Észak-Magyarország, 1994. június (50. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-01 / 127. szám
10 ÉLETMÓD Zöld Oldal 1994» Június 1., Szerda A fák hozzáértő védelmet igényelnek Miskolc (ÉM) - Az Észak-Magyarország november 3-i számában egy rövid értesítés jelent meg ezzel a címmel: „Ne árusítsák ki az állami erdőket!” Ennek lényege, hogy az erdészek az erdővagyon kirablása, az erdők elherdálása miatt, vagyis ellene tiltakoznak. Ez az állás- foglalás tetszik minden természetbarátnak, de minden józanul gondolkodó állampolgárnak is. Tudjuk, hogy főleg az utolsó száz év alatt a fóldgömb különböző részein hajtottak végre kíméletlen módon a természetet rongáló erdőirtásokat, például Brazíliában az Amazonas folyó mentén. A pénzéhes emberek hol itt, hol ott kisebb-nagyobb mértékben mindig neki estek és neki esnek az Isten bölcsessége és tetszése szerint teremtett természetnek, hogy főleg a fa értékesítése és elherdálása révén meggazdagodjanak. Igaz, sajnálatos módon előfordultak és előfordulnak erdőgyujtogatások is, mint nyáron nálunk is a Kiskunsági Nemzeti Parkban, vagy a még mindig szomorú következményekkel járó kaliforniai erdőtűz. Ezért nagyon helyes és igen kívánatos mindent latba vetni ilyen vétkezés, ilyen bűn megakadályozása végett. Ilyen vonatkozásban tanulságos és serkentő hatású lehet egy cikk, melyet egy német egyházi lapban olvastam és idézni hasznosnak tartom. A cikk címe: „Harmónia az emberek és a természet között”, alcíme pedig: „Falufejlesztési mozgalom Thaiföldön. Buddhista szerzetesek a környezetet meg akarják menteni.” Álljon itt erről egy kis ismertetés. A thaiföldi buddhista Sanghában (kolostorban) élő tiszteletre méltó szerzetesközösség Phra Khru Udompathanakom nevű apátja felszentelte a Khampia nevű egyházmegyéhez tartozó községi erdőségekben található öreg fákat, és ezáltal felvette őket a szerzetesközösségbe. „Aki ilyen fához nyúl, ami a buddhizmusban a legsúlyosabb bűnök egyike.” Thaiföld északkeleti részén nemrégen még sűrű őserdő volt. Az idő folyamán favágók neki estek a nemes fáknak. Ezek most már ritkaságok. Miért? Mert a tartományi hatóságok erdőfelújítási programot készítettek, melynek értelmében az erdészek inkább eukaliptuszokat terjesztettek Az eukaliptusz gyorsan nő és öt év letelte után már kivágható. A fából készített forgácsokat Japánba és Európába szállítják, mert ez kitűnő alapanyag a papírkészítéshez és rostos lemezekhez. Jó pénz! Khampia apátja fellépett az ilyen kizsákmányolás ellen és kijelentette: „Mi ragaszkodunk a régi falusi hagyományhoz, mely szerint szent a községi erdő, hiszen itt élnek az ősök lelkei, a föld láthatatlan lakói. Súlyos átok sújtja azt, aki az erdőt megszentségteleníti.” Mosolyoghatunk, ha megtudjuk, hogy minden felszentelt fa egy phra, azaz szerzetes barát. Phra Teak tehát annyi, mint Teak barát. így aztán mulatságos ugyan, de sokat mondó, ha ilyeneket olvasunk: Phra Teak minden része nyikorog. - Phra Meranti csúcsán kopog egy harkály. - Phra Mango tele van vörös hangyával, mert szeretik az édes gyümölcsét. Jó lenne, dicséretre méltó és megnyugtató lenne, ha hallanánk erdei és egyéb fáink suttogását: Vétkes, aki rosszul bánik velem! Buchalla Ödön Amót Zöld szív dobog bennünk Lenti (ÉM - H.E.) - Április végén ismét találkoztak az ország kis és nagy zöld szívesei. Az idén 300-an Lentiben. A Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Mozgalom minden évben megrendezi az országos találkozóját, s az idén a dunántúli település vállalta el a házigazda szerepét. Igen gazdag színes programokat nyújtottak nekünk e kis város zöldszívesei. Első nap a pályamunkákat értékelték, és Orgo- ványi Anikó, fő zöldszíves átadta a megérdemelt díjakat. Két miskolci lány is az elsők közé került, de sajnos ők nem tudtak jelen lenni. A díjkiosztás után néptáncokat mutattak be nekünk a helybeliek. Ez a kis műsor érezhetően mindenkinek nagyon tetszett. Másnap több program közül lehetett választani. Én a leghosszabb túrára mentem, a buda- fai arborétumot néztem meg a többiekkel. Ide kisvasúttal mentünk, csodálatos tájak közt utazva. Majd gyalog egy erdőn át elértük az arborétumot. Ebben az arborétumban különféle egzotikus növények is megtalálhatók, de főleg hatalmas fenyőfák, sőt mamutfenyőket láttunk. Engem leginkább a háromféle színben pompázó rhododendron (azálea) bokrok ragadtak meg. Virágzataik rózsaszín, világossárga és barackszínűek voltak. Visszatérve Lentibe, voltak, akik elmentek megnézni egy fazekasmester munkáját, mások a nagy melegben inkább a strandolást válsztották. Este a Harangláb nevű népi együttes adott koncertet nekünk, itt lehetett népdalokat is tanulni szépszámmal. Ezen az utolsó estén zöldszíves szokás szerint két kis fát ültettünk az iskola udvarán. Az oldalt összeállította: Udvardy József Magyar madarunk, a gólya Ónodvári Miklós Sárospatak (ÉM) - Van valami jelképes abban, hogy 1994-et a család éve mellett a természetvédelemmel foglalkozó nemzetközi szervezet a gólya évévé is nyilvánította. A családgyarapodást hozó gyermekáldást a meséktől kezdve az évszázadokon át kialakult néphiten keresztül sokszor és sokféleképpen összefüggésbe hozták a kémény tetején kelepelő gólyával... A korabeü festményeken, rajzokon, ha azok a tanyavilágot, vagy a magyar falvakat ábrázolják, csaknem mindegyiken fellelhető a kéményre épített gólyafészek. Fehér madarunk tudatosan építette fészkét ezekre a magaslati pontokra, ahonnan - eleségre vadászva - jól áttekinthette a környéket. Általában a vizes területeket, ahonnan békákat, kishalakat, stb. hordhatott kicsinyeinek. Megyénkben a Bodrogközben, s a Tisza holtágaihoz közeli falvakban található ma is a legtöbb gólyafészek, noha ezek a tájak is sokat változtak, s romlottak életfeltételei. S még valami: ellentétben más madarainkkal, a gólya nem rakja, hanem - építi a fészkét. Ez is egyfajta tudatosságra vall, ami megnyilvánul abban is, hogy amikor megjelentek az első villanypóznák, oszlopok, megkezdte az ezekre való áttelepülést, hiszen onnan még nagyobb területeket tarthat szemmel. Csakhogy ezzel együtt megnőtt a rájuk leselkedő veszélyforrás is: kiteijesztett szárnyaikkal rövidre zárják az áramszállító vezetékeket, s ez biztos pusztulásukat okozza. Szomorú látvány, amikor a fészekben maradt fiókák egyre elhalóbb hangon hívják anyjukat. A gólya elsősorban magyar madár! Ezt számos hozzá írott költemény szép sorai bizonyítják. IyNékem valamennyi között legkedvesebb Fészek a villanypóznán Madaram a gólya, Édes szülőföldem, a drága szép alföld Hűséges lakója! Tán ezért szeretem annyira, mert vele Együtt növekedtem; Még mikor bölcsőmben sírtam, ő már akkor Kerepölt fölöttem.” (Petőfi) Szeretik a gólyát a magyar emberek még akkor is, ha olyan ház kéményére száll, ahol éppen nem volna kívánatos... S szeretik az áramszolgáltatónál dolgozó emberek, akik tisztában vannak vele, hogy az általuk épített vezetékek, illetve az azokban keringő áram milyen veszélyt jelent erre a kedves madárra. Ezért szerelnek a vezetékoszlopokra úgynevezett fészektartó szerkeFotó: Laczó József zeteket, kosarakat. Az ide épített fészek már biztos védelmet nyújt. Ez a nemes természetvédelmi, madárvédelmi munka már évek óta tart, s nem véletlen, hogy az ÉMÁSZ Rt. üzletigazgatóságai közül a sárospatakiak jeleskedtek, hiszen mint említettük, a Bodrogközben és a Tisza holtágai mentén található a legtöbb gólya, ez pedig a patakiak ellátási területe. Ok voltak azok, akik egy korábban kiírt természetvédelmi pályázaton kétszer: 1988-ban és 1990-ben értek el második helyezést. S most a közcélú villamosenergia-szolgáltatás centenáriumára való készülődés jegyében újból feladataik közé sorolták a természet- és madárvédelmet, mert ez, s a természeti táj szépségének megőrzése sosem volt idegen az áramszolgáltatóktól. Erdemes-e energiaerdőt telepíteni? Karancslapujtő (ÉM) - Az energiaerdő koncepcióját néhány esztendeje dolgozta Id dr. Gergely Sándor, aki akkor a karancslapujtoi termelőszövetkezet elnöke volt. Azóta folyamatosan tartanak kísérleteik. Az eredmények összegzését az alábbiakban olvashatják. Tudjuk, hogy Magyarország energiaszükségletének kétharmadát külföldről szerzi be. Tudjuk, hogy a magyar barna szén kéntartalma rendkívül magas, 1,5-3 százalék, és rendkívül drágán lehet csak kitermelni. Tudjuk, hogy minden ötödik hektár szántó 5 százaléknál lejtő- sebb, vagyis a talajpusztulás ezeken a területeken nagy károkat okoz. Tudjuk, hogy több százezren kaptak vissza földet, aminek egy részét nem tudják gazdaságosan hasznosítani, mert a terület lejtős. Azt is tudjuk, hogy ezeken a területeken egyedül energiaerdőt volna érdemes telepíteni. Igen ám, de ki az, aki évtizedeket tud várni, amíg az erdőt ki lehet termelni? Kínálkozik egy megoldás, az akác energiaerdő. Energiaerdő? Mi az? Olyan 4-5 év alatt kitermelhető, sűrűn ültetett akácerdő, amelynek fáját vegyeshasznú kiserőművekben elégetve hasznosílják, mégpedig 70- 80 százalékos energiahasznosítási hatásfokkal. Az akác energiaerdő 12-16 ezer elültetett csemetét jelent hektáronként, amelyen mindössze két évig kell dolgozni, mert a harmadik évtől kezdve úgy beborítja a talajt, hogy már nem szorul gyomirtásra, ápolásra. Amikor kivágják, kévébe kötik, a vegyeshasznú kise- rőműhöz szállítják, ahol nem készítenek belőle aprítékot, hanem csak méterenként vágják e kévét, és az akác így kerül be a vegyeshasznú kiserőmű kazánjába. A hő által fejlesztett gőz meghajtja az áramtermelő generátort, a generátorból kijövő fáradt gőz pedig nyáron vizet melegít - fürdővizet, vagy községi uszoda vizét —, terményt szárít, vagy ősszel gyümölcsöt aszal, vagy télen lakásokat, középületeket fut. Több gazda megkeresett már levélben vagy telefonon, hogy telepítenének energiaerdőt, mit javasolok. Azt javaslom, várjanak addig, amíg meg nem születik az ezzel kapcsolatos törvény, hiszen alapfeltétel például, hogy a kiserőmű által termelt áram bekerülhessen az országos hálózatba, mégpedig úgy, hogy a vegyeshasznú kiserőmúvektől napi áron kötelesek átvenni a helyben felesleges villamos energiát. Megéri-e? 1986-ban kezdtem kísérletezni Ka- rancslapujtőn energiaerdővel. Akkor a háztartási fűtőolaj támogatott ára 1,50 forint volt, ma 26 forint. Akkor még nem tudtuk, hogy gyenge, lejtős területeken is milyen hozamra képes az akác energiaerdő. Ma már tudjuk, hogy a közönséges akác, évi 3 tonna fűtőolaj egyenérté- kének megfelelő fatermeléssel gyarapodik hektáronként, az üllői és nyírségi akác pedig ennél 30-50 százalékkal többel. Ma az a helyzet, hogy azokon a területeken, ahová az akác energiaerdő telepíthető, csak ráfizetéssel termelhető 2,5-3 tonna gabona hektáronként, amelynek