Észak-Magyarország, 1994. június (50. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-14 / 138. szám

1994. Június 14., Kedd 4 B Itt-Hon — Moziműsorok — Június 15-21-ig Kazincbarcika 16- án: Egy lövés a fejbe, öt a testbe. Színes amerikai thriller. (Kezdés: 18 és 20 óra) 17- én: Egy lövés a fejbe, öt a testbe. Színes amerikai thriller. 18- 19-én: Tűréshatár. Színes ameri­kai akciófilm. (Kezdés: 18 óra.) 20-21-én: Robotzsaru 3. Színes ame­rikai akciófilm. (Kezdés: 18 és 20 óra). Mezőkövesd 17- én: Beverly Hillidil(l)i. Avagy újgaz­dagok pénzországban. Színes szink­ronizált amerikai filmvígjáték. 18- án: Tombstone. A halott város. Szí­nes amerikai westemfilm. 19- én: Egy lövés a fejbe, öt a testbe. Színes amerikai thriller. (Kezdés: 19 óra) Ernőd 17-én: Revans. Színes szinkronizált amerikai film. (Kezdés: 18 óra). Nyékládháza 17- én: Végzet. Színes amerikai film. (Kezdés: 17 óra) Ózd 16-án: Robotzsaru 3. Színes amerikai akciófilm. 18- án: Robotzsaru 3. Színes amerikai akciófilm. 20- 21-én: Szökésben. Színes amerikai krimi. (Kezdés: 17 és 19 óra) Tiszaújváros 16-17-én: Csúcsfejek. Színes szinkro­nizált amerikai filmvígjáték. 19- 20-án: Beverly Hillidil(l)i. Színes szinkronizált amerikai filmvígjáték. (Kezdés: 19.30 óra). Mindenki kedvére (ÉM) - A nyári vakáció beköszöntével térségünk művelődési intézményei gazdag programot kínálnak az érdek­lődőknek. Ezek közül ajánlunk néhá­nyat, olvasóinknak a figyelmébe. Kazincbarcika Egressy Béni Mű­velődési Központ. Június 18-án Salógalgócon rendezik, a már hagyományosnak számító Benkó Dixieland Band koncertjét, amely ezúttal már a tizedik alkalommal kap széles nyilvánosságot. Június 20-28. között Országos Kéktúra Tábor. A résztvevők nyolc nap alatt megismer­kedhetnek a Mátra és a Gerecse ter­mészeti szépségeivel, állat-és növény­világával. A túra tervezett hossza meg­közelíti a 100 kilométert. Tiszaújváros Derkovits Művelődé­si Központ Június 11-én 18 órától zenés műsor Békebeli Kabaré címmel Tábori Nó­ra, Antal Imre, Mikó István, Élő Krisz­tina és R. Kárpáti Péter közreműkö­désével. Stilizált formák sajátos ritmusa Topor András festőművész alkotásai a foltok és vonalak arányrendszerére épülnek Tiszaújváros (ÉM) - Topor András festőművész kiállítását a közelmúltban nyitották meg a városi Kiállítóteremben. Az érdeklődőt, a műértö látogatót egy sajátos hangulat fogadja a képek láttán. Az alkotóművész kezdettől fogva nem csatlako­zott „divatos” irányzatokhoz, igyekezett kialakítani a saját formanyelvét. Képszerkesztése harmonikus, a folthatásokat dekoratív vona­lakkal bontja meg, és mértani elemekkel társított absztrakt fi­gurái monumentalitást fejez­nek ki, illetve a stilizált formá­kon keresztül sajátos ritmust érzékeltetnek. Foltok és vona­lak arányrendszerére épülnek képei, ezek adják a kompozíci­ók belső feszültségét, amelyek ember- és környezetkapcsola­tát, filozofikus gondolatokat, eszméket, érzelmeket tükröz­nek. Talán „szürrealista expresszio- nizmusnak” lehetne nevezni némely képét, de ez inkább egyéni formanyelvnek mondha­tó, bár a szürreális részletek és az expresszív hatás minden művén megtalálható. Vallja, hogy ő csupán közlője a mondandónak, a képei általa történnek. Az „égi törvények­ben” hisz. („minden Istennel át­szőtt). Filozófiája óriási erővel és természetességgel sugárzik művészetéből. Számos hazai és külföldi kiál­lítása volt, az utóbbi években azonban „bezárkózott” nem vál­lalt kiállításokat. Hosszú idő óta ez az első kiál­lítása, melyet barátai, tanítvá­nyai unszolására vállalt el. A kiállítás június 20-áig tekint­hető meg. Német vendégek Matyóföldön Mezőkövesd (ÉM - Sz.S.) - ,A zene nem ismer határokat” - tartja a mondás. S hogy ez mennyire így van, példa rá a thüringiai Dingel Stadt gimná­zium énekkarának mezőköves­di vendégszereplése. A német diákok május 24-én érkeztek a városba, hogy viszonozzák a Bárdos Lajos Általános Iskola tanulóinak két évvel ezelőtti lá­togatását. Négynapos itt tartózkodásuk alatt megismerkedtek a város nevezetességeivel, rövid kirán­dulást tettek Egerbe és „csípős” ismereteket szerezhettek arról, milyen is a valódi magyar gu­lyás. Május 26-án este közös hangversenyt adtak a Bárdos Lajos Általános Iskola énekka­rával. A Közösségi Ház színháztermé­ben német, magyar, cseh, finn és japán népdalok csendültek fel. Érdekes színfoltot jelentett a középkori eredetű, kultikus népi játék is, melyet a vendég diákok jelmezekbe öltözve ad­tak elő. Másnap egy budapesti kirán­dulás, valamint egy hamisítat­lan magyar diszkó várta a thü­ringiai vendégeket, hogy aztán 28-án kellemes élményekkel, emlékekkel gazdagodva haza- induljanak. „Nagyon megszerettük őket, és úgy láttuk, nekik is nehéz volt az elválás. Szeretnénk hagyo­mányt teremteni, mert fonto­sak ezek a kapcsolatok, fontos, hogy megtaláljuk azt, ami a ha­tárokon túl is összeköt bennün­ket” - mondta a látogatásra emlékezve Korpás Istvánné, a Bárdos Lajos Általános Iskola igazgatóhelyettese. Kossuth-vetélkedő diákokkal Budapest (ÉM) - Sikeresen zárult a Kossuth-vetélkedő, melyet a Kossuth Szövetség hirdetett meg. A május 21-i elődöntőn húsz, majd 22-én a legjobb 10 csapat vett részt a döntőn. A házi versenyeken 397 iskola mintegy 7500 tanulója vett részt. A területi középdöntőkön 365 csapat vetélkedett, melye­ket az ország 17 városának se­gítségével rendeztek meg. A területi verseny legjobbjaiból tizenkilenc magyar, és egy szlo­vákiai (Rozsnyó) csapatot hív­tak meg az országos döntőre, Budapestre. Ezek a követke­zők: Pápa, Kaposvár, Adony, Dombrád, Kunszentmiklós, Aj­ka, Mohács, Debrecen, Karcag, Felsőnyárád, Békés, Tata, Bá- tonyterenye, Csömöy, Rozsnyó, valamint Budapestről az Alsó Erdősor, Futár, Tejút, és Áldás utcai iskolák csapatai. A Hágen János játékvezető ál­tal összeállított feladatsor meg­oldásai alapján - dr. Pajkossy Gábor, dr. Csorba László és Hermann Róbert - zsűritagok döntése szerint a következő he­lyezés alakult ki: I. Budapest, Alsó Erdősor úti iskola csapata II. Kaposvár III. Budapest Tejút utcai isko­la csapata Az I.-II.-III. helyezettek meghí­vást kaptak a III. Országos Kossuth Táborba, Balatonsza- badiba. E három csapatot - fel­készítő tanáraikkal együtt - külön díjként egynapos hor­vátországi, eszéki kirándulás­ra hívta meg a Kossuth-vetél- kedők fő támogatója, a mohá­csi Miskolczi Imre ügyvezető igazgató, a Kandit Édesség for­galmazója. A IV.-V.-VI. helyezett különdi- ja a Kossuth Szövetség kétna­pos budapesti vendéglátása. Gavlik István ügyvezető elnök Kossuth Szövetség 1994. Június 14-, Kedd Itt-Hon B 5 Névadó a körzeti iskolában Saj ószöged (ÉM) - Június 8- ától a három település - Nagy- csécs, Sajóörös és Sajószöged - körzeti általános és zeneiskolá­ja Kölcsey Ferenc nevét vette fel. Az ünnepségre számos vendég, a térség önkormányzatainak és oktatási intézményeinek veze­tője, közöttük a 12. számú vá­lasztókerület leköszönő or­szággyűlési képviselője Tóth Imre László, illetve a közel­múltban megválasztott Kovács Tibor is eljött. Elsőként az iskola igazgatója Hamvas Sándor méltatta Köl­csey Ferenc életútját, felidézte a nemzet érdekében tett mun­kásságát, önfeláldozó magatar­tását, szólott a névadó kiválasz­tásáról, a döntést megelőző fel­adatokról. Beszédét a helyi óvodások mű­sora követte, majd a zenetago­Ezentúl Kölcsey Ferenc port-. réja ékesíti a sajószögedi iskola auláját zatosok, az iskola irodalmi szín­házának tagjai jeleskedtek. A három község nevében, Ládi Balázs polgármester és Pécsik Sámuel jegyző zászlót adomá­nyozott az iskolának. Végeze­tül következett a névadó Köl­csey Ferenc bronzba formált portréjának leleplezése az in­tézmény aulájában, amelyet Takács Erzsébet Dél-Borsodból elszármazott Munkácsy-díjas szobrászművész alkotott, s ado­mányozott Sajószögednek. A polgármester a fehér már­ványtáblát ékesítő dombormű­ről beszélve, a fiatal Kölcseyt idézve arra intette az itt tanuló diákokat, hogy nemes példaképet választottak, ezért, nap mint nap felelőssé­get kell vállalni, túl az is­kola falain is. A térség legna­gyobb gyára a Tiszai Vegyi Kombinát Rt. e jeles napra em­lékezve - az előző években nyújtott támogatások mellé - egy húsz munkahelyes fülkés nyelvi laboratóriumot ajándé­kozott az itt tanuló 320 diáknak. Kincsek az aranynégyszögben Világörökséggé nyilvánított épületek tucatja Barcelonában Gyöngyösi Gábor Kevés olyan nagyvárosa van a földnek, ahol a modem város- rendezés elképzelései annyira szembeötlőek lennének, mint Barcelonában. A katalán fővá­ros - Madrid után spanyolhon legnagyobb települése - a Montjuk és a Tibidabo hegyek között terül el, közepén azzal a nagyjából negyven négyzetki­lométeres belső városrésszel, amelyet aranynégyszögnek ne­veznek. Katalónia, amely ma­gát büszkén Catalunyának ne­vezi, valóban nemzetiségi terü­let, olyan része az országnak, amely nehezen kivívott jogait féltékenyen őrzi, ragaszkodik nyelvéhez, kultúrájához. Azt is mondhatnánk, külön világ ez Spanyolországban, amely nem­csak egy csomó zsenit termelt ki magából, de olyan életfelfo­gást is képvisel, amely nélkül sokkal szegényesebb lenne a spanyol életpaletta. És erre a katalán ember roppant büszke. Büszke Gaudira, Miróra, Dali­ra,s arra, hogy ezen a földön disznó és naposcsibe helyett bi­kát nevel a parasztember, a va­sárnapi bikaviadalok számára. Ami pedig az emlegetett zse­niket illeti, közöttük is talán Gaudi az, aki leginkább rajta- hagyta kézjegyét ezen az or­szágrészen. Barcelonát ma, el sem lehet képzelni ennek a fur­csa építésznek, építőművész­nek, építőzseninek a hátraha­gyott épületei nélkül. Antoni Gaudi i Comet (1858-1926.) A La Sagrada Família, a Szent Család templom, amelynek csak tornyai van­nak Fotó: ÉM - archív ugyanis olyan épületeket ha­gyott a világra, amelyek éppen az építészet egyik legfontosabb irányítóelvét, a funkcionalitá­sát, helyesebben a jól funkcio­nálásét tagadják, de hangsú­lyozzák az elfogulatlanság és az őszinteség elvét. Tette ezt ép­pen akkor, amikor Gropius, Le Corbusier s mások építőművé­szetében a jól funkcionálás mindennél előbb szerepelt, ami­kor az új építőanyagok, példá­ul a beton a legcsúnyább, lecsu­paszított külsejű, de állítólag jól funkcionáló épületek töme­gének felépítését tették lehe­tővé, amelyben azonban az em­ber már úgy érezte magát, mint a tágassághoz szokott há­ziasszony, a 6 négyzetméteres úgynevezett müncheni-konyhá­ban. Azaz, szűkösen és rosszul, bár funkciója szerint minden a keze ügyében, elérhető távol­ságra volt tőle. Ezzel szemben Gaudi épületeiben még három­szögletű szobák is előfordulnak, ahogyan a látványnak is nagy­szerű épületek belső kialakítá­sa eredményezte. Van bennük viszont levegő, tér, díszítés, és minden ami a környezet élvez- hetőségét szolgálja. Mondják, hogy a Casa Milában, vagy a Batllo-házban egyszerűen nem fárad el az ember. Az épület a lakót nem „dolgoztatja”, hanem szolgálja, s így öröm benne él­ni. Ezeknél a világörökséggé nyil­vánított épületeknél is érdeke­sebb viszont a La Sagrada Fa­mília nevű templom, ami nem is templom, bár ha valaminek van templom kinézése, akkor ennek az épületnek, helyeseb­ben toronyegyüttesnek valóban van és valóban kultikus célokat kellene szolgálnia, azzal együtt, hogy nincs úgynevezett teteje. Az épületet még 1883-ban kezdték építeni, Gaudi halálá­ig, 1926-ig mindössze négy tor­nya épült fel, s azóta is szaka­datlanul épül adakozók jóvoltá­ból, hogy így, félkészen is a vá­ros szimbólumává váljék. A to­ronyegyüttesnek különben má­ig 8 tornya készült el, 10 még hiányzik, de így is a világ egyik legnagyobb látványossága, amely feltételezhetően még év­tizedekre munkát ad a barcelo­nai építőművészeknek, építő­munkásoknak. Pedagógusok elismerése Mezőkövesd (ÉM - SzS) - Ünnepi fo­gadás volt június 3-án a város polgár- mesteri hivatalában, ahol a pedagó­gusnap alkalmából kitüntetést és ok­levelet vehettek át a helyi oktatási in­tézményekben kiemelkedő munkát végző nevelők, pedagógusok. Az ün­nepséget Cseh Károly, a művelődési csoport vezetője nyitotta meg, s mint egykori pedagógus, közvetlen szavak­kal méltatta a tanítás, a nevelés fon­tosságát, utalva a pedagógus munká­jára, amit nem lehet mértékegységek­kel mérni, mert ez a tanítás zajlásá- ban is csendes folyamat. Beszédét kö­vetően sor került az elismerések áta­dására. A Pedagógus Szolgálati Emlékérem kitüntetést kapott: Balogh Jenő, a Bayer Róbert Középiskolai Kol­légium tanára, Magda Tibomé, a Bár­dos Lajos Általános Iskola tanítónője, Makó Józsefné, a Bárdos Lajos Álta­lánost Iskola-tanítónője, Nagy István, a Szent László Gimnázium tanára, Pa­taki Istvánné, az V. számú óvoda óvó­nője, Thomán Józsefné, a Bárdos La­jos Általános Iskola tanítónője. A „Gyermekekért és a Városért” dicsérő oklevelet kapott: Gyöngyösi Krisztina, a Bárdos Lajos Általános Iskola taní­tónője, Kovács Szabolcsné, a Szent Im­re Általános Iskola tanárnője, Nyíró László, a Bárdos Lajos Általános Isko­la igazgatója, Pap Istvánné, a VI. szá­mú óvoda óvónője, Vinnai Anikó, a Ze­neiskola tanárnője. Népünnepély volt Sajóvelezd (ÉM - M.I.) - A telepü­lés fennállásának 700 éves évforduló­ját igazi népünnepély tette emlékeze­tessé. Ezen a borongós május 15-én az ózdi tűzoltóparancsnokság itt rendez­te az I. fokú önkéntes és vállalati tűz­oltóversenyt. E jeles nap programja a helyi általános iskola majoréit csoport­jának bemutatójával kezdődött, s foly­tatódott a hódoscsépányi önkéntes tűz­oltózenekar muzsikájával. Majd követ­kezett a szakmap megmérettetés, a verseny, amelyen Ózd és vonzáskörze­téből 19 önkéntes és egy vállalati tűzoltó raj adott számot felkészültsé­géről. A nyári zápor áztatta csúszós terepen egymás után „startoltak” a csapatok, hogy aztán ügyességüket, fürgeségüket a szigorú bírák stopper­órával értékeljék! Sajóvelezd apraja, nagyja, a meghívott vendégek, druk­kerek és családtagok egymást túllici­tálva késő délutánig biztatták verseny­zőiket. A sokrétű színes küzdelem si­keréből jutott a helybélieknek is. A 800 lit./perc kismotorfecskendő összesze­relésében az első helyre sajóvelezdi csapat került. Ifjúsági kategóriában Ózd-Hódoscsépány lett a győztes.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom