Észak-Magyarország, 1994. június (50. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-14 / 138. szám

1994. Június 14., Kedd 2 B Itt-Hon r- NÁLUNK TÖRTÉNT -i Takarítottunk... JZgy fecske nem csinál nyarat - így szól a közmondás, de mi tizennyolcán vol­tunk. Ennyien gyűltünk össze azon a szombat délelőttön, hogy eleget tegyünk azon felhívásnak, miszerint Onga be­kötőútjain összegyűjtsük a szemetet. A feladat nem volt túl magasztos, de nem szegte kedvünket. Az időjárás is ne­künk kedvezett. Több órán át sütött a nap, míg felvállalt feladatunkat végez­tük. Eközben az önkormányzat meg­bízásából a község fuvarozói lázas igye­kezettel tisztították meg portáinkat a lomoktól. A 37-es út kereszteződésétől indult csapatunk. Jókora műanyag zsákokba gyűjtöttük a hulladékot az út mindkét oldalán és az árkokban. Saj­nálatos, hogy több utánfutónyi szemét gyűlt össze ezen a - csupán néhány ki­lométernyi - szakaszon. Az árkok fen­nen hirdették, hogy végre Miskolcon is nyílt McDonald’s. Csokis papírok, üvegek tömkelegé kelt ellenünk, de ez csekélység ahhoz képest, hogy néhány falunkbéli lakos névvel, címmel ellá­tott számláját is itt sodorta a szél. Tizenegy órára értünk be, az Onga táb­lához. A négy gesztenyefánál, a kereszt mellett egy kis pihenőt tartottunk. Né­mi szusszanás után elindultunk Onga- újfalu irányába. A kép itt sem volt szív­derítőbb. Szeméthalmok tornyosultak az árkokban. A máskor oly szépen vi­rító bodzabokrok és kökénybokrok al­ja telis-tele volt szeméttel. Milyen jó len­ne néhány köztünk élő embernek meg­magyarázni, hogy az elnyűtt ruhákat, rossz cipőket ne rakja le az út mentén, hanem találjon rá más megoldást ab­ból a négy-ötféle lehetőségből, ami ad­va van. Nem akartam frázisízű mondatokat le­írni - értem ezalatt a Ne dobáljuk szét a szemetet ezentúl! - felszólítást, vagy a Nem bántja a szemét? kérdést, de érdemes rajtuk elgondolkodni. Jóleső érzéssel töltött el minket, hogy Ongaújfaluból hazafelé az út olyannak tetszett, mint amilyennek mindig lát­ni szeretnénk.Munkánk eredménye csu­pán egy csepp a tengerben, de bízunk benne, hogy nem volt hiábavaló.” Hódiné Kádár Zita Itt-Hon Az Eszak-Magyarország regionális melléklete. Megjelenik minden kedden. Felelős szerkesztő: Priska Tibor. Szerkesztő: Fekete Béla. A borsodi melléklet címe: 3580 Tiszaújváros, Bartók Béla út 7. Telefon: 49/343-316 Terjesztési panaszaival hívja a (49) 346-098, illetve a (46) 358-522- es telefonszámot! Bódva-völgyi műemlékek (ÉM - K.L.) - A barlangjairól világhírű Aggtelek-Jósvafői karsztvidék felé az egyik útvo­nal Miskolcról a Bódva-völgyén át vezet. Erre a vidékre, amely már a honfoglalást köve­tően az Árpád-házi királyok idejében is fontos szerepet töl­tött be, birtokosai országos mél­tóságok voltak. Nemcsak törté­nelme, de napjainkig fennma­radt értékes és becses műemlé­kei is kevésbé ismertek. A történelmi visszapillantás­ban most nincs lehetőség vala­mennyi történeti emlék-érték felsorolására, a legértékesebbe­ket azonban érdemes ismertet­ni. Már csak azért is, hogy akik ezt a vidéket felkeresik akár gépkocsival, akár pedig a vas­útról leszállva, bakancsos turis­ták módjára, megismerkedje­nek ennek a vidéknek többé-ke- vésbé rendben tartott páratlan műemléki értékeivel. Ezek az értékek elsősorban egyházi jellegűek. Érthetően, mert hiszen a belvillongások, háborúskodások ezeket kímél­ték még legjobban. Ezekre a te­lepülések lakóinak, tartozza­nak azok bármely felekezethez, szükségük volt. A várakat, Szendrőt, Szádvárat, Szuho- gyot a harcok során lerombol­ták, a templomok azonban megmaradtak. Egyik értékes középkori temp­lom Szalonna központjában ta­lálható. A feltárások tanúsága szerint a XI. században épült. Nemcsak építészet történetileg értékes műemlék, de értékét to­vább növelik a XII. századi és későbbi freskók, amelyek rész­ben töredékként, részben pedig a XV. századi diadalíven vi­szonylag épen megmaradtak. Ugyancsak középkori freskó tö­redékek találhatók a Rakacai- tó szomszédságában lévő raka- caszendi kettős románkori re­formátus templomban is. Nagy értékűek a templom festett fa­mennyezete és padjai, a XVII. századból, melyek már a refor­mátus kor emlékei. Nem kisebb értékű a románkori ikerszenté- lyes templom Tomaszentand- ráson, a diadalíven koronás ki­rályfejekkel. Egy bányafeltárás évfordulója (ÉM - B.B.) - Ne gondoljuk, hogy csak a drágakövek, az arany-ezüst s az ezekből ké­szült ékszerek tartoznak a kin­csek fogalmába. Minden külön­leges teljesítmény, munka - mely embere keze által alkotott - értékesebb az ékszereknél, aranynál, gyémántnál. Az em­beri énekhang által. Létreho­zott és közvetített dalanyag ugyancsak határtalan értéket, kincset képvisel, ha ezeket a dalokat a stílusuknak megfele­lően értékeli a szakember - ré­gi, vagy új stílus minősítéssel. Ilyen több száz értékes népdal birtokában lévő család kincses­házának feltárására fogott hoz­zá a Tudományos Akadémia Népzenekutató Csoportja még az 1950-es évek végén Kodály irányításával: Abaújszántón, Cekeházán. Harmincöt évvel ezelőtt az akkori abaújszántói járásnak voltam a felügyelője népművelési területen, amikor járásunkba az Akadémia nép- zenekutatókat küldött ki, mert ez a terület szinte fehér folt­ként szerepelt a népdalkutatás­ban. Sztáreczky Zoltán híres népdaltudóssal és -kutatóval, zeneszerzővel Kékeden ismer­kedtem meg, ahol egy kötetre való dal-anyagot gyűjtött. Felhívtam a figyelmét, hogy jöj­jön Abaújszántóra, s annak külterületén, Cekeházán kin­cseket talál. Ott élt egy Alföld­ről ide költözött juhászcsalád, s a családfők és hat gyerek es­ténként a juhhodály melletti füves tisztáson ülve csodálatos régi juhász-, betyárdalokat, bal­ladákat énekelt. Én is hallot­tam őket, s a család éneklési stílusa, a dallamok gazdag dí­szítési jellege mindent felül­múlt. Ehhez a Sivák juhászcsa­ládhoz invitáltam a híres nép­dalgyűjtőt, aki el is jött felesé­gével, amint a kékedi gyűjtést befejezte. Három nyarat töltöt­tek Abaújszántón, s felgyújtot­ták magnószalagra és lekottá- zott fémlapokra a család egész dalkészletét. Kodály Zoltán kü­lönleges utasítással látta el a népdal gyújtót: 1. Mindent rész­letesen újon le a Sivák család minden tagjáról. 2. Eddigi éle­tük és vándorlásuk folyamán mely községekben laktak, kik­kel érintkeztek, kiktől tanulták a dalokat? 3. Minden dalközló- vel olyan felvételt kell készíte­ni magnó segítségével, mely fel­vételeknél az énekes maga kez­di el a dalt, hangmegadás nél­kül, s ezt a regiszter-lekottázott anyagot kell felgyűjteni. Kodály azért adta ezt a népdalgyújté- si utasítást, mert akkor már tudta az általa meghallgatott magnószalagok anyagából, mi­lyen értéket képviselnek a csa­lád dalközlői. Áz volt a terve, s erre rendelkezést adott ki a technikusoknak, hogy a legtar­tósabb hangszalagra rögzítsék az anyagot, mert a család dal­készlete családmonográfia jel­leggel kerül a tervbe vett kötet­be és mellékelt szemléltető le­mezein a nyilvánosság elé. Bemutatta egy ide látogató an­gol népdaltudós küldöttségnek, akiket bámulatba ejtett a csa­ládfőnek és hat gyermeküknek alkotó, művészi variációskész­sége. Mindannyian más-más hangdíszítéssel (melizmákkal) énekeltek. Az Akadémia meg­állapodott az angol tudósokkal, hogy megveszik a Sivák család monografikus népdalmúvésze- ti anyagát angol fordításban. Igen, de a szép terv kivitelezé­sébe beleszólt a végzet, mert meghalt Kodály, utána rövide­sen Sztáreczky, sőt nemsoká­ra C. Nagy Béla, aki addig foly­tatta a gyűjtő- és alkotómun­kát. Minden anyaghoz hozzáju­tott, hiszen Sztáreczky özve­gyét vette feleségül. Azt hi­szem, mivel még az én gyűjtött népdalkötetem is kiadásra ke­rült 1982-ben a Herman Ottó Múzeum kiadásában - így fel­mérhető a család dalanyagá­nak bősége. Mi szántóiak a magyar népdal tv-mozgalmának időszakában négyszer szerepeltünk a képer­nyő előtt Sivák-dalokkal. Ügy gondolom a cekeházi Sivák csa­lád népdalművészete zenetör­téneti értékként szerepel me­gyénkben, s az utókor népdal­tudós szakemberei bizonyosan valóra váltják Kodály tervét, a híres család népdalművésze­tének anyagát az utókor számára. 1994. Június 14., Kedd Itt-Hon B 7 Támogató nélkül nincs siker A triatlonistáknak sem elég harcolni a másodpercekkel Tiszaújváros (ÉM) - Tized- magával ontja melegét a júni­usi nap. A Tisza vonalát köve­tő műúton kerékpárosok. Rá- gömyedve a különlegesen kia­lakított kormányra, tapossák a pedált, a lábak izmainak üte­mes rángatózását alig enyhíti az izzadság gyöngye. Sportolók, triatlonisták, akik szüntelenül harcolnak az idővel, a másod­percekkel. A boly elején világos­barna hajú fiú, olykor fújtatva ereszti ki magából a fólmelege- dett párát. A napi négy órai edzés utolsó fázisa, az utolsó percek. Egy jobb kanyart meg- téve egymás után érkeznek a depóba. A szigorú, mindig stop­perórát leső edző elégedett. • Mára elég! Javítottatok a tel­jesítményen. A fiúk körülállva lesik a kezében tartott sűrű vo­nalakkal, számokkal teleírt la­pot. A világosbarna hajú fiú, Márkus Gábor óvatosan kém­leli a nevét követő keskeny számsort. Nagyot szusszantva törli nedves homlokát. □ Elégedett vagy ? - kérdezem tőle. • Mihez viszonyítva - válaszol mosolyogva, majd folytatja. ­Márkus Gábor a Les Mure- auxban elhódított trófeával Ahhoz, hogy az élmezőnyben maradjak, még többet kell tel­jesítenem. Ez évi felkészülésem aránylag jól sikerült. A febru­ári encsi első próbát követően fokozatosan javul teljesítmé­nyem. A mai napig öt olyan versenyen kellett bizonyíta­nom, ami meghatározta továb­bi nemzetközi szereplésemet is. Ezek között talán a franciaor­szági és az azt követő olaszor­szági verseny volt kiemelkedő, ahol mind a junior mezőnyben, mind az abszolútban szép sike­reket értem el. A franciaorszá­gi abszolút 18. helyezésem szin­te ugrásszerűen javult május 21-én Olaszországban. □ Hogyan bírod? • Ez idáig gondok nélkül, de ez a teljesítményre vonatkozik. S ha nem lenne biztos támoga­tóm, ezek az eredmények nem születtek volna meg. □ A klubra gondolsz? • Nem elsősorban, inkább a szponzorra, az Innoprint cégre, s személy szerint Varga János­ra. Az ő segítsége nélkül ez nem ment volna. □ A velencei siker után mi kö­vetkezik? • Természetesen a klubunk ál­tal rendezett harmadik triatlon verseny. □ Nincsenek aggályaid? • Remélem jó időt sikerül elér­nem, természetesen van ben­nem egy kevés drukk, hiszen hazai környezetben kell bizo­nyítanom. Miskolci diáksport sikerek A versenyek során csak a legjobbak léphettek tovább Tiszaújváros (ÉM - GCs) - A tanév utolsó megyei diákolim­piái versenyét június 2-án Ti- szaújvárosban rendezték. Ezút­tal a régió legjobb I. korcsopor­tos atléta csapatai versenyez­tek egymással, a csapatbajno­ki cím elnyeréséért. A 13 fiú és a 14 leány csapat ezt mege­lőzően már egy akadályon sike­resen túljutott, hiszen a tisza- újvárosi döntőig a körzeti ver­senyek során csak a legjobbak léphettek tovább. A versenyt Daragó Lászlóné, a megyei Diáksport Tanács titká­ra nyitotta meg. A döntőbe ju­tott csapatok színvonalas küz­delmet vívtak. Az egyes ver­senyszámokban kiemelkedő eredmények is születtek, bizo­nyítva, hogy az atlétika még mindig a legnépszerűbb spor­tágak egyike a gyerekek köré­ben. Eredmények: Fiú csapat: 1. Miskolc, 21-es Általános Iskola 1314 pont, 2. Edelény, 1-es Általános Iskola 1256 pont, 3. Tiszaújváros, Hu­nyadi Általános Iskola 1252 pont. Leány csapat: 1. Onga, Általános Iskola 1321 pont, 2. Kazincbarcika Újváros, Általá­nos Iskola 1184 pont, ,3. Mező­kövesd, Mező Ferenc Általános Iskola 1167 pont. Egyéni összetett, fiúk: 1. Novák Lász­ló, Miskolc, 21-es, 368 pont, 2. Rémiás Roland, Edelény, 339 pont, 3. Gyensperger Norbert, Tiszaújváros, 338 pont, Éliás Péter, Edelény, 338 pont. Lá­nyok: 1. Demkovics Andrea, Onga, 381 pont, 2. Kiss Zsuzsa, Miskolc, 365 pont, 3. Majoros Andrea, Mezőkövesd, 359 pont. Fiúk, 60 m-es síkfutás: Éli­ás Péter 8,8 mp., Edelény, tá­volugrás: Novák László 419 cm. Miskolc, kislabda hajítás: Sziklai Roland 55 m., Miskolc. Leányok: 60 m-es síkfutás: Majoros Andrea 8,9 mp., Mező­kövesd, távolugrás: Demoko- vics Andrea 424 cm.(!) Onga, kislabda hajítás: Hegyközi Médea 40 m., Miskolc. A tiszaújvárosi Hunyadi Diák­sport Egyesület jóvoltából a versenyszámonként a legjobb eredményt elérő tanulók külön jutalomban részesültek. Úsznak, futnak, bringáznak Tiszaújváros (ÉM) - Újra nagy küzdelmek színhelye lesz június 18-án a Tiszai Érómú Rt. Szabadidő Központja, s a hozzá csatlakozó közutak. A helyi Supralux Küllő Triat­lon Klub harmadik alkalommal ad otthont az olimpiai távú or­szágos egyéni és csapat, vala­mint az ifjúsági junior bajnok­ságnak és a felnőtt EB váloga­tónak. Az egész napos verseny délelőtt 10 órakor kezdődik, s a hazai triatlon sport szinte teljes me­zőnye rajthoz áll. Várható ­legalább is az előnevezések alapján -, hogy a szomszédos országok néhány kiválósága is részt vállal a nagy megméret­tetésben. Mindenesetre a szervezők már eddig sok mindent megtettek a verseny sikerének érdekében. Színjátszó és zenész tábor a nyáron Kazincbarcika (ÉM) - A nyári szü­net elejére (június 17-30) szervez szín­játszó és zenész tábort általános isko­lás diákok részére a Kazincbarcikai Középiskolások Köre, vagy ahogy az amatőr világban ismerik őket, a K3. A foglalkozásokra Kazincbarcikán ke­rül sor, minden nap 8-15 óra között. Ebédet a helyszínen biztosítanak a szervezők, akárcsak oktatókat a dob, basszusgitár, szólógitár szakokra és színjátszásra. A részvételi díjat a diá­kok zsebéhez szabták, hiszen a két­heti oktatásért és ebédért 3500 forin­tot kell fizetniük a jelentkezőknek. Érdeklődés és bővebb felvilágosítás Klementné Bíró Anikónál az Irinyi kö­zépiskolában Kazincbarcikán, vagy a 48/316-121-es telefonon. Aranyló álomvilág Ilii Éva 4. osztályos tanuló mun' kája Fotó: Farkas Józsefné Mezőkövesd (ÉM - CSK) - Kötődni egyszerre éghez és földhöz - a felnőt­teknek talán maga a keresztre feszí- tettség. A gyermeki világban: a cso­da. Ott még megadatik a lebegés áhí­tata, a laza kettőséghez tartozás. Mint fonaláról elszabadult léggömb, lebeg egy fa, s karmos gyökereivel, ágaival nem lecsapni készülő sasra emlékez­tet. Felfelé suhan inkább, boldog szár­nyakon, megtestesült vágyként, kép­zeletként. Lentebb szintén az álmok suhannak-suhognak. Kezében jogar­ként virágot tart egy e világi tündér - s a fő közt tulipánok, leveles gallyak bókolnak, hajlongnak. Amott a mese­beli kertben, aranyalmát szakít kosa­rába, egy másik földön járó égi lény. Mozdulataira az ikonok időtlenségével csodálkozik rá egy kislány-arc, s voná­saiban úgy csillog a fény, mint hullá­mok a széltől rezdülő tavon. Kék, zöld, aranyló idill és tündéri tisztaság jele­nik meg a mezőkövesdi Mező Ferenc Általános Iskola rajzosainak képein, melyek a Városi Galéria tárlatán vol­tak láthatók június 10-ig. Itt a cso­dák töredékét sikerült felvillantani - de így is aranymetszés ez: a rész aránylik az egészhez. Aránylik és aránylik, hogy az egészet beragyogja. A térség egyik ékessége, a szalonnái református temp­lom Fotó: Fojtán László

Next

/
Oldalképek
Tartalom