Észak-Magyarország, 1994. június (50. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-14 / 138. szám

1994» Túnius 14», Kedd Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 Mélyponton a honi állattartás Jó hitelek, stabil húsipar és még sok más kellene Fotó: Farkas Maya A magyar Suzuki Esztergom (MTI) - Az év első öt hónapjában 6400 Suzukit értékesí­tettek Magyarországon, s közülük mindössze 417 származott japán importból. Az öt hónap mérlege szerint Ma­gyarországon a legkeresettebb az 1,0 literes változat volt, de május­ban jelentősen megemelkedett az 1,3 literes és a Sedan-eladások mennyisége is. A Suzuki fokozato­san készül az export növelésére, az idén terveik szerint, csaknem 10 ezer Esztergomban gyártott kocsit értékesítenek külföldön. Minden harmadik magyar Suzuki Kínába kerül 1994-ben. Az exportlehetősé­gek a termelés fokozatos és folya­matos emelését teszik szükségessé. Májusban naponta 82 autó hagyta el az esztergomi gyár szerelőszalag­jait, míg júniusban már 90-93 da­rab, őszre pedig napi 100 darab au­tó hagyja majd el az esztergomi gyá­rat. Egyes munkakörökben a ter­melés fokozása a létszámbővítést is szükségessé teszi. A szalag mellett dolgozók száma a jelenlegi 340-ről akár 500-ra is nőhet az év végéig. Az esztergomi gyárban nagy figyel­met fordítanak a minőségi munká­ra. Ennek egyik eredménye a fo­gyasztásban nyilvánul meg. Rek­lámértékén kívül egy széles körű tesztlehetőséget biztosít magának a Magyar Suzuki Rt., amikor meg­rendezi Spór Spuri néven, a hazai utakon futó Suzukik fogyasztási versenyét. Kézműves kamarák Budapest (ÉM) - Megkezdik a kéz­műves kamarák létrehozásának előkészületeit a megyei kamarákat szervező bizottságok - döntött a tes­tületek vezetőinek tanácsa. Szabó Tibor, az Ipartestületek Országos Szövetsége -, Magyar Kézműves Kamara alelnöke, a Pest-megyei szervező bizottság elnöke elmondta: a munkát annak ellenére megkez­dik, hogy a Pénzügyminisztérium még nem intézkedett a hatalmas re­gisztrációs munka költségeinek fi­nanszírozásáról, amelyet pedig a kamarai törvény meghatároz. A megyei kamarai választásokra ok­tóber végéig kell sort keríteni, hogy 1995 januáijában létrejöhessenek a kamarák, s emiatt szükséges az in­formációgyűjtés, a regisztráció meg­kezdése. A mintegy 907 ezer, kama­rákba tömörülő hazai vállalkozóból 280 ezer tartozik majd a kézműves kamarába. Szabó Tibor elmondta: a kézműves kamarákat szervező va­lamennyi - tehát 19 megyei és egy budapesti - bizottság IPOSZ-MKK- képviselőt választott elnökének. Növekvő árbevétel Budapest (MTI, ÉM) - A Siemens Telefongyár Kft. árbevétele egy év alatt több mint két és félszeresére emelkedett, így 1993-ban elérte az 5,3 milliárd forintot. Egy évvel ko­rábban, azaz 1992-ben a vállalat­nak 1,2 milliárd forintos vesztesége volt, mely nagymértékben össze­függött a privatizációt követő struk­turális átalakítással. Ezzel szem­ben, 1993-ban a mérleg szerinti nyereség meghaladta a 215 millió forintot, ami jelentős fejlődést mu­tat. A nettó árbevétel töbu. mint 80 százaléka belföldi értékesítésből származott, a legnagyobb megren­delők a Matáv, az Investel és a MÁV voltak. A Matáv országos táv­közlési hálózatának digitalizálásá­hoz a Siemens hét új telefonköz­ponttal járult hozzá, melyek közel 200 ezer előfizetőt szolgálnak ki. Az idei tervekben az elmúlt év üzleti si­kerének megszilárdítását tűzte ki cédául a Siemens Telefongyár Kft. ^Röviden ^ — A CIB Hungária Bank 75 millió dollár összegű rövid lejáratú szindi- kált hitelt szervezett a Westel 900 GSM Mobil Távközlési Rt. részére. A konzorciumban német, francia, luxemburgi, osztrák és magyar ban­kok vesznek részt. A visszafizetés határideje 1994. december 31., a hi­tel kamata pedig a a londoni bank­közi kamatlábhoz (LIBOR) iga­zodik. Mintegy 50 milliárd forinttal gaz­dálkodhat az idén az Ütalap. A ko­rábban tervezett összeget a kiemelt infrastruktúra fejlesztési keretből 3,2 milliárd forinttal megnövelték, így 25,6 milliárd forintot fordíthat­nak közvetlenül a közúthálózat fej­lesztésére. A gazda keze és a jószágok Miskolc (ÉM - Sz. D.) - Az ISV, vagyis az „Iparszerű Sertéstartó Termelőszö­vetkezetek Vállalkozása) 1968. áprili­sában alakult, majd a cég 1990-ben átalakult részvénytársasággá, hogy aztán egy évvel később 1991 szep­temberében 45 magánszemély tulaj­donába kerülve „Hustartás Szervező Részvénytársaság" néven a bevált ha­gyományokra építve vigye tovább az üzletet. Nincs az országban mezőgazda, fő­képpen pedig állattartó, akinek ne csengene ismerősen az ISV név, hi­szen a cég az elmúlt negyedszázad­ban igen hasznosan munkálkodott a magyar állattartás és tenyésztés fellendítéséért, emellett persze a fő profil mindig is a sertéstartás volt. A hetvenes években 29 nagyüzemi sertéstartót tervezett és épített az országban az ISV, mely telepekről évente 500 ezer hízósertés került a vágóhidakra; úttörő szerepet ját­szottak a sertéstartó telepek re­konstrukciójában, az ISV-technoló- gia bevezetésével 300 telepen 25-30 százalékkal növekedett meg a hízó­sertés-kibocsátás, nőtt a szaporulat, csökkent az elhullás, javult a jöve­delmezőség. Húsz éve végeznek ta­karmányozási és szervezési felada­tokat, ma a cég gyárában állítják elő a takarmányféleségekhez szük­séges vitaminokat és nyomelem-pa­neleket, évente mintegy 700-800 ezer tonna keverék takarmányban van ISV-adalékanyag. Ami pedig a tenyésztést illeti: 15 éve foglalkoz­nak a ma már az egész országban elteijedt úgynevezett ISV Pannon­hibrid sertés előállításával, s ma hazánkban az ISV a legnagyobb te­nyésztési szervezet, több mint tíze­zer törzstenyészeti koca tartozik el­lenőrzésük alá. Ott vannak a hol­land, a dán, a német, valamint az amerikai piacokon, exportálnak te- nyészsertéseket Szlovákiába, Ro­mániába, Ukrajnába, Oroszország­ba, számos vegyes vállalatot alakí­tottak a kelet-európai országokban. A múltról tehát okkal lehet monda­ni, hogy ragyogó (volt). De milyen a jelen, s méginkább az elképzelt jövő, tekintve, hogy az állattartó és te­nyésztő kedv igencsak megcsap­pant idehaza az elmúlt esztendők­ben. Drasztikusan csökkent az ál­Budapest (ÉM) - A Kereskedelmi Bank Rt. emelte a különböző lejáratú trezor értékjegy kamatait. Tegnaptól a bank a 90 napos lekötésű értékjegy eseté­ben 18 százalékról 20 százalékra, a 180 naposnál 21-ről 22 százalékra, a 270 napos futamidejű papír kamatát 21-ről 22,5 százalékra, a 365 napos értékjegyét 21,5-ről 23 százalékra, a 450 napos papir kamatát 22-ről 23,5 százalékra, az 540 naposét 22,5-ről 24 százalékra emelték, végül pedig a 730 napos lejáratú papír esetében a kamat 23 százalékról 25 százalékra emelkedett. A Jegybank Tanács a közelmúltban döntött arról, hogy a Magyar Nem­zeti Bank különböző refinanszírozá­si hitelemek a kamatait emeli. Ez latállomány, egészében pedig a me­zőgazdaság teljesítménye, teljesítő- képessége. Az iméntiekról beszél­gettünk a társaság megyénkből elszármazott vezérigazgatójával, Horváth Emillel. • A visszaesés szomorú tény. Az ál­lattenyésztés és tartás soha nem ta­pasztalt mélypontra zuhant az or­szágban; a számok, a mutatók 1938 óta most a legrosszabbak - mondja. - Magyarországon 1989-ben 760 ezer koca volt, ma 380 ezer találha­tó a sertéstelepen. Borsod megyé­ben néhány éve még 300 ezer hízó­sertést állítottak elő, most mintegy 100 ezret egy év alatt. Nem jobb a helyzet a szarvasmarha-, a baromfi- és a juhágazatban sem, hiszen a visz- szaesés ezeknél is drasztikus volt. □ Az okokról mást mond á 'pölitika, és mást a gyakorló mezőgazda, az állattartó, a termelő. Az ISV több ol­dalról is a piac közvetlen résztvevő­je, Ön szerint miért a mélyrepülés? • A válasz egyszerű. A politika szá­mára a mezőgazdaság átalakítása a tulajdonosi struktúra megváltozta­tása volt igazán fontos, más nemi­gen érdekelte, így az állattartás sem. Persze megváltoztak idehaza a gazdasági körülmények, aztán nyo­mós ok a keleti piacok megszűnése is. Ám a fellendülés lehetősége is éppen a keleti piacokban rejlik. Van is lehetőségünk, csak éppen újra kell kezdenünk a piacépítést. A je­lek mindenesetre kedvezőek, lega­lábbis társaságunk számára, hiszen a keleti piacok fogékonyak a ma­gyar takarmányokra, a magyar ál­latfajtákra. Örvendetes fellendülés jeleit érzékeljük a keleti piacon, ezért mindent el kell követnünk, hogy a magyar mezőgazdasági ter­mékek, a takarmány, a sertés, a tej, baromfi, tojás újra ott legyenek ezen a szinte korlátlan felvevőpia­con. A szállításra, a kereskedelemre éppen földrajzi helyzetéből követke­zően jó esélyük van a borsodi terme­lőknek, kereskedőknek. □ Csakhogy az említett termékeket meg is kell termelni. A közgazdasági környezet pedig olyan, amilyen. Ki tart, tenyészt állatot ráfizetéssel? Nagy állattartó telepek tucatjait számolták fel itt a megyében. • Igen. Borsodban számolták fel egyebek között Magyarország leg­részben jelzés a kereskedelmi ban­kok számára, részben pedig azt je­lenti, hogy forrásköltségeik növe­kednek, így érdemes a lakosság pénzéért nagyobb kamatot fizetni. Erre reagált a Kereskedelmi Bank Rt. kamatemeléssel és más pénzin­tézet is hasonló lépést készít elő. Kétszeresére növelte magyarorszá­gi leányvállalatának alaptőkéjét a svájci Ciba cég. A tőkeemelés révén a leányvállalat a Ciba Hungária Kft. alaptőkéje 200 millióról, 400 millió forintra nő. A baseli székhe­lyű vegyipari vállalat magyarorszá­gi leányvállalatát 1992-ben hozták létre a Ciba-Biogal közös vállalat magyar részének kivásárlásával. A cég egyik alapvető feladata a Ciba gyógyszerek magyarországi törzs­nagyobb sertéstartó telepét, kivág­ták az állományt, de a telep az meg­maradt. És jó ha számolnak a fel­lendüléssel az állattartók. Több ok­ból is. Egyrészt elkészült, megszüle­tett az állattenyésztési törvény, amelynek végrehajtási utasítása rö­videsen megjelenik; tavaly megala­kult az agrárpiaci rendtartási hiva­tal, tehát a törvényes háttere adott a garantált áraknak, annak, hogy a piaci szabályozó eszközök működje­nek a mezőgazdaság, ezen belül is az állattartás javára. A termelés és tartás illetve a mezőgazdasági ter­mékek export szubvenciója csak rá­adás lenne. Az export szubvencióját véleményem szerint a jelenlegi 8-10 százalékról 20 százalékra kellene felemelni. Ebben az esetben az ex­port dinamikusan megújulhatna Kelet felé. A tartást és tenyésztést pedig megalapozhatná az idén vár­ható jó terméshozam, valamint a raktári készletek. Ezt ki kellene használni megfelelő árkondíciók­kal, de ennek rendtartási és piaci háttere van. □ A honi állattenyésztés eredménye­iben nagy részük volt korábban a háztáji gazdaságoknak, amelyek szorosan kapcsolódtak a nagyüze­mekhez, a téeszekhez. Ám ez az in­tegráló szerep a téeszek átalakulásá­val megszűnt, úgy tűnik a háztájival együtt. • Az átalakult téeszek, állami gaz­daságokból alakult részvénytársa­ságok pénzügyi okok miatt nem se­gíthetnek az állattartóknak. Az 50-100 kocát tartó kistermelők csak jó hitelekben reménykedhetnek; ab­ban, hogy közvetítők nélkül közvet­lenül ők jutnak a hitelekhez, mert enélkül nem képzelhető el megfele­lő jövedelmet hozó tartás sem. Per­sze a problémakör ennél jóval összetettebb, a jó hiteleken kívül kellene még egy stabil húsipar, a működő agrárrendtartási háttér, ami támogatja a mezőgazdaságot ár- és vámpolitikában, szubvenció­ban, s mint említettem: jó, a terme­lést ösztönző hitel konstrukciókkal. A lehetőséggel kellene élni, amit a mezőgazdaság, nevezetesen az ál­lattenyésztés tónál, például a mun­kanélküliek számának csökkenté­sében, ami nem közömbös a min­denkori politika számára sem. könyveztetése és forgalmazása. A magyarországi kereskedelem az el­múlt két évben látványosan felfu­tott: 1992-ben 2,271 milliárd forint, tavaly pedig 3,399 milliárd forint értékben adtak el készítményeket a magyar piacon. Az idén várhatóan elérik a 6,7 milliárd forintos forgal­mat, és a korábbi évekkel ellentét­ben már nyereségre is számítanak. Az elmúlt évet ugyanis 140 millió forintos veszteséggel zárták, amely a cégvezetés szerint egyértelműen a gyors növekedéssel, a piaci és a szervezeti háttér kiépítésének költ­ségeivel függ össze. Ä növekvő ela­dás az idén már megkívánta, hogy bővüljön a cégnél a felhasználható pénz mennyisége, és ezt szolgába az alaptőke megduplázása. Kamatemelés, alaptőke-emelés Igazítás időnként Budapest (MTI, ÉM) - Az elmúlt napokban nem alakultak ki jelentős leértékelési várako­zások, így a forint árfolyamának megváltozta­tása bizonyos mértékben meglepetésként érte a bankközi devizapiacot — mondotta Pásztor Csaba, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója, aki szerint a kismértékű leértéke­lési várakozást azért lehetett tapasztalni, mi­vel a sajtóban a várható árfolyamlépésekkel kapcsolatban meglehetősen ellentmondó nyi­latkozatok jelentek meg. Ma már azonban lát­ni lehet, hogy szakmai körökben konszenzus alakult ki abban, hogy leértékeléssel nem le­het megoldani a jelenlegi egyensúlyi gondo­kat. Az árfolyamváltoztatás csak rövid ideig hat kedvezően a fizetési mérlegre. Ezért a Ma­gyar Nemzeti Bank továbbra is reálszinten- tartó árfolyampolitikát folytat, ami azt jelenti, hogy csak olyan mértékben igazítja tó időn­ként az árfolyamot, amennyire a nyugat-euró­painál gyorsabb mértékű magyarországi inf­láció azt indokolja. A megoldás elsősorban az lehet, ha sikerül a költségvetési kiadásokat visszafogni. így mindenképpen szükséges, hogy a hivatalba lépő új kormány az ez évi költségvetési törvényt még az idén módosítsa, mintegy 30-50 milliárd forinttal csökkentse a tervezett 330 milliárd forintos deficitet. Emel­lett a Magyar Nemzeti Bank a közelmúltban jelentős kamatemelést hajtott végre. Ennek hatására a kamatszínvonal eléri a 26-28 szá­zalékot, ami várhatóan növeli a megtakarítá­sokat. A növekvő megtakarítások lehetővé te­szik a költségvetési deficit hazai finanszírozá­sát és az egyensúly javítását. Amennyiben a kormány nem inflációs módszerekkel kíván a jövőben egyensúlyt teremteni, úgy minden bi­zonnyal nem kell jelentősebb mértékben leér­tékelni a forintot. A forint továbbra is jó befek­tetési forma marad a megtakarítóknak, mint ahogy 1990 óta jobban járnak azok, akik ma­gyar valutában takarékoskodnak, mint akik devizába fektetik pénzüket. Kamarai programok Miskolc (ÉM) -Június 14. Tokaj Vendéglátó­ház Üzleti Klub: A Borsod Megyei Kereskedel­mi és Iparkamara rendezésében bemutatják a Phare menedzserképző projektet, amely a 2-300 dolgozót foglalkoztató vállalatok és vál­lalkozások vezetői számára biztosít tovább­képzési lehetőséget. Június 20. Vállalkozó Nők Klubja (Üzleti Klub): 1. téma: Az önkor­mányzat és a vállalkozó nők kapcsolata. Meg­hívott vendég:'T. Asztalos Ildikó. 2. téma: Mi­ben segíti a kamara a vállalkozó nőket? árfolyamok Budapest (MTI) — A kis tételben folyó ke­reskedéstől eltekintve 191 üzletben összes­en 177,6110 millió forint forgalmat bonyolí­tott le a Budapesti Értékpapírtőzsde ateg- napi napon árfolyamértéken. A részvények forgalma (147 kötés) névértéken 35,59350 millió forintot, árfolyamértéken számolva pedig 85,314295 millió forintot tett ki. Kárpótlási jegy i Tőzsde Index (ideiglenes) jún. 13-án: 1442,85-27,59 Hivatalos árfolyamok i Érvényben: 1994. június 13. Pénznem Angol font Valuta Vétel Eladás Deviza Középárf. 156,01 159,01 176,16 77,49 Belga es lux. frk.*301,66307,16 _ Finn márka 18,80 19.14 Francia frank 18.26 18.60 . Holland forint 55.44 56.48 Japan ven ■ 99.63 101,49 Kanadái döSKFP74,91 76,43 Kuvaiti dinar 346,75 353,41 62.15 63.35 14,35 14.63 MWWIft.áS, *65,64-* Osztrák schill * 883,65 900,25 Portugál escudo* 59,42 60,56 Spanvol peseta* 75,87 77,33 Svájci frank li§ 73,46 74,78 : Svéd korona 13,16 13.40 ...........................imH ECU (K P) 120,01 122,25 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom