diakeret szé­lén. A diatároló dobozban a szerző ne­vét, lakcímét, a diaporáma betűjelét és a diapozitívek számát kell mellékel­ni. Minden pályázó maximum három olyan művel nevezhet, amelyek Mis­kolcon, a korábbi fesztiválokon még nem szerepeltek. Az egyes művek ve­títési ideje tíz percnél több nem lehet. A nevezési díj művenként kétszáz fo­rint, melyet postautalványon kérik a szervezők befizetni, és a kétpéldányos nevezési laphoz a befizetést igazoló szelvényt mellékelni. A műsorok vetí­téséhez Kodak Carousel és Pentacon 1501 típusú vetítőgépeket, valamint manuális és automatikus (Simda F 101) vezérlési technikát biztosítanak. Azok a szerzők, akik személyesen nem vesznek részt a fesztiválon, és nem au­tomatikus vezérléssel szinkronizálva küldik el műveiket, a nemzetközi ve­títési utasításokat tartalmazó forgató- könyvet mellékeljék. A diaporáma mű­sor kísérőhangját magnetofon szala­gon kell beküldeni. A befűzőszalagon és az orsón a szerző nevét, a mű cí­mét és a lejátszáshoz szükséges tech­nikai adatokat kell feltüntetni. A ne­vezési lapokat és diaporámákat az alábbi címre kérik küldeni: Ifjúsági és Szabadidő Ház 3531 Miskolc, Győ­ri kapu 27. Ügyintéző: Kozma István. Érdeklődni a következő telefonszámon lehet:(46)340-657, 342-740. Gyöngyösi Gábor Kevés olyan nagyvárosa van a földnek, ahol a modern város- rendezés elképzelései annyira szembeötlőek lennének, mint Barcelonában. A katalán fővá­ros - Madrid után spanyolhon legnagyobb települése - a Montjuk és a Tibidabo hegyek között terül el, közepén azzal a nagyjából negyven négyzetki­lométeres belső városrésszel, amelyet aranynégyszögnek ne­veznek. Katalónia, amely ma­gát büszkén Catalunyának ne­vezi, valóban nemzetiségi terü­let, olyan része az országnak, amely nehezen kivívott jogait féltékenyen őrzi, ragaszkodik nyelvéhez, kultúrájához. Azt is mondhatnánk, külön világ ez Spanyolországban, amely nem­csak egy csomó zsenit termelt ki magából, de olyan életfelfo­gást is képvisel, amely nélkül sokkal szegényesebb lenne a spanyol életpaletta. És erre a katalán ember roppant büszke. Büszke Gaudira, Miróra, Dali­ra,s arra, hogy ezen a földön disznó és naposcsibe helyett bi­kát nevel a parasztember, a va­sárnapi bikaviadalok számára. Ami pedig az emlegetett zse­niket illeti, közöttük is talán Gaudi az, aki leginkább rajta­hagyta kézjegyét ezen az or­szágrészen. Barcelonát ma, el sem lehet képzelni ennek a fur­csa építésznek, építőművész­nek, építőzseninek a hátraha­gyott épületei nélkül. Antoni Gaudi i Cornet (1858-1926.) Kincsek az aranynegyszögben A La Sagrada Família, a Szent Család templom, amelynek csak tanyai van­nak Fotó: ÉM -archív ugyanis olyan épületeket ha­gyott a világra, amelyek éppen az építészet egyik legfontosabb irányítóelvét, a funkcionalitá­sát, helyesebben a jól funkcio­nálásét tagadják, de hangsú­lyozzák az elfogulatlanság és az őszinteség elvét. Tette ezt ép­pen akkor, amikor Gropius, Le Corbusier s mások'építőművé- szetében a jól funkcionálás mindennél előbb szerepelt, ami­kor az új építőanyagok, példá­ul a beton a legcsúnyább, lecsu­paszított külsejű, de állítólag jól funkcionáló épületek töme­gének felépítését tették lehe­tővé, amelyben azonban az em­ber már úgy érezte magát, mint a tágassághoz szokott há­ziasszony, a 6 négyzetméteres úgynevezett müncheni-konyhá­ban. Azaz, szűkösen és rosszul, bár funkciója szerint minden a keze ügyében, elérhető távol­ságra volt tőle. Ezzel szemben Gaudi épületeiben még három­szögletű szobák is előfordulnak, ahogyan a látványnak is nagy­szerű épületek belső kialakítá­sa eredményezte. Van bennük viszont levegő, tér, díszítés, és minden ami a környezet élvez- hetőségét szolgálja. Mondják, hogy a Casa Milában, vagy a Batllo-házban egyszerűen nem fárad el az ember. Az épület a lakót nem „dolgoztatja”, hanem szolgálja, s így öröm benne él­ni. Ezeknél a világörökséggé nyil­vánított épületeknél is érdeke­sebb viszont a La Sagrada Fa- milia nevű templom, ami nem is templom, bár ha valaminek van templom kinézése, akkor ennek az épületnek, helyeseb­ben toronyegyüttesnek valóban van és valóban kultikus célokat kellene szolgálnia, azzal együtt, hogy nincs úgynevezett teteje. Az épületet még 1883-ban kezdték építeni, Gaudi halálá­ig, 1926-ig mindössze négy tor­nya épült fel, s azóta is szaka­datlanul épül adakozók jóvoltá­ból, hogy így, félkészen is a vá­ros szimbólumává váljék. A to­ronyegyüttesnek különben má­ig 8 tornya készült el, 10 még hiányzik, de így is a világ egyik legnagyobb látványossága, amely feltételezhetően még év­tizedekre munkát ad a barcelo­nai építőművészeknek, építő- munkásoknak. Támogatás a 22-es iskolának Miskolc (ÉM) - Juga György és Latrán Béla, Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatá­nak képviselői jelentős támoga­tást nyújtottak a Miskolci 22. sz. Rónai Ferenc Általános Is­kola részére. Segítségük révén új stúdió kialakítása és a szá­mítógéppark fejlesztése válik lehetővé, ami számottevően elősegíti a tanuló fiatalok korszerű oktatását. Ezért köszönetünket fejezem ki a tantestület, a szülők és tanu­lók nevében, írja levelében Fekő Árpád a 22-es számú Rónai Ferenc Általános Iskola igazgatója. Legyen napjuk az apáknak is Miskolc (ÉM) - A borsodi me­gyeszékhely önkormányzata le­hetőségei szerint támogatja a Miskolci Polgári Kör (MPK) szervezőinek áz apák napja ün­nepének meghonosításával kapcsolatos kezdeményezését. Erről T. Asztalos Ildikó polgár- mester beszélt a polgári körö­sök sajtótájékoztatóján. Dr. Furmann Imre ügyvéd, MPK-szervező egyebek között arra emlékeztetett, hogy az apák napjáról ma már a világ több mint 80 országában meg­emlékeznek minden év júniu­sának harmadik vasárnapján. A kör a közelmúltban felhívást tett közzé, amelyben egyebek között a polgármestereket ké­rik, hogy az ország minden te­lepülésén ajánlják ezt az ünne­pet az ott élők figyelmébe. Úgy tűnik, nem csak a körnek fon­tos ügy az apák napja. A Uni­ted Way-mozgalom Borsod- Abaúj-Zemplénben működő „Nyitott ajtó”alapítványa júni­us 19-én egész napos műsort szervez a Centrum Áruház előtt. Rádió és televízió műso­rok is készülnek, amelyekben gyerekek és ismert személyek mondják el gondolataikat az apák napjáról. T. Asztalos Ildi­kó azért tartja támogatásra méltónak az ünnep meghonosí­tását, mert szerinte a családon belül egyensúlyban kell lennie a szülők szerepvállalásának. Az apák meghatározó - egész élet­re szóló - jelentőséggel bírnak gyermekeik nevelésében. Az ünnep abban is segíthet, hogy tudatosodjon az apákban köte­lességük mértéke. Dr. Loss Sándor jogász-szocio­lógus, MPK-szervező elmondta: a folklór számára nem ismeret­lenek az olyan ünnepi jellegű alkalmak - például a legénybú­csúk -, amelyek a férfiak köré szerveződtek. Tehát sínen az elképzelés. 1994. Június 7., Kedd Itt-Hon Ms 5 Új menetrend az autóbuszoknál A jegyekért egyelőre még annyit fizetünk, mint eddig A menetrendi változásokkal a Volán az uíasigények jobb kiszolgálását szeretné elérni. Fotók: Fojtán László (ÉM - Ny.I.) - Mint azt olva­sóink közül sokan tapasztalhat­ták már, május 29-én, 0 órától egyéves időtartamra érvénybe lépett a Borsod Volán Rt. új, 1994/1995-ös menetrendje. Ez­zel a Volán az utasigények jobb kiszolgálását szeretné elérni. Bizonyos értelemben a változá­sok következtében némelyik megyeszékhelyhez közeli tele­pülés lakói az eddiginél is jobb utazási feltételekhez jutottak. Számolva azzal az igénnyel, hogy napjainkban sokan indul­nának üzleti és egyéb ügyeik intézésére távoli városokba, ha ehhez a menetrendszerű jára­tok rendelkezésre állnának, a Volán lépéseket tett távolsági járatainak bővítésére is. A változások között első helyen említjük meg, hogy, naponta új járatpárt állít forgalomba a Vo­lán a Sátoraljaújhely - Miskolc - Mezőkövesd - Budapest vo­nalon. A járatokra Sárospata­kon, Szerencsen és Nyékládhá- z_án is fel lehet szállni. Újhelytől a Népstadion úti vég­állomásig 772, Patakról 746, Szerencsről 636, Miskolcról 550, Nyékről 512, Kövesdről pedig 399 Ft a teljesárú menet­jegy ára. A járat 5.00 órakor in­dul Újhelyból, 6.40-kor Mis­kolcról, s 7.40-kor Mezőkövesd­ről, a fővárosi, Népstadion úti Volánpályaudvarról pedig 16.00 órakor indul vissza. Járatpárok diákoknak Ugyancsak új járat a Miskolc - Mezőkövesd - Jászberény - Kecskemét (Miskolcról 5.40-kor közlekedik, Kecskemétről 14.10 órakor indul vissza), illetve a Miskolc - Mezőkövesd - Tisza­füred - Szolnok (Miskolcról 7.00-kor és 12.15-kor, Szolnok­ról pedig 6.15-kor és 13.45-kor indul) viszonylat. Diákoknak, egyetemisták fi­gyelmébe ajánljuk, hogy min­den hét utolsó iskolai előadási napján (pénteken), valamint el­ső tanítási napját megelőző munkaszüneti napon (vasár­nap) új járatpár közlekedik Ka­zincbarcika - Miskolc - Tisza- újváros - Debrecen útvonalon. Az új menetrend szerint Sátor­aljaújhelyről 14.50 órakor új já­rat közlekedik Miskolcra, a nyári szezonban pedig szabad­ás munkaszüneti napokon új fürdő-járatpár Miskolcról Bo­gácsra (a megyeszékhelyről 7.30-kor, vissza Bogácsról 16.10-kor indul), illetve Kazinc­barcikáról Dédestapolcsányon át Egerbe (Barcikáról 4.30 óra­kor, Egerből 16.05 órakor in­dul). Továbbra is Inter-City Elővárosi forgalomban új jára­toknak számít a Miskolc - Szir- mabesenyó - Sajókeresztúr, il­letve a Szerencs - Mezőzombor közötti viszonylat. Ezzel Sajó­keresztúr és Mezőzombor is be­kapcsolódik a menetrend sze­rinti autóközlekedésbe. Az április 1-jén forgalomba ál­lított és azóta közkedveltté vált Miskolc - Kazincbarcika közöt­ti Inter-City járatok továbbra is közlekednek. A Borsod Volán Rt.-nél elmond­ták: A MÁV Rt. új menetrend­jéhez igazodva kiemelten keze­lik a vasúti csatlakozások biz­tosítását mind a helyi, mind a helyközi forgalomban. Néhány vonalon, ahol a megváltozott utasigények miatt a kihasz­náltság minimálisra csökkent, s a járatok közlekedtetése gaz­daságtalanná vált, megszüntet­nek néhány járatot, de ez nem sérti az alapellátást. Elteijedtek mendemondák ar­ról, hogy a az új mentrend élet­belépésével együtt változnak, emelkednek az utazás tarifái is. A Borsod Volán Rt. illetékese kérdésünkre válaszolva közöl­te: a menetrend-változással nem változik a tarifa, a jegyá­rak maradnak a régiek. Reméljük sokáig. A Búza térről akár a fővárosig is utazhatunk- Morfondírozások — Vizár-árdiz Nagy József Az idei csapadékos tavasz után bősé­ges a bükki karsztforrások hozama, így a városi vízművek sokkal kevesebb vi­zet kénytelen vásárolni Miskolc ellá­tására, mint a korábbi szárazabb idő­szakokban. Nincs olcsóbb és egészsége­sebb, a hegyekből érkező forrásvíznél, hiszen jobbára a gravitációra hallgat­va befolyik ide a felhasználóhoz. A vá­ros település-szerkezete miatt ez per­sze nem egészen így van, a meglévő aranyat érő ivóvizet „kormányozni” kell, hogy mindig legyen belőle elég mindenütt, hogy nagyjából állandó nyomáson érkezzen az otthonokba, üze­mekbe. A sok esőnek tehát őrülnek a vizesek, ami számukra hosszabb időszakra ele­gendő tartalékot is jelent. Lassan, igen lassan telítődneh>mostanában a bősé­ges csapadékhullás eredményeként az évek óta kiszáradt karsztos területek, gondolnánk, akik néha már soknak is érezzük az utcát áztató kiadós esőket. A hidrológus erre azt mondja, hogy még mindig jó egyévi adóssága va n a természetnek, hogy behozza a hosszú távon kialakult hátrányt. Tehát van víz és még sincs olyan sok, hogy azzal már előre tervezni lehetne. Mondjuk az árakat is. Mert a vásárolt víz, amit többnyire be­avatkozások árán gépek segítségével hoznak a felszínre nyilvánvalóan drá­gább, hiszen ilyen-olyan költségek ter­helik, míg a forrásvíz lényegesen ol­csóbban jut a csapokig. Ha a felhasz­nálók fejével gondolkodunk, s miért ne tennénk, hiszen a magas vízdíjak 'va­lamennyiünket érintenek, úgy is okos­kodhatnánk, hogy most végre itt az ide­je olcsóbb vizet inni. Ha kedvezőbben jut hozzá a vízművek, adja csak olcsób­ban nekünk is. A cég igazgatóját hallgatva azonban úgy tűnik még nem tartunk itt. Az el­mondottak ugyan megfelelnek a való­ságnak, de az olcsó vízre még várni kell. Hogy meddig, erre a válasz, na­gyon nagy a behozni valója a vízgyűj­tő területeknek, megélénkült források­nak. Az eső egy része ugyanis lefolyik a felszínről, egy másik jelentős része el­párolog és csak a beszivárgó hánya­dával lehet számolni komoly víztarta­lékként. Ilyetén nézve már nem is olyan tetemes az a csapadékáldás, amelyben részesültünk. Sőt, figyelemmel a szá­raz évekből örökölt hiányra, özönvíz­nek kellene érkeznie, hogy ez mihama­rabb megmutatkozhasson a vízár­ban is. Ezt pedig ugye egyikünk sem kíván­ja. Inkább várjuk, kivárjuk a sorát en­nek is. Csak a kitartó esőzés marad­jon társunk ebben. Akkor még maradi remény a vízdijjak csökkentésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom