Észak-Magyarország, 1994. június (50. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-14 / 138. szám
1994. Június 14., Kedd 4 Z Itt-Hon Megemlékezés és hangverseny Sátoraljaújhely, Tállya (ÉM) - A Lavotta János születésének 230. évfordulója alkalmából tartandó rendezvénysorozat következő eseményeiként Ujhelyben június 15-én a Piarista templomban Lavotha Elemér (Stockholm) gordonkaestje lesz 19 órai kezdettel. Pénteken (17-én) szintén 19 órai kezdettel a városháza dísztermében is fellép, ám ekkor a Zempléni Kamarazenekar koncertje is színesíti a programot. Az est díszvendége Kónya István a cremonai „Stradivari” Hangszerkészítő Iskola professzora, a Lavotta Alapítvány tiszteletbeli elnöke lesz. Köszöntőt Laczkó Károly polgár- mester mond. Június 18-án országos megemlékezés lesz Tállyán, ahol megkoszorúzzák Lavotta János sírját. A római katolikus templomban pedig hangversenyt rendeznek a híres virtuóz emlékére. A rendezvénynek több neves résztvevője lesz: beszédet mond Szabó György, a B.-A.-Z. Megyei Közgyűlés elnöke, országgyűlési képviselő, dr. Katona Tamás történész, dr. Kupa Mihály és Dombóvári János a Lavotta Alapítvány elnöke is. Áldozatokra emlékeztünk A taktaharkányi temetőben ökumenikus istentiszteleten adóztunk az I. és a II. világháború áldozatai emlékének. A Himnusz elhangzása után az emlékműnél Juhász István r. kát. esperes és Fodor József ref. lelkész imádkozott az áldozatokért és az újabb vérontás elkerüléséért. Ezután a helyi önkormányzat, az egyházak, az általános iskola koszorút helyezett el az emlékműre. Az ünneplők jelenlétében ugyancsak megkoszorúzták a temetőben nyugvó erdélyi magyarok, németek és szovjet katonák sírjait. Az emlékünnepségen a helyi Népdalkor adott műsort, majd a Szózat elhangzása után a hozzátartozók, a falu lakói vitték virágjaikat az emlékműhöz. Juhász Károly Taktaharkány Mi otthonában is ITTHON Könyvheti ünnep Tokajban Tokaj (ÉM - K.S.) - Ünnepi rendezvényre került sor június 1-jén Tokajban a polgármesteri hivatal tanácskozótermében, ahol is a könyvhét alkalmából Jókai Anna találkozott olvasóival. Egyébként ezen a napon hasonló esemény volt Sárospatakon és Szerencsen is. Az eseményen résztvevők elmondták: különösen azért tartják jelentősnek az eseményt, mert az elmúlt időkben a könyvpiacot elárasztotta a gyenge irodalom, ennek következtében a szépirodalom szinte teljesen eltűnt. Most kezd az igényes irodalom is visszakerülni, s úgy látszik, hogy kezd az egyensúly visszaállni. A jelenlévők a tokaji társadalom egy rétegét képviselték. Megnyitót Zelenákné Ónodi Csilla mondott. Szólt arról, hogy Jókai Anna immáron harmadszor vesz részt a kisvárosban író-olvasó találkozón. Ünnepivé emelte a hangulatot, hogy az írónőt köszönthették abból az alkalomból is, hogy ebben az évben Kossuth-díjat kapott.- Hét év telt el azóta amióta itt voltam, s azt mondják, hogy hét év alatt kicserélődnek az ember sejtjei, biztos, hogy azóta minden megváltozott - kezdte az írónő, s azzal folytatta, hogy mégsem tekinti követendőnek azoknak a magatartását, akik úgy gondolják, hogy nem kell vállalnunk korábbi önmagunkat. Korai írásaimban vannak olyanok, amelyeket ma már más művészi eszközökkel írnék meg, de mást nem mondanék” -jelentette ki. Majd irodalmi és közéleti tevékenységéről is szólt, s ebből megtudhattuk, hogy hét évvel ezelőtt, amikor itt járt, a Magyar írók Szövetségének alelnöke volt, majd a szövetség hetvenegy tagú választmányának titkos szavazása alapján a Magyar írók Szövetségének elnöke lett. Életének a legnehezebb három évét élte át, de nem bánta meg. Két évvel ezelőtt köszönt le a közgyűlésen és visszatért az irodalomhoz. Jóllehet jelenleg vagy tíz társadalmi szövetségnek most is tagja. Előadásában érintette a mai magyar irodalomban fellelhető irányzatokat, s elmondta ezzel kapcsolatos gondolatait. A hallgatóságot megragadta az írónő életfilozófiája, amelynek egyik alaptétele, hogy „Ne csak jobban éljünk, de jobbá is legyünk.” Szólt a Három című gyűjteményes kötetéről, amely novellákat, meditációit és szabadverset is tartalmaz. Elmondta, hogy ezzel a címmel utalni akar valamire. Mégpedig arra, hogy a világ sokszínű és gazdag, és lehet, hogy van egy harmadik dolog is. Mindig a háromról van szó, mert az egy az önző, a kettő az ellentétet, az ellenségeskedést fejezi ki, s így meg kell találnunk a hármat. A rendezvény végén Jókai Anna dedikálta könyveit, melyeket a jelenlévők vagy a helyszínen vásároltak meg, vagy pedig magukkal hoztak. Vízityúkok, csíkhalak, láperdők Jelentősen csökkent az utóbbi években a Sajó szennyezettsége Fotó: Fojtán László (ÉM - K. L.) - Már a múlté az a megjegyzés, hogy a város határát is érintő Sajó folyó az ország egyik legszennyezettebb vízfolyása. Az utóbbi években jelentős tisztulást figyeltek meg. A szennyeződés csökkenését jelzi, hogy már halat is fogtak az élővízben. Ez pedig a tisztulás jele. Ámde a Sajó város határában lévő szakaszának más nevezetessége is van. Erről bizonyára kevesebben tudnak, ami ha annak védelmét jelenti, nem is baj. Korábban ugyanis a Kis- Sajó mentén mintegy 300 hektárnyi területet védetté nyilvánítottak, az ott található természeti értékek miatt. Ez a terület, amely ős-eredeti formájában maradt meg, a Sajó, vagy a Bódva hajdani medre lehetett. Ez a mintegy 2,5 kilométeres, úgynevezett pangóvizes szakasz jelenleg is a Bódvából kapja a vizét, melynek mennyiségét zsilippel szabályozzák. Az érintetlen, ősmeder mentén lévő víz szélén égeres láperdő maradványai találhatók, szegélyként. Itt nádfoltokkal, gyé- kényes-sásos területek váltakoznak. A megfigyelések arról is tanúskodnak, hogy megközelítőleg 30 különböző madárfajnak nyújt otthont ez a terület. Ennyi tanyázik ezen a tájon. Olyan ritkaság számba menők is találhatók az itt fészkelők, megpihenők között, mint a vízityúk, a dankasirály, de otthonos a kakukk is. Ennek a vízivilágnak külön érdekessége, hogy fellelhetők benne a Sajó egykori halfaunájának egy-egy fajtája, mint például a csíkfélék. Védett területet találunk a város másik végében, a Bükk lábánál lévő Mexikói völgyben is. A bakancsos turisták által is kedvelt ez a vidék, amely elsősorban növényi, valamint geológiai ritkaságai miatt élvez védelmet. 1994. Június 14., Kedd Itt-Hon Z 5 Emlékezés a szomorú évfordulón A megemlékezés helyszíne a tokaji zsinagóga volt Tokaj (ÉM - K.S.) - Engesztelő megemlékezést tartottak a helyreállított tokaji zsinagógában május végén az ötven évvel ezelőtt elhurcolt nyolcszáz- tizenhat tokaji zsidó emlékére. A megemlékezésről Zelenák István helytörténész tájékoztatott, aki a történelmi körülményeket vázolta fel ezen a napon. A szomorú évforduló előkészítésére a kisvárosban emlékbizottság alakult. A megemlékezés fő szervezői Glück Miklós és Lőwy Lajos voltak. Az emléktábla avatáson képviseltette magát az Izraeli Nagykövetség, közreműködött Csikós Gábor színművész és a Nyíregyházi Zeneművészeti Szakközépiskola pedagógusai. Az áldozatok előtt tisztelgő emléktáblát Májer János Tokaj polgármestere avatta fel. Sokan eljöttek. A háromszáz résztvevő közül mintegy százan lehettek nem tokajiak. Jelen voltak néhányan a túlélők közül is. Zelenák István előadása arról szólt, hogy kikre is emlékeztek itt. Ki is volt itt 1944. május 29-ig az a nyolcszázti- zenhat elhurcolt. Visszatekintett a tokaji zsidóság kétszázötFotó: Farkas Maya ven éves múltjára. Szólt azon szerepükről, amellyel a kisváros polgári fejlődését előmozdították. Felidézte, hogy az első világháború háromszázhatvanöt tokaji hősi halottjából harmincöt volt izraelita, s végül 1944-gyel kapcsolatban a következőket mondotta: „kiürültek Tokaj utcái, a százhet- venhét lakás gazdátlanul maradt. Megszűnt Tokaj polgári fejlődésének motoija, a zsidó közösség”. A jelenlevők hangulatát a megbékélés és a megengeszte- lődés jellemezte. A kocsmáros is pontokat szerzett Kardos Sándor Mád (ÉM) - Sem eső, sem zápor, sem ömlő felhőszakadás nem tudta elmosni a mádiak országos második helyezését május 25-én, mert olyan nagy volt a lelkesedésük. A kihívás napján saját kategóriájukban, nyolcvan település közül, II. helyezést értek el. A benevezettek közül az ismertebbek: Aba- sár, Abaújszántó, Balatonfüzfő, Hévíz, Sajóbábony, Sajókaza, Szendrő, Záhony, Zalaszent- grót. A sorrend a késő esti órákra alakult ki. Az események nulla óra nulla perckor kezdődtek nonstop teremfocival, százhúsz résztvevővel, amit a helyiek Holdfény-terem- focinak neveztek el, ezután hajnali gyaloglás következett, nyolc óra körül már az általános iskolások is bekapcsolódtak, kilenc óra tájban az óvodások is, és fokozatosan a település valamennyi lakosa, még a községen átutazókat is bevonták az eseményekbe. Dezső, a kocsmáros úgy szerzett értékes pontokat, hogy hajnali törzsvendégeit csak akkor szolgálta ki a szokásos féldecivel, ha azok előtte teljesítették a súlyemelést valódi súlyzókkal. Az eső gyakran szétverte a rendezvényt, de mindig újrakezdték. Délután négy órára végül is kiderült az idő, indult a kamionhúzás, a kerékpárverseny. Előálltak a szekeresek, Madarász Lajos és Nyerges István, valamint Bihari Tibor a pónilovai- val, hogy az egészen apró gyerekeket megkocsikáztassák. A sportolókon kívül nagy volt a nézelődők száma is, mert meghívott vendéget - Szabó Györgyöt, a megyei közgyűlés elnökét - vártak az eseményre. A szervezőknek, Koppány László- nénak és Koppány Lászlónak ugyancsak akadt dolga, hogy a főtéren tolongó sokaságban a rajtok sikerüljenek. Az egész nap résztvevői között voltak Kubus János polgármester, No- vák András jegyző, Kiss György, az általános iskola igazgatója. A szereplőkön kívül sokan közreműködtek az eredmények értékelésében, összesítésében és továbbításában. Több magánvállalkozó és fuvarozó eszközöket biztosított a játékokhoz. A késő délutáni órákban ismét esni, majd zuhogni kezdett az eső, a szekerekre a gyerekek már esernyővel szálltak fel. Közben megérkezett Szabó György is, aki csodálkozott, hogy a zuhogó eső a teljesítőkedvet nem csökkentette. Fél nyolcra, az eredményhirdetésre zsúfolásig megtelt a művelődési ház, mert a meghirdetett utcabál bevonult a terembe. Itt valamennyi lejátszott sportágban díjakat osztottak ki s mintegy 100 ezer forint értékű jutalmat - a helybeli harminckét szponzornak köszönhetően. A Zemplén Televízió heti műsora Június 14. (kedd) 15.00 Szív TV 19.00 Hétfői HTV 30 ismétlése Június 15. (szerda) 18.10 Saját adás - Erdélyi János- napok Nagykapos - Bodrogközi szivaty- tyúk - II. világháborús tömegsír Györgytarlón - „Egyházi idő” - „Városkép” 19.00 HTV 30 filmek - Kalászocska. Rajzfilm. - Stúdiók magazinműsora - Don Quijote 20. rész. - Zenélő malom (1943). Magyar film. Június 16. (csütörtök) 18.00 Szerdai saját adás ismétlése 19.00 Szerdai HTV 30 film ismétlése Június 17. (péntek) 19.00 HTV 30 filmek - Kendermagos Tyúkocska. Rajzfilm. - Stúdiók magazinműsora Meghökkentő mesék 18. r. - Hetedik pecsét. Svéd film. Június 18. (szombat) 8 - 16.00 Agro TV adásai Június 19. (vasárnap) 18.00 Saját adás - „Őszintén” cigány etnikai műsor - Deregnyői Műhely - Játék határok nélkül 18.30 A pénteki HTV 30 ismétlése Június 20. (hétfő) 15.00 Szív TV 19.00 Vasárnapi adás ismétlése 19.30 HTV 30 filmek - Volt egyszer három nővér. Rajzfilm. - Stúdiók magazinműsora. - Brémai muzsikusok XXVI/2. - Nincs menekvés 1/1 film Himnuszunk jubileumához (EM) - A nemzeti himnuszok fenséges jellegű költemények, melyek a természetet, az emberséget, a hazát, a nemzetet éneklik meg. Nagy idők nagy dala a magyar Himnusz. Ez az év jubileumi: 150 éve, 1844-ben szerezte dallamát Erkel Ferenc. Születését az a nemzedék kívánta, amely a szabadságharcot végigküzdötte: Széchenyi, Kossuth, Petőfi reformnemzedéke. A Nemzeti Színház akkori igazgatója, Bartay András hirdetett pályázatot Kölcsey Ferenc verse megzenésítésére. Énekkar és zenekar mutatta be a pályamunkákat. A színházba közönséget hívtak meg, hogy válassza ki a legszebbet. Harangszóval és imaszerű, halk dallammal kezdődött Erkel zenéje. Erkel ugyanis pozsonyi diák volt annak előtte, s a pozsonyi harangok szavára gondolt, mikor a pályaművét írta. A hallgatóság már az első hangoknál ehhez a műhöz pártolt, óriási lelkesedéssel ítélték neki az első díjat. Petik Rezső Sátoraljaújhely