hozamértéke 30-36 ezer forint, amíg a 3 tonnányi fűtőolajnak megfelelő éves akáchozam 78 ezer forintot ér, támogatott fűtőolaj áron számítva. Ha az 5 százaléknál lejtősebb területek 40 százalékát, azaz 600 hektárt energiaerdővel telepítenénk be és megépítenénk hozzá a vegyeshasznú kiserőműveket, akkor az éves energia import egynegyedét lehetne megtakarítani. Mit jelentene környezetvédelmi szempontból 600 ezer hektár energiaerdő telepítése? Évi 27-33 miihó tonnával csökkenne az eróziós és deflációs talajpusztulás. A vegetációs periódusban napi 18 millió kilogrammal növekedne az oxigéntermelés és napi 6-8 millió kilogrammal növekedne a szén-dio- xid megkötés. Évi 180 ezer tonnával növekedne az erdők pormegkötő képessége. Erdőklíma alakul ki Egyre több helyen alakulna ki erdőklíma, az ember számára csaknem elviselhetetlen városklíma helyett. Vagyis az energiaerdő program az aktív környezetvédelem egyik fontos, új lehetősége. Az energia- és a faárak növekedése úgy tűnik megállíthatatlan. Egy energiaerdő programnak elenyésző az importhányada, de az importkiváltás a közel 2 milhó tonna olaj egyenér- ték miatt igen jelentős. Hatékony lehet, mint munkanélküliség csökkentő program, ugyanis növelné a falvak népességmegtartó képességét és 120-150 ezer új munkahelyet teremtene tartósan. Finanszírozása környezetvédelmi alapokból, magánmegtakarításból, nemzetközi hitelekből, hosszú lejáratú államkötvényekből történhetne. Javítaná a családok jövőbeni esélyeit, generációkon átívelő, távlatos gondolkodásra késztet, javítja a családok esélyegyenlőség kilátásait. Javítja a nemzeti akaratképzés, akaratmegvalósítás és önrendelkezés esélyeit. Először nemzeti stratégia kell, vagyis felmérni , adottságainkat, erős és gyenge pontjainkat földeríteni, ebből kikövetkeztetni lehetőségeinket és megfogalmazni azt, hogy milyen nemzeti víziót kívánunk követni és megvalósítani. Ehhez elengedhetetlen az egyes országok tapasztalataiból földeríteni és átvenni azt, ami számukra hasznosítható. Egyetlen huszadik századi modernizációs kísérlet sem volt eredményes, ahol nem született nemzeti stratégia. Ennek a nemzeti stratégiának része lehet az energiaerdő program, amely ezáltal fontos nemzeti modernizációs tényezővé válhat. Erdőbirtokosok és erdőszövetkezetek által szervezett, a föld magántulajdonára alapuló integrációk szervezhetik meg az energiaerdő programot úgy, hogy kialakítják a facsemete nevelés, az erdőtelepítés, ápolás, kitermelés és energiatermelés hasznosítás szakosodott rendszerét. Tények és összefüggések A kínai birodalom akkor volt fejlődése zenitjén, ezelőtt háromezer évvel, amikor területének harmada erdő volt. Ahogyan pusztult a kínai erdő, úgy telt meg termőfölddel Kína legnagyobb folyójának, a Jangcének vize. Jangce, vagyis magyarul: Sárga-folyó. A tengerbe szállított humusz színétől volt a vize sárga. A kínai talaj- és kultúrpusztulás egyik fő oka az, hogy a XX. század fordulójára már csak a kínai föld 1/12-ed részén volt erdő. Kína a hetvenes évek óta nagyarányú erdősítést folytat. Azt sem tartom véletlennek, hogy amikor Magyarország volt Európa szíve, vagyis a középkor zenitjén, akkor úgy hívták Liget-Magyaror- szág, mert érdekes módon az ország területének egyharmada szintén erdő volt. Hadianyag-temető a Balti-tengeren Pétervár (AN) - Péterváron megrendezték a Balti-tenger biztonságával foglalkozó Helsinki-bizottság első munkatalálkozóját. Közismert tény, hogy a Baltikum térségét számos veszély fenyegeti, ezek közül is talán a legveszélyesebbek a tengerbe süllyesztett különféle vegyi fegyverekből eredő esetleges tragikus következmények. Egyelőre ugyanis az illetékesek nem rendelkeznek teljes és hiteles információval arra vonatkozóan, hol és milyen mennyiségben találhatóak ezek a veszélyes anyagok. Az orosz küldöttség bejelentette a találkozón, hogy a lettországi Lie- paja térségben, valamint a dán fennhatóság alá tartozó Bornholm sziget körüli semleges vizeken 30 ezer tonna hadizsákmány vegyi | fegyvert - lövedékeket és mérgező j anyagokkal töltött bombákat - süllyesztettek el. Sajnos, az orosz küldöttség semmi érdemlegeset nem tudott közölni a saját vegyi fegyverek elsüllyesztéséről, mert mint mondták, „az oroszországi Környezetvédelmi Minisztérium nem talált megértésre a haditengerészet hivatalnokai körében”, éppen ezért az adott kérdésben semmilyen információval nem rendelkeznek. A találkozón döntöttek arról, hogy a szeptemberi megbeszélésre, amelyet Vilniusban tartanak, Oroszország, mint a Szovjetunió jogutódja, köteles benyújtani a teljes tájékoztatási anyagot arról, hogy hol és milyen mérgeket rejtettek el a hullámsírban. Egyelőre csak találgathatjuk, mikor és hol hallat magáról a háború rejtőzködő kísértete. Vízminőségi értékelés Miskolc (ÉM) - Tisza: Az oldott oxigén koncentrációjának növekedése ismét folytatódott, dikromátoS oxigén fogyasztás tekintetében a vízfolyás I. osztályúnak minősíthető. Az NH4 értékek alakulásában a hónap folyamán határozott emelkedés volt tapasztalható. Bodrog: Tendenciajellegű emelkedés volt megfigyelhető az oxigénfo- gyasztás alakulásában, a többi vizsgált komponens értéke az átlag körül alakult. A folyón ukrán eredetű gázolaj- szennyeződés történt, melynek kap- csán január 3-tól III. fokú vízminőség-védelmi készültség elrendelésére került sor. A készültség megszüntetése január 14-én történt. Sajó: Sajópüspöki-Alsózsolca szakaszon oldott oxigén, NH4, dikro- mátos oxigén fogyasztás tekintetében a vízfolyás I. osztályúnak minősíthető egy kiugró értéktől eltekintve, az értékek alakulásában ten- denciajelleg csak az oldott oxigén tekintetében fedezhető fel. Az Alsó; zsolca alatti szakaszon a miskolci szennyvíztisztító telep hatására ezen paraméterek valamelyest rom; lanak. Feltehetően a téli időjárási viszonyok következtében Kesznyé- tennél sem tapasztalható javulás. Hangony: Az oldott oxigén koncentráció emelkedő jellege változatlanul folytatódik, a többi komponens az t osztályú kategóriahatár közelében mozog, enyhén csökkenő jelleggel. Bódva: Oldott oxigén és NH4 tekintetében I. osztályú a vízfolyás. Az oldott oxigén koncentrációjának növekedése ismét megindult. Dikro- mátos oxigénfogyasztás szempont- jából II. osztályúan lép át az országhatárt, fokozatosan tisztulva Bor- sodsziráknál már I. osztályúvá válik. Az elmúlt hónap folyamán & oxigénfogyasztásra jelentéktelen csökkenés volt jellemző. Szinva: Mindhárom komponens tekintetében I. osztályú a patak. A város területén bevezetett szennyy1' zek hatására a KOICT értéke a két- j szeresére nő, de még így sem éri el8 II. osztályú kategóriát. Az értékek" > ben január folyamán tendenciajellegű változás nem vált tapasztalható" vá, a kedvező irányban, az oldott oxigén koncentrációja növekedett' j az oxigénfogyasztás és az ammó- niumionkoncentráció csökkent. Hernád: Mindhárom komponens tekintetében I.osztályú a vízfolyás. A2 oldott oxigén koncentráció tekintetében ismét emelkedés kezdődött. ! míg a többi komponens tekintetében tendenciajellegű változás nem volt tapasztalható. . (Az értékelés a januári mérést!1 \ alapján készült.)
