Észak-Magyarország, 1994. május (50. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-31 / 126. szám
1994. Május 31., Kedd 2 A : Itt-Hon r- NÁLUNK TÖRTÉNT -i A polgármesteri hivatalban jártunk... Jíz egyik osztályfőnöki óránkon elmentünk a polgármesteri hivatalba, hogy megismerjük munkájukat. Bejutottunk a polgármester irodájába is, ahol Pa- nyik József beszélt nekünk az önkormányzatról, a képviselő-testületről és feladatairól, bérekről, munkanélküliségről, segélyekről, a város vagyonáról és annak hasznosításáról, az adózásfajtáiról és a fizetések módjáról, az ő és munkatársai feladatairól. Rájöttünk, hogy elég sok dologgal nem vagyunk tisztában, ami a város életének irányítását illeti. Azután kollégáitól értesültünk a szabálysértésekről és figyelmeztettek minket, hogy ne kövessük el a legkisebb szabálysértést sem. Most már nemcsak a város múltját, hanem a jelenét és feladatait is ismerjük, s így talán jobban megértjük a felnőttek világát, problémáit.” Paripás Laura I. b. Szepsi Csombor Márton Gimnázium Szikszó „Diáktanítók” Aszaló (ÉM) - Az elmúlt hét péntekén, május 27-én úgy tűnt, mintha /elborult” volna a rend az aszalói Gő- őz József Általános Iskolában. így is történt, hiszen a megszokott mindennapokat a diákönkormányzat által szervezett „diáknap” váltotta föl. Az első három órában „diáktanítók” oktatták a nebulókat. Á felső tagozatban minden osztály saját maga állított tanítót, a „kicsiknél” a nagyok bábáskodtak. Á délelőtt folyamán tanár-diák játékos vetélkedőkre került sor. A péntek egyik érdekessége az igazlátó nap volt. Itt diákok tehették fól kérdéseiket az iskola tanárainak az intézmény életével kapcsolatos témákban. Jó alkalom volt ez tanárnak és diáknak is egyaránt a helyi demokrácia gyakorlására. A diáknapot „Tátika”-vetélke- dő zárta, majd egy jó hangulatú diszkóban szórakozhattak a gyerekek. Itt-Hon Az Észak-Magyarország regionális melléklete. Megjelenik minden kedden. Felelős szerkesztő: Priska Tibor. Szerkesztő: Buzafalvi Győző. Az abaúji melléklet címe: 3800 Szikszó, Kálvin tér 25. Telefon: 46/396-174 Terjesztési panaszaival hívja a (46)396-174. illetve a (46)35S-522-es telefonszámoí! A cekeházi kincsesbánya feltárásának 35 éves évfordulója Bakonyi Béla Abaújszántó (ÉM) - Ne gondoljuk, hogy csak a drágakövek, az arany-ezüst s az ezekből készült ékszerek tartoznak a kincsek fogalmába. Minden különleges teljesítmény, munka - mely embere keze által alkotott - értékesebb az ékszereknél, aranynál, gyémántnál. Az emberi énekhang által. Létrehozott és közvetített dalanyag ugyancsak határtalan értéket, kincset képvisel, ha ezeket a dalokat a stílusuknak megfelelően értékeli a szakember - régi, vagy új stílus minősítéssel. Ilyen több száz értékes népdal birtokában lévő család kincsesházának feltárására fogott hozzá a Tudományos Akadémia Népzenekutató Csoportja még az 1950-es évek végén Kodály irányításával: Abaújszántón, Cekeházán. Fehér folt Harmincöt évvel ezelőtt az akkori abaújszántói járásnak voltam a felügyelője népművelési területen, amikor járásunkba az Akadémia népzenekutatókat küldött ki, mert ez a terület szinte fehér foltként szerepelt a népdalkutatásban. Sztá- reczky Zoltán híres népdaltudóssal és -kutatóval, zeneszerzővel Kékeden ismerkedtem meg, ahol egy kötetre való dalanyagot gyűjtött. Felhívtam a figyelmét, hogy jöjjön Abaújszántóra, s'annak külterületén, Cekeházán kincseket talál. Ott élt egy Alföldről ide költözött juhászcsalád, s a családfők és hat gyerek eseténként a juhhodály melletti füves tisztáson ülve csodálatos régi juhász-, betyárdalokat, balladákat énekeltek. Én is hallottam őket, s a család éneklési stílusa, a dallamok gazdag díszítési jellege mindent felülmúlt. Híres népdalgyüjtő Ehhez a Sivák juhászcsaládhoz invitáltam a híres népdalgyűjtőt, aki el is jött feleségével, amint a kékedi gyűjtést befejezte. Három nyarat töltöttek Abaújszántón, s felgyújtották magnószalagra és lekottázott támlapokra a család egész dalkészletét. Kodály Zoltán különleges utasítással látta el a népdalgyűjtőt: 1. Mindent részletesen újon le a Sivák család minden tagjáról. 2. Eddigi életük és vándorlásuk folyamán mely községekben laktak, kikkel érintkeztek, kiktől tanulták a dalokat? 3. Minden dalközlővel olyan felvételt kell készíteni magnó segítségével, mely felvételeknél az énekes maga kezdi el a dalt, hangmegadás nélkül, s ezt a regiszter-lekottázott anyagot kell felgyűjteni. Kodály azért adta ezt a népdal- gyűjtési utasítást, mert akkor már tudta az általa meghallgatott magnószalagok anyagából, milyen értéket képviselnek a család dalközlői. Az volt a terve, s erre rendelkezést adott ki a technikusoknak, hogy a legtartósabb hangszalagra rögzítsék az anyagot, mert a család dalkészlete családmonográfia jelleggel kerül a tervbe vett kötetbe és mellékelt szemléltető lemezein a nyilvánosság elé. Bemutatta egy ide látogató angol népdaltudós küldöttségnek, akiket bámulatba ejtett a családfőnek és hat gyermeküknek alkotó, művészi variációskészsége. Mindannyian más-más hangdíszítéssel (melizmákkal) énekeltek. Az Akadémia megállapodott az angol tudósokkal, hogy megveszik a Sivák család monografikus népdalművészeti anyagát angol fordításban. Igen, de a szép terv kivitelezésébe beleszólt a végzet, mert meghalt Kodály, utána rövidesen Sztáreczky, sőt nemsokára C. Nagy Béla, aki addig folytatta a gyűjtő- és alkotómunkát. Minden anyaghoz hozzájutott, hiszen Sztáreczky özvegyét vette feleségül. Azt hiszem, mivel még az én gyűjtött népdalkötetem is kiadásra került 1982-ben a Herman Ottó Múzeum, kiadásában - így felmérhető a család dalanyagának bősége. Mi szántóiak a magyar népdal tv-mozgalmának időszakában négyszer szerepeltünk a képernyő előtt Sivák- dalokkal. Úgy gondolom a cekeházi Sivák család népdalművészete zenetörténeti értékként szerepel megyénkben, s az utókor népdaltudós szakemberei bizonyosan valóra váltják Kodály tervét, a híres család népdalművészetének anyagát az utókor számára. Sütöde épül Vilmányban Olasz gyártmányú etázs-kemence és dagasztó Vilmány (EM - KL.) - Napi 1000-1200 kilogramm különböző pékáru, kenyér, kifli, zsemle és a gyerekek részére túrós és mákos sütemény előállítására új sütőüzem épül Vilmány- ban.A község valamint a környező települések igényeit is kielégítő ^pékség tervezésére a TÉRMŰ Kft. kapott megbízást és Dózsa Károly tervei alapján építik meg a sütödét. A mintegy 12 miihó forintos beruházást az önkormányzat valamint egyéni vállalkozók összefogásából alakult kft. üzemelteti majd. A létesítmény illeszkedik a községben kialakult fésűs-beépítési rendhez, míg homlokzati kiképzése egyéni ízlésével színesíti az utcaképet. Ezáltal nemcsak használati, de esztétikai értéke is a lakosságot szol- gálja.A pékség korszerű felszerelést kap. Olasz gyártmányú etázs-kemence mellett ugyancsak olasz gyártmányú dagasztó - valamint zsemle - és kiflisodró gép segíti az ott dolgozó pékek munkáját. A szükséges hőenergiát pedig tartályos PB-gázból nyerik majd. A sütőüzemhez csatlakozik egy 60 négyzetméter alapterületű élelmiszerbolt. Itt nem csak az üzem készítményeit árusítják, hanem a lakosság részére az alapvető élelmiszereket is. A süteményekkel pedig a felnőtt lakosság mellett a szomszédságban lévő iskolába járó gyerekek tízóraiját is megoldják. A lakosság ellátása mellett az is jelentős előny, hogy induláskor már több mint 10 fő foglalkoztatására nyílik lehetősége, amely segít a munkanélküliség csökkentésében. Ezért is kaptak támogatást az új munkahelyek létesítésére. A pékséget egyébként úgy tervezték, hogy a keresletnek megfelelően a jelenlegi egy műszakos termelést több műszakosra is át tudják állítani. Úgy tervezik, hogy a lakosság részére aratás után, az új búzából őrölt lisztből már az új kenyeret itt sütik. 1994. Május 31., Kedd Itt-Hon A 7 Az ózdi zsaruk nyerték meg a Tavasz Kupa bajnokságot Szepesi László rendőr őrnagy köszöntötte a házigazdák nevében a nyolc rendőregyüttes játékosait, vezetőit és az érdeklődőket. Fotó: a szerző Encs (ÉM - B.Gy.) - A Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Rendőrfőkapitányság és az Encsi Rendőrkapitányság május 21-én rendezte meg az Encsi Városi Sportcsarnokban a Tavasz Kupa kispályás labdarúgó-bajnokságot nyolc együttes részvételével, mivel az utolsó pillanatban a kazincbarcikaiak távol maradtak a viadalról. A versenykiírás értelmében e bajnokság célja a sportág népszerűsítése, a BM személyi állomány testedzési lehetőségének biztosítása mellett a hagyomány ápolása volt. A Tavasz Kupa kispályás labdarúgó-bajnokság fővédnöke Forgács László rendőr ezredes, megyei főkapitány volt, védnöke pedig Cseh Géza rendőr alezredes, gazdasági igazgató, a megyei rendőr-főkapitányság MTSB elnöke. A versenybizottság elnöki tisztét dr. Lipusz György rendőr alezredes, az Encsi Rendőrkapitányság vezetője látta el. A versenybizottság tagjaként segítette munkáját Lövei Ferenc rendőr hadnagy, a megyei rendőr-főkapitányság sporttisztje, Szepesi László rendőr őrnagy (Encsi Rendőrkapitányság) és Kárpáti Gyula, az encsi sportcsarnok igazgatója. A benevezett nyolc csapat két négyes csoportban küzdött, és a körmérkőzések után az első és második helyezettek kerültek be a döntőbe. Kétszer 15 percig tartottak a találkozók, és a kapusokon kívül öt mezőnyjátékos léphetett a parkettára, illetve a kinti bitumenpályára. Játékvezetőként Berki László és Szarka István működtek közre. Szepesi László rendőr őrnagy köszöntötte a házigazdák nevében a nyolc együttes játékosait, vezetőit és az érdeklődőket. Nyolc csapat mérte össze erejét: a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság, a határőrség, a Miskolc Városi Rendőrkapitányság, a miskolci Rendőri Zászlóalj, a miskolci Rendőrtiszthelyettes-képző Iskola, az encsi, az edelényi és az Felvételünkön a sportcsarnok publikumának egy része látható, előtérben ar. Lipusz György, a versenybizottság elnöke. ózdi rendőrkapitányság gárdája. Az első körben a legjobb benyomást a határőrség keltette, akik Kotula és Molnár pazar játékával leiskolázták és valósággal kiütötték 9-0 arányú győzelmükkel a rendőri zászlóalj együttesét. A legtöbb Vallomás 40 év után Nem titkolom drágám, neked tartozom Negyven év után e sorokat írom Évek morzsolják már a történteket, Szívemben ott él még az emlékezet Lelkemben akkor ott égett a vágy Zsenge ifjúságom pirkadó hajnalán Sors hozta így, vagy a véletlen Találkozni kellett akkor kedvesem Első pillantásra nem gondoltál arra Életed végéig emlékszel e napra. Sok lány között szemem csak téged keresett Égő pillantásom mindig reád esett Forró tüze gyönyörű szemednek Sorsfordulója lett az életemnek Nem tudtam szabadulni attól a képtől Mindig látni akartalak közelről-messziről Akár merre néztem, akár merre jártam Kék szemednek párját sehol nem találtam. Lassan telt egy év, s nehezen vártam Míg a jeggyűrűket ujjaidra húztam Azon a gyönyörű karácsonyi estén Én voltam a legboldogabb a föld kerekségén Jött a tavasz, nyílott a sok virág Édes előttem egyszerre a világ Emlékszel még arra ? türelmesen vártunk Arra a szép napra, mikor oltár elé álltunk Kezedből kezembe tetted az életed, Én is a szívemet adtam ezért neked, Nem volt a világon senki boldogabb, mint én Mikor egybekeltünk május tizenötödikén Láttam akkor azon a szép napon Könny csillogott gyönyörű arcodon Az volt az életem legboldogabb gyöngye Mirtusz koszorúdon drága szemed köny- nye Vígan szólt a dal, tánc, keringő Mily boldog voltam, tudja ma a Teremtő Kábulat volt csupán, vagy álmodom ? Feleségemmel először a keringőt táncolom Minket az élet ezerszer megpróbált Ezerszer kibírtunk (sok) ezernyi próbát Nem tántorított meg engem soha sen- kisem Te voltál mindvégig egyetlen szerelmem Forró éjszakáknak az lett az ára Jöttek a fiúk szépen sorjába Egyik kék szemű, mint az édesanyja A másik barna, mint az édesapja Te voltál életem minden vasárnapja Szürke hétköznapok tündöklő csillaga Ha én egy életet újonnan kezdhetnék Világot bejárnám, ilyet szeretnék De jó is lenne még egy néhány évet élni, Könnyes szemeidet néha megtörölni Te voltál idáig egyetlen kedvesem Sírig tartó hűséges szerelmem Negyven tavasz után a virág negyvenszer lehulott Az én tiszta szerelmem máig el nem múlott. Amriskó Gábor Fancsal mérkőzésen azonban ádáz csata után szoros eredmények születtek. A négyes döntőbe például az encsiek csak egyetlen hétméteres rúgás kihagyása miatt nem kerültek be. A döntőbe az ózdiak, a határőrség, a megyei rendőr-főkapitányság és a rendőrszakközép csapatai jutottak. Az első helyet az ózdiak szerezték meg, igaz, csak jobb gólkülönbségüknek köszönhetően. Második helyen végzett a határőrség, harmadik lett a megyei rendőr-főkapitányság, negyedik pedig a rendőrszakközép. A végső győztes ózdiak eredményei a döntőben: - megyei rendőrfőkapitányság 0-1, határőrség 4- 1,rendőrszakközép 5-2. A határőrség eredményei: -Ózd 1- 4, -megyei rendőrfőkapitányság 2-1, - rendőrszakközép 3-2. A döntő végeredménye: 1. Ózd 4 pont (gólkülönbség 9-4), 2. Határőrség 4 pont (gólkülönbség 6-7), 3. Megyei rendőrfőkapitányság 3 pont, 3. Rendőrszakközép 1 pont. A legjobb mezőnyjátékos címét az ózdi Tokár Béla érdemelte ki. Gólkirály Kotula László (Határőrség) lett, hét találatával. Legjobb kapus az encsi Lu- tián Imre lett. A riporter a legnagyobb vesztesnek Veréb Györgyöt találta, mert csapata, a miskolci rendőrkapitányság nem jutott be a döntőbe. Győztesek és vesztesek az encsi Hemád Étteremben baráti találkozón beszélték meg a Tavasz Kupa kispályás labdarúgó-bajnokság legemlékezetesebb pillanatait.
