Észak-Magyarország, 1994. május (50. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-28 / 124. szám

6 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1994. Május 28«, Szombat--------------APROPÓ-------------­H umoráé Dobos Klára Mi köze a nadrágtartónak a királyi legen­dáriumhoz? így első pillanatra semmi. És másodikra sem... De Antal Imrének sike­rült a kettőt összehozni. No, nem „direkt- ben”, de egy műsoron belül. Ráadásul egy olyan műsorban, amelyben -gondolom én - nem ő a főszereplő, amelyben csak annyi volt (az egyáltalán nem könnyű) feladata, hogy vezesse a játékot. A Ki tud többet Ma­gyarországról? című vetélkedősorozatról van szó, melynek legutóbb Szekszárd adott otthont. A játékvezető megkérdezte a csa­patokat, hogy izgulnak-e, de választ sem várva kijelentette, hogy ő sokkal jobban, mert Budapesten felejtette a nadrágtartó­ját... Majd elsütötte azt a poénos poént is, hogy reméli, Szekszárdról nem a szex, ha­nem a vörös (mármint a bor) jut az embe­rek eszébe, persze egy kis etye-petye sem rossz egy kis vörössel... Már az előző adásokban is riasztott, amint idegesen, kapkodva keresgélte a papírjait, s közben el-elhullajtott egy-egy kínos vic­cet. Lényegtelen, hogy Székesfehérvárott ki­rályainkról, vagy a sárközi emberekről volt szó, sikerült mindenhez odaerőltetnie va­lami nem odaillőt. Ezek a poénok jók a Sze­szélyes évszakokban, vagy más szórakozta­tó Antal-műsorban, de a Ki tud többet Ma­gyarországról ? című vetélkedőben már óri­ási szereptévesztés. Persze játékos felada­tok is vannak a vetélkedőben, és tulajdon­képpen minden vetélkedő játék, de azért té­mája válogatja, hogy meddig mehet el a já­tékvezető. Azt hiszem, egy történelmi ver­senyben idáig nem... Gyűjteményes tárlat Mezőkövesd (ÉM) - Juhász József gyűjtemé­nyes kiállítása nyílik ma, szombaton délután négy órakor a mezőkövesdi Közösségi Ház nagytermében. A tárlatot Pap János polgár- mester nyitja meg, majd Juhász József mun­kásságát Gergely Mihály író ismerteti. Közre­működik Győrvári János, az egri Gárdonyi Géza Színház művésze. Barcikai alkotók Kazincbarcika (EM)-Az Izsó Miklós Képző- művészeti Kör tagjainak alkotásaiból rendez­tek kiállítást a kazincbarcikai Városi Kiállító­teremben. A csoport sohasem törekedett előírt stílusok, kifejezésmódok kötelező használatára, alkal­mazására, fennállása óta tiszteletben tartotta és tartja a valóság vizuális úton való újrate­remtésének, feldolgozásának az alkotásnak egyéni jellegét, s a másság elismeréseként, el­fogadásaként erre ösztönöz. A kör 1965 óta 85 jelentkezőt kászített fel a művészeti felvételi vizsgákra. S megalakulásuk óta minden év­ben megrendezik kiállításukat a városban. 1968-tól valamennyi Országos Amatőr Képző- művészeti Kiállításon szerepelnek, tagjaik számos alkalommal részesültek elismerésben, díjazásban. Budapesten négy, Miskolcon öt al­kalommal rendeztek önálló kiállítást. De be­mutatták képeiket többek között Székesfehér­várott, Dombóváron, Ózdon, Sajóbábonyban, Aggteleken. Csoportos kiállításon szerepeltek már Drezdában, Görlitzben is. A Művelődési Minisztérium három alkalommal - és végle­gesen — tüntette ki a kört Kiváló Együttes címmel, köri nívódíjat kétszer kaptak a Nép­művelési Intézettől. A mostani kiállítási anya­got az elmúlt év munkáiból válogatták. Lőw Laura: Döme bácsi Kossuthról a kaszinóban Sátoraljaújhely (ÉM) - Ez az év hazánkban Kossuth Lajos jegyében telik, hiszen száz éve halt meg tör­ténelmünk nagy alakja. És különö­sen Kossuth jegyében telik az év azon a vidéken, ahol fiatalkorát töl­tötte: a Zemplénben, Újhely, Patak környékén. Halálának centenáriu­mi megünneplésére a két város em­lékbizottságot is alakított, s az or­szágos megemlékezésekhez igazít­va szervezik a megyei programokat. „Évszázadnyi életidejét évszázados mulasztásának pótlására, a nemze­ti ügy szüntelen szolgálatára fordí­totta. A halála óta eltelt száz év pró­bálta elhomályosítani személye, szerepe, küldetése körül a valósá­got: legendák, eszményítések, torzí­tások, rágalmak, gyűlölködések születtek róla a művészek minden eszközével - versben, szóban, ké­pekben, szobrokban, zeneművek­ben - mégis minden magyar kiala­kítja, hordozza, őrzi saját Kossuth- képét” - olvashatjuk abban a kiad­ványban, melyet az emlékbizottság nemrégiben jelentetett meg, s mely­ben a zempléni Kossuth emlékhe­lyek, illetve a centenárium prog­ramjai szerepelnek. Ennek a soro­zatnak volt része a tegnapi rendez­vény is, ahol neves történészek se­gítségével ismerkedhettünk még részletesebben Kossuth alakjával, történelmi szerepével. Orosz Ist­Törfénelmi szellemben ván: Kossuth a reformkorban; Ve­liky János: Modell és valóság Kos­suth társadalomfelfogásában; Vel- key Ferenc: Kossuth és Széchenyi társadalom-értelmezési elveinek összevetése; Körmöczy Katalin: Kossuth otthon a világban Zemp­léntől Turinig; Hőgye István: Kos­suth és családja Zemplénben illetve Fehér József: Reformkori Zempléni Cassino és a fiatal Kossuth címmel hallgathattak az érdeklődők előa­dásokat, mégpedig nem is akárhol. A sátoraljaújhelyi Kazinczy Múze­umnak abban a termében, amelyet az egykori zempléni kaszinó mintá­jára rendeztek be, ahol Kossuth is sokszor megfordult; a múzeumnak abban a termében, ahol sokáig Kos­suth turini emlékei voltak kiállítva, s ma is ott áll a pénzügyminiszteri íróasztala. Zenével lelki és földi békéért Miskolc (ÉM) — A tradicio­nális Ghandarva Véda zene hatezer éves. Célja, hogy harmóniát teremtsen a ter­mészetben, megszüntesse a stresszt, jó hatással legyen az egyén egészségére és bé­késsé tegye a világot. Talán hihető, hogy a zené­nek van ereje az egyensúlyt és a harmóniát fenntartani az egyén és a társadalom életében. Ám az évszázadok során erről a funkciójáról el­feledkeztek, fokozatosan át­vette a szórakoztatás, mu- lattatás szerepét. Néhány évtizede azonban az india Gandharva-Vedát újra szisz­tematikusan alkalmazzák az Ayur-Veda keretein belül. Az Ayur-Veda egy átfogó gyógymódszer arra, hogy az egészséget kizárólag termé­szetes, mellékhatásoktól mentes alapokon visszaállítsa és megtart­sa. A zeneterápia abból indul ki, hogy minden a teremtésben - bele­értve az emberi idegrendszert is — rezgésekből, különböző frekvencia­Sumitra Guba EM­értékekből épül fel. Minden beteg­ség alapja a tér-elem rezgésének ki­egyensúlyozatlansága. A hangok, dallamok és ritmusok céltudatos al­kalmazásával a tér-elem újrarende­ződik, és ezáltal a gyógyulás meg­könnyíthető, felgyorsítható. A Maharishi Gandharva- Vedben megtalálható min­den napszaknak megfelelő hangzás, dallam és ritmus, amelyek pontos alkalmazá­sával fenntarthatjuk az egyensúlyt és a harmóniát az elmében, testben, visel­kedésben és a környezet­ben. Attól függetlenül, hogy a zene ősrégi indiai tapaszta­latból származik, univerzális karaktere van, mivel alapve­tő természeti törvényszerű­ségeket alkalmaz. A koncer­tek tapasztalata mindenkép­pen pozitív, sokan azt is mondják, hogy elősegítették az előrehaladást a társadal­mi harmónia növekedésében, a világbékében, repró A napokban magyarországi turnéra indul a Sumitra Gu- ha asszony vezette négytagú indiai klasszikus Gandharva-Veda zene­kar. A turnét Miskolcon kezdik, má­jus 30-án este hat órától a Nemzetkö­zi Kereskedelmi Központ (Mindszent tér 1.) színháztermében lépnek fel. A százesztendős alma mater „S ti mind élő és halott anyagok, tanítsátok őket, felhők, sasok..." (Szabó Lőrinc: Ima a gyermekekért) Fotók: Dobos Klára Répáshuta (ÉM - FG) - Természe­tesen az iskolanévadóra invitáló meghívó kétnyelvű, természetesen a répáshutai iskolában minden diák tanul szlovákul is, és az is természe­tes, hogy a nagy természettudós, néprajzkutató nevét vette fel a teg­nap délelőtt megtartott ünnepségen az iskola. — Amikor felvetődött, hogy az intéz­mény fennállásának 100. évforduló­ja alkalmából nevet is adjunk az is­kolának, szinte kivétel nélkül min­denki Herman Ottóra szavazott - mondja Orliczki Károly igazgató. - Minden gyerek jól ismeri a község határábán feltárt őskori lakóhelyet, a Balla-barlangot. Itt az erdő köze­pén, a természetközeiben felnövő fi­atalok számára különösen tisztelet­re méltó Herman Ottó élete és mun­kássága. A környezetvédő és termé­szetjáró gyermekszervezetünk is az ő nevét viseli, és a magunk módján követjük is névadónk példáját. Szép hagyomány, hogy rendszeresen jár­juk az erdőt, Hollóstetőig összeszed­jük a szemetet, minden osztálynak van egy forrása, ezt a gyerekek tisz­títják, vigyázzák. De most fejező­dött be egy nemzetközi környezet­védelmi program, ennek keretében a savas esőre és az ózonra vonatko­zó megfigyeléseket végeztek tanuló­ink. A tegnapi névadó ünnepségre a Bükk növény- és állatvilágát bemu­tató kiállítást rendeztek az egyik tanteremben, a másikban iskolatör­téneti tárlat nyílt. A padlásról elő­került régi padok, taneszközök, könyvek, füzetek, a faluban össze­gyűjtött értesítők, korabeli doku­mentumok segítségével elevenítet­ték fel az iskola első száz évét. Itt láttuk például Orliczki Károly szü­leinek az értesítőit is, és persze az igazgató úr sem tagadhatja le, hogy milyen diák volt annak idején, hi­szen ő is ebben az iskolában kezdte el tanulmányait. Most büszkén me­séli, hogy nagyon sok egykori tanít­ványa már kollégája. Mint mondja, nincs gondjuk a szakos ellátottság­gal, hiszen a faluban most is több tanár él, mint ahánynak munkát adhatna ez az iskola. Jelenleg mindössze hét tagú a tantestület, de nincs is szükség több tanárra, mert az iskola tanulóinak létszáma negyvenöt fő. De bizakodnak, mert jönnek az óvodások, és a falu is egy­re jobban fejlődik, így szívesen ma­radnak itt a fiatalok. A ’70-es évek­ben, mint annyi más helyen, itt is körzetesítették az iskolát, harminc kilométert utaztak naponta a felső­sök Bükkszentkeresztre és vissza, de ’90-től újra önállóak lettek, tető­tér-beépítéssel új tantermeket ala­kítottak ki, így kívülről nem is lát­szik százévesnek az iskola. És ak­kor lesz igazán teljes, ha felépül az új tornaterem, erre minden esélyük megvan, hiszem már megkapták a központi támogatást. Tábori toborzó Tokaj (ÉM) - A Tokaji írótábor az egyetemes magyar irodalom nyílt fóruma. A kuratórium az írótábor alapcéljának megfelelően, nyilváno­san hívja írótársait és az irodalom­barát érdeklődőket az augusztus 17-től 19-ig tartó, kellemesen kör­nyezetben megrendezendő 1994. évi Tokaji írótáborba. Az elmúlt évek barátságos, jó légkörű tanácskozá­sainak folytatásában bízva ezúttal a közelmúlt magyar költészetének állapotát, változását, hatását és esélyét választották a beszélgetések témájául. Az idei összejövetelt Más­fél évtized magyar költészete - Ér­zület, eszme, mesterség címmel rendezik meg Tokajban. Előadók: Lator László, Görömbei András, Pe- tőcz András, Aczél Géza és mások. A szervezők számítanak a határon túl élők és a nyugati magyar iroda­lom képviselőinek felszólalására is. A tanácskozást műhelyvallomások­kal kívánják gazdagítani és szabad fórummal kiegészíteni. Részvételi díj 1000 forint, hozzátar­tozóknak és érdeklődőknek 2000 fo­rint. Ezért biztosítják a teljes prog­ramban (előadások, vita, pinceláto­gatás, fogadás) való részvételt, napi háromszori étkezést és 3-4 ágyas, hideg-meleg vizes mosdós (új) kollé­giumi szobákban a szállást. Külön igényre, saját költségen 2 ágyas, für­dőszobás szállodai elhelyezést is. Je­lentkezéseket írásban fogadják el, a beérkezés sorrendjében július 30-ig, a 3501 Miskolc, Pf, 375 címen. Zenés teadélután Miskolc (ÉM) — A Lillafüred Ala­pítvány és a Miskolci Fesztiváliroda szervezésében zenés teadélután lesz május 29-én, vasárnap délután 5 órától a Palotaszállóban. A műso­ron Stamitz, Willson, Sutermeister, Wild, Mozart, Gordon, Tberin-Oláh, Jakobs, Strauss-Kovács és Joplin művei szerepelnek. A zenés teadé­lután közreműködői: Novak József klarinétművész és növendékéi, va­lamint Kincses Margit (zongora) és Czakó Péter (szaxofon). Genezis Miskolc (ÉM) - A Rónai Művelődé­si Központ balettiskolásainak vizs­gabemutatóját ma, szombaton tart­ják a művelődési központban. Déle­lőtt tíz órától Sípos Mária, Guzi Emese és Tóth Evelin tánctanárok növendékei szerepelnek, délután öt órától pedig Kónya Erzsébet tanít­ványai mutatják be Genezis című előadásukat, melynek zeneszerzője Zoller János. Mesemondók Alsózsolca (ÉM) - Két éve vette fel az alsózsolcai 2-es iskola Benedek Elek nevét. Az iskola tanárai és di­ákjai azóta - többek között - úgy emlékeznek a nagy mesemondó ne­vére, hogy minden május utolsó szombatján mesemondó versenyt rendeznek a Miskolc-kömyéki isko­lák alsótagozatosai számára. Ma, szombaton délelőtt 10 órától hat tele­pülés diákjai mesélnek Alsózsolcán. =Röviden — • A miskolci 8. Számú Általá­nos Iskolában rendezik meg ma, szombaton, a Vasvári Pál történel­mi vetélkedő területi döntőjét. Ti­zenhét megyei csapat méri össze tu­dását Vasvári Pál életéből, korából. • A Hamupipőke című zenés me­sejátékot láthatják a gyerekek má­jus 29-én, vasárnap délután 2 órától a sátoraljaújhelyi Művelődési Köz­pontban. Ugyancsak ezzel az előa­dással kedveskedik az abaúji ünne­peiteknek az encsi Művelődési Köz­pont. Az abaújdevecseri szabadtéri színpadon (esős időben az encsi Vá­rosi Sportcsarnokban) délután 5 órakor kezdődik az előadás. • Nagyszabású gyereknap lesz a polgármesteri hivatal és a Galaxis diszkó szervezésében - helyi vállal­kozók támogatásával - vasárnap délután a mezőkeresztesi Népkert­ben. A miskolci Csodamalom Báb­színház előadása után vidám vetél­kedőkkel, játékos versenyekkel szó­rakoztatják a kicsiket, a rendez­vény sztárvendégei: Szandi és Viki' • A Vörösmarty Művelődési Ház (Miskolc, Lenke u. 14/a.) Rock and roll klubjába azokat várják, akik szeretnek táncolni, és szívesen hall' gatják a ’60-as, ’70-es évek slágere- it. Ma,szombaton este 8 órától a Ke- liday együttes szórakoztatja a kö­zönséget. I I

Next

/
Oldalképek
Tartalom