Észak-Magyarország, 1994. május (50. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-24 / 120. szám

: 1994. Május 24-, Kedd 8 Ms Itt-Hon |- MISKOLCI PORTRÉ -i A forgalomszervező Miskolc (ÉM- N.J.) - Leg­inkább a for­galomszerve­zés érdekelte a szakmából, a műszaki meg­oldások már kevésbé. Min­dez akkor de­rült ki, amikor Marianna bei­ratkozott a Baross Gábor Szakközépis­kolába az akkor induló autóforgalmi szakra, ahol még többségben voltak a lányok. A Budapesti Műszaki Egyetem közle­kedés mérnöki szakán ugyancsak ha­sonló érdeklődést tanúsítottak a höl­gyek. Olykor ezeket csendesen össze­összeveti azzal a napi tapasztalatával, hogy az egykori osztály- és évfolyam- társai közül néhányan megtalálhatók középvezetői munkakörökben, arány­talanul kevesen. Az első diplomáját Papp Marianna 1977-ben szerezte, amikor közlekedé­si mérnök lett. „Vonzott a főváros, de képtelen voltam megszokni a miskol­citól eltérő életritmust. Itthon én ko­rán kelek, a délelőtti órákat nagyon aktívan, intenzíven tudom hasznosíta­ni a munkámban, s ez nekem így na­gyon megfelel”. Első és egyetlen munkahelye a Borsod Volán, ahol a forgalomszervezési és el­lenőrzési osztályt vezeti. Beszélgeté­sünk során többször is szóba kerül, hogy ma a gazdaságosság meghatáro­zó szerepet képvisel a döntések elő­készítésében, meghozatalában,- ezért például az utasszámlálás alapos mun­kája után vállalni kell a népszerűtlen intézkedéseket is. Csakhogy a szabá­lyok, a kötöttségek miatt időben erő­sen kitolódik a szükséges változtatá­sok bevezetése, mert azzal egyet kell értenie az érintett önkormányzatok­nak, azt jóvá kell hagyatni a minisz­tériumban. „Valamikor a vasútról mondták, hogy kötöttségei miatt egy külön világot képvisel, ám mit mond­junk most a közúti személyszállítás ilyetén szabályozottságáról”. Bombázzák az osztályt kemény han­gú levelekkel, a közvélemény nevében megfogalmazott egyedi kérésekkel, de a végső szót a Volánnál az érvek egyeztetése után mondják ki. „Tíz éve fokozatosan csökken az utasok száma, ami szorosan összefügg az ország e ré­giójában élők helyzetével. S itt térnék ki az ellenőrzésekre is, a legtöbb blic­celő az ózdi térségben van”. Itt a leg­alacsonyabb a legmobilisabb korosz­tályhoz tartozók (6-17 évesek) és itt a legmagasabb a legkevésbé mobilisak (50-70 évesek) aránya. Marianna so­kat dolgozik, hivatalosan persze csak nyolc-kilenc órát. „Bárhol vagyok, ha megáll mellettem egy sárga busz, kép­telen vagyok megállni, hogy ne tekint­sem a vizsgálódás tárgyának”. Mályiban csak aszfaltutakon Aszfaltszőnyeg borítja a régi sáros utcákat Fotó: Laczó József Mályi (ÉM - N.J.) - Négy esz­tendővel ezelőtt a legtöbb bosszúságot a községben a tűr­hetetlen minőségű utak okoz­ták. Igaz, ehhez hozzájárult az is, hogy azokban az években készült a község szennyvízve­zetéke és emiatt teljesen feltúr­ták az utcákat. A munkaárkok ásásakor kevés helyen vágott aszfaltba a gép, többnyire kő­vel, kaviccsal szórt, legfeljebb itt-ott makadám utakat kellett felbontani. Ezek visszatérítésé után következett a gázvezeték lefektetése, s talán ecsetelni sem szükséges, hogyan nézett ki a település ekkora felfordu­lás után, bármilyen alapos munkát igyekezett is végezni a kivitelező. Az őszi hónapokban műanyag zacskót húztak cipőjükre a mis­kolci buszokhoz igyekvők, hogy a városba érve szalonképesnek mutatkozhassanak. Köszönhetően a vállalkozásba­rát önkormányzatnak, a jeles közműfejlesztési munkának, amelyet az önkormányzati ve­zetés az első perctől kezdve szorgalmazott, a közelmúltban átadták az utolsó aszfaltozott utakat is Mályiban. Azért az utolsókat, mert már nincs más­milyen a községben. Lezárult egy program, amelynek során a „hegyre” futó utak is aszfalt- szőnyeget kaptak. így nem for­dulhat elő, mint régebben, hogy az ott élő idős emberekhez a mentőkocsi sem tudott felka­paszkodni. Zelei Zoltán Mályi polgármes­tere szerint 1991 novemberé­ben kezdték meg az utak rend­behozását és az első tapaszta­latok alapján többé nem bíztak meg hasonló feladattal tőkesze­gény, kicsiny cégeket. Ennek ellenkezőjét igazolta ugyanis a Strabag céggel való együttmű­ködés: a példás gyorsaságú úté­pítésen kívül még fizetési hala­dékot is kaptak, tehát a mun­kákért járó 60 milliót nem kel­lett nyomban leszurkolni. Cse­rébe a község megszabadult a kísértetiesen rossz utaktól. Az igyekezethez menet közben némi szerencse is társult, a pol­gármester elmondta: a Strabag építésvezetője egy mályi lakos lett, az ő segítségével jutottak el a cég vezetéséhez. Referen­cia útnak a „hegyre” felfutó Akácos utat nevezték ki és a többi már szinte automatiku­san következett. Az önkormányzat a jövő év má­sodik felében megvizsgálja an­nak a pénzügyi feltételeit, mi­ként javíthatna a tó környéké­nek útjain és ha az elgondolá­sok igazolódnak, a környéken élők pihenésében fontos szere­pet játszó tó környéke is - leg­alábbis ami az utakat illeti - a kor színvonalához igazodhatna. A munkákat pályázat útján le­het majd elnyerni. Gyerekek honi rajzasztala Templom, lóval Péter Elena rajza a miskolci Bornemissza utcai óvodából Pályafelújítás Diósgyőrben Felszedik a régi, elkopott síneket Fotó: Fojtán László Miskolc (ÉM) - Erősen rászo­rult már a felújításra a miskol­ci villamospálya diósgyőri sza­kasza és ezt nem is lehetett to­vább halogatni a biztonságos közlekedés fenntartása érdeké­ben. Viszont a munkák jó üte­mű elvégzéséhez egyre jobban hiányzik a Környezetvédelmi Alapnál megpályázott összeg, aminek felhasználása többféle kedvezményt is jelentene a vá­rosnak, hiszen a pénz egy ré­sze vissza nem térítendő, más része kamatmentes. A Miskol­ci Közlekedési Vállalat forgal­mi-műszaki igazgatóhelyettese Kolozsváry István szerint a ki­vitelező csak úgy képes tarta­ni a vállalt határidőket, ha a várt pénz mielőbb megérkezik. Korábban a Budapesti Közle­kedési Vállalat jutott hozzá ilyen összegekhez, amit autó­buszok beszerzésére fordítha­tott. Amíg a remélt összeg érkezésé­re vár az MKV, addig a kivite­lező folytatja a pálya bontását, illetve építését. Komáromi Gyula, az Adeptusz Kft. ügyve­zetője szerint úgy osztották fel a munkákat, hogy azok lehe­tőleg semmilyen késedelmet ne szenvedjenek. Három kft. hat­van szakemberének napi fela­datait az Adeptusz koordinál­ja az alvállalkozók, (az MTM és a Raszter Kft:-k) valójában partneri, közös vállalkozása­ként. Egy elavult szakasz teljes fel­újítását végzik, s ennek során kicserélik a pálya aljzatát is, szivárgót építenek, megépítik a pálya ágyazatát, a síneket, a felső vezetékkel együtt. A ki­vitelezők ígérik, hogy ez a sza­kasz augusztus 29-ére elkészül, a villamosok már a megújult pályán közlekedhetnek. A folyatásról annyit tudtunk meg, hogy a többi szakasz bon­tásához elegendő pénz rendel­kezésre áll, így azt az előre ígért határidőre vállalják. Saj­nos a további folytatás egyelő­re még hordoz magában némi bizonytalanságot, ám mind a megrendelő, mind a kivitelező bizakodó: a megkezdett mun­kákat mielőbb be is fejezhetik. Amint azzal a Diósgyőrben élők naponta találkoznak, átmene­tileg villamospótló autóbuszok szállítják az utasokat a felújí­tás alatt lévő útszakaszon. Amíg az MKV-nál a támogatás megérkezésére várnak, a kivi­telezők minden napot kihasz­nálva jól haladnak: az elmúlt napokban új repülővágány ki­építéséhez fogtak Diósgyőrben, hogy felszedhessék a régi síne­ket egy újabb szakaszon. Ez számukra már rutinmunkának számít. Ám jócskán adódik majd szakmailag bonyolult fel­adat a diósgyőri végállomás környékén, ahol a meglévő köz­művek kiváltását kell elvégez­ni, ugyanis a pálya nyomvona­la is változik. Ehhez viszont már elengedhe­tetlenül szükség lesz a sokat emlegetett és igen várt támo­gatásra. Nem zárult le a vita Társasaházi kontra a távhősvitában (3. oldal)- A TARTALOMBÓL ­Fák a szemét helyén Mályiban a 3-as főúttal párhuzamo­san illegális szemétlerakó alakult ki, ahová még a szomszédos települések­ről is került hulladék, építési törme­lék. A környékbeliek és a helyi önkor­mányzat nem nézték jó szemmel a tör­ténteket, ám a „tettesek” fülön csípé­se sem könnyű dolog. Nos, egy pályá­zaton nyert pénz segítségével most al­kalom kínálkozik rá, hogy elvégezzék a terület rekultivációját. A szemetet befedik földdel, majd ezt követően fá­sítják. Ezzel a régi szeméthegy a tele­pülés üde, zöld színfoltjává válik majd. (2.oldal) Májusi arany Sokáig hiába vártuk a határt megújí­tó esőket, míg nem aztán megérkezett a kiadós zápor, s ha kisebb szünetek­kel is megint hullott alá az aranyat érő májusi eső. Ebben a szép tavaszi hónapban megújul a természet,de megújítja magát a többre törekvő em­ber is. Ilyetén a mostani csapadék ér­kezése efféle gondolatokat indít el ben­nünk a minket körül vevő világról, an­nak mindennapi történéseiről. (3.o!dal) Hazai tudósítás A szalonnái beszélgetés ideje alatt szó esik mindenről, ami körülvesz bennün­ket, ha csak érintőlegesen is, de a versről, a tájról, benne a helyüket ke­reső gólyákról is. Valami hasonlóról, de már a Bodrog mentén, a természet ölén. A nyitott szemmel járó ember előtt kitárulkozik a táj ezernyi szépsé­gével. Növény és állatvilágát karnyúj­tásnyi közelről figyelve a primér élmé­nyeken túl sok minden másról is be­szél. (ö.oldal) Mostantól csak aszfaltúton járnak Több éves fejlesztési munka, az önkor­mányzat vállalkozásbarát politikája és némi találékonyság hozzásegítette a mályiakat ahhoz,hogy mostantól csak aszfaltos úton közlekednek saját falu­jukban. A háttérben persze megtalál­hatók azok az erőfeszítések is, ame­lyek nélkül nincsenek fejlesztési ered­mények napjainkban. (8.oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom