Észak-Magyarország, 1994. május (50. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-02 / 102. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1994- Május 2., Hétfő------------APROPÓ----------­P oUtikultúra Dobos Klára Sokan féltik a politikusoktól a kultúrát - mondta egy politikus egy kulturális ren­dezvényen. Arra már nem emlékszem, ho­gyanjutott el a végkövetkeztetésig: nem sza­bad félteni! Az biztos, hogy bár a pillanat­ban szépen hangzott, mégis, mire le kellett volna írni, nagyrészt elvesztek az össze­függései. Olyan „politikus” volt... A televízió választási műsorában is szán­tak rá néhány másodpercet a pártok kép­viselői, hogy elmondják: igen, nagyon fon­tos a kultúra, nélküle nincs társadalmi fel- emelkedés. Körülbelül ennyi... Persze most a választási kampányban mégiscsak jól jön az „ügy”, hiszen ha „pártszínekben” állít ki, ad koncertet egy művész, az pártszimpati­zánssá teheti a művész(et)barátot. Én a mi­nap például egy pártrendezte Muzsikás koncerten voltam. (De ez nem befolyásolta politikai „ világnézetemet”.) A zene a szoká­sos minőségű, az egyszerű magyar ember­ből feltörő öröm és sóhaj jött vissza Muzsi­kásék tolmácsolásában, profi módon. Mert ők igazán profik. Tudnának Erdélyben is táncházat csinálni, tudják viszont azt is, ahhoz, hogy mi megértsük azt a zenét, nem csak játszani kell, de mesélni is. Hamar Dániel kifogyhatatlan a történetekből, el­mondta például, hogy ott milyen érdekesek az esküvők. A vőlegény családja elmegy a lányosházhoz kikérni a menyasszonyt, ahol áll a sátor, mégis „viccelődnek”, hogy nem is hallottak semmiféle esküvőről. Hosszú ideig tart a szópárbaj, s nem ám nyugodtan és mosolyogva, hanem egyre dü­hösebben, már-már közel a verekedéshez. Aztán valahogy mindig megoldódik a do­log, de van benne kiszámíthatatlanság. A zenész kérdésére, hogy miért veszik ilyen komolyan, azt válaszolta az egyik érintett: „Mert különben nincs értelme.” Ez végső soron választ adhat a mi alap­kérdésünkre is: szabad-e a pártoknak így támogatókat keresni? Miért ne, hiszen ez mindenkinek jó! És tulajdonképpen a vá­lasztási kampány is egy nagyjáték, ami­nek értelmet ad, ha komolyan vesszük... Eljátszották az operát A Magyar Rádió Zenei Közművelődési Szerkesztősége az Erkel-centenárium je­gyében „Játsszunk operát!" címmel or­szágos zenei műveltségi vetélkedőt hir­detett. A megyei döntőt - 27 csapat részvételével - tegnap a miskolci Her­man Ottó Gimnáziumban rendezték meg. Fotó: Laczó József Versmondók Gesztely (ÉM) - A „Magyar nyelv hetén” több Miskolc környéki település hirdetett anya­nyelvi versenyt. A gesztelyi Csokonai-emlék- versenyen a Művelődésigazgatási Társulás eltérő tantervű csoportjai valamint a normál felsőtagozatos gyerekek mérték össze tudásu­kat versmondásból - mintegy hatvanam Eredmények: (eltérő tantervűek) I. Glonczi Imre (Gesztely), II. Glonczi Judit (Gesztely), III. Balogh Ervin (Girincs). Felkészítő neve­lők: Kiss Imréné, Godainé Tóth Anikó. 5-6. o.: I. Kovács Balázs (Onga), II. Ádám Csaba (Gesztely), III. Simon Mária (Hemádkak), IV. Bállá Tímea (Hemádnémeti), V. Biczó Ákos (Gesztely), VI. Varga Nikolett (Amót). Felké­szítő nevelők: Kováds Ágnes, Dr. Farkas Já- nosné, Temesi Tünde, Nagy Lászlóné, Szűcs Józsefné. 7-8. o.: I. Galovics Zsuzsa (Onga), II. Hortobágyi Judit (Bocs), III. Bencze Erzsébet (Hemádkak), V. Dargai Ildikó (Hemádnéme­ti), V. Simon Beáta (Hemádkak), VI. Szabó Anett (Kesznyéten). Felkészítő nevelők: Proszkainé Urszin Márta, Szegedi Lászlóné, Bán Éva, Szilágyi Györgyné, Bencze Jánosné, Gyarmati Anikó. „József Attila, hidd el...” Földes László (Hobo) Légy ostoba című előadása Encs (ÉM - FG) - „József Attila, hidd el, hogy nagyon szeretlek..." - szólította meg önmagát a költő, és szólította meg a költőt a népszerű bluesénekes, Hobo, s mivel felcsattant a taps, való­színű, hogy azok többsége is ugyanezt érezhette, akik olt voltak Encsen a Na­rancs Fesztivál keretében megrende­zett József Attila-esten. * Akik láthatták annak idején a Ka­tona József Színházban az eredeti bemutatót, vagy esetleg ’92 májusá­ban ott voltak a Miskolci Nemzeti Színházban megtartott vendégelőa­dáson, azok számára is sok újdonsá­got tartogatott ez az est. Sót, talán csak ők érezhették igazán, hogy itt bizony másképpen szólt - és mert eltelt néhány év - , másról is szólt az összeállítás. A pénteki előadás eltért az előzőek­től, mert hiányoztak a díszletek, mert csak egyetlen lámpa világítot­ta meg a színpad előterét, mert be­hallatszott a zenegép kattogása, és ráadásul a későn jövők kegyetlenül nyikorgatták az ajtót. Az is hozzá­tartozik a hangulathoz, hogy az utolsó sorokban voltak néhányan, akik talán nem tudták pontosan, miért is jöttek ide. Egyedül állt a művész a színpadon - pontosabban csak a színpad szé­lén - csak önmagában és a költőben bízhatott. Meg kellett harcolnia a helyzettel és velünk, hogy eszmél­jünk, hogy újra odafigyeljünk a vi­lágra, kegyetlenségre, jóságra, bűn­re, magányra, igazságtalanságra... és József Attilára. Újra föl kellett fe­deztetnie velünk a verset, a sorokba rejtett zenét. Hol a népdalok egy­szerűségét, hol a templomi áhítat emelkedettségét, hol az operák fen­„Uram, nem látta Magyarországot?" ségét idézte énekével (és Mártha István zenéjével). De volt, hogy sa­ját hangján, amúgy blues-osan szólt, időnként meg némi iróniával szenvedélyes tangóritmusban idéz­te a költőt. Aztán meg ült a kopott széken, és csak úgy maga elé mond­ta a költeményt. Majd kegyetlenül a képünkbe vágta: Légy ostoba. Ne félj. A szép szabadság csak ostoba­ság. Eszméink között rabon ugrá­lunk, mint az üldözött majom, ki té­pi ketrecének rácsát. Légy ostoba. A jóság és a béke csak ostobaság... Légy ostoba. Hogy megszólnak, ne reszkess, bár nem győzhetsz, nem is lehetsz vesztes. Légy ostoba, mint maga a halál...” Fabula, az alternatív óvoda Miskolc (ÉM) - Hosszú előkészüle­tek után Miskolcon megnyitásra vár a Kassai úti bölcsőde épületé­ben egy alapítványi óvoda. A Fabula Pedagógiai Alapítvány óvodája az önkormányzati engedély birtokában már május végén szeret­né megnyitni kapuit a kisgyerme­kek előtt. A különálló épületrész adottságai rendkívül kedvezőek. A tágas fog- lalkoztatótermeket és kiszolgáló he­lyiségeket fedett terasz és udvar egészíti ki. A külső feltételek tehát adottak, de milyen szolgáltatások­kal várja az óvoda az érdeklődő szü­lőket? Az alapítvány alapvető célkitűzései közé tartozik a kisgyermekkori ide­gennyelvi nevelés. Az óvodában en­nek megfelelően játékos formában ismerkednek majd a gyermekek az angol és francia nyelvvel. Az óvoda nyitott és a lehető legszorosabb kap­csolat kiépítésére törekszik a szü­lőkkel. A 3-7 éves korú gyerekeket együtt nevelve, ám a legteljesebb differenciálásra építve szervezik meg az óvodában a gyermekek napi életét. Az egyéni bánásmód, a gyer­mek egyéniségére szabott foglalkoz­tatás nem különleges szempont, ha­nem a mindennapok gyakorlata lesz, hiszen minden gyerek más adottságokkal, képességekkel ren­delkezik. Az óvoda a már említett ide­gennyelvi nevelés mellett kiemelt figyelmet fordít a gyermekek testi és képzőművészeti nevelésére. A szakképzett, nyelvvizsgával rendel­kező óvónők mellett Fábián Eta, a budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnázium művésztanára lesz az alapítvány segítségére abban, hogy az óvoda külső és belső esztétikája a nevelés hatékonyságát tovább fo­kozza. A francia nyelvi program megvalósítása során olyan módsze­rekkel dolgoznak majd az óvónők, melyet a francia nagykövetség ter­jesztett el az országban. A francia nyelvi, nevelés megvalósítását Ko- váts Éva tanár, szaktanácsadó és Camara Djiba segíti. Az angol nyel­vi neveléshez is kap szakmai segít­séget az óvoda az OMEP Kisgyer­meknevelési Világszervezet Ma­gyar Nemzeti Bizottságától. Az em­lített szervezet angol alelnöke dr. Audrey Curtis közvetítésével az alapítvány angol anyanyelvű óvó­nők meghívását tervezi. Aki szeretne többet megtudni az óvodáról, azt szeretettel várják az alapítvány támogatói és képviselői május 9-én, hétfőn délután 5 órától a Kassai út 19. szám alatti bölcső­dében. Amót (ÉM — FG) - Kevés olyan költőnk van, aki ennyire ismerné a gyerekek nyelvét. Már a legkiseb­bek is úgy éneklik, úgy mondogat­ják a Weöres Sándor-i sorokat, mintha sajátjuk lenne. Tegyünk egy próbát! „Megy a kocsi, fut a kocsi: patkódobogás ...”; „Bóbi­ta, Bóbita táncol...”; „Jön a kocsi, most érkeztünk...” - ki ne tudná a folytatást. S felnőttként már azt is hozzátehetjük, hogy ezek a gyer­mekversek nem holmi „mellékter­mékei” a weöresi életműnek. „Alapvető dolog, hogy az ember ön­magában a gyermekkori lényét megőrizze...” mondta egyik nyilat­kozatában a költő. Különösen fon­tos ez a tanítás az iskolában, ahol nap mint nap szót kell értenie gyer­meknek és felnőttnek, érteni, tisz­telni kell a másikat, és tanulni egy­mástól.- Szerettünk volna olyan névadót választani, akit egyaránt elfogad mindenki, aki közel áll hozzánk, akit példaképként tisztelhet az el­sős kisdiák és a felnőtt is - indokol­ta a névválasztást Tőzsér László, az amóti - immáron - Weöres Sándor Általános Iskola igazgatója az el­múlt hét végén megtartott iskola­névadó kapcsán. - Amikor felvető­dött a névválasztás gondolata, a legtöbben Weöres Sándorra szavaz­tak. Tulajdonképpen már ’91 táján eldőlt, hogy ő lesz az iskolanéva­dónk, csak Károlyi Amy válaszát vártuk. Ugyancsak az ó engedélyé­Négy évszak - az iskolások előadásában Fotók: Dobos Klára vei szeretnénk megjelentetni egy gyerekrajzokkal illusztrált Weöres Sándot-kötetet is. A péntek délután megtartott iskola­névadón többszörösen is jelen volt a költő. Kolenkó Gábor polgármester köszöntője után Vass Tibor, az Új Bekezdés Művészeti Egyesület ve­zetője költői levélben fordult Weö­res Sándorhoz, az emléktáblát fela­vató Kosa Ferenc filmrendező a köl­tővel kapcsolatos személyes élmé­nyeit mondta el az ünnepség részt­vevőinek. A Weöres Sándorról ké­szített dokumentumfilm és emlék- kiállítás is sokat segített abban, hogy a tanulókhoz közelebb kerül­jön az iskola névadója. De a legjob­ban mégis azok a gyerekek ismer­hetik és érthetik a költőt, akik részt vettek az ünnepi műsorban, vagy szereplői lehettek a Mikita Gábor által rendezett Csalóka Péter című előadásnak. Miklós Gyuláról Edelény (ÉM) - Miklós Gyula ha­lálának 100. évfordulója tiszteletére ma délelőtt 10 órától emlékülés, szőlészeti, borászati tanácskozás lesz a Városi Könyvtárban. Miklós Gyula Finke községben szü­letett 1832. november 26-án, s száz éve Budapesten halt meg. Még nem volt 16 éves, amikor 1848-ban beállt Kossuth seregébe. Ezredével együtt Világosnál ő is letette a fegyvert. Büntetésből besorozták a császári hadseregbe mint szekerész közle­gényt. 1855-ben szerelt le, majd csa­ládi birtokán gazdálkodott és aktí­van bekapcsolódott a politikai élet­be. Az 1860-as években járási fő­szolgabíró volt, majd 1871-1881 kö­zött az edelényi választókerületet képviselte az országgyűlésen. 1879- ben borászati kormánybiztosnak nevezték ki. Az ezt követő másfél évtized alatt örökre beírta nevét az ország szőlő- és bortermelésének történetébe. Szerkesztője volt Ma­gyarország első borászati törzs­könyvének. Működési ideje alatt lendült fel a „Borászati Lapok” fo­lyóirat, amelynek éveken át szer­kesztője és számtalan szakmai és mezőgazdaság-politikai cikk írója volt. 1885-ben kiváló szakmai tevé­kenységéért a császártól megkapta a „Vaskoronarend”-et és a királyi tanácsosi rangot. Magas nemzetkö­zi elismerésként 1890-ben megkap­ta a francia „Pour le Mértté Agrico- le” érdemrendet is. A szülőhely szeretettel ápolja emlé­két. 1987-ben a nevét is viselő kert­barátkor a finkei temetőben elkészí­tette síremlékét. 1992-től utca is őr­zi nevét. Most pedig halálának 100. évfordulóján szülőházán avatnak emléktáblát. Pedagógusoknak Ormosbánya (ÉM) - A Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet, at Ma­gyar Pedagógiai Társaság és az or­mosbányai önkormányzat rendezé­sében ma délelőtt 10 órától pedagó­giai napot tartanak a helyi művelő­dési házban. Nagy Tibor polgármes­ter köszöntője után dr. Páli Judit pszichológus Kudarc nélkül az isko­lában címmel tart előadást, majd Hanis Béláné, a B.-A.-Z. Megyei Pe­dagógiai és Közművelődési Intézet igazgatója időszerű pedagógiai kér­désektől tájékoztatja a megjelent tanítókat, tanárokat, óvodapedagó­gusokat. A pedagógiai naphoz kap­csolódva Demjén István festő és Magyar András fafaragó alkotásai­ból nyílik kiállítás a művelődési házban. Iskolaügyek Miskolc (ÉM) - Az Észak-Magyar­országi Tankerületi Oktatásügyi Központ május 3-án, kedden déle­lőtt fél 10-től tankönyv-, tanszerki­állítás és -vásárral egybekötött szakmai konferenciát rendez Mis­kolcon a Nemzetközi Kereskedelmi Központban (Mindszent tér 1.). Előbb dr. Mádai Gyula, az ÉTOK igazgatója a tankerület szerepéről és feladatáról, majd Szilágyiné dr. Szemkeő Judit helyettes államtit­kár közoktatásunk időszerű kérdé­seiről tart előadást. A szünet után, 11 órától Pálmay Lóránt, a Főváro­si Pedagógiai Intézet szaktanácsa­dója a NAT követelményrendszeré­ről, és Farkas István, a kecskeméti Piarisat Gimnázium igazgatója az értékrend és a nevelés összefüggé­seiről beszél. PLC-eredmények Kazincbarcika (ÉM) - Az elmúlt héten Kazincbarcikán megtartott első országos PLC-programozóver- seny végeredménye. Megosztott I. hely: Esztergom Város Bottyán Já­nos Műszaki Középiskolája, Csibra Gergő, Farkas László. Megosztott I. hely: Pálíy János Mű­szeripari és Vegyipari Szakközépis­kola Szolnok, Mihályi Krisztián, Po­zsonyi Zsolt. Megosztott II. hely: TÜV Rheinland Akadémia Hungá­ria Irinyi János Műszaki Középis­kola Kazincbarcika, Molnár Péter, Molnár Zsolt. Megosztott II. hely: Péch Antal Műszaki Szakközépis­kola és Gimnázium Tatabánya, Richter Zsolt, Hoffmann Péter. III. helyezett: 211. Sz. Ipari Szakmun­kásképző Intézet és Szakközépisko­la Salgótaiján, Gordos Péter, Uram Attila. IV. helyezett: Jedlik Ányos Ipari Szakközépiskola Győr, Bálint Péter, Szász Gábor. Weöres Sándor és a gyerekek

Next

/
Oldalképek
Tartalom