Észak-Magyarország, 1994. június (50. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-13 / 137. szám
4 ÉSZAK-Magyarország Levelezés 1994. Túnius 13«, Hétfő Gyermeknapi vígságok A hemádvécsei Általános Iskola és Gyermek- otthonban június 3-án rendeztük meg a gyermeknapot a nemzetközi családév jegyében. Az egész napos programot a „Családra mindenkinek szüksége van” mottó szellemében szerveztük. Az óvodások és a hagyományőrző együttesünk szép műsora után vidám, játékos vetélkedőre került sor a megjelent szülők, családtagok és vendégek bevonásával. Kiállítás nyílt Mező István karikatúráiból és a növendékek munkáiból. A szabadban elfogyasztott finom ebéd után aszfaltrajzverseny következett, melynek témája „Az én családom” volt. Nem maradt el az ilyenkor szokásos diák-felnőtt labdarúgó mérkőzés sem. Ezt követően valamennyien jól szórakoztunk Sanyi bűvész és Guszti bohóc vidám, zenés gyermekműsorán. A vacsora után megválasztottuk az „Otthon szépét”, aki egy évig viselheti ezt a címet. A programot szabadtéri diszkó zárta. Ezúton is köszönjük, a támogatást a Borsodi Sörgyár Rt.-nek, az Északtej Tejipari Rt.-nek, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat miskolci és tállyai csoportjának, az MSZP abaúji szervezetének, a Norpan Sütőipari Kft. encsi üzemének, Péderi István encsi cukrászmesternek és Szabó Attila abaújszántói kereskedőnek - úja Lónárt Attila igazgató Hemádvécséről. * A sajóládi Bajor söröző tulajdonosának, Csi- csovszki Andrásnak a kezdeményezésére és támogatásával az SZDSZ helyi szervezete gyermeknapot rendezett május 29-én Sajólá- don. A résztvevő gyermekeket és szüleiket Csicsovszkiné Soós Katalin tanárnő ötletes játékokkal, vetélkedőkkel szórakoztatta. Mint mindig, ez alkalommal is megjelent rendezvényünkön községünk polgármestere, Varga István, aki zsűri elnökként működött közre programjainkban. Sajnálatos, hogy mindössze csak 50-60 gyermeknek szerezhettünk örömet, bevalljuk: több(ek)re számítottunk. Ettől függetlenül ügy érezzük, sikerült meglepnünk úgy a kisebbeket mind nagyobbakat, akik valamennyien ajándékkal térhettek haza. Ezúton szeretném megköszönni Csicsovszi András nagyvonalú anyagi hozzájárulását, amely nélkül e vidám nap sokkal szerényebbre sikeredett volna - faja Horváth István, Stóládról. Kőkorszaki szinten A kitördelt facsemete mindennapos látvány Miskolc utcáin. Számomra érthetetlen, hogy egyesek ezt miért teszik. Kit bánt a fa? Kinek árt? Mert azt mindannyiunknak tudni kellene (illene), hogy csak hasznunkra van. Hiába minden propaganda e növények levegőtisztító munkájáról? Hol van az iskola, és hol vannak a pedagógusok? Mert azt azért leszögezhetjük, hogy a tetteseket zömében a kiskamaszok és pár évvel idősebb társaik között kell keresnünk. Tudom azt is, hogy valamiféle indulatból, netán a felnőtt világ elleni gyűlöletből teszik. Közben saját ostobaságukat bizonyítják. Pedig elsősorban önmaguknak ártanak, saját jövőjüket, létüket veszélyeztetik. A természet pusztulása (pusztítása) s^ját környezetük elsivárosodásával jár együtt, amelyben nekik és gyermekeiknek kell majdan (meg)élniük. Milyen ember az, aki bosszúját egy ártatlan, védtelen, gyenge facsemetén tölti ki? A bunkó jut az eszembe, az is fából készült valaha. A bunkó, amely hasznos segédeszköz volt az emberré válás időszakában. De ma viszont csak azok ragadják a kezükbe, akik maguk is hasonlóképpen minősíthetők. Igaz céljuk aligha az emberré válás, bár európai jólétre vágynak. S ehhez elég a Szeleta kultúra? A kőkorszaki tudásszint? Békés Gábor Miskolc — Szerkesztői üzenetek — H. P. Miskolc: Konkrét dátumhoz kapcsolódó panaszát, egyben javaslatát - rovatösszeállításunk megjelenése és szerkesztése szempontjából - későn kaptuk meg, így időbeni közlésére nem volt lehetőségünk. Szíves megértését kérjük. * Szabó Erika és Gál Gergő, Bulgárfóldi Általános Iskola: Hangulatos beszámolótokról nem feledkeztünk meg, természetesen közöljük, várhatóan legközelebbi összeállításunkban. Kezdődik ugyan a vakáció, de reméljük, a szünetben is szívesen forgatjátok majd lapunkat * „Telepítési távolság* jeligére: A legkisebb ültetési (telepítési) távolságra vonatkozó előírásokat alapvetően a 40/1977. (XI.29.) MÉM számú rendelet tartalmazza, mely szerint belterületen szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokrok (élősövény) esetében a telepítési távolság 0,50 méter. A 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fák esetében 1 méter, míg a 3 méternél magasabbra növő gyümölcsfák és egyéb bokrok (élősövények) esetében 2 méter a telekhatártól. Kollégium és szálló Szerencsen A látványosan fejlődő Szerencs és a magyar közoktatás egyaránt egy új intézménnyel gazdagodik, a szerencsi Középiskolai Kollégiummal. Szükségességét szakmai körök már évtizedek óta hangoztatták. A városban működő két középiskola szerkezetének, pedagógiai programjának korszerűsítése, a munkaerőpiac igényeinek megfelelő szakemberképzés ugyanis maga után vonja a szélesebb beiskolázási körzetet, tehát a kollégium létrehozása tovább már nem volt halasztható. Annál is inkább, mert a környező települések (Tokaj, Abaújszántó, Sárospatak, Encs) rendelkeznek diákotthonnal, s a napjainkban ott is tapasztalható pedagógiai reformtörekvések következtében a város két középiskolája kikerülhet a továbbtanulásra jelentkezők célkeresztjéből. A kollégium megléte viszont lehetővé teszi a szülők számára vonzó, az életre alaposabban felkészítő pedagógiai programok megvalósítását. Ezt a jogos igényt ismerte fel a polgármesteri hivatal, amikor elhatározta az intézmény létrehozását. Alapos tervező és koordináló munka után a megüresedő volt szolgabírói épületet jelölték ki erre a célra, hiszen három percnyi sétára van a két középiskolától, szép környezetben. Jelenleg a kivitelezők az utolsó simításokat végzik, s a berendezések is a helyükön vannak. Kényelmes, 2-3-4-5 ágyas szobákban 31 leánynak és 44 fiúnak tudunk igényes elhelyezést biztosítani. A térítési díj 1500-2000 Ft lesz havonta. A napi háromszori étkezést korszerűen felszerelt 150 adagos konyha biztosítja. Azonban nemcsak szociális ellátást biztosítunk, hanem aktív nevelőmunkával az iskolai oktatás biztos támaszaivá szeretnénk válni. A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók szakszerű segítése, a tehetség- gondozás, a kommunikációs készség fejlesztése mellett olyan délutáni, szabadidős programokat tervezünk, amelyek fejlesztik növendékeink praktikus képességeit és esztétikai érzékét. Úgy gondolom, hogy elengedhetetlen olyan programok megszervezése, amelyek helyes erkölcsi értékeket közvetítenek. Természetesen ezeken a foglalkozásokon a két középiskola bármely tanulója részt vehet majd. Jelentős szerepe lesz a kollégiumnak a tervezett diákcserék lebonyolításában is. Az intézmény kihasználtságát a szünetekben is biztosítjuk. Elsősorban a szerény anyagi lehetőségekkel rendelkező turisták, diákok részére szeretnénk szállást és étkezést szolgáltatni. Előkalkulációink szerint 250 forintért étkezést, 350 forintért pedig szállást tudunk biztosítani egy személynek egy napra. A már beérkezett jelzések alapján várakozáson felüli igény mutatkozik ezekre. Ezt természetes dolognak tartom, hiszen a város és környéke számos turisztikailag vonzó nevezetességgel szolgál. A kollégium létrehozása tehát nemcsak a város oktatási rendszerében hoz változást, hanem elősegíti turisztikai, kulturális életének fejlesztését is. Ünnepélyes átadására június 13-án kerül sor. Csider Andor kollégiumvezető Az „Üveges csirkeszemek” története Legenda és valóság Fotó: Fojtán László A képen látott szöveg a valóság és a legenda álombéli összefonódásának tüneményes ötvözete. Pontosabban: indián legenda és véres történelem. Egykoron napkelet és nyugat között, hatalmas térségen hullámzott a fű, a Nagy Szellem lélegzete - mint szellő - táncra kérte a prérik íutengerét. Az Éj és a Kék Napnyugta is egymásra,, talált és létrehozta az első férfit. Ók tudták, hogy nem jó egyedül, rábeszélték hát a Hajnalt és a Sárga Napnyugtát, adjanak a világnak asszonyt. így is lett. Sok év múlt el, az emberek megsokasodtak és törzseket alkottak. Néhány a sok százból: tetőn szink, bruk szink, oglalák, csejen- nek, huronok, delevárok, irokézek, apacsok, hunkpapák. A hatalmas réteken bölénymilliók legeltek, táplálva a „tipi”-k népét, (tipi: indiánul sátor). Egyszer csak megváltozott a világ, a szelíd hold fényében puskák villantak. Az indiánoktól földet vásároltak, hogy a „Tüzes ló”-nak pályát építsenek. Egy mérföld vasúthoz 13-20 ezer acre-t (angol földmértek) vettek olcsó áron. Közben irtották a bölényeket (ezt ették a vasútépítők is). Ülő Bika és alvezérei Szilaj Ló és Fekete Hold hunkpapa és szín harcosaival ellenállt a földmérők (fegyveres) erejének, gátolta a Northern Pacific Railroad nyomvonal felmérőit, ezért a hadügyminisztérium 1873-ban katonai különítményt vezényelt oda, akkorát, mely legyőzhetetlen lett volna az indiánok részéről. A parancsnok David Stanley tábornok volt (jóindulatú szeszbarát), de lovassági parancsnoka Georg Custer a rézbőrűek kérlelhetetlen ellensége. Néhány csetepaté után a sereg elvonult. Ülő Bika nem tudta, hogy nem győzött. Az történt, hogy 1873. szeptember 18-án hatalmas pénzügyi csőd zúdult az Államokra. Abba maradt a vasútépítés is és elmentek a katonák. 1876-ban indult újra az építés. Ülő Bika újra harcba szállt és Little Bighorn mellett serege elpusztult. Az indiánölő Custer több katonával és Véres Kés nyomkereső segédletével a Yellowstone River melletti indián tábort is meg akarta támadni. Lakói azonban - időben - elmenekültek. Csak Okanogan és Onondaga, a két gyönyörű ikerlány marad ott, akiket a Kék Napnyugta csecsemőként tett le egykoron a táborba és akiket Pocohontas — a híres szép lány - nevelt fel. Ók - mielőtt a katonák a táborba értek - csirkévé változtak. Custer - tehetetlen dühében - minden élőlényt megöletett. A két csirke fejét is levágták. És ekkor- a katonák rémületére - a csirkeszemek fényjeleket adtak. A jelekre- a szikla üregekből - csörgő kígyók törtek elő és a katonákat halálra marták. Ezek a fényjelek - a legenda szerint- a Yellowstone River mentén - mint üveggyöngyök - ma is felvillannak és Őkanogan és Onondaga suttogása is hallatszik: „ne téij a kegyetlenség ösvényére, mert ott mérgeskígyók várnak.” Több mint száz év után egy sikeres együttes felvette az Üveges csirkeszemek nevet. E kifejezés sokak számára így lett ismert a világon. Ismerik a mai ifjak is, akik vélhetően az együttes nevét a miskolci Szent Anna temető támfalára „vésték”. Csak legyen hirdetője a történelmi tanulságnak is: Ne térj a kegyetlenség ösvényére... Bizony, a gyűlölet olyan, mint a kígyóméreg. Csapó András Mindenki nyertes A miskolci Értelmi Fogyatékosok Napköziotthonának gyermekközössége és szülői munkaközössége nevében Puhl Béláné kereste meg szerkesztőségünket azzal a kéréssel, hogy tolmácsoljuk köszönetét a diósgyőri stadionban a közelmúltban megrendezett Nemzeti Játékok szervezőinek, rendezőinek.- Felejthetetlen élmény volt gyermekeinknek ez a háromnapos nemzetközi sportrendezvény, amelyen nyolc ország képviseletében ezernyolcszáz értelmi fogyatékos versenyző mérte össze tudását. Nekünk, szülőknek leírhatatlan örömet jelent az, hogy a mi csemetéinkkel is foglalkoznak, hogy őket is emberként kezelik. Az a sikerélmény, amelyhez juttatták őket, kitartást, erőt és önbizalmat adott nekik. Ezen az olimpián mindenki nyert. Nyert eleve azzal, hogy részt vehetett a különféle játékokban - kislabdadobás, futás, sportfoglalkozások, stb -, s azzal, hogy megtapasztalhatta a törődést, a szeretet, amellyel a szervezők körülvették a résztvevőket. A csillogó győzelmi érmek és a boldogságtól sugárzó gyermeki arcok láttán mi, szülők a legnagyobb hálával gondolunk a játékok rendezőire és pártolóira, akiknek ezúton is köszönjük e rangos - tűzijátékokkal, budapesti művészek, a miskolci majorettek fellépésével színesített - eseményt. Vissza a vízdíjat! 1993 márciusától rendelkezem hidegvíz-fogyasztást mérő órával. Több mint egy év telt el felszerelése óta, így tapasztalatom, érvelésem úgy vélem, mérvadó. Ezen idő alatt összfogyasztásom 50 köbméter volt, pedig ugyanúgy, ugyanannyit fürödtünk, mostunk, mosogattunk, mint korábban. Természetesen ennek arányában fizetünk ma már. Ám ha az elmúlt időszakra gondolok, megkárosítva és becsapva érzem magamat, magunkat, mivel 1200-1600 forintot követeltek és kasszíroztak be tőlünk havonta vízdíj gyanánt. Nem értek egyet e magas tarifát produkáló rendelkezéssel. Pénzünk, többletforintjaink visszafizetését kérem, amelyet behajtottak rajtunk. Mit ér az olyan rendelet, amely a fogyasztók megkárosításával jár? Ideje felülvizsgálni! Nyeste Béla Miskolc, Szent István u. 23. Szülő(ke)t keresünk Többször próbálkoztunk már hirdetéssel, de vágyunk csak nem akar teljesülni. Ezért próbálkozunk most más formulával, hátha eljutnak soraink a „Címzetthez”. Kell hogy legyen olyan tisztességben, becsületben megőszült idős ember, akinek megszépíthetnénk, megkönnyít- hetnénk magányos életét. De hogyan, ha nem sikerül rátalálnunk?! Kétszobás, kertes családi házban élünk egy vidéki városban, kiegyensúlyozott körülmények között. Szüléink sajnos nincsenek. Ezért is szeretnénk lehetőleg a Sajó-völgyében rátalálni egy magára maradt idős emberre (esetleg házaspárra), akivel a kölcsönös szimpátia jegyében alakíthatnánk további életünket. Vállalnánk a gondozását, környezetének (kert, háztáji) rendben tartását. A kertészkedés, a földművelés egyébként mindkettőnk hobbija. Van ehhez néhány kisgépünk, mint példáid kistraktor, fűnyíró, rotációs kapa, stb. Férjem másodfoglalkozása a méhészkedés, amelyet csak igen körülményesen folytathat szomszédaink ódzkodása miatt. így, ha az óhajtott személy kis településen vagy tanyán élne nagy örömünkre szolgálna. Hangsúlyozom: nem anyagi javak megszerzésére törekszünk! Csak egy szép kapcsolatra, amely mindkettőnknek, így leendő szülőnknek is sokat jelentene. (Név és cím a szerkesztőségben) Jogsegélyszolgálat Ma, június 13-án, hétfő délután 4-6 óra között jogsegélyszolgálatot tartunk Miskolcon, a Sajtóház I. emeletén, lapunk levelezési rovatának irodájában. Tanácsokat és felvilágosítást ad dr. Demeter Lajos ügyvéd.