Észak-Magyarország, 1994. június (50. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-04 / 130. szám

1994- Túnius 4-, Szombat Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 5 Fejlesztik az ívkemencét Diósgyőrött Kilencszázmillió forintos beruházás kezdődik Ócskavas halmok egy MÉH-telepen. Kérdés, amikor a szilárdbeté- tes-nyersvasgyártós Kerül előtérbe Diósgyőrött (és később Ózdon is) lesz-e elegendő hulladék. Fotó: Laczó József Tokaj-Eger Vinexpo Eger (MTI) - A Világkiállítási Ta­nács az 1996-os expo kísérőrendez­vényévé nyilvánította a Tokaj-Eger Vinexpót. A borvilágldállítás egri programja 1996. szeptember 4-e és 8-a között váija a közönséget - je­lentették be a hevesi megyeszék­hely polgármesteri hivatalának csütörtöki sajtótájékoztatóján. Ringelhann György polgármester elmondta: a két várost összekötő rendezvény keretében, amelynek elemeit gondosan összehangolták, Tokajban a fehér csemegeborok, Egerben pedig a bikavérhez hason­ló, úgynevezett összeállított vörös­borok világkiállítására és versenyé­re kerül sor. Az egri események köz­pontja a bazilika alatt húzódó, mintegy 3000 négyzetméter alapte­rületű óriáspince lesz, mintegy 300 fajta vörösbor mutatkozik be majd a látogatóknak, amelyek a világ nagy vörösbortermelő vidékeit reprezen­tálják majd Franciaországtól Chilé­ig. Ugyancsak Egerben rendezik meg a sommelierek, vagyis az ele­gáns vendéglátóhelyek szakembe­reinek világtalálkozóját, ami azért is fontos, mert ők a leghivatottab- bak arra, hogy jó hírét keltsék az egri bornak a világban. A vinexpo keretében bemutatják a borkészítés eszközeit, s kiállítást rendeznek ,A bor szerepe a gasztro­nómiában” címmel is. A sajtótájékoztatón kiemelték, hogy az országos szinten bírálásra be­nyújtott 1100 program közül, ez idáig hetvenötöt nyilvánított a Ma­gyarország Fesztivál hivatalos ren­dezvényévé a Világkiállítási Ta­nács, a borral kapcsolatos progra­mok közül pedig a Tokaj-Eger Vi­nexpo az első, amelyet elfogadtak. Budapest, Diósgyőr (ÉM - I.S.) - Két­ségtelen a cég működik, de ha igen rövid időn belül nem indulnak be a fejlesztések, nem történik meg az elektromos ívkemence intenzifikálá- sa (ez azt jelenti, hogy a mostani ke­mence kapacitását több mint kétsze­resére növelik), akkor óriási bajok elé nézhet a diósgyőri kohászat. Ugyanis akkor elképzelhető, hogy nem lesz sem folyékony nyersvas- gyártás, sem pedig szilárdbetétes- nyersvasgyártás Diósgyőrött. Egy vasgyár vasgyártás nélkül pedig semmit sem ér - írtuk nem egészen két héttel ezelőtt. , Akkor Varga Sándor, a Diósgyőri Nemesacélművek Kft.' ügyvezetője elmondotta: a kormány borsodi vas- kohászati reorganizációs programja csúszásban van. A helyzetet átlátva olyan megoldáson dolgoznak az Ál­lami Vagyonkezelő Részvénytársa­ságnál, amelynek segítségével kie­melhető lenne az egész fejlesztési blokkból az ívkemence, s külön dön­tenének róla. Nos, ez a döntés teg­nap megszületett, aláírták a diós­győri ívkemence felújításáról szóló szerződést az Állami Vagyonkezelő Rt., a Dimag Rt., és a felszámolást végző Reorg Rt. képviselői. A szerződés értelmében a felújítás mintegy 900 millió forintos költsé­geit az ÁV Rt. fogja fédezni. Az aláí­rást követő sajtótájékoztatón el­hangzott: a hulladékvas feldolgozá­sát szolgáló kemence felújítása, fej­lesztése elodázhatatlanná vált. A szerződéssel az ÁV Rt. lehetővé te­szi, hogy a borsodi reorganizációs program első lépése megkezdődjön. Az ÁV Rt. által létrehozott Borsod­ién- Rt. ugyanis más vagyontárgyak mellett az ívkemencét is kivásárolja majd a felszámolás alatt lévő borso­di vállalatokból, a vagyonkezelő te­hát megelőlegezi a fejlesztési költsé­geket. A kormány korábbi rendelete értel­mében az ÁV Rt. 3 milliárd forintot biztosít a borsodi reorganizációs programra, tovább 3-4 milliárd fo­rintot pedig külső befektetők útján kívánják bevonni. Az ÁV Rt. cége, a Borsodferr kivásárolja a felszámo­lás alatt lévő December 4. Drótmű- vek, az Ózdi Kohászati Üzemek, az Ózdi Acélipari Rt. és a Dimag Rt. vagyontárgyait. A reorganizációs fo­lyamat végén a hazai acélipari ka­pacitások az 1989-es évi érték felére csökkennek. A nyersacéltermelés 830 ezer tonna lesz évente, a rúdi- dom-előállítás 600 ezer tonna, a ha­zai cégek felhasználása pedig 500 ezer tonna lesz évente 1996-tól. Gyógynövénypiac: gyanús forgalom Budapest (ÉM) - Szigorú minőség­ellenőrzéssel, valamint franchise tí­pusú kereskedőhálózat kiépítésével kívánják a Herbária piaci pozícióit megtartani és megerősíteni - jelen­tették be a cég képviselői. Elmond­ták: ügy vélik, hogy hosszú távon csakis ilyen magatartással lehet a magyarországi gyógynövénypiacon kialakult áldatlan állapotnak véget vetni. Jelenleg ugyanis a gyógynö­vények és készítmények forgalmá­nak fele ellenőrizhetetlen eredetű és minőségű termékekből kerül ki, s az extraprofitot zsebre vágó vállal­kozások gyakran a vásárlók megté­vesztésétől sem riadnak vissza. A Herbária a minőségre törekvés je­gyében békéscsabai üzemében ja­nuártól gyógyszergyári körülmé­nyek között végzi a csomagolást, a teakeverék-gyártást és filterezést. A technológia után megújul a Her­bária kereskedelmi tevékenysége is, a meglévő 19 boltra alapozva 1995 végéig egységes arculatú, összesen 100 boltból álló országos hálózatot építenek ki. A cég hagyo­mányos exportterméke a gyógynö­vény, amelyek mellett az idén már kozmetikumokat is szállítanak kül­földre. A Herbária Rt.-nek a tavaly au­gusztusi privatizáció óta új tulajdo­nosai vannak: a részvények 47 szá­zalékát egy 21 tagú magyar befek­tetőcsoport, további 47 százalékát az áfészek, 6 százalékát pedig a dol­gozók birtokolják. Hibás nyomtatvány Miskolc (ÉM) - A Mezőbank Rt. Miskolci Igazgatósága, Miskolc, Déryné utca 10. hibás nyomtat­ványt alkalmazott egy ügyfél eseté­ben, értékpapír értékesítése során. Ezért felkérik az MB 355-395-től MB 355-407-ig terjedő sorszámú ér­tékpapír tulajdonosát, hogy saját érdekében minél előbb szíveskedjék az igazgatóságot felkeresni. ^Röviden : 1 Országos hídmémölá konferen­ciát rendez június 8-9-én Sárospa­takon a művelődési házban a Mis­kolci Közúti Igazgatóság. A konfe­rencia napirendjén szerepel egye­bek között a hídrehabilitáció elmúlt évi programjának teljesítése. A jelek szerint a takarékszövetke­zetek egyre inkább bekapcsolódnak a vidék, elsősorban az agrárszektor finanszírozásába. A vidék bankjai az idén az első félévben várhatóan 6 milliárd forint hitelt nyújtanak, ami kétszerese a tavalyinak. Munkásgyűlés a zombori varrodában Miskolc (ÉM) - Lapunk 1993. novem­ber 5-én megjelent számában „Munkásgyűlés a zombori varrodá­ban" címmel riportot közöltünk a varrodában megtartott munkásgyu- lésről. Az írás - amely a gyűlés meg­lehetősen elkeseredett hangulatát ér­zékeltette - számos, megállapítását sérelmezi a TEN-GAZ osztrák-ma­gyar kft. képviselője, Mohai László- né, illetve a társaság jogi képviselő­je. Véleményüknek - bár cikkünk hét hónappal ezelőtt jelent meg - helyt adunk lapunkban. A következőket tartják valótlannak, sérelmesnek: „E hosszú nevű, jelek szerint rövid életű üzem...” Ehhez a mondathoz csak annyit fűznénk hozzá, hogy a kft. a mai napig is létezik. „Az utcá­ról szedtem fel őket, oda is kerülnek vissza.” A cikk alcíme az egyik leg­sértőbb kijelentés, amelyet nem mondtam, sőt a kft. tulajdonosai kö­zül senkitől ilyen kijelentés nem hangzott el. „Itt ugyanis azért tar­tott munkásgyűlést a kollektíva, mert dolgozni szeretnének, csak­hogy a kft. ügyvezető igazgatója nem tud, vagy nem akar munkát adni.” Ezzel kapcsolatban szeret­nénk hangsúlyozni, hogy a munkás- gyűlésről sem az ügyvezető, sem a kft. más tulajdonosai nem tudtak. A kérdéses időpontban - amint azt a cikk a későbbiekben közli is - az ügyvezető megbetegedett. Az idézet második mondatával kapcsolatban szeretnénk kiemelni, hogy amikor a cikk megjelent, akkor a dolgozók nagy része évi rendes szabadságát töltötte, amit kérésükre az ügyveze­tő igazgató adott ki, hogy a szüreti munkálatokat elvégezhessék. Ké­sőbb, amikor kitudódott, hogy a MEICO-cég minőségi reklamáció miatt jelezte, nem tartja fenn erede­ti rendelésállományát, nem ad munkát, akkor tájékoztattuk a dol­gozókat, hogy a kivett szabadság adott esetben meghosszabbodhat. Ennek ellenére azonban nagyon jól fizető munkákat sikerült szerez­nünk (160 blúz, 160 nadrág elkészí­tése). Sajnálatos, hogy a munka el­végzését követően a megbízó két­szer szállította vissza az említett termékeket. A termék ugyanis mi­nőségi hibás volt, a javíttatást sem nálunk végeztették el, mert a javí­tás sikerében nem bízott a megren­delő. „A Megyei Munkaügyi Központ sze­rencsi kirendeltsége ezt nehezmé­nyezte, és a munkásgyúlés résztve­vői úgy tudják, már eljárást is indí­tott a cég ellen.”- Ezzel kapcsolatban kijelentjük, hogy az említett államigazgatási hatóság nem nehezményezte a var­roda működését, ellene eljárást sem indított. Eljárás indítására nincs is jogosítványa, arra csak a Megyei Munkaügyi Központ ellenőrzési osztálya jogosult. Az említett osz­tály végzett ugyan vizsgálatokat a varrodában, azonban nem indított ellene eljárást. A vizsgálat során ugyanis megállapították, hogy a varrodát nem terheli mulasztás. A 250 kiközvetített főből többen szak-^ mailag alkalmatlanok voltak, más szakirányú képzettségük volt, né­hány esetben orvos tiltotta meg a dolgozó alkalmazását, más esetben pedig a kiközvetített dolgozók nem vállalták el a munkát.- „Van, aki már második, van, aki csak egy hónapja nem dolgozik, de ezekre az igazolt távollétekre senki nem fizet.”- Mint arról már korábban szó volt, az írás november 5-én jelent meg. Arra is hivatkoztunk, hogy a dolgo­zók által kért szabadságot, az álta­luk megjelölt időpontban, tehát 1993. október 1-jén adtuk ki, ezért nem lehet igaz általánosságban az a kijelentés, hogy van, aki már máso­dik hónapja nem dolgozik.- ,Az asszonyok úgy érzik, hogy le­telt az egy év, amíg kötelező volt foglalkoztatni a kiközvetített dolgo­zót, ezért most nem törődik velük a kfi.”- Tévedés a kötelező egyéves foglal­koztatás, hiszen a jogszabály három évet ír elő. Tehát ebben az értelem­ben semmilyen jogszabályi háttér nem késztette törvényellenes csele­kedetre a munkáltatót.- „Nagyon várták az ügyvezető igazgatót, aki megbetegedett, és nem jött el a munkásgyúlésre.”- Az ügyvezető megbetegedett, de a gyűlésről nem volt tudomása, mert nem értesítették.- .Mások összefüggésbe hozzák be­tegségét azzal, hogy a környező fal­vak bedolgozói részére sem fizetett ki több százezer forint munkabért. (Tiszadada, Makkoshotyka.)”- Valóban, a bedolgozóknak nem fi­zettek ki pénzt, azonban a bedolgo­zók alatt alvállalkozókat kell érteni, akiknek a munkadíjat, hibás teljesí­tés miatt nem fizették ki. Erről őket szabályszerűen értesítették, akik a döntést tudomásul is vették.- ,A bejárókat saját busszal szállí­tották mindaddig, amíg az autó­buszt is eladták.”- Az autóbusz a mai napig megvan. Azt nem adták el.- „Azóta a cég az útiköltséget sem ígérete szerint fizeti.”- A kialakult gyakorlat szerint a kft. autóbuszával szállították a dol­gozókat. Aki pedig nem a busszal utazott, annak már az 1993 márciu­sában hatályba lépő jogszabály előtt is fizettek költségtérítést, amikor azt még a törvény nem tette kötele­zővé, csak lehetőséget biztosított rá.- „AMk az utóbbi időben betegek voltak, hiába várták táppénzüket, papírjaik vagy hiányosan, vagy meg sem érkeztek a társadalombiztosí­táshoz.”- Mindig időben, pontosan teljesí­tettük a jogszabályok által előírt kö­telezettségeinket. Sőt, az ezzel fog­lalkozó munkatársunk még a körze­ti orvoshoz is bement, hogy egyes dolgozók táppénzes papújait fizes­sék ki, ami egyáltalán nem lett vol­na kötelessége. Sót, azokat is felke­reste, akik nem adták le táppénzes papírjaikat.- ,A túlórát le kellett csúsztatniuk még akkor is, ha 2-3 műszakot tud­tak le egyszerre a sürgős szállítások miatt.”- Túlóráról nem volt szó, azt a Mun­ka Törvénykönyv szerint írásban el kellett volna rendelni, a többlet- munka a csapnivalóan rossz minő­ségi munkavégzésből adódott, és a rengeteg hiba korrigálására kellett fordítani, de a dolgozóknak a bérét mindig rendesen kifizettük.- „Már a szállítás, a megrendelés is elmaradt. A varrodai dolgozók sze­rint a külföldi megrendelők minősé­gi kifogásai nagyon minimálisak voltak az elküldött ruha mennyi­ségéhez viszonyítva. Szerintük ezért nem indokolt a varroda leállása.”- A szállítások kapcsán óriási prob­lémák voltak. A legnagyobb meg­rendelő MEICO-cég nyilatkozata szerint ilyen csapnivaló munkát nem látott, noha Magyarországról 10-11 varroda is dolgozik nekik. A varroda szakértelemmel rendelkező dolgozókkal való ellátottsága nem volt tökéletes, a Munkaügyi Köz­pont által közvetített dolgozók vagy alkalmatlanok voltak, vagy ók ma­guk zárkóztak el a munkavállalás­tól. A Munkaügyi Központ által kiköz­vetített dolgozókon túl a kft. is pró­bált szakembereket felvenni Prügy községből több jó képességű dolgo­zót, és egy közülük kiválasztott sza­lagvezetőt is sikerült megnyerni, akik a kft. alkalmazásába kerültek. Azonban itt olyan nehézségek adód­tak, hogy a helyi lakhellyel rendel­kezők elviselhetetlen munkalégkört teremtettek a prügyi dolgozók szá­mára. Amennyiben szükséges, ta­núval kívánjuk fenti állításunkat bizonyítani.- „Legalább jönne az igazgató - hal­lottuk a munkásgyűlésen - és mon­dana fel.”- A kft. ügyvezető igazgatójának nem áll módjában és nem is akar felmondani senkinek, mint az eddi­giekben is tette, ezután is próbál munkát találni a varroda számára. Dr. Stéfán Márton 1935-1994 Miskolc (ÉM) - Nincs a megyében ember, aki nála többet tudott volna a vízről, a vízügyről, s jószerivel nincs a megyében olyan „vizes”, aki ne tudta volna, ki is az a Stéfán Márton, vagy ahogy mindenki nevezte: Marci, Marci bácsi. Nevezte, így múlt időben. Dr. Stéfán Márton, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság Állami Díjjal kitüntetett főmérnöke, alti egész munkáséletét Észak-Magyarország vízgaz­dálkodásában az ÉVIZIG-en töltötte, 1994. jú­nius 1-jén 58 éves korában, súlyos betegség következtében meghalt. A vízgazdálkodás minden szakterületét tudo­mányos szinten ismerte és művelte, nevéhez fűződik számos rövid és hosszú távú elképze­lés, illetve terv kidolgozása és megvalósítása. A vízgazdálkodás területén elért eredményeit jelzik a megépült víztározók: a gyöngyös- nagyrédei, a Hór-völgyi, a monoki, a Laskó- völgyi, valamint a Mátra és Bükk alján szá­mos üzemi tározó. Szívügyének tekintette az öntözésfejlesztést és közreműködésével való­sulhatott meg a taktaközi öntöző-főcsatorna, a tarcali öntözófurt és a tiszalúc-taktaharkányi öntözófürt. Munkáját jelzi a Tisza-tóval kap­csolatos fejlesztések beindítása és megvalósu­lása. Sok évtizedes munkássága alatt belrizá- temeló szivattyútelep megvalósulásában köz­reműködött; a ricsei, a tiszakarádi és a dél­borsodi új szivattyútelepek építésén. Északmagyarország nagy árvizei elleni véde­lem megszervezése és végrehajtása is a nevé­hez fűződik 1964-ben, 1967-ben, 1970-ben, 1974-ben, 1979-ben és 1989-ben. Irányította az árvízvédelmi művek fejlesztését, munkás­sága nyomán valósult meg a Bodrog bal- és jobbparti töltéseinek fejlesztése, egyes Tisza menti töltés szakaszok rekonstrukciója, Her- nád menti körtöltések kiépítése, a bodrogközi melioráció megvalósítása. Mi újságírók nem tudtunk olyan kéréssel és kérdéssel hozzáfordulni, hogy ne segített vol­na, szobája ajtaja mindig nyitva állt előttünk. Nemcsak mi, de sokan mások is őrizni fogják emlékét. S ha bár ki feledné is, a Tisza, a Bod­rog, a Hemád és a Sajó az idők végezetéig em­lékeznek Rá. Valuta Vétel Eladás lolland forint Japán yen* Kuvaiti dinár Norvég korona Osztrák sel------ÁRFOLYAMOK------­B udapest (MTI) — A kis tételben folyó ke­reskedéstől eltekintve 191 üzletben összesen 114,448315 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde árfolyamér­téken a pénteki napot. A részvények forgal­ma (142 kötés) névértéken 16,1300 millió fo­rintot, árfolyamértéken számolva pedig 41,360240 millió forintot tett ki. Összesen 16 328 darab részvény cserélt gazdát. A kárpót­lási jegyek árfolyamértékű forgalma 30,720615 millió forint, a befektetési jegyeké 96 000 forint, az államkötvényeké 34,7210 millió forint, a diszkont kincstári egy éké pedig 7,55080 millió forint volt. A részvények köré­ben a legtöbb kötést a Danubius (50), a Pick Szeged (26) és a Soproni Sörgyár (19) papájá­ban realizálták. Tőzsde Index (ideiglenes) júni. 3-án: 1537,56 -12,94 Hivatalos árfolyamok i Érvényben: 1994. június 3. Pénznem Deviza Középárf. Angol font 163,63 156,63 155.29 Ausztrál dollár 75,11 76.45 76.01 Belga és lux. frank* 299,10 304,60 301.58 Dán korona 15.67 15.97 15,9.1 18,62 18,96 pfti 54.91 55,95 t;163ÍÖ 96.92 98,78 173.49 75.01 342,34 349,00 345,92 1,55 62,75 82.10 «« 14,19 14.47 14,33 63,56 64,78 vó ^.72 -SK 875,13 891,83 882,69 *; 59,22 60.36 59.75 74,60 76,06 75,21 »P»: nMHÉÉBHHI Svéd korona___ 12,94 13.18 13.05 1 03,87«............... ECU (KP) 118,65 120,89 119,69 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység i.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom