Észak-Magyarország, 1994. május (50. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-04 / 104. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1994* Május 4., Szerda---------TELEVÍZIÓ---------­P incebörtön Miskolc (ÉM - H.S) - Kétségtelen, hogy a vá­lasztások előtt minden tévéműsornak sajátos akusztikája van. Túl sok ismeretlen van még betemetve a múltunkból, hogy a tévéfilmre is utaljak stílszerűen: pincébe zárva. Feldolgo­zatlan például a holocaust (részben a hajdani állampárt is felelős ezért), s még inkább a „létező szocializmus”, ahogyan átvették és megtartották a hatalmat. A képek még ma is félelemmel töltik el a nézőt. Valaki azt kérdez­te tőlem, hogy nem fél az a hajdani rab, aki el­mesélte, hogyan rúgta fejbe-szájon a hajdani pufajkás, most győzelem előtt álló párt vezető­je? Nos, engem maga a kérdés tölt el félelem­mel, a régi reflexek. Meddig maradhat a múlt betemetve, pincébe zárva? Ügy gondolom, hin­ni szeretném, hogy ma már minden pártnak, politikusnak, állampolgárnak létérdeke, hogy ezt a múltat, amelyben embereket zártak pi­ciny ketrecekbe, daráltak meg, marattak sav­val stb., végre átvilágítsuk, a dolgokat nevén nevezzük, hogy végre okos történelem köny­vekbe, múzeumokba kerüljenek. Mert ez a múlt nem kisajátítható - semmilyen párt, ide­ológia számára! -, s nem lóbálható meg bun­kóként sem senki feje fölött. A félelem csak akkor szűnhet meg, ha szembenézünk a rette- neteinkkel. Szerencsésebb lett volna, ha ezt a műveletet — a feltárásét - még az állampárt végzi el. Most nagyobb lenne a hitele. Érteni vélem azonban azok érvelését is, akik a film mostani időzíté­sét merő kampányfogásnak tekintik. Éppen, mert a Magyar Televízió is erősen lejáratta magát az elmúlt években, tudniillik ott is bő­ven vannak szélkakasok, hogy az egyik vá­lasztási reklámfilmet idézzem. De a két dolgot - a múlt dokumentálását és a politikai reklá­mot - mégse keverném össze. Az egyikre ége­tően szükség van, a másik legfeljebb csupán hasznos lehet, noha nem mindig ízléses. Mert a nagytakarítást nem a záróra előtt öt perccel kell kezdeni... Banga Ferenc és A nő Miskolc (ÉM - DK) - Varázsszobáról beszélt Kabdebó Lóránt, mikor megnyitotta Banga Ferenc képzőművész kiállítását a Golden Wind Galériában. Aki ismeri a helyet, az érzi, nagyon is illik ide a kifejezés, hiszen egy pici helyiségről van szó a Pátria-házban, amely azonban naggyá képes válni attól, hogy olykor művészi alkotások kerülnek falaira, tárlóiba. Schéner Mihály „bohócos” minitárlata után most Banga Ferenc néhány munkáját láthat­ják itt az érdeklődők. Dobos Marianne a ké­pekből felénk áradó szeretetről beszélt a meg­nyitó második részében. Ezért ezt kereste a tárlatnéző is az alkotásokban, amelyek - ugyan nem kifejezetten bohócokat ábrázolnak - valamiféle karikatúrák az emberről. Először megdöbbent a válaszkeresés képtelenségétől, hiszen ezekben a torzított emberekben hol is lehetne a szeretet? Aztán elfogadta: van. Merthogy érezhetően értünk, nem pedig elle­nünk szólnak a nyomatok. Mert kétszínűek bár, de melegbamák, nem fekete-fehérek... Banga Ferenc több könyvhöz is készí­tett illusztrációkat, az egyik különleges­ség az a „tekercskönyv", amely A nő címet viseli, s a szövegét Esterhazy Pé­ter írta Fotó: Dobos Klára Balassi emlékezete Pozsony, Sárospatak (MTI, ÉM) - A 440 év­vel ezelőtt született és a 400 éve meghalt Ba­lassi Bálint emléke és hagyatéka előtt tisztel­gő emlékkonferenciát tartottak hétfőn Po­zsonyban a Kommensky Egyetem Magyar Tanszékén. A zólyomi várban született és a Tátra alján nyugvó Balassi emlékének május 26-án koszorúzással adóznak a hibei temp­lomban. A hírek szerint Balassi Bálint szüle­tésének évfordulójára zólyomi várban is sike­rül majd egy, a magyar állam által felajánlott Balassi-szobrot is elhelyezni. Sárospatakon a Comenius Tanítóképző Főisko­lán május 5-én délelőtt 10 órától Balassi, a re­neszánsz költő címmel rendeznek ünnepséget. Dr. Komáromy Sándor tanszékvezető főiskolai tanár megemlékezése után a főiskola hallgató­inak előadását láthatj ák az érdeklődők. Régi és kortárs zene Itáliából A maestro az orgonánál Miskolc, Eger (ÉM) - Maestro Gi­useppe Zanaboni igen széles látókö­rű muzsikus, Piacenza zenei életé­nek meghatározó személyisége, a nemzetközi koncertélet aktív részt­vevője: orgonaművész, zeneszerző, zenetudós, karmester, a piacenzai és milánói akadémiák rendes taná­ra. A világ szinte valamennyi tekin­télyes zenei intézményében föllé­pett (Festival Hall, London; Bruck­ner Haus, Linz; Town Hall, Bir­mingham; Cleveland Museum). A legrangosabb katedrálisok orgonáin játszott. Zsűritagként állandó részt­vevője a nemzetközi orgonaverse- nyeknek (például a linzi Bruckner- verseny, a prágai Bach-verseny, a budapesti Liszt Ferenc-orgonaver- seny). Jelentős komponista, számos orgona- és kamaraművet, színpadi műveket - köztük három operát — és több hangszeres szólódarabot komponált. Megalapítója és igazga­tója a Piacenza tartomány zenei éle­tét koordináló és igen magas zenei színvonala miatt egész Olaszország művészeti életét meghatározó CI- AMPI Művészeti Társaságnak. Mesterkurzusokat és szemináriu­mokat tart az itáliai zenéről, többek között olyan fontos egyetemeken, mint Düsseldorf, Lexington, Stock­holm, Princeton, Haverford, Urba- na. Számtalan lemezfelvételt készí­tett itáliai szerzők és Bach művei­ből, elsősorban az általa vezetett Gruppo Strumentále da Camera „Vicenzo Legrenzio Ciampi” közre­működésével. Most Miskolcra és Egerbe is ellátogat a maestro Zana­boni. (A koncertsorozat fő támoga­tói: MALÉV, lillafüredi Palotaszál­ló, Tóth Zoltán vállalkozó és a Bor­sodi Nyomda Kft.) Ma délelőtt fél 11-től Miskolcon a Bartók-terem- ben tart előadást régi itáliai meste­rekről, kortárs olasz zenéről (a belé­pés díjtalan). Este hattól ugyanott koncertet ad. Május 5-én negyed nyolctól a Mindszenti templomban hallhatjuk játékát, május 7-én, szombaton pedig az egri baziliká­ban vendégszerepei. Műsorában Bach, Bossi, P. Davide da Bergamo, A. Gabrielli, G. Gabrielli, G. Ferra­ri, Frescobaldi, G. Juliién, J. Lang- lais, Pasquini, A. Scarlatti, Vivaldi és saját művei hangzanak fel. Az elkényeztetett közönség esete Jean-Pierre Rámpái a Miskolci Szimfonikus Zenekar élén Miskolc (ÉM - BG) - Majdnem fe­lemásra sikeredett a Miskolci Szim­fonikus Zenekar hétfő esti hangver­senye. Mindez köszönhető. annak, hogy a zenekar az utóbbi időben meglehetősen elkényeztette a kö­zönségét, ezért a publikum nem elégszik meg egy szimplán jól elját­szott zeneművel. A koncert kitűnően indult. Rossini Semiramis nyitánya ideális hangu­latteremtőnek bizonyult mindene­kelőtt a világhírű karmesternek kö­szönhetően. Jean-Pierre Rámpái képes volt arra, amire csak a legna­gyobbak, egyszerre babonázta meg a zenekart, a közönséget úgy, hogy érezhetően nem csinált mást, mint hogy „átengedte” magán a zenét. A dirigens hangról hangra megkom­ponálta az előadást, a színpadon mindig az történt, amit ő akart köz­vetíteni, a zenekar pedig hihetetlen érzékenységgel követte a karmester utasításait. Jean-Pierre Rámpái pillanatok alatt éveket fiatalodott, szinte átváltozott a fiatal Rossinivá. Természetesen ehhez nélkülözhe­tetlennek bizonyult a Mester ola­szos temperamentumtól átfűtött, sugárzóan optimista, mindent el­söprő lendületű muzsikája, némi képzavarral élve a tavasz beáradt a terembe. Ez a hangulat csak fokozó­dott Mozart Esz-dúr szimfóniáját hallgatva. A Mester a mű négy téte­lében ránk árasztotta jókedvét, két­ségeit, bánatát, sziporkázó fricskáit (ld. falusi muzsikusok kissé esetlen feleselgetéseit idéző harmadik tétel) és felhőtlen örömét. Mozart zsenia­litása olyannyira magával ragadta a dirigenst, hogy a negyedik tétel­ben hatalmas tempót diktált a zené­szeknek - akiknek addig megada­tott a gondtalan muzsikálás öröme -, de a zenészek dicséretére mondva a .nyaktörő” tempó ellenére (vagy talán éppen azért) fergeteges előa­dást produkáltak. A műsor második része szintén gondtalan szórakozást ígért, hiszen Beethoven VIII. szimfóniája a Mes­ter könnyedebb, drámai ellentéte­ket nélkülöző művei közé tartozik, még a szokásos lassú tétel helyére is egy kissé tréfás hangvételű metro­nóm-kánont komponált. Mindez a könnyed hangvétel sem indokolta azt a szokatlan visszafogottságot, ami szöges ellentétben állt az első rész hangvételével. A szimfónia harmadik tételétől kezdve az előa­dás lassan, de fokozatosan kifárad­ni, „leülni” látszott, a hatalmas ze­nekari tuttik tompábban, fáradtab­ban szóltak a vártnál, csak néha csillant meg az egyre fénytelenedül látszó zene, amiről nem a zenekar tehet, hiszen ők csak azt csinálták, amit a koncert alatt végig, híven kö­vették a karmester utasításait. Je­an-Pierre Rámpái azonban ízig-vé- rig profi zenész és egy zseniális hú­zással felrázta a közönséget. Ráa­dásdarabként Mozart vonóskarra és szólófuvolára komponált C-dúr andante-jével bebizonyította, nem minden ok nélkül tartották annak idején a népszerű dirigenst a világ legjobb fuvolásának. A közönség pe­dig megnyugodva vehette tudomá­sul, az idei hangversenyévadban a kényeztetés tovább folytatódott. Májusban jön a tankönyvtámogatás Miskolc (ÉM - CsM) - A miskolci Fazekas utcai Általános Iskola kó­rusának éneke köszöntötte tegnap az Észak-Magyarországi Tankerü­leti Oktatási Központ (TOK) által a miskolci ITC-székházba szervezett szakmai konferenciát, melyet tan­könyv-, taneszköz kiállítással és vá­sárral kötöttek egybe. A széphangú köszöntés után Mádai Gyula, a TOK igazgatója nyitotta meg a kon­ferenciát és hívta fel a résztvevők fi­gyelmét a következő fontos össze­jövetelre: a Nemzeti alaptanterv (NAT) követelményrendszeréről jú­nius 2-3-án tartanak értekezletet. Az első előadó, Szilágyiné Szemkeő Judit, az MKM helyettes államtit­kára a közoktatás időszerű kérdése­it tekintette át. Először ő is a NAT- ról szólt, kiemelve: a követelmény- rendszert kidolgozó munkacsopor­tokba gyakorló pedagógusokat, nem pusztán elméleti szakembereket kértek fel. A tankönyvtámogatások­kal kapcsolatban jó hírrel szolgált. Eszerint a minisztérium tanulón­ként (ez a szakmunkástanulókra nem vonatkozik) több mint 1000 fo­rintot utal át a fenntartóknak, en­nek első részletét, 670 forintot már májusban megkapják. Az összeget iskolán belül át lehet csoportosítani a drága programok vagy rászoruló tanűlók fokozott támogatására, ezt a döntést azonban érdemes az igaz­gatóknak az iskolaszékkel egyeztet­ni. A törvény által miniszteri szabá­lyozást igénylő területek közül ké­szülőben van a pedagógiai intéze­tekről szóló rendelet, az intézmé­nyek működésével kapcsolatos, igen részletes rendelet is megjele­nik, mire a következő tanévet meg kell tervezni. A helyettes államtitkár szólt a há­rom, sokak által értetlenül fogadott névjegyzékről is. Először is a szak­értőket és a szaktanácsadókat kell szétválasztani, hiszen az első cso­port az intézményi működés mi­nisztériumi ellenőrzését segíti, a másik pedig a szakmai munkát, konkrétan a keret- és helyi tanter­vek kiválasztásában, kidolgozásá­ban és megvalósításában segédkez­nek - felkérésre. A harmadik név­jegyzék a vizsgáztatóké, amely azért szükséges, hogy országosan egységes szintű legyen a vizsga, ne lehessen az esetleges helyi hiányos­ságokat a helyi ismeretségi és érde­keltségi kör segítségével eltusolni. Végezetül az iskolaszerkezet-átala­kulással, ezen belül is a sokat táma­dott 9-10 osztályok bevezetésével kapcsolatban megjegyezte: fölösle­ges a félelem, hogy a lefelé terjesz­kedő gimnáziumi oktatás veszélyez­tetné az általános iskolákat, a két legfelső évfolyam pedig zsákutcává, a sehova fel nem vett gyerekek „elfekvőjévé” válna. Az ugyan fon­tos, hogy minél többen eljussanak az érettségiig, az viszont csak a fia­talkori munkanélküliséget növelné, ha minden gyerek az egyetemekre törekedne. Elsődleges feladat tehát, hogy végre értékesnek tekintsük a szakmunkát is. A tíz évfolyamra széthúzott képzés pedig lehetővé te­szi, hogy könnyítsünk az elméleti­leg túlterhelt gyerekeken, több si­kerélményt biztosítsunk számunk­ra, és-talán az is elérhető, hogy a ti­zedik évfolyam végére társalgási szinten beszéljenek egy nyelvet, ami további szakmai képzésükben előnyt jelentene. A gimnáziumi ter­jeszkedésnek nemcsak törvényi, de tantermi korlátái is vannak, így nem sodorhaíják végveszélybe az általános iskolák felső tagozatát. Ide kapcsolódik: valószínűleg tör­vénymódosításra lesz szükség, mert a 10-14 éves gimnazisták oktatásá­hoz két diplomát kértek eddig. Be­látják, ez nem ideális megoldás. Azt viszont a pedagógusoknak kell be­látni: ez a korosztály más módszere­ket kíván, mint a 14-18 évesek, te­hát, akár utóképzéssel is, de fel kell készíteni az őket tanítókat. Ezután Pálmay Lóránt, a Fővárosi Pedagógiai Intézet szaktanácsadója számolt be a NAT követelményrend­szerét kidolgozó csoportok munkájá­ról (hangsúlyozva, nem az örökkéva­lóságnak dolgoznak, néhány év után biztosan lesz változtatni való, de alapcéljukat, a minimalizmus és a maximalizmus kivédését minden­kép szeretnék már az első elfogadott NÁT-tal megvalósítani), majd Far­kas István, a kecskeméti Piarista Gimnázium igazgatója tartott előa­dást Értékrend és nevelés címmel. Családi cirkusz Miskolc (ÉM) - Hét előző generáció ismerhette az Eötvös család vala­melyik tagját a cirkusz porondjáról. A cirkuszi dinasztia negyven évvel ezelőtt ugyan kényszerűen abba­hagyta a munkát, de közben a te­hetség és a lendület tovább öröklő­dött. Ezért a dinasztia három gene­rációjának tagjai két évvel ezelőtt elhatározták: újra megpróbálják. Megteremtették az utazás, a fellé­pés feltételeit, új műsort állítottak össze. (Bár a régi számok közül is sokat fel lehet használni, hiszen melyik gyereket ne kacagtatná meg a felnőttek által már jól ismert ze- nebohóc-tréfa, az Eötvös Gábor ál­tal kitalált Van máááásik!) Ebben az évben már használhatják a tavalyi tapasztalatokat is. A po­rondon az Eötvös család tagjain kí­vül más neves artistacsaládok kép­viselőivel is találkozhatunk. Olyan külföldi művészvendégeik is van­nak, akik tudásukkal nagy sikert arattak és számos díjat nyertek ha­zájukban és külföldi cirkuszfeszti­válokon. Tavaly több jótékonysági műsort adtak, hogy kellemes perce­ket szerezzenek azoknak a kicsik­nek is, akiket az élet már gyermek­korban megpróbál. Ezt a törekvést az UNICEF támogatásával az idén is folytatják, hiszen a családok nem­zetközi évében ennek különleges je­lentősége van. Músorszámaik között szerepelnek tányérzsonglőrök drótkötélen, kro- kodilshow, medveidomítás, Sirály, a „beszélő ló”, illetve a cirkusz terü­letén megtekinthetik a látogatók az állatokat, köztük a cápákat, trópusi hüllőket... Miskolcon a Búza téren május 6-án állítják fel a sátrukat és május 15-ig láthatnak előadásokat a gyerekek, felnőttek - a családok. Eötvös Gábor Fotók: ÉM-repró Fiatal írók Miskolc (ÉM) - Az Új Bekezdés Művészeti Egyesület július 20. és 25. között Miskolcon rendezi meg a Fia­tal írók III. Országos Fesztiválját'. A szervezők közép- és felsőfokú in­tézmények tanulói által készített filmes produkciókat várnak, maxi­mum 20 perc időtartamban. A pá­lyázat témája kötetlen. A fesztivál­ra invitálják a magukban tehetsé­get érző zenészeket, egyéneket, il­letve csoportokat. A szakmai zsűri által elfogadhatónak tartott pálya­munkák, illetve zenei produkciók a fesztivál keretén belül kerülnek be­mutatásra. Cím: Új Bekezdés, Mis­kolc, Győri kapu 123. Telefon az esti órákban: 370-733. A pályamunkákhoz, jelentkezéshez saját névre megcímzett és felbélyeg­zett válaszborítékot mellékelni kell. Jelentkezési határidő: május 15. ^Röviden —= A miskolci Herman Ottó - 42-es számú - Általános Iskola idén is megrendezi gálaműsorát. Az ünne­pi előadás május 6-án, pénteken délután fél 6-kor kezdődik a Rónai Sándor Művelődési Központban. Lehár-, Kálmán- és Huszka-mű- vekből rendeznek operett-estet a miskolci Vasas Művelődési Köz­pontban május 9-én, hétfőn este 7 órától. A műsorban fellép: Kalmár Magda, Oszvald Marika, Hidvégi Miklós és Fehérváry Márta. Vass Etelka festményeiből nyílik kiállítás Rakamazon a Művelődési Házban ma, szerdán este hat órától. A kiállítást Zelenákné Ónodi Csilla, a tokaji könyvtár vezetője nyit­ja meg. Amo Schmidt élete és munkássá­ga címmel május 7-én, szombaton délelőtt 10-től délután 1 óráig kiállí­tás lesz Miskolcon a Herman Ottó Gimnázium ..német centrumában”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom