Észak-Magyarország, 1994. június (50. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-15 / 139. szám

10 ÉLETMÓD Nyugdíjas 1994« Túnius 15., Szerda Idősek klubja Zörgő Jánosné, a szirmabesenyői öre­gek Klubjának vezetője Szirmabesenyő (ÉM - GYG) Idősek klubja, öregek háza, aggmenház, meg a hasonló jelen­tésű szóösszetételek ne ijesszenek meg senkit. Ha az ember a szirmabesenyőit látja, lega­lábbis ezt a tanácsot tudja adni mindenkinek. Persze ez nem az utolsó, esetleg a család ter­heit könnyítő utolsó lakás, ahová az útban lé­vő öreget elhelyezik, hanem amolyan idős em­berek napközije, amelyben jól érezhetik ma­gukat azok az idős emberek, akiknek otthon, napközben esetleg nem lenne kivel szót válta­niuk. Ezek - Zörgő Jánosné klubvezető véle­ménye szerint - harmincan-negyvenen eljön­nek ide a községből, kézimunkáznak, beszél­getnek, felelevenítik a múltat, amelyben szép és fájó emlékek egyaránt akadnak, jól érzik magukat, aztán hazamennek. A múltidézésben fontos dolgok kerülnek terí­tékre, akár olyanok, hogy ki volt a Szirmay grófné gyerekeinek apja, akár olyanok, hogy mi történt a kastély kifosztása után azzal a szekrénnyel - feltételezhetően tálalószekrény volt -, amelynek egyszer kitört a lába, s na­gyon nehezen lehetett megcsináltatni, mert Magyarországon mindössze kettő ilyen alkal­matosság volt: az egyik Szirmabesenyőn, a másik Jászberényben. De szóba kerülhet az is, hogyan párbajozott Szirmay Alfréd gróf a címerért, vagy kit mikor tépett szét a ruszki gránát. Szóval akad téma elegendő, ha a múlt megíratlan könyvének oldalait fellapozzák. Márpedig itt fellapozzák. Két ének között, kis kézimunkázás, meg pogácsa eszegetés között mit is csinálhatnának mást? Összeülnek, be­szélgetnek, nevetgélnek, mint hajdan fiatal­korukban. Tegyék ezt még nagyon sokáig. Nyugdíjas­kedvezmények Még dolgoztam, de a nyugdíjaztatásom előtt, már két évvel öregnek néztek. Történt mindez egy vasárnap délután, amikor meccsre men­tem és mielőtt még jegyet vettem volna, a pénztárosnő megelőzött: - Nyugdíjasat? Az­tán, amíg én ott azon totojáztam, hogy mit is válaszoljak, már elém is tolta a jóval olcsóbb nyugdíjasjegyet. Akkor, meg azóta is, ha meccsre mentem, mindig is éltem az őszülő fe­jem tekintélyével. Aminek aztán egyrészt örültem, másrészt meg nem, mert meg kellett öregednem. Mint ahogy, mindenkinek meg kell... Többször hallottam már, hogy az emberi nem minden korszakának megvannak a maga szépségei. Az öregkornak is. Különösen, ha ehhez még hozzá is segítik az emberek, a kü­lönböző intézmények. Mert bizony, azóta Bar- cikán már ingyen nézheti a meccset minden nyugdíjas. Tudom, hogy mindez nem valami nagy szociális juttatás, de aki csak ennyit is adott, nagyon is figyelmes volt a kevés pénzű, a munkában megfáradtak irányába. Tudom, apró kis jóindulatú törődések ezek, de vallom, hogy jólesik az időseknek, amiért eb­ben a mindenáron meggazdagodni akaró vilá­gunkban rájuk is gondolnak. Jó lenne, ha ez a velük és értük érző szimpátia tovább folytatódna, ha időnként nemcsak a nyugdíjat emelnék, hanem másként és mások is hozzásegítenének bennünket ahhoz, hogy jól érezzük magunkat. Mert bizony, vannak még sokan, akik az engedményeikkel megör­vendeztethetnék őket. Esetleg elengednék, vagy enyhítenék a különböző tartozásaikat (vízdíj, lakbér, stb.), hogy azután már tiszta lappal folytathatnák úgy, hogy ne legyen kö­zöttünk soha többé, fizetni nem tudó adós. Paranai János Szerkesztette: Gyöngyösi Gábor A nyugdíjasok érdekvédelmében Miskolc (ÉM) - Nagy érdeklődés mel­lett zajlott nemrégiben Miskolcon, a Szakszervezetek Székházában, a nyugdíjasok megyei érdekvédelmi és sajtónapja. A rendezvényt a Nyugdí­jasok Országos Kamarája és a megyei kamara szervezte. A megyei kamara vezetősége ismerve a terület gondjait, Állásfoglalásban rögzítette a legfontosabb érdekvédel­mi feladatokat, amelyeknek súlyossá­gát a felszállások is egyértelműen igazolták. Az Állásfoglalást a résztve­vők egyhangúlag elfogadták, s ezzel felhatalmazták a megyei kamarát an­nak előterjesztésére. Az Állásfoglalást az alábbiakban szó szerint közread­juk. Állásfoglalás A Nyugdíjasok Országos Kamarája és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Nyugdíjasok Kamarája sajnálattal állapítja meg, hogy a megyében élő emberek helyzete az elmúlt évek­ben jelentősen romlott. Vonatkozik ez mind az aktív dolgozókra, mind pedig a nyugállományban lévőkre egyaránt. Különösen nehéz a hely­zetük a szociális ellátásból élőknek. Mi, nyugdíjasok is szolidárisak va­gyunk nemzedékünk minden tagja iránt, de természetesen ezen a fóru­mon elsősorban saját érdekeink ál­tal vezérelve az ország, a megye nyugdíjasaiért kívánjuk szavunkat felemelni. Bízunk abban, hogy a napjainkban újjáválasztott Parlament és kor­mányzat nem fogja szavunkat fi­gyelmen kívül hagyni. Áttekintve a legidőszerűbb gondo­kat a következő közérdekű felada­tok megoldására hívjuk fel a figyel­met:- Kérjük a nyugdíjasok értékállósá­gának állandó biztosítását. A bizto­sítási elv folyamatos érvényesítését. A nyugdíj nélküli idősek számára szociálpolitikai segítség folyamatos megadását.- Az özvegyi nyugdíjak rendezését úgy kívánjuk; hogy a társ nyugdíjá­nak egy részével egészítsék ki.- Korszerűbb, hatékonyabb gazda­ságpolitikát kívánunk, azért, hogy becsületes munkával a dolgozni akarók európai színvonalú jövede­lemhez jussanak. Kívánjuk, hogy a tehetséges, alko­tóképes nyugdíjasokat vonják be a gazdaság helyreállításába.- Olyan egészségpolitikát akarunk, amelyben az idősek, nyugdíjasok, családok betegellátása, gyógyszer- ellátása nincs kiszolgáltatva a piaci vad törvényeknek.-Az utazási kedvezmények kiszéle­sítését, bővítését kívánjuk. Vizsgál­ják felül a díjmentes utazásra jogo­sító korhatár leszállítását.- Biztosítsák az idősek számára a vásárlási kedvezmények falun és városon való igénybevételének lehe­tőségét.- Az idősebb korúak számára mér­sékeljék a közüzemi díjakat.-Az idősek, magányosok, a gyerme­keiktől távolélők számára minden önkormányzat biztosítson közösségi helyeket. Ne lehessen eladni az idő­sek feje fölül a kulturális intézmé­nyeket, klubokat, közösségi helyisé­geket. Elváljuk, hogy az idősekkel való tö­rődés hazafias, nemzeti kötelesség legyen. Olyan nyugdíjas, időskori politikát várunk el, amely nem ala- mizsnálkodást, hanem a tisztessé­ges emberi életet tartja szem előtt.