Észak-Magyarország, 1994. június (50. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-07 / 132. szám

1994« Túnius 7», Kedd Hírek - Tudósítások ÉSZAKIM AGYARORSZÁG 3 SZDSZ—Fidesz találkozó Budapest (MTI) - Az MSZP-től ér­kezett koalíciós felkérésről tájékoz­tatták hétfőn reggel az SZDSZ veze­tői a Fidesz vezérkarát. Kövér Lász­ló fiataldemokrata frakcióvezető szerint a megbeszélés egyben for­mai lezárása a Fidesz és az SZDSZ választási megállapodásának. Az SZDSZ vezetői főként az iránt ér­deklődtek, miként vélekedik a Fi­desz a koalíciós felkérésről. Emel­lett a Pető Ivánból és Kuncze Gá­borból álló SZDSZ-delegáció tuda­kozódott afelől is, hogy a Fidesz ho­gyan viszonyulna egy esetlegesen neki címzett koalíciós felkéréshez. Ezzel összefüggésben a frakcióveze­tő leszögezte: nem létező felkérések­hez nem tudunk viszonyulni. Ha mégis lesz ilyen, akkor arról az alapszabály szerint az Országos Vá­lasztmány dönti A mintegy hái'om- negyed órás SZDSZ-Fidesz találko­zót nem kívánják üzengetési fórum­ként felhasználni. Kevesebb munkanélküli Budapest (MTI) - Májusban to­vább csökkent a regisztrált munka- nélküliek száma, az előző hónaphoz képest több mint 22 ezerrel, 570 ezer 600-ra. Mint az Országos Mun­kaügyi Központ jelenti: a munka­nélküliségi ráta - azaz a munkanél­küliek és a gazdaságilag aktív né­pesség aránya - így 11,8 százalék­ról 11,4 százalékra csökkent. Az át- lagosnál nagyobb - 5 százalék felet­ti - a munkanélküliség csökkenése Veszprém, Somogy, Borsod-Abaúj- Zemplén, Heves és Zala megyében. Legkevésbé Szabolcs-Szatmár-Be- reg és Fejér megyében, valamint a fővárosban csökkent a munkanél­küliség. A hónap során 31200 új munkanél­külit regisztráltak. Május során összesen 70 800 betöltésre váró ál­láshely állt rendelkezésre. Az állás­hely-kínálat az építőipar területén bővült. A munkanélküli-ellátásból kikerü­lők közül eddig már 191 200-an nyerték el az önkormányzatoktól a jövedelempótló támogatást. Kárpátaljai magyar folklórfesztivál Ungvár (MTI) - Hatodik alkalom­mal rendezték meg vasárnap Kár­pátalján a magyar folklórfesztivált. Ezúttal az ungvári járási Eszeny község adott otthont az évente meg­rendezésre kerülő ünnepségnek, ami mintegy elismerése annak a te­vékenységnek, amelyet a Tisza menti faluban végeznek a népi ha­gyományok ápolása szerint. Az időjárás ugyan nem volt kegyes a szabadtéren tartott ünnepséghez, de a meg-megújuló eső sem tudta el­rontani a megye magyarlakta vidé­keiről összesereglett népdaléneke­sek és táncosok hangulatát. A tisza- kerecsenyi vegyeskórus képvisele­tében magyarországi vendégei is voltak a fesztiválnak, akik a rende­zők különdíját is elnyerték. Meg­tisztelték jelenlétükkel a folklór­fesztivált a megyei tanács és az ál­lami közigazgatás vezetői, valamint Monori István, Magyarország ung­vári fókonzulja is. ______________ B olyairól Lembergben Kijev (MTI) - Bolyai János híres magyar matematikus tiszteletére emléktáblát avattak hétfőn a nyu­gat-ukrajnai Lemberg városában. Az ünnepségen részt vett Kálmán Attila államtitkár is. Bolyai János (1802-1860) a múlt század harmin­cas éveinek legelején Lembergben teljesített szolgálatot, mint hadmér­nök kapitány. A matematikust áb­rázoló domborművet a város egyete­mének épületében helyezték el, a márványból készült emléktábla al­kotója Gáti Gábor szobrászművész. Antenna nélkül Sátoraljaújhely (ÉM) - Az Anten­na Hungáriától kapott informáci­ónk szerint jelenleg nem működnek a sátoraljaújhelyi magashegyi tévé­átjátszók. A hibát az energiaellátó vezetékek zárlata okozza, aminek oka a viharos erejű szél. A helyi ön- kormányzat intézkedik, úgyhogy ma estére már valószínűleg megol­dódik a probléma. Magyarország a NATO felé Martonyi János átad a a magyar „felajánlási dokumentumot” Brüsszel (MTI) - Hétfőn Brüsszelben Martonyi János külü­gyi államtitkár átadta Sergio Be- lanzino NATO-főtitkár-helyettes- nek azt a magyar „felajánlási doku­mentumot”, amely alapján a béke­partnerség keretében megkezdőd­het a konkrét tárgyalás a kétoldalú együttműködési munkaprogram végleges tartalmáról. A dokumentumot Martonyi úgy jel­lemezte, mint amely egyszerre cé­lozza „eddiginél erőteljesebb szere­pünket a különböző NATO-fórumok működésében”, illetve a NATO-hoz történő csatlakozásunk előkészíté­sét. Az együttműködés politikai vo­natkozásai közül a magyar állam­titkár mindenekelőtt a Szövetség részéről - a konfliktushelyzetre - felkínált konzultációs lehetőséget emelte ki. A dokumentum ezen tül- menően nagy súlyt helyez a védel­mi, tervezési és költségvetési kérdé­sek átláthatóságának, illetve a hon­védelem polgári ellenőrzésének a kérdéseire, a már meglévő mecha­nizmusok melletti továbbfejleszté­sük szándékára is. Katonai, védelmi téren az együtt­működésnek részint segítenie kelle­ne a magyar védelmi szervezetek felkészülését bizonyos nemzetközi mentő, humanitárius akciókban va­ló esetleges részvételre, valamint hozzá kellene járulnia a magyar honvédségnek a NATO-szabvá- nyokhoz történő fokozatos illeszke­déséhez. A magyar dokumentum „gazdag ajánlási listát” tartalmaz, amely ki­teljed a meteorológiai kérdésektől a térképészeten át a katonaorvosok cseréjéig, avagy az idegen nyelvek tanításáig. További rész foglalkozik a dokumentumban a polgári véde­lem, valamint a magyar szempont­ból kiemelt jelentőségűnek ítélt lég­védelem kérdésével is. Martonyi Oroszország esetleges „különleges békepartnersége” kapcsán kifejtet­te, hogy annak idején, a januári NATO-csúcstalálkozó úgy hirdette meg a békepartnerség programját, mint amely a teljes egyenlőség elve alapján működik minden ehhez csatlakozó ország felé - más kérdés, hogy aztán a konkrét kétoldalú együttműködésben országonként eltérő kérdésekre kerülhet a hang­súly. Magyarország számára min­denesetre az a fontos, hogy egyebek között éppen a most átadott doku­mentum alapján is szülessen egy jó munkaprogram, amely érdemi elő­relépést hoz az együttműködésben és felkészít a teljes jogú NATO-tag- ságra - összegezte a magyar állás­pontot a külügyminisztérium ál­lamtitkára. „Várás és kivárás” az EU-ban Brüsszel (MTI) - Mindenekelőtt a minél kedvezőbb kölcsönös beruhá­zási feltételek és körülmények biz­tosítását szorgalmazták az Európai Unió tagországainak pénzügyimi­niszterei, midőn vasárnap este Lu­xembourgban találkoztak „társult” kelet-európai kollégáikkal. Emel­lett jelentős hangsúly esett a sza­badkereskedelmi akadályok elhárí­tásának, és ezen belül is az EU-val együttműködni akaró kelet-európai országok egymás közötti kooperáci­ójának a szükségességére is — összegezte az ülés főbb tanulságait Szabó Iván pénzügyminiszter, aki szerint egyébként „várás és kivá­rás” jeleit tapasztalta a nyugati po­litikusok részéről az új magyar kor­mány leendő gazdaságpolitikáját il­letően. Ez volt az első alkalom, hogy a Ti- zenkettek és az EU-val társulási szerződést aláírt „Hatok” gazdasági tárcáinak vezetői együttes ülésen tekintették át az Unió és a térség vi­szonyát egyaránt érintő makroöko- nómiai kérdéseket. A magyar miniszter szerint a lehet­séges illeszkedési pontok között a legnagyobb egyetértés a beruházá­sok biztonságának és általában is a „beruházás barát” környezetnek a szavatolásában, ennek fontosságá­ban volt. Akadt, aki külön is ki­hangsúlyozta, hogy a „kedvező fel­tételek” között a legfontosabbnak a politikai stabilitás tekinthető, az összes többi gazdasági-technikai rendszabály csak ezt követően nyom latba. Ugyancsak adott volt az egyetértés a szabadkereskedel­met akadályozó korlátok felszámo­lásában, de itt már csak addig a pontig, ahol a kérdés nem érintette a mezőgazdasági termékek forgal­mát is. Az agrárkereskedelem radi­kálisabb felszabadítása a kelet-eu­rópai országok előtt „láthatóan to­vábbra is neuralgikus kérdés ma még” - állapította meg a magyar pénzügyi tárca vezetője. Feltűnő volt ugyanakkor, hogy az EU-partnerek hozzászólásaiból ki­tűnt: az Unió hosszabb távon érde­kelt lehet ugyan a kelet- és közép­európai kis- és középméretű álla­mokkal való együttműködésben, de láthatóan nem gondolkodik bővítés­ről a nagyobb országokkal, mint Ukrajna vagy Oroszország. Az előb­biek esetében visszatérő vélemény volt, hogy az EU-val való szorosabb együttműködésnek jó előiskolája” volna, ha a térség országai egymás között is fokoznák a gazdasági in­tegrációs folyamatot. A „visegrádi­ak” szabadkereskedelmi egyezmé­nyét ennyiből határozottan üdvözöl­ték, de egyúttal a kört bővíthetőnek is vélték. Biztató jel, hogy EU-rész- ról ismételten utaltak az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, va­lamint az EU PHARE-program to­vábbi nyitásának lehetőségére. Boross Péter válasza Tőkés Lászlónak Budapest (MTI) - Nagyon remé­lem, hogy a választások eredménye­képpen létrejövő új kormány sem fog elfeledkezni a határon túli ma­gyarsággal kapcsolatos kötelezett­ségeiről, értük minden lehetséges eszközzel - ideértve nemzetközi fó­rumokat is - fellép, és e körbeni po­litikai lépéseit minden esetben elő­zetesen egyeztetni fogja a határo­kon túli magyarság szervezeteinek legitim vezetőivel. Remélem azt is, hogy az új kormány igényelni fogja, hogy a határon túli magyarokkal kapcsolatos politikánk a jövőben is a parlamenti pártok konszenzusán alapuljon. A kormányfői tisztségben engem követő utódomnak figyelmét módomban lesz felhívni e kötele­zettségünkre - olvasható Boross Pé­ter miniszterelnök Tőkés Lászlóhoz írt levelében. A kormányfő arra a nyűt levélre vá­laszolt, amelyet Tőkés a Magyar Nemzet április 11-i számában jelen­tetett meg. A királyhágó-melléki püspök a magyar külpolitika támo­gatását kérte az erdélyi magyarság számára, szorgalmazta, hogy a ma­gyar kormány és a Romániai Ma­gyar Demokrata Szövetség kétolda­lú szerződést kössön az együttmű­ködésről, valamint politikai-gazda­sági támogatást kért az erdélyi ma­gyarok kivándorlásának vissza­szorításához. Foglalkoztatottság és keresetek Budapest (MTI) - Az első negye­dévben tovább folytatódott a 20 dol­gozónál többet foglalkoztató szerve­zeteknél a létszám csökkenése. A fi­zikai állományúak száma az első három hónapban 10 százalékkal volt kevesebb mint tavaly, míg a szellemi foglalkozásúaké csupán egy százalékkal maradt el a tavalyi első negyedévtől. Minderről a Köz­ponti Statisztikai Hivatal tájékoz­tatta hétfőn az MTI-t. A létszámcsökkenés elsősorban a nagyobb szervezeteket érintette. A 300 főnél többet foglalkoztató cé­geknél 8,6 százalékkal, az 51 és 300 közöttieknél pedig 4,4 százalékkal esett vissza a foglalkoztatottság. Ezzel szemben a 21-50 dolgozót számláló cégeknél megközelítően 5 százalékos létszámbővülés tapasz­talható. Az egyes ágazatok között továbbra is számottevő a különbség a lét­számhelyzet alakulását tekintve. Az első negyedévben folytatódott a mezőgazdasági ágakban, valamint a bányászatban a jelentős létszám fogyás. A feldolgozó iparban foglal­koztatottak száma is megközelítően egy tizeddel csökkent, s ez a tenden­cia a vegyipar kivételével szinte minden ágazatra jellemző. A KSH lakossági megfigyelésen ala­puló munkaerő felvétele szerint 482 ezer volt azoknak a munkanélküli­eknek a száma, akik nem dolgoz­nak, munkát keresnek és ha talál­nak, rövid időn belül képesek is munkába állni. Ez 12 ezerrel keve­sebb, mint 1993 októbere és decem­bere között. Az így számított mun- kanélkükliségi ráta 10,9 százalé­kos, ami megegyezik az előző ne­gyedév mértékével. A foglalkozta­tottsági helyzet romlását jelzi, hogy tovább nőtt a tartósan munka nél­kül lévők aránya és a munkanélkü­liség átlagos időtartama is. A nemzetgazdaság 10 főnél többet foglalkoztató szervezeteinél a havi bruttó átlagkereset egy év alatt 24,8 százalékkal, 28 580 forintra nőtt. Ennek abszolút nagysága elmarad az 1993. év negyedik negyedévének kiemelkedő értékétől, és csak alig haladja meg a harmadik negyedévi átlagot. A nettó kereset értéke az első ne­gyedévben 20 ezer 401 forint, ami 27 százalékkal magasabb az előző évinél. Az adózási szabályok válto­zásai átlagosan 1300 forinttal nö­velték a nettó kereseteket. A fo­gyasztói árak ugyanezen időszak alatt 116,8 százalékra emelkedtek, így a keresetek reálértéke hosszú idő után először az előző évhez ké­pest 8,7 százalékkal nőtt. Kéri Kálmánra emlékezve Kéri Kálmán, a Szepes vármegyei Iglón szüle­tett, 1901. július 25-én. Az elemi iskolát Iglón végezte. 1911-1914. között ott gimnazista. Kéri Kálmán vezérezredes, az egész életét meghatározó katonai pályakezdéséről, így vé­lekedett: „1915-ben 14 éves koromban telje­sült minden vágyam álma és a Kleiskirchen-i tüzér hadapród iskola növendéke lettem. Had­apród iskola volt és nem főreál iskola, nagy különbség, ami a Ludovikán magatartásomat befolyásolta”. A Ludovika Akadémia elvégzése után 1921. augusztus 20-án avatták tüzér hadnaggyá. 1929-ig tüzér csapattisztként szolgált külön­böző beosztásokban. 1929. és 1932. között el­végezte a Magyar Királyi Honvéd Hadiakadé­miát (Vezérkari Akadémia). 1938 szeptembe­rétől O irányította az országos hatáskörű köz­ponti szállításvezetőséget. 1941-től a szlovákiai magyar követség katonai attaséja Pozsonyban. 1942-től vezérkari ezre­des. Bartha Károly, Nagybaczoni Nagy Vil­mos és Csatai Lajos honvédelmi miniszterek szárnysegéde és irodáik főnöke. 1944 októbe­rétől decemberig parlamenter a 4. Ukrán Front Főparancsnokságánál, később a moszk­vai Fegyverszüneti Tárgyaló Bizottság tagja. 1945 januárjában a debreceni Ideiglenes Kor­mány Honvédelmi Minisztériumának katonai főnöke. 1945. március 5-én szabotázs vádjával letartóztatták, bíróság elé állították, de fel­mentették. Rendelkezési állományba került, 1949- ig a baseli CIB A gyógyszergyár budapes­ti képviseleténél a gyógyszeralosztály munká­ját vezette. Közben 1945 augusztusában a szovjet hatóságok tartóztatták le, de a vizsgá­lati fogságból kiszabadult. 1949 februárjában újra letartóztatták. Ezúttal a HM Katonapoli­tikai Osztálya börtönében tartották fogva, majd a kistarcsai intemálótáborba került. 1950- től az ÁVH recski kényszermunkatábo­rában raboskodott, a büntető brigád rabpa­rancsnoka volt. Társai tisztelettel emlékeznek az érdekükben végzett szigorú irányító munkájára. 1953-ben, a tábor felszámolásakor 4 év 9 hónapi börtön- büntetésre ítélték, így „törvényesítve” fogva tartását. 1954-től éjjeliőr, portás, raktáros, ké­sőbb pincemester az Astoria Szállóban és Kár­páttá étteremben. 1966-ban ment nyugdíjba a Hungária Szálloda és Étterem Vállalat köz­ponti raktárosaként. Kéri Kálmán 1980. szeptember 16-án egyik alapító tagja és azóta elnöke a törvénytelenül fogvatartottak és joghátrányt szenvedettek érdekképviseletét felvállaló Recski Szövetség­nek. Ugyanebben az évben lett szintén alapító tag­ja és elnöke a Honvéd Hagyományőrző Egye­sületnek. 1990. március 1-én hajtották végre az elmaradt 1946. évi előléptetését, vezérőr­nagy lett. 1991. március 14-én vezérezredessé léptették elő. Kéri Kálmán az elmúlt években két magas ki­tüntetést kapott: 1991-ben a Magyar Köztár­saság Babérkoszorúkkal Ékesített Zászló- rendjét, tavaly pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét a II. világháború alatt az ország és a nemzet megmentéséért folytatott Hitler-ellenes politika szolgálatáért, önfeláldozó magatartásáért, valamint a Ma­gyar Honvédség újjászervezésében végzett ki­magasló tevékenységéért. Az 1990. május 2-i országgyűlési alakuló ülé­sen korelnök. 1990. május 3-tól az Or­szággyűlés Honvédelmi Bizottságának tagja. * Kéri Kálmán katonai tiszteletadással történő búcsúztatására és örök nyugalomba helyezé­sére ma kerül sor 10.30-tól a Kerepesi közte­metőben. Az együttműködésnek hozzá kellene járulnia a magyar honvéd­ségnek a NATO-szabványokhoz történő fokozatos illeszkedésé­hez Fotó: Laczó József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom