Észak-Magyarország, 1994. június (50. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-14 / 138. szám

4 A Itt-Hon 1994. Június 14., Kedd Záróhangverseny Abaúj szántón Abaújszántó (ÉM) - A Megyei Zene­oktatói Egyesület abaújszántói tago­zata június 16-án délután három órai kezdettel növendék záróhangversenyt rendez a helyi művelődési házban. Ko­dály „Legyen a zene mindenkié!” gon­dolatának jegyében a vendégeket, szü­lőket, növendékeket Bakonyi Béla ének-zene tanár köszönti. A szolfézs­bemutatón énekelnek a hangszeres nö­vendékek és Budai Zoltán, Enghy Mir- jám, Géra Katalin, Hajdú Beáta, Ká­dár István, Kádár Edit, Koscsó Szil­via, Miszlai Eszter, Plaszkó Ottó, Plaszkó Orsolya, Plaszkó Krisztián, Varannai Ildikó szolfézstanulók. A hangszeres bemutatóban, zongorán közreműködik a zenei előképzőból Du­dás Judit, Firmánszki Dóra, Sotkó Le­vente és Tatár Ildikó. Az I. osztály­ból: Plaszkó Diána, Babák Edit, Bal­ia Emese, Kriván Alexandra, Lénárt Judit, Pleszkó Éva és Sturman Ange­lika. AII. osztályból: Antal Dóra, For- rai Beáta, Enghy Ábrahám, Hámori Marietta, Rudolf László, Sotkó Roland és Stajz Annamária. AIII. osztályból: Bódis Erzsébet, Firmánszki Éva, Ma- tisz Zsófia, Renge Nikoletta (harmoni­ka) és Miszlai Nikoletta. AIV. osztály­ból: Bán Angéla, Finta írisz és Stur­man Klaudia. Az V. osztályból: Bódis Szilvia, Molnár Katalin és Obbagy Ma­riann. A VI. osztályból: Draskóczi Anett és Rudolf Andrea. Kamaramuzsika, négykezes játékok­ban közreműködik: Dudás Judit és Plaszkó Diána, Firmánszki Dóra és Firmánszki Éva, Sotkó Levente és Sot­kó Roland, Bállá Emese és Bódis Szil­via, Babik Edit és Hámori Marietta, Pleszkó Éva és Rudolf László, Stur­man Angelika és Sturman Klaudia, Kriván Alexandra és Lénárt Judit, Forrai Beáta és Miszlai Nikoletta, An­tal Dóra és Matisz Zsófia, Enghy Áb­rahám és Draskóczi Anett, Bódis Er­zsébet és Bódis Szilvia, Bán Angéla és Bódis Szilvia, Finta írisz és Draskó­czi Anett, Molnár Katalin és Bódis Szilvia, Firmánszki Éva és Bódis Szil­via, Stajz Annamária és Bódis Szilvia, Obbágy Mariann és Draskóczi Anett. A hangverseny után a szülők vendég­látásban részesítik gyermekeiket. Énekművészek a templomért Fedor János grafikája Szikszó (ÉM) - A szikszói Pe­tőfi Sándor Művelődési Köz­pontban rendezvénysorozat kezdődött a helyi református templom felújításáért. Elsőként június 12-én a miskolci Alap­kő keresztény együttes mutat­ta be „Örvendezzetek az Úrban!” című műsorát és Fedor János grafikus-festőművész ki­állítását nyitották meg. Fedor János 1959-ben született Szikszón. Általános és középis­kolai tanulmányai befejezése után a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola földrajz-rajz szakára jelentke­zett, ahol 1983-ban szerzett ta­nári oklevelet. A főiskolai évek alatt számos kiállításon szere­pelt. Egyik fontos állomása volt ennek a munkának a nyíregy­házi kórház gyermekosztályá­nak falait díszítő táblaképek el­készítése. A főiskola elvégzése után Szik­szón a Móricz Zsigmond Álta­lános Iskolában kezdte a taní­tást és jelenleg is itt dolgozik. A tanórai munka mellett min­dig szívesen foglalkozik a tehet­séges gyerekekkel szakkörön. Közülük már többen szintén el­kötelezték magukat a képző- és iparművészettel. A tanítás mel­lett természetesen önállóan is alkot és publikál lapokban. Kü­lönösen érdekli a magyar nép­művészet és az asztrálmitoló- gia. Előszeretettel dolgozza fel ezeket a témákat a képein is. Több kiállításon és pályázaton vett részt, illetve önálló tárla­tot rendezett. Ezek közül az el­ső jelentősebb 1988-ban volt Nagyhalászon, majd még ugyanebben az esztendőben Nyíregyházán állított ki képe­ket, főleg grafikákat. Szikszó várossá avatása alkalmából egyik kollégájával közösen nyűt kiállítása 1989-ben. A Petőfi Irodalmi Múzeum 1990-ben meghirdetett képzőművészeti pályázatán grafikái a debrece­ni Déri Múzeum díját nyerték el. 1990-ben a Magyar Mező- gazdasági Múzeum által hirde­tett képzőművészeti pályázaton vett részt, s itt állította ki ké­peit. 1991-ben a sátoraljaújhe­lyi Kazinczy Múzeumban ren­dezett Zempléni Tárlaton sze­repelt alkotásaival. < Fedor János Szikszón él család­jával. Felesége szintén pedagó­gus, s a szikszói általános isko­lában tanít, s van egy nyolc­éves lányuk. Június 26-án, vasárnap este hat órai kezdettel Hatvani Kis Gyöngyi énekművész szerepel a programban és Sz. Nagy Ist­ván iparművész tárlatát tekint­hetik meg az érdeklődök. Hatvani Kis Gyöngyi így vall magáról: Szikszó városában születtem 1959. szeptember 9- én, csaknem kétéves korom óta azonban Budapesten élek. Az általános és szakközépiskolát a fővárosban végeztem el. Haté­ves koromban figyeltek fel rám tanáraim. Kiváló ének- és hangképző szakemberek hallgattak meg. A kivételes tehetség jelzőt min­den meghallgatáskor megkap­tam, mondhatom szerénytelen­ség nélkül, hogy kedvence let­tem pártfogóimnak. Dr. Pálffy Gézáné és Lorencz Kornélia operaénekes, művészhangkép­ző tanároknál tanultam felső­fokon. 1984-ben a Magyar Rá­dió és a Magyar Televízió által meghirdetett „Nyílik a rózsa” nótafesztiválom női győztes lettem. Bejártam a világot, a közel­múltban Ausztráliát is. Szere­tem a közönséget, az embere­ket. Nagy örömmel teszek ele­get a meghívásoknak. Önálló lemezemet a HUNGAROTON gondozta és jelentette meg. Ä szikszói református templom felújításáért szervezett rendez­vénysorozat következő esemé­nyére július 10-én, vasárnap 18 órától kerül sor a Petőfi Sándor Művelődési Központban, ekkor nyűik meg Csavlek András fes­tőművész kiállítása, valamint Csavlek Etelka énekművész előadásával és kerámiakiállítá­sával ismerkedhetnek meg a látogatók. Új könyv jelent meg megyénkről Szikszó (ÉM) - Szép kiállítá­sú kötet jelent meg a könyvhé­ten Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyéről. A reprezentatív album nem hiányozhat az asztalunk­ról. Biga Gyula szerkesztő sze­rint két esztendeje fogalmazó­dott meg az igény, hogy nem pusztán protokolláris célokra készüljön egy átfogó tanul­mánykötet, mert elsősorban idegenforgalmi szempontokat szolgáló kiadvány van már for­galomban elég. Megyénk domborzata, hegy- és vízrajza, gazdasága és történel­me is rendkívül tagolt, színes, gazdag. Kimutatható, hogy a gazdasági regionális központok a történelem során a kultúra csomópontjai is voltak. A Bód- va-völgyében találták meg a Halotti beszédet, a Hegyalja kulturális centruma Sárospa­tak. Abaújban, Vizsolyban for­dították a Bibliát. Innen indul­tak a kuruc mozgalmak, Kos­suth Lajos, a Szeleta-barlang- ban találták meg az ősember leleteit a régészek. Igrici adta Tompa Mihályt, Mezőkeresztes Kiss Józsefet, de a példákat so­rolhatnánk hosszasan. Volt mit megírni, összefoglalni. A kötet szerzői itt élő, s innen elszármazott tudósok, szakem­berek, például Frisnyák Sán­dor, a földrajztudós. Barta Im­re írta a gazdaságtant, Gyulai Iván a bioszférát, környezetvé­delmet. Révész László a régé­szetet, Kárpáti László a művé­szettörténetet, Kováts Dániel a művelődési fejezetet. A fotókat Fejér Ernő készítette. A me­gyénkről most megjelent könyv nem olcsó, hiszen ezer forint­nál is többe kerül. Ötezer pél­dányt nyomtak belőle, ám a ki­adó, bízik abban, hogy hama­rosan elfogy, s kevés is lesz. — A 5 1994. Június 14-, Kedd Itt-Hon „Fordított” nap Novajidrányban Hagyományt teremtettek: jövőre veletek ugyanitt! Fotó: Takács Miklós Buzafalvi Gyózó Novajidrány (ÉM) - Keveset hallat magáról Novajidrány, pedig nincs okuk az elzárkózás­ra, pláne nem a hallgatásra. A Körzeti Általános Iskola igaz­gatója, Tóth Gézáné törté meg a csendet: meghívott bennün­ket a június 2-4. közötti ren­dezvénysorozatukra hivatalos levél útján, de a közvetlenebb telefonos beszélgetés formájá­ban is. Örülök, hogy tudomást szerezhettem e jeles napokról, és egyáltalán nem bántam meg, hogy részt vettem az ese­ményeken. Mai rohanó vilá­gunkban kevesebb idő jut az emberi kapcsolatok ápolására, pedig igazi élmények híján nem lehet feltöltődni, pedig erre va­lamennyiünknek nagy szüksé­ge van. Novajidrányban most valami elindult, megmozdult. A Körze­ti Általános Iskola június 2-án fordított napot rendezett diák­tanárokkal. Diákigazgatónak a nyolcadikos Barna Jóskát vá­lasztották meg, a tavaly szep­temberben elhatározott diák önkormányzati napon. Lyukas óra címmel a Ki mit tud?-on szerepelt bűvész, Hegyaljai Sándor és Balogh Béla bohóc mutatta be műsorát. A kultúra napját június 3-án rendezték meg, ahol kulturá­lis összeállításukkal mutatkoz­tak be az osztályok a művelő­dési házban. A termet a szü­lők zsúfolásig megtöltötték. Va­sárnap Garadnán a faluházban is megismételték produkcióju­kat, ugyancsak nagy sikerrel. Június 4-én a sportnapon Hó­diné Gazsi Ágota betanításá­ban az alsósok kendőgyakorla­tot mutattak be, majd a felsős fiúk színpompás kerékpáros felvonulása következett, s a sort a felsős lányok szalaggya­korlata zárta. Talán a legna­gyobb érdeklődés a családi ve­télkedő küzdelmeit kísérte. Ti­zenkét család indult a viadalon. Végül a döntőben a Varga csa­lád diadalmaskodott, pedig a papa, azaz Varga László, törött bordával vállalta a fellépést, mivel előzőleg egy old boy foci­derbin megsérült egy össze­csapás során. Kati és Gyöngyi lánya azonban átsegítette őt a holtponton. Második helyen végzett csak Azari Endre családja, pedig a mama és Viki, a súlylökőbaj­nok is erősítette a csapatot, úgy látszik, ez is kevésnek bizo­nyult a kirobbanó formában le­vő Vargáékkal szemben. A har­madik helyet szerezte meg Hor­váth Sándor családja, ahol a mama és a két gyerek, indult. A döntőben a negyedikek let­tek Takács Miklósék. Némi meglepetésre lemarad­tak, és így nem kerültek be a fináléba Ödorék, pedig ahogy mondták a jelenlevők: „A dok­tor úr nehezen tud veszíteni! A falu is azért nem szavazott a képviselőségére állítólag, mert akkor elvesztették volna a dok­tor urat, s nekik az a nagyobb nyereség, ha jelen van a tele­pülésen, s nem a fővárosból képviseli őket.” A lelkes dr. Ba- zsóék is kiestek a ringből, pe­dig az „örökös másodikok” na­gyon iparkodtak, és a mama, Pánti Kati aerobic-specialista. Majd legközelebb alkalom lesz a revansra. A küzdőtér peremén levőktől azt is megtudtam: - Odor Fe­rit nem viselte meg a válasz­tási kudarc. Kedélyét megőriz­te, s súlyából se vesztett egy cseppet sem. A mérlegeléskor egy deka sem hiányzott 104 ki­lójából! Az osztályok vetélkedője után tanár-szülő-diák mérkőzések zárták a sportnapi programot. Az eseményeken jelen volt a 80 esztendős Rétlaki Laci bácsi, aki még a régi iskolában is ta­nította a novajidrányi nebuló­kat. Lánya, Klárika követi ót hivatásában, ő az igazgatóhe­lyettes. Laci bácsi egyébként jú­nius 23-án veszi át gyémánt diplomáját. Ő már csak igazán ismeri faluját, elmondhatja jog­gal: megélte azt a fejlődést, amelyet az 1935-ben egyesült Alsónovaj-Idrány-Felsőnovaj, azaz< Novajidrány megtett. Az Árpádok korában a király­né birtokaként szereplő telepü­lésen ma 1460-an élnek, az 1980-ban átadott új iskolában és a régiben összesen 203 gye­rek tanul. A mostani rendezvénysorozat sikere is azt bizonyítja, hogy van jövője az itt élőknek. Já- nosik László polgármester jó hozzáállása következtében az iskola valamennyi diákja 50 százalékos étkezési kedvez­ményben részesül. Ezzel a le­hetőséggel 120-an élnek. Min­den tanuló ingyen tízórait kap! Tankönyvről és füzetről is gon­doskodott az önkormányzat. A szülőknek az a véleménye a három napról, hogy még ilyen nem volt Novajidrányban, s jö­vőre meg kell ismételni: veletek ugyanitt! Átképzés Szikszón Szikszó (ÉM) - A Megyei Munkaügyi Központ által kiírt, a munkanélküliek képzésére vonatkozó pályázatok közül az ÉRÁK hármat szikszói képzési hel­lyel nyert el. Ezek a következők: - vál­lalkozások ügyintézője, vállalkozókép­zés, - modem titkár-ügyintéző. Az első két tanfolyamra még lehet je­lentkezni a Megyei Munkaügyi Köz­pont Szikszói Kirendeltségén, a har­madik viszont már működik. A kihe­lyezett tanfolyamokról, azok tapaszta­latairól beszél Berkes József, az ÉRÁK egyik szektorvezetője.-Kik vehetnek részt a tanfolyamokon1- A tanfolyamok a felnőttképzés, a re­gisztrált munkanélküliek átképzésé­nek formái. A jelentkezés után a le­endő hallgatók pszichológiai alkalmas- sági tesztet töltenek ki és orvosi vizs­gálaton vesznek részt.-Milyen a képzés folyamatai- A hallgatók naponta hat órát tölte­nek az iskolában, ahol különböző „tan­tárgyaik” vannak. Az egyes tantár­gyakból részvizsgákat tesznek, végül a sikeres záróvizsga után tanfolyami bizonyítványt kapnak.-Mennyi az esély arra, hogy az átkép­zés során szerzett ismeretekkel el tud­nak helyezkedni a tanfolyam résztve­vői1- Előzetes felmérés alapján olyan tah- folyamokat indítunk, melyek keresett képesítést nyújtanak. Ma a közepes és kisvállalkozások olyan munkaerőt igé­nyelnek, akik értenek a számítógép­hez, a vállalkozáshoz, megfelelő fokon beszélnek egy idegen nyelvet stb. A Szikszón induló három tanfolyamon ilyen ismeretekhez juttatjuk hallga­tóinkat.- Tud-e segíteni a tanfolyam vezetősé­ge az elhelyezkedésbenl- Feltétlenül. Jó kapcsolataink van­nak a különböző vállalatokkal, szerző­désünk van fejvadász cégekkel, akik végzett hallgatóinkat kiközvetítik. A tanfolyamok zárása előtt fogadást szervezünk, ahol a cégek vezetői és le­endő munkavállalóik találkozhatnak egymással. Ezenkívül szakmai gyakor­laton is részt vesznek a hallgatók, a kiválasztódás tehát már ott is megtör­ténhet. Általános tapasztalat, hogy például, a modern titkár-ügyintéző tanfolyamon végzettek 80 %-a két hó­napon belül elhelyezkedik. Reméljük, hogy a Szikszón már múködő és az ezután induló tanfolyamok is eredmé­nyesek lesznek. Alapkőletétel

Next

/
Oldalképek
Tartalom