- Azt váijuk, hogy az Európai Szoci­ális Charta alapelvei hazánkban is érvényesüljenek. Az alapelvek érvényesítése érdeké­ben összefogásra és együttműkö­désre szólítunk fel.- Alapvetőnek tartjuk a társada­lombiztosítási önkormányzatok működésének segítését. A társada­lombiztosítást érintő minden kér­désben együttműködést ajánlunk. -Azt kérjük a megye minden hatal­mi szervétől és civil szervezeteitől, hogy minden olyan rendezvényre, ahol a nyugdíjasok sorsát érintő kérdést tárgyalnak, a nyugdíjasok legfőbb érdekvédelmi szervezeté­nek a Nyugdíjasok Megyei Kamará­jának képviselőit meghívni szíves­kedjenek. Mi bízunk az átalakulásban, a de­mokratizmusban, az emberi érté­kek megbecsülésében, a nemzedé­kek szolidaritásában. S kérjük a társadalom minden képviselőjét az embert megbecsülő szemlélet és a törődés kialakítására, ápolására és fejlesztésére. Nyugdíjasok B.-A.-Z. Megyei Kamarája Érdekvédelmi és Sajtó Napja résztvevői Mögöttem a biztos, nyugodt múlt Van akit a kor öregít, mást meg a tétlenség tesz azzá Fedor Vince polgármester szívesen beszélget Túróczi Andrásnéval, aki már 13 eves korában a Szirmai-kastélyban szolgált. Mosoga­tócsutak volt ugyan, de gondjaira bíztak vagy hatvan sertést, meg vagy negyven pulykát. Fotók: Farkas Maya A szirmabesenyői, százéves asszony ünnepi portréja. Soká­ig élt: szépen, szelíden, mint a szél... Brackó István Százéves emberrel legutóbb Szir­mabesenyőn találkoztam. Ránco­sán, hófehér hajjal, botra támaszko­dó, beszédes kézzel is szép volt. Szellemileg is frissnek tűnt, nem kellett sajnálkozni, választ sem re­mélő ostobácska kérdéseket felten­ni. Néhány éve ennek, azóta csende­sen elhunyt a hölgy. Magas kort ért meg, nem szenvedte el az öregek magatehetetlenségét, s csak annyiban szorult támogatásra, mint egy gyerek. És nem volt szomorú, nem foglal­koztatta, hogy mit hoz a holnap, pergamenszerű bőrén is átsütött az öröm, hogy tiszta fejjel, a korral járó nyavalyákat leszámítva, nagyobb betegség nélkül megúszta, átélte a száz esztendőt. Néhány éve halt meg, csendesen, békességgel. Túlélte a halálát Vitális, hatvanon túli alig ismerő­söm panaszkodik. És dicsekszik. De érződik rajta, hogy keserű, bosszantja, hogy szállnak az évek, cinikusnak tűnő filozófiája szerint, mellyel fiatalabb sortársait tiszteli meg, azt hangoztatja, hogy mögöt­tem a biztos múlt, előttetek a bi­zonytalan jelen. Kitűnő fizikai álla­potban van, hetenként kétszer - té­len és nyáron - ezer métert úszik, néha bringázik,, s természetesen műveli a kertet. Am mégis szomorú. Kitüntetéssel ment nyugdíjba, elég tisztes pénzt kap, de mégis keserű. Öregnek, feleslegesnek érzi magát. Vagy fordítva? Pedig szép családja van, anyagi gondok, perpatvarok nem nehezítik az átállás kritikus éveit... Nem tud mit kezdem magá­val. A vezető beosztással járó hiva­tali hatalom megszűnt, a régi bará­tok (?) elmaradoztak, a gyerekek szétszéledtek. Fizikumát egy ötve­nes is megirigyelhetné, de tudja, sejti, féli, hogy a szellemi leépülés legalább akkora csapás, mint a prosztata, a szélütés, az ágyhoz-kö- töttség. Tipikus példája annak, aki nem ké­szült fel. Hiányzik belőle az idősek bölcs nyugalma, mert ifjonc korá­ban nélkülözte a fiatalság bohókás hülyeségeit. Neki tizen- és huszoné­vesen „viselkednie” kellett. Koravé­nen nem lehet szép öregkort-megél­ni. Már nem politizál, de szidja a rendszert. Bármilyen legyen is az. Egyszer azt mondtam neki, illő tisz­telettel, de talán tapintatlanul kö­zölve a tényeket, hogy te túlélted a halálodat. Azóta nem találkoztunk. Minden nap virága Minden napnak, minden kornak megvan a maga szépsége és értéke. Rimbaud húszéves koráig írt verse­ket. Az aggastyán Goethe, a szere­lem veteránja, élete delén túl vetet­te papírra legjelesebb költeményeit. Petőfi nem lehetett harminc-, József Attila nem lehetett negyvenéves. Az egyiket lándzsa döfte le, a másikon átdöccent a vonat kereke. Dutka Ákos kilencvenévesen is gyönyörű verseket írt, s a börtönös, meghur­colt Déry Tibor aggastyánként, gyermekes szelídséggel írta a Bala- ton-parti malomkőasztalon a Ked­ves Boopert, a Félfülűt és s az el- moshatatlan „hordalékokat”. Vajon ki élt teljesebb életet? Goromba a kérdés, de a róka nem különb csak azért a sakáltól, mert hosszabb a farka... És vica versa. Kossuth matuzsálemi kort élt meg, Széchenyit öngyilkosságba hajszol­ták. Rákosi természetes körülmé­nyek között halt meg, Nagy Imrét kivégezték. Ahány ember, annyi sors. És annyi történet, tragédia. A tábornokok általában tovább élnek, mint a közkatonák. De a hősök rangja nem mindig a sarzsin mére­tik meg. Nem hős, nem áldozat A demográfus másként, s érzelem nélkül fogalmaz. A XXI. század haj­nalán születő magyar gyermek, ha közben semmi nem változik, akkor az európai átlag alatti élettartamot remélhet. Ha férfi, akkor 5-6 évig él­vezheti a nyugdíjat, ha nő, akkor még tíz évet remélhet. A Lajtán túl ennek a duplája a valószínű. Ha a tisztességnek csak két lehetősége van, jelesen, hogy az ember vagy hős lesz, vagy mártír, akkor a sta­tisztika romlani fog. Frászba a sta­tisztikával. Nem kell hős és nem kell áldozat. így is számosak, a vi­szonylag békés, s a viszonylagos megélhetést biztosító kor önpusztí­tó kórokozói. Nemcsak az ital, a ci­garetta, a drog, hanem a napi haj­sza, az erkölcsök romlása, a közös­ségek szétzilálása is oka az értel­metlen és korai halálnak, a keserű öregkornak. Örömmel láttam a minap a 80 esz­tendős Tolnai Klári szereplését, kö­szöntését és ünneplését. De nem mindenki léphet a világot jelentő deszkákra, nem mindenkire sugár­zik a reflektorfény. Félámyékban is lehet és kell szépen megöregedni. Biblikus a szó, de egyetemes, s a ké­pes beszéd a nagy összefüggések megértésére sarkall: ,A véneknek ékessége az unokák, és a férfiaknak ékessége az atyák.” Hány éves vagy ? Attól függ, mihez méijük. A bölcsőhöz, vagy a kopor­sóhoz, vagy az e világi lét időtlen örömeihez és bánataihoz. A mormon egyház új elnöke Salt Lake City (MTI) - Új feje van az amerikai mormon egyháznak. A 86 esztendős Howard W. Hunter egykori ügyvéd a közelmúltban el­hunyt Ezra Taft Bensont követi az elnöki székben. Hunter 1988 óta állt a mormon egyház kormányzó testületének, a Tizenkettek Taná­csának élén, és most hagyományok­hoz híven, mint rangidős tag lett az új vallási vezető, s ezt a megbízatá­sát élete végéig betölti. A sorrend­ben 14. egyházfő 1907 novemberé­ben született az egyesült államok­beli Idaho szövetségi államban. A Los Angeles-i egyetemen szerzett jogi diplomát, és 1959 óta volt a mormon egyház egyik apostola. A keresztény hitelvekre épülő, Jé­zus Krisztus Mai Szentjei Egyház több mint másfél évszázada műkö­dik (164 éve alapították). A mintegy kilencmilliós mormon közösség köz­pontja az Egyesült Államokban, az Utah állambeli Salt Lake Cityben található - emlékeztet az AFP. Saját sírjára talált London (MTI) - A D-Napról meg­emlékező franciaországi eseménye­ken résztvevő egy brit veteránnak valósággal meghűlt ereiben a vér, amikor saját sírjára bukkant. Az esetről a The Sun című brit bulvár­lap számolt be. Nem akartam hinni a szememnek. Valóban a nevem, születési évem volt felvésve a sírra, de még az egy­ségem száma is stimmelt - számolt be hitetlenkedve az esetről maga az érintett. A 74 éves Dennis Russell a norman­diai Hermanville temetőjében lelt saját, sírjára, ahova azért érkezett, hogy halott bajtársainak emléke előtt tisztelegjen. - Csak egyre gon­dolhatok, arra hogy egy azonosítha­tatlan holttestet találtak és egyik bajtársam azt hihette, én estem el - magyarázza az észak-angliai York- shire-ból való katona, aki a partra­szálláskor megsebesült, s messze került alakulatától. Dennis Russell ma Ausztráliában él. Házasságból sosem elég Mogadishu (MTI) - Már 101-szer nősült, de még mindig nem vágyik magányra egy 73 éves szomáli férfi. Ali egyébként jelenleg is új házas: alig öt hónapja vett feleségül egy 19 éves lányt. Alinak 58 gyermeke van, legidősebb fia 54, a legfiata­labb 4 éves. Feleségei közül a legfia­talabb 17 éves volt házasságuk ide­jén, míg a legidősebb 53 esztendős. Ali tehetős - hiszen hogyan is tu­dott volna ennyi asszonyt eltartani -, egy szomáli klán feje, ötven zsol­dos élén áll - úja a pakisztáni APP hírügynökség tudósítója, aki nem­régibenjárt Szomáliában. Francia tolószékes bankrabló Párizs (MTI) - Különös bankrablás történt a minap a dél-franciaországi Gardanne város egyik bankjában: a tettes egy tolószékes rokkant volt. A 24 éves fiatalember a bank előtt „parkolta le” járművét, majd nagy nehezen odavonszolta magát az in­tézmény pénztárához, s az őt addig szánakozva néző ügyfelek nagy meglepetésére az aznapi bevételt követelte. Bár csak egy konyhakés volt nála, pokolgép felrobbantásá­val fenyegetőzött, s így odaadtak neki 30 ezer frankot. Ezt követően tolószékébe ült, hogy elmeneküljön, de a rendőrség könnyedén utolérte. A rokkant utolsó próbálkozása az volt, hogy a rendőröket látva eldo­bálta a nála lévő pénzt, s az így tá­madt hatalmas csődület segítségé­vel próbált megszökni - hiába. A fiatalembert egyelőre elmeorvosi megfigyelés alá helyezték, s ezután döntik el, hogy bűnügyi eljárást in­dítanak-e ellene. ____ „ Sherlock Holmes” emléktábláj a London (MTI) — Sir Arthur Conan Doyle leánya emléktáblát leplezett le annak a londoni háznak a falán, amelyben édesapja több Sherlock Holmes-történetet írt. Az emléktáb­la ünnepélyes leleplezésénél Conan Doyle 81 éves leánya, Lady Bromet elmondta, hogy vasárnap volt édes­apja születési évfordulója. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom