Észak-Magyarország, 1994. június (50. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-30 / 152. szám

1994- Túnius 30-, Csütörtök Idegenvezető SZABADIDŐ 11 Nem térkép e táj: Pusztafalu-Filkeháza—Füzérkajata Névmagyarázat Pusztafalu nevének eredetét a leg­könnyebb magyarázni, hisz a név egyértelműen elhagyott vagy el­pusztult, majd újra betelepített te­lepülésre utal. Filkeháza névmagyarázata már bo­nyolultabb. Előtagja régi nyelvem­lékbeli Fiike személynév. E név a Fii személynév becéző képzős szár­mazéka. A Fii egyébként a magyar Fülöp illetve Filep személynév rövi­dült alakja lehet, esetleg a fül (régi­sen) fii testrésznévből származik. A falunév utótagja a ház (lakóhely, otthon) főnév birtokos személyrag­gal ellátott alakja. Füzérkajata esetében az elő- és utó­tag is nyelvészeti magyarázatra szorul. A Füzér előtag a váráról közismert, híres Füzér község kö­zelségére utal. Magának a Füzér szónak két etimológiai magyaráza­ta is lehet. Legvalószínűbb, hogy fűzfákkal szegélyezett apró vízfo­lyást jelent „füz-ér”-t. Persze van olyan föltevés is, hogy nem más mint a magyar füzér szó, ami felfű­zött tárgyak, virágok sorát jelenti. A Kajata helynév személynévből szár­mazik magyar névadással. Az alap­jául szolgáló személynév szláv ere­detű. A cseh nyelvben szerepel Ko- jata, a lengyelben Kojeta. Eleink jelei Kopjafa a pusztafalui temető­ben Öntöttvas feszület Ezt írták róluk másfél száz éve A közel másfél száz évvel ezelőtt megjelenő Magyarország geogra- phiai szótára ezeket írta mostani barangolásunk három falujáról. Pusztafalu, magyar falu, Ábaúj vár­megyében, Füzérhez 1 órányira; 15 római katholikus, 472 református, 17 zsidó lakos. Református anya- szentegyház. Szép és nagy erdő. A helységtől északra Milicz hegyén két tó van, melyek nagy és kis Izrá- nak neveztetnek. Kifolyásukat a Ronvva vize veszi fel. Földesura gróf Forgács. Utolsó posta: Szinnye. Filkeháza, orosz falu, Abaúj vár­megyében, Radványhoz 1 órányira: 17 római katholikus, 304 görög kat­holikus, 10 zsidó lakos. Görög kat­holikus templom. Földesura: gróf Károlyi István. Kajatha, magyar falu, Abaúj vár­megyében. Füzérhez 1 órányi; 16 római katholikus. 340 református, 5 zsidó lakos. Református szentegy­ház. Közel a helységhez egy hegyte­tőn tavat láthatni. Földesura: gróf Károlyi István. Utolsó posta: Kassa. Pusztafalu gödörben van, a Tilalmas felette van Hajdú Imre Újra, újra visszacsábít e táj. Pediq a folytonos időhiány és a nagy térbeli távolság miatt ódzkodom az ismételt felkerekedéstől, ám a viszontlátás vágya, ahogy múlik az idő a legutol­só találkozás óta, úgy erősödik ben­nem nap nap után. S egyszer csak el­jön az a pillanat, hogy itt és most új­ra indulnom kell. Olyan ez, mint egy láthatatlan delejes kisugárzás, amely bárhol is vagyok, mágnesként ma­gához vonz. Sokan zempléni tájként ismerik e vidéket, holott a történelmi Abaúj vármegye része ez a három apró fa­lu, ahol most barangolunk. Puszta­falu, Filkeháza, Füzérkajata engem soha nem azért vonzott, amiért a történelmi emlékekben gazdag Sá­rospatak, a népi-, népművészeti ér­tékek sokaságát felvonultató Mező­kövesd, vagy a jobbnál-jobb boráról híres Mád, vagy Tárcái. E táj értéke az érintetlenség. A még le nem rom­bolt természet, s az a harmónia, amely az ember és a környezet vi­szonyát szerte a világon a korábbi századokban jellemezte. A Nem térkép e táj e lap olvasóit a természet „műkincseinek” megcso­dálására hívja, invitálja ide, e gyö­nyörű vidékre. Higgyék el, van ez is olyan szép, mint Velence lagúnái, a Riviéra homokja, vagy a hullámzó Balaton. Gyönyört térfonnák váltogatják itt egymást. Szelíd hajlatok, emberlép­tékű hegyek, s a völgyben ott az Is­ten és az ember háza. Tornyok tűje adja az irányt, mutatja az utat, s az­tán ahogy odaérünk élők s holtak marasztalnak. Szénát gyűjtő pa­rasztok, liliomos temetők, fehérszil­vából főzött, „Isten hoztával” nyúj­tott pálinka. E tájra nem a műemlékekért jö­vünk. Bár Füzér vára innen tisztes távolságból is megállásra, fényké­pezésre késztet, akárcsak a puszta­falui temető kopjafái, de tudakozó­dásra, történelmi ismereteink bőví­tésére jó lehetőség azt is, hogy kiku­tassuk: ki ültette a Pusztafaluba ve­zető országút két oldalára, a ma már másfelé nem található cseresz­nyefasort. S egy hirtelen elénk villa­nó emléktábla láttán pedig megle­petéssel konstatálhatjuk Pusztafa­lu mily jeles tudósokat adott a ma­gyar tudománynak a Szádeczky fi­Fotók: Fojtán László Ikonosztáz a filkeházi görög katolikus templomban vérek személyében. Sőt Filkeházán egy műemlék-jellegű görög katoli­kus templomot is megcsodálha­tunk, szép ikonosztázzal, Füzérka- jatán pedig a népi építészet több re­mekét, elöl- és oldalt tomácos lakó­épületeket. De mindezek csak afféle pluszok az élménygyűjtésben. Ide szemet, lel­ket, testet megnyugtatni jöjjünk! Nagyokat gyalogolni, tüdőt tisztító levegőt szívni, vadvirág illatú fűben heverve bámulni az eget, vagy gom­bát keresve bóklászni mély árnyékú erdőkben. Vagy például kertek pa­rasztvirágai között feltenni ma­gunknak a kérdést: egyáltalán tud­juk mi azt, hogy a lelki békénkhez mire volna szükségünk? Én azt hi­szem, ott a kérdésre azonnal választ is kapunk. Tornácos lakóházak Füzérkajafán Bevallom, ma még nem komforthoz szokott látogatókat, kirándulókat vár ez a vidék. De talán éppen ezért maradt errefelé mind a mai napig a természet a maga Istenadta valósá­gával, mert nem tette tönkre az ide­genforgalom iparága. Természetesen már azzal is, hogy invitáljuk Önöket az idegenforga­lom erősödését szorgalmazzuk. S et­től függetlenül is vannak jelek, amelyek ez irányban mutatnak. Ez a táj sem marad sokáig érintetlen. Ez végül is nem is baj, csak tanul­junk más, korábban tönkretett vi­dékek példáiból. Hasonló hibák ne történjenek e tájon! Mert nagy kár lenne érte. E három falu életben maradását vé­gül is ettől az egyetlen „gazdasági injekciótól”, az idegenforgalomtól függ. Jó jel, hogy fogynak az üresen álló házak, ugyancsak az, hogy pél­dául Pusztafaluban Öreg Bence Há­za néven nyílt meg egy turistaigé­nyeket kiszolgáló fogadó. Ott jár­tunkkor éppen orosházi gyerekek­nek volt lakhelye, akik hegyet látni jöttek a vidékre. Pusztafalu híres nótája így kezdő­dik: Pusztafalu gödörben van / A Ti­lalmas felette van / ott mérik a jó pálinkát / A legények csábítóját. Nos, ha errefele járnak, javaslom, kóstolják meg ezt a híres pálinkát is (mi például régi ismerősöm Harcsá­rik Pista bátyámnál ízleltük meg is­mét), de azért ne ez legyen a főcél, amiért erre veszik útjukat. A tájért jöjjenek, mely annyi elcsatolt északi és keleti vidékünkhöz hasonló. Picit Erdélyben, picit a Felvidéken, vagy Kárpátalján is érezheti magát itt az ember. S útlevél sem kell hozzá... Pusztafalvi hírességek E táj nagy fiai közül első helyen a Szádeczky testvérek állnak. Szádeczky Sámuel, Puszta­falu hajdani, református lelkészének (40 éven át volt lelkipásztor) gyermekei ebben a kis fa­luban látták a napvilágot. Gyula 1860. decem­ber 30-án, a bátyja, Lajos 1859. április 5-én. Szádeczky-Kardoss Gyulából geológus lett, egyetemi tanár. Középiskoláit Sárospatakon illetve Szepes-Iglón végezte, egyetemi tanul­mányait pedig Budapesten. 1883-ban kapott tanári oklevelet, majd 1884-90 között Szabó József mellett tanársegéd volt a pesti egyete­men. 1887-ben doktorált ásvány-földtanból, palaeontológiából és földrajzból. 1889-90-ben külföldi ösztöndíjjal beutazta az Alpokot, Dél- Franciaországot, Anglia déli részét, megláto­gatott több németországi egyetemet. 1890-96 között a budapesti református főgimnázium természetrajz tanára, 1891-96 között pedig a tudományegyetem kőzettan magántanára is. 1896. szeptember 24-én a kolozsvári egyetem ásványtan és földtan egyetemi tanárává ne­vezték ki. Számos publikációja jelent meg né­met és francia nyelven. 1913-ban a kanadai nemzetközi geológiai kongresszus alelnöki tisztét is betöltötte. Publikációi közül kiemel­kedő A magyarországi obsodiánok, különös te­kintettel geológiai viszonyainkra; A zempléni szigethegység geológiai és kőzettani tekintet­ben; Magyarországi korund-elófordulásokról; A geológia fejlődéséről és az élethez való viszo­nyáról szóló munkái. Bátyja Szádeczky-Kardoss Lajos történetíró, egyetemi tanár a Magyar és Lengyel Tudomá­nyos Akadémia tagja volt, a viszlai egyetem díszdoktora. Ő is Patakon illetve Szepes-Iglón végezte gimnáziumi tanulmányait, majd a bu­dapesti egyetem bölcsészeti karára került, hol 1879-ben diplomázott. Hogy a történelmi tu­dományokban jobban kiképezze magát, álla­mi ösztöndíjjal két évet töltött a bécsi egyete­men. 1882-ben lett bölcseletdoktor. 1883 tava­szán Odescalchi Artúr herceggel a bukovinai székelyek hazatelepítésére alakult országos bizottságtól kikiildve kétszer járt Bukoviná­ban. A betelepítés történetéről nagy visszhan­got kiváltó publikáció jelentek meg. Akadémi­ai székfoglalója 1889-ben A céhek Magyaror­szágon címmel hangzott el. Volt a Századok segédszerkesztője Szilágyi Sándor mellett. 1891. augusztus 12-én a kolozsvári egyetem történelem tanárává nevezték ki. 1892-ben őt bízták meg a székelyek történetének megírá­sával, s rábízták az Érdélyi Múzeum szerkesz­tését. Részt vett a Zichy expedíció kaukázusi és kö­zépázsiai utazásában, ő vezette az expedíció naplóját. Nagyon sok publikációja gazdagította a magyar történetírást. Ezek közül egy néhány címét em­lítsem: Mihály havasalföldi vajda Erdélyben; Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel ki­rály életrajza; A gróf Haller család története; Thököly erdélyi fejedelemsége; Udvarhely vár­megye története; A Habsburg-ház lengyel ki­rályságra törekvése a XVI. században. A két Szádeczky fiú emlékét márvány emlék­tábla őrzi a pusztafalui lelkészlak falán, apjuk emlékét pedig magányos, az idővel kitartóan viaskodó obeliszk őrzi a községi temetőben. Az apa, Szádeczky Sámuel síremléke Öreg Bence Háza A tájegység első vendégfogadója

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom