Észak-Magyarország, 1994. június (50. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-13 / 137. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1994. Túnius 13., Hétfő------------APROPÓ-----------­A stílus maga... Dobos Klára / írástudásuk „bizonyításán” már túl van­nak az érettségiző diákok. Mától kimondott szavakkal kell számot adni tudásukról. Hogy melyik a nehezebb?Embere válogat­ja. Talán nem kellene most, mégis idézem a mondást: a szó elszáll, az írás megma­rad... A szóbelire néhány hét múlva már senki nem emlékszik, viszont az írásbeli dolgozatokat - és ezzel együtt a stílust is - évekig őrzik az iskolai szekrények. Persze, elsősorban az irodalmi dolgozatok­ról van szó. Idén nagyon tág témalehetősé­get kaptak a diákok. írhattak Aranyról, Ady-verset elemezhettek, bemutathattak egy huszadik századi magyar regényt vagy novellát. Akármelyiket. Egyetlen biztosan akadt a tanultak (vagy esetleg a hobbiból olvasottak) között, amelyik közel állt a szí­vükhöz. Úgyhogy teljesen „nyerő” volt a té­telsor-mondhatja az ember néhány év táv­latából. Valószínűleg a jelöltek többsége szívesen vágott neki a feladatnak. Aztán - szokás szerint - érdekes „végeredmények” születtek, erről a javító tanárok tudnának sokat mesélni. A baj, hogy a legfontosabb­nak a diákok sokszor azt tartják, hogy tel­jen a fehér felület - mert azért itt egy-két ol­dal kevés - ám ehhez ötletekre van szük­ség, az apró gondolatokat nagynak kell lát­tatni, többször felhasználni, ameddig le­het, ismételni, s ha minden „elfogyott”, még akkor sincs gond, hiszen ott a mű, amit el lehet mesélni (bár azt a szerző szebben le­írta), s ha valaki képes rá, a végtelenségig lehet mellébeszélni is. Olykor gyönyörű stí­lusban, olykor-mert értékelendő dolgozat­ról van szó - megriadva az elengedett fan­táziától, s gyorsan egy-két idegen szóval megtörni az egységet. Idegen szó. Az egyik elém került dolgozat­ban is több idegen szót használ a vizsgázó. Arany Jánost választotta témájaként, stí­lusa teljesen illik is a témához, kifejezetten olvasmányos, lírai, amíg azt nem mondja a Letészem a lantot című versről beszélve: „a fájdalom nagy úr, képes bárkiből tudat­talan, értelem nélküli zombit csinálni”. Hát igen: a stílus magajazember... Szinvavölgye útja Diósgyőri páros Fotó: Dobos Klára Miskolc (ÉM) - Hollandiába utazik holnap a miskolci Szinvavölgyi Táncegyüttes. Június 14. és 28. között két holland fesztiválmeghí­vásnak tesznek eleget, az egyik Enschelde- ben, a másik Raalte-ban lesz. Mindkét feszti­vál hagyományos és rangos, ahol Kenyától In­diáig, Uruguaytól Mozambikig és persze az európai országokig sok csoport mutatkozik be. A miskolciak folklór-műsorukat viszik, több új koreográfiával (kalocsai, somogyi táncokkal, vajdaszentiványi páros), de bemutatják a nagy sikerű régi koreográfiákat, így a zemplé­ni táncokat is. Mészáros Tibor és zenekara 26 táncost kísér majd. • A kortárs miskolci művészek - Barczi Pál, Feledy Gyula, Kalló László, Kunt Ernő, Máger Agnes, Seres János, Seres László és Tóth Imre — alkotásaiból rendezett kiállítás még két napig, június 15-ig látható a lillafüre­di Palotaszálló galériájában. Kispatak új iskolakápolnája Sárospatak (ÉM - GYG) - A messzi történelmi múltban, amikor az isten dicsőségére emelt hajlékok keletkeztek, az épületekkel kapcso­latban mindig feljegyezték a króni­kák, hogy mikor épültek, kinek a tiszteletére szentelték fel, s esetleg azt is, hogy ki volt az egyházalapító. Ez a hagyomány, a mostam, sza­baddá vált templomépítkezési kor­ban ismét feléled, amit egy szerény, de jelentős kápolna-gyarapítási ese­mény is bizonyít, ami a tegnap tör­tént Sárospatak Kispataknak neve­zett részében. Itt működik ugyanis a múlt év májusától egy hajdani is­kola, majd műhelyépületben az a görög katolikus iskolakápolna, amelynek Üdvözítő és Istenszülő ikonjai most készültek el, s amelye­ket ünnepélyes vecsemye kereté­ben Kozma és Damján csodatevő in­gyenes orvosok tiszteletére megál­dottak. A hagyományokhoz ragaszkodó gö­rög katolikus egyházban - ha ilyen kicsi is a gyülekezet - ennek rendkí­vüli szerepe van, hiszen a keleti egyházi liturgia jelentős része az ikon, az ikonosztáz, amelyből két nagyon fontos alak készült most el Kisléghy Nagy Ádám ikonfestő al­kotásaként, aki az ikonfestés szabá­lyait, kötöttségeit a keleti ortodox hitvilág legjelentősebb helyszínein, többek között az Athosz-félszigeti kolostorokban, az ottani műhelyek­ben is tanulmányozta. A kispataki kápolna működése és gyarapodása különben Telenkó Budapest (MTI, ÉM) - Az idén immár 31. alkalommal osztották ki a Ka- zinczy-díjakat. Mint minden évben most is az anyanyelv szolgálói kap­ták meg az elismerő kitüntetést. A díj alapítója - a száz évvel ezelőtt, 1894. szeptember 21-én született Péchy Blanka színművész, előadó- művész - szándéka szerint a Ka- zinczy-díj várományosai azok a szé­pen beszélő színészek, előadóművé­szek, rádió- és tv-bemondók, akik közérthetően, tisztán tolmácsolják a rájuk bízott szöveget; azok a peda­gógusok, egyetemi oktatók, akik eredményesen, szíwel-lélekkel ta­nítják a magyar nyelvet, akiknek anyanyelvművelő munkája példa­Miskolc (ÉM-CsM) - A lépésnél huszonnyolc apró, mezítelen sarok dobban a padlón, fölöttük rojtos, su­hogó vászongatya, pörgő pöttyös szoknya, a hajban piros pántlika, a szemükben fény, ajkukon ének „nem megyünk mi messzire...”. Pe­dig dehogynem. Legtöbbjüknek ez volt az utolsó itteni megmozdulása, a miskolci Árpád utcai óvodából is elballagtak a hétévesek. A szülőknek kedveskedő „Le- ányvásár”-ban persze együtt táncol­tak mindannyian: a búcsúzók a kor­ra és magasságra éppen feleakkora apróságokkal. Mert ők, a kicsik, nem akartak kimaradni semmiből. És bírták az iramot. Tudták a lépé­seket, a koreográfiát, a szöveget és Üdvözítő és Istenszülő ikonjai Miklós rokkantnyugdíjas görög ka­tolikus pap vezetésével tölti be ön­ként vállalt hitgondozói feladatát, miután a mikóházi görög katolikus lelkész - aki határon túli, szlovákiai szolgálatot is ellátott - baleset kö­vetkeztében mozgásidegrendszeri sérülést szenvedett, s dr. Szarka Já­nos esperes segítségével ebbe a visszakapott régi épületbe költözhe­tett. Ahogy mondja, ő csak elkezdett imádkozni, annak híre kelt, s ma már a környék hívő emberei itt gya­mutató, és akik maguk is szépen be­szélnek. Ebben az esztendőben a Kazinczy- díjat Bartol Antalnak, a csurgói Nagyváthy János Szakmunkáskép­ző Intézet tanárának, Durucz Ist- vánnénak, a nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium pedagógusának, valamint Kertész Zsuzsa tévé-be­mondónak, az MTV szerkesztőjé­nek ítélték. Az ő esetében a képer­nyő előtt ülő milliók győződhetnek meg a döntés helyességéről. □ Mit jelent az Ön számára ez a ki­tüntetés? • Boldog vagyok és nagyon fontos­nak tartom, hogy ebben a túlpoliti­zált világban szakmai értékekre is figyelnek - mondja Kertész Zsuzsa. a dallamot, pedig nem volt az sem igazán könnyű, sem rövid: szemet gyönyörködtető játékos félóra. Igaz, nem ez volt az első ilyen pró­bálkozás. Ebben a csoportban már évek óta foglalkoznak a népi ihleté­sű gyermektánccal, jártak már la­kodalmast, pünkösdölőt is. És míg ők a körtáncot tanulták, egy másik, úgynevezett természetvédő csoport ovisai üvegcsébe vizet merítettek pocsolyából, folyóból, hogy láthas­sák a különbséget, állatokkal is­merkedtek, falevelet, gyógynövényt gyűjtöttek. Az utóbbiakat mini há­zikonyhájukban meg is főzték, teá­jukat csészéjükből meg is itták. A csészéspolc fölött, a szekrény tete­jén néhány üveg befőtt árválkodik. Fotók: Fojtón László korolják hitéletüket. Az idejáró hí­vek között római katolikusok, refor­mátusok is vannak, akik Telenkó Miklós atya szolgálata mellett egy­más egyházi énekeit is , szívesen énekelve, valóságos kis (ötven-hat- van fős) ökumenikus közösséget hoztak létre. A tegnapi ikonáldó vecsernyén, amelyen dr. Orosz László atya tar­tott prédikációt, számos görög és ró­mai katolikus, valamint református pap volt jelen. • Ez szakmai díj, olyan elismerés, amelyet az ember azoktól kap, akik­nek véleménye számára fontos. Gratuláltak azok, akiktől sokat ta­nultam, akik mestereim voltak. A kollégáim első reakciója is az volt: most az kapta, aki megérdemelte. Ez roppant jól esik. Ez a szakmai reakció. A másik, amikor a közön­ség ismeri el, hogy kedvel, hogy örül a beszédemnek. Gyakran tapaszta­lom ezt. Hadd meséljem el a legu­tóbbit. Állt a kocsi a piros lámpánál és a várakozás közepette kifut a sarki trafikból egy hölgy. Hozott egy kis csomag sós mandulát és három dianás cukrot, amit gondolom hirte­len fölkapott, s beadta az ablakon: Zsuzsika, legyen jó napja. De már itt az új gyümölcs, és a Wal- dorf-adaptációs csoportba járók majd azzal töltik meg az üvegeket, maguk elé kötve apró fehér kötény- kéiket. Ez a csoport egyébként bú­zát ültetett, lisztet őrölt, friss ke­nyeret sütött az évzáró ballagásra. Ok a természet rendje, és az azt kö­vető ünnepek köré szervezik életü­ket, hogy megérezzék, megértsék a gyerekek annak körforgását, azon belül a folyamatosságot, a ritmust. Később majd az óvodások is megér­tik azt a steiner-i gondolatot is, amit óvónőik maguknak választott tak jelmondatnak: „az ünnepek az év csomópontjai, amelyek a világ­mindenség szellemével kapcsolnak össze bennünket”. Fúvósok, ütősök Miskolc (ÉM) - A miskolci Gyer­mekváros Igazgatósága, a B.-Ä.-Z. Megyei Öntevékeny Zenei Egyesü­let és a magyar Tehetséggondozó Társaság Gyermek- és Ifjúságvédel­mi Szekciójának szervezésében ren­dezték meg nemrégiben az ifjúsági fúvós- és ütőegyüttesek első megyei találkozóját a miskolci Gyermekvá­rosban. A szakmai zsűri megítélése szerint a gyermekek és fiatalok ma­gas szintű műsorokkal lepték meg a közönséget. A találkozóról mi is hírt adtunk, a további tervekről Sarka Ferenc, a Gyermekváros igazgató- helyettese tájékoztatott bennünket. -Áz Ember a Gyermekekért Alapít­vány a miskolci gyermekváros igaz­gatóságával közösen lehetőséget adott arra, hogy együttesenként egy-egy gyermek szakmai zenetá­borban vehessen részt térítésmen­tesen. A nyári zenei tábor szakmai munkájának iránjutását a Miskolci Szimfonikus Zenekar szakemberei vállalták. A miskolci Gyermekváros igazgatósága elhatározta, ezentúl minden év június első szombatján megrendezi ezt a találkozót, amely­re majd meghívnak vendégegyütte­seket is. Színészképző Budapest (MTI) - Felvételt hirdet a Rátkai Márton Zenés Műhely szeptember 1-jével induló színész­képző stúdiója. A hároméves kép­zésben érettségizett - 18-25 év kö­zötti — fiatalok vehetnek részt. A meghallgatások időpontja: június 20. (hétfő) és június 25. (szombat) este 6 óra. Első alkalommal a Bé­kásmegyeri Közösségi Ház (1039 Budapest, Csobánka tér 5.) ad ott­hont a vizsgának, míg második al­kalommal a helyszín: Csillaghegy, Mátyás király út 13-15. A felvételi követelmények között szerepel pél­dául versek, monológrészletek, ille­tőleg dalok, zenésjáték-részletek színpadi előadása. A Rátkai Márton Zenés Műhely nö­vendékei elméleti és gyakorlati ok­tatást kapnak többek között iroda­lom-, dráma- és színháztörténet, hangképzés és beszédtechnika, szí­nészmesterség tárgyakból. A mű­hely tanrendjében természetesen szerepel a balett, a tánc, a színpadi mozgás is. A Rátkai Márton Zenés Műhely stúdióvezetője: Vas-Zoltán Iván rendező. Színes grafikák Szekszárd (MTI) - Az első orszá­gos színesnyomat grafikai kiállítás nyílt meg szombaton a szekszárdi Művészetek Házában. A tárlaton 103 magyar, német, osztrák és ro­mán grafikus mutatkozik be egy- egy alkotásával. Összesen csaknem 500 művet küld­tek be arra a pályázatra, amelyet Szekszárd Város Önkormányzata, a Magyar Grafikusművészek Szövet­sége, a Magyar Grafikáért Alapít­vány és a szekszárdi Művészetek Háza írt ki, hogy magas színvonalú, hagyományteremtő kiállítást tudja­nak rendezni. Népzenei tábor Kazincbarcika (ÉM) - A kazinc­barcikai Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár augusztus 8. és 14. között népzenei tábort rendez hazai valamint határainkon túl élő népzenei csoportok és szólisták ré­szére, kezdő és haladó szinten az alábbi csoportosításban: citera, vo­nós hangszerek, furulyajáték. Amennyiben más hangszercsopor­tokból elegendő számú jelentkező lesz, akkor azokat is felveszik a tá­bor programjába. A tábor színhelye: Kazincbarcika - Billatáró. Négyágyas faházakban szállást, sátorral érkezőknek sátor­helyet biztosítanak. Részletes felvilágosítást a művelő­dési központ címén (3700 Kazinc­barcika Főtér 5.) vagy a 48/312-413 illetve 48/313-384-es telefonszámon Bartha Istvántól kérhetnek az ér­deklődők. Zárókép: a béke Megyaszó (ÉM) - A Mészáros Lő­rinc Általános Iskolában nemrégi­ben nagyszabású tomabemutatót rendeztek, ahol az iskola minden tanulója szerepelt. Jó néhány éve nem tartottak ilyen rendezvényt. A szülők nagy érdeklődése mellett mutatták be a tanulók játékos és tréfás gyakorlataikat. A közös gya­korlatsor záróképe a „béke” volt. „Az ünnepek az év csomópontjai, amelyek a világmindenség szellemével kapcsolnak össze bennünket" Szép szavú Kazinczy-díj ások „Nem megyünk mi messzire...” Évzáró mulatság a Waldorf-adaptációs óvodai csoportban

Next

/
Oldalképek
Tartalom