Észak-Magyarország, 1994. május (50. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-24 / 120. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1994- Május 24.. kedd--------------------------TÉKA-------------------------­F orrás 94/5 Horpácsi Sándor Az irodalom - egyik - nagy kérdése hogyan is tükrözze a valóságot. Kicsit félve írom le a ki­fejezést, mert a marxista esztétika lejáratta, de az is kétségtelen, hogy a rendszerváltás óta az irodalom mintha elveszítette volna a kap­csolatot a valósággal, s az olvasóival is. A pa­radoxon éppen az, hogy a hajdan virágzó té­nyirodalom: a szociográfia, az irodalmi riport veszett ki lapjainkból. A dolog nem menthető azzal, hogy ezeket a műfajokat, szerepeket át­vette a napilap, mert nem vette át. Sőt, mint­ha onnan meg az irodalom szorult volna ki. A kecskeméti Forrás azzal vívott ki rangot, markáns arcéit még a hatvanas években, hogy nívós szociográfiákat közölt. Emlékeztetőül elég legyen itt csupán Zám Tibor nagy port fel­vert szociográfiájára (Szeszmesterkedések) utalni, amelyben a házilag kotyvasztott pálin­ka - maffiákra hívta fel a figyelmet. Mert az alkoholizmusban nem csupán a mennyiség a gond, de a vedelt ital minősége is. A Forrás most mintha megint magára találna, illetve vissza a már említett úthoz, műfajhoz. Folytatásban (2.) közli Dobozi Eszter szociog­ráfia-riportját Tíz körömmel a kárpótlás vég­rehajtásáról, gondjairól. Régóta vártuk ezt, vagy hasonló írást. Ma már tételszerűen ki­mondhatjuk, hogy a magyar mezőgazdaság, s egyáltalán gazdaság csődjét a hajdani téesze- sítés, a magántulajdon eltörlése, üldözése, az alattvalói létbe szorítás okozta. Önállótlanná tette az embereket, kiszolgáltatta a fosztoga- tó-osztogató „gondoskodó” államnak. Ez ron­totta le a munkamorált, nyomorította meg az államot, növelte a szociális-társadalmi fe­szültséget, amely végül is a. „létező szocializ­mus” bukásához vezetett. Azt már a reform- kommunisták is tudták, hogy ezen változtatni kell. De hogyan? Nos, az elmúlt négy év politi­kai-parlamenti viharai, törvényei kétségtele­nül elkezdtek valamit, de addig nem rejtett, ismert új konfliktusokat is termelt. Az alap­kérdés ugyanis az, hogy milyen mezőgazdasá­got akarunk? A nosztalgia és a türelmetlenség hajlamos arra, hogy mindent idealizáljon, ami a téesz előtt volt, holott éppen az említett mű­fajok tárták fel korábban (például Szabó Zol­tán: Tardi helyzet, Nagy Lajos: Kiskunhalom stb., stb.) a paraszti lét nyomorúságait. Egyetértéssel idézem Erdei Ferencet, aki már a harmincas években azt írta, hogy a paraszt­ság ne sors legyen, hanem szakma. Azaz ne determináljon sorsokat az a tény, hogy valaki örökölt X hold földet az apjától. Nos, sok rosszat el lehet mondani az elmúlt évtizedek­ről, de azt senki se vitatja, hogy a földművelés­ben megjelent a szakszerűség, sőt a tudomá­nyosság. A mezőgazdaságnak is - eladható! - árut kell termelni, s ehhez ma már nem elég a tapasztalás útján megszerezhető foldismeret. Járatosnak kell lenni a világpiacon, a pénz-jo- gi-közgazdasági stb. viszonyokban is. Nos, is­merve a magyar paraszt leleményességét, él- niakarását, nyilván meg fogja szerezni ezeket az ismereteket, jártasságokat is, ám most még csak a káosz látszik. Dobozi Eszter Izsákon beszélgetett az átalakulásról. Az emberek tele vannak robbanó feszültséggel, várakozással, bizonytalansággal. Hasonló témakörben vizs­gálódott a Jászságban Pethő László összegezve: még sok minden nincs kitalálva. A hitel és pénzviszonyok, a garanciák, amelyek a termelést, vállalkozást segítik. Ezek megol­dása természetesen nem az irodalom feladata, de akkor segíti a kibontakozást, ha ismét kö­zelebb lép a valósághoz. S végezetül nem fontos, de jellemző: Dobozi Eszter is, Pethő László is gyakorló pedagógus, mégis vállalták ezt a rendkívül idő- és munka- igényes feladatot. Újságírók, „főhivatású írók” helyett, ha úgy tetszik. Őslények Miskolc (ÉM) - A Rónai Sándor Művelődési Központ mesemozijában ma, kedden délelőtt 9-től és fél 11-től, valamint délután 2 órától az Őslények országa című színes amerikai rajz­filmet láthatják az érdeklődők. TÁRLAT Topor András festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás május 25-én, szerdán délután 5 órakor a tiszaújvárosi Városi Kiállítóteremben (Barcsay tér 2-4.). A tárlatot Birizdó Gabriella festőművész ajánlja a közönség figyelmébe. Nagy érzelmek, szép érdekek Istvánnal A szerető bemutatója előtt Találkozás Verebes Miskolc (EM - FG) - A szezon végén, mintegy ráadásként a Miskolci Nem­zeti Színház műsorára tűzte Bródy Sándor A szerető című színművét. Az évadtervben nem szerepelt ez a da­rab, így mindjárt adódna a kérdés: miért kell ezt most bemutatni? De hogy ne hangozzék ennyire banáli­son, hívjuk segítségül az elismert színházi szakembert, Németh Antalt: „Nincs még egy művészet, mely olyan belső kapcsolatban élne a közönséggel, mint a színház. A tö­megek teátrális ösztöne keres kielé- qülest benne... A közösség nem tudná megmondani, mit és hogyan akar látni, csak lelkesedik és visszau­tasít. A kapcsolat a színház és kö­zönség közt nem hajszolható. Ha a színházvezefő nem érzi idegei rezdü­lésében, vére lüktetésében a kollektí- vumot, nem csalja be semmiféle trük­kel a színházba a közönséget. Benne kell hogy tudatosodjanak a tömejgek öntudatlan teátrális vágyai." Mind­ezek után kérdezzük meg Verebes Istvánt, a nyíregyházi Móricz Zsiq- mond Színház igazgatóját, a miskol­ci Bródy-bemutató vendégrende­zőjét, miért kell ezt a darabot most bemutatni?! • Már régóta készülök erre a bemu­tatóra. Szeretem ezt a történetet. Tulajdonképpen egy érdekes anek­dotára épül, bár ez még egy operett- szüzséhez is kevés lenne, mégis rendkívül sokrétű kapcsolat bomlik ki ebből a mésalliance-történetből. Persze, ha ez a nő egy metresz vol­na, akkor valóban lapos kis darab lenne a Bródy-mű. De itt szerelem­ről van szó, az érdekek és az érzel­mek erősségének, viszonyának megfelelően alakul a nő magatartá­sa. Egzisztenciális és erkölcsi jóvá­tételért folyik a harc, miközben va­lódi érzelmek is vannak. Korszerű­nek érzem, mert itt világosan lát­szik,hogy kapcsolataink érdekelvű- ek. Éppen azért vallunk kudarcot, mert mindig érzelmileg indokolunk, az érdekekről pedig hallgatunk. Azért is izgatott ez a darab, mert Bródy felismerve a lényeget, egyete­mes képét adja a női sorsnak. Azt mondja, amikor azt az ígéretedet, azt az erkölcsi tőkédet feladod, ami a te ártatlanságod, női érintetlensé­ged - attól kezdve elvesztél. Ebben a darabban addig tartja magát a nő, és addig vannak igazi individuális értékei, amíg nem adja fel önmagát. Amikor enged a csábításnak, akkor vége. Az erkölcsökben nem lehet hi­bázni, nem lehet megalkudni. □ Ezért kellene most bemutatni A szeretőt1?! Verebes rendez • Most és bármikor. Én nem hi­szem,hogy egy színház műsortervét - és most beszélek a saját színhá­zamról is - a konkrét társadalmi eseményekhez kellene kötni. Nyil­vánvalóan egy-egy olyan darab is műsorra kerülhet, amely megszólít­ja saját korát. De vannak olyan színdarabok, amelyek a közönség várakozásának, és a színház, a mű­vész önbecsülésének felelnek meg. Úgy tapasztalom, hogy a rendezők, a színészek egyre inkább a magán­történetek felé fordulnak, mert az emberek kezdenek törődni a saját civilszférájukkal. Elegük van a ha­talomból. De nem is tudnánk újat mondani a hatalomról, viszont az emberről igen. Azt hiszem, olyan fordulatos darab az egész drámairo­dalomban nincs, mint a mai magyar valóság. A szeretőt viszont újra és újra műsorra kell tűzni. Biztos, hogy tízévenként másképpen, más­féle vérmérséklettel kell eljátszani. A mi előadásunk mai lélektannal próbálja elmesélni ezt a biedermeie- res esetet. Kihívást jelent számomra is, hogy a leghitelesebb, a legszára­zabb, és mégis attraktív eszközökkel mondjunk el egy rendkívül dús, ér­zelmekkel, indulatokkal telített tör­ténetet. □ Két ember viszonyáról, a férfi, és a nő kapcsolatáról, a szerelemről szü­lettek ennél örökérvényűbb darabok is! • A Bródy által megírt történetben más kasztokból, más élethelyzetek­ből érkező szereplők találkoznak. Ezek a kapcsolatok nagyon is átszö­vik a mi szocializációnkat. Ma egy bácskai menekült polgárlány és egy menő yuppie kapcsolata körülbelül ugyanilyen. A vulgáris érzelmeken túl egyszer csak jönnek az egzisz­Fotó: Strassburger Alexandra tenciális konfliktusok, a szerelmet is átható érdekkülönbségek. □ „Két önzés titkos párbaja minden egyéb...” - mondja Szabó Lőrinc. • Igen, erről van szó. Köszönön. □ Ön szerint nincs is érdek nélküli szerelem?! • Én nem hiszek benne. És egyálta­lán - szerintem - semmi sincs érdek nélkül. Szép érdekek vannak, hu­manista érdekek, nagyformátumú érzelmi érdekek, de még a gyereke­inkhez, a szüléinkhez, a szerel­münkhöz is érdekek kötnek. Ezt nem szabad, és egy színházban kü­lönösen nem szabad eltakarni, mert a különféle érdekek konfliktusáról szól minden színdarab. □ A szerető kapcsán nemcsak fenn- költ érzelmekről, hanem botrányról is beszélhetnénk. Hiszen annak ide­jén, 1917-ben a hatóság leállította a főpróbát, csak a cenzúrázott változa­tot láthatta a közönség. Ilyesmire ezen a bemutatón nem számítha­tunk. És egyáltalán vannak-e még színházi botrányok? • Ilyen jellegűek nincsenek. A köz­napi erkölcsöt nem tartják ilyen mó­don kordában a színházak. A szín­ház nem tud szabadosabb lenni, mint a valóság. A helyzeti fordított, a művészetnek kell erkölcsileg kor­dában tartania, megítélnie a közna­pokat. Akkoriban a Habsburg-ház felbomlásának pillanatában, még függve a birodalomtól a színházigaz­gatók rettegtek egy ilyen darabtól. Hasonló eset persze ma is megtör­ténhet, meg is történik, csak inkább a rádióban és a televízióban. A hata­lom mindig bele akar ugatni a kom­munikációba, a közönség és a művé­szet, az animátorok kapcsolatába. Beleugat, és akármennyire is mond­ja, hogy nem, ezután is bele fog ugatni. Múzeummentő totó diákoknak A „kohász" lányok Fotó: Dobos Klára Lillafüred (ÉM - DK) - Ismert a tény: a Dimag értékesíteni próbálja, magyarul - hogy méginkább ráerő­sítsünk - el szeretné adni a tulajdo­nában lévő múzeumokat, a Buda­pesti Öntödei Múzeumot, a lillafü­redi Kohászati Múzeumot és az Ómassai Öskohót. Tavaly decem­berben még olcsón adták volna, mindössze egyetlen forintot kértek a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztériumtól, ám az üzlet nem jött össze, mert közben az élelmes gaz­dasági vezető úgy gondolta, többet is lehetne kapni... És bármilyen iz­galmas, a múzeum történetének ezt a szálát most el kell engednünk: egyrészt, mert a pályázatok elbírá­lása csak a hónap végén lesz, más­részt mert más „szál” szólított a mi­nap a kohászati múzeumba. Két di­áklány hívott oda sajtótájékoztató­ra, akik persze szintén arról beszél­tek, hogy a múzeumot meg kell menteni, csak egészen más irányból közelítettek. Takács Eszter és Szől- lősi Edit, a miskolci Kilián György Gimnázium harmadéves tanulói, utazás és turizmus fakultációra jár­nak. Az Iskolafejlesztési Alapítvány által kiírt Egy helyi múzeum mar­keting tervének elkészítése című or­szágos pályázatra küldtek be egy munkát, melyben a Központi Kohá­szati Múzeum forgalmának fellen­dítésére készítettek tervet. Ezzel - mint mondják - a múzeum továbbé­lését akarják segíteni, hiszen Mis­kolc múltjában, jelenében és jövőjé­ben is jelentős szerepet játszik a ko­hászat. A pályázatot megnyerték. Bár a kohászat túlzottan nem ér­dekli őket, de a múzeum sorsa na­gyon. Szponzorokat keresnek, ala­pítványban gondolkodnak, s na­gyon fontosnak tartják a népszerű­sítést, hiszen az alapítványt is ak­kor támogatják az emberek, ha tudnak róla.. Dolgozatukat történelmi visz- szatekintéssel kezdik, majd rátérve az érdemi részre többek között leír­ják: „A múzeum fejlődését egyértel­műen a látogatók számának a növe­kedése mutatja, ezt pedig reklámo­zással, ismertetéssel, hirdetéssel le­het elérni... Az általános iskola 7. osztályos és a gimnáziumi első osz­tályos technikai tananyagban sze­repel az acélgyártás. Mi annak ide­jén ezt száraz és unalmas anyagnak véltük. Ha tanáraink szántak volna időt, hogy elvigyenek minket ebbe a két múzeumba, talán könnyebben megértettük volna ezt az anyag­részt, és ezen felül nagyszerű él­ményben lett volna részünk. Ráa­dásul, mindkét múzeum helyben van. Úgy gondoltuk, ezen változtat­ni kell, ezért a gyerekek számára el­készítettünk egy a múzeummal kapcsolatos totót, aminek pontos ki­töltéséhez fel kell keresniük a mú­zeumot. A kérdőívet a látogatáskor kapják meg. A megfejtéseket hely­ben is leadhatják, vagy később el­küldhetik az iskolánk címére. Ter­mészetesen díjakat kapnak a helyes megfejtők, amihez szponzorok se­gítségét kéijük. Gondoltuk még az Intercity vonatokon elhelyezett fo­tókra, szórólapokra...” A díjukat is szívesen felajánlották volna a múzeum javára, ám az egy kis kirándulás, így ezt nekik kell hasznosítani. Természetesen kíván­csian váiják, kié lesz a múzeum, de remélik, hogy további munkájukat (melyben tanáraik, Szeszák Sán- dorné, Buzdemé Taszner Valéria és Mándyné Kerékgyártó Katalin is segítik őket) nem befolyásolja bármi legyen is az eredmény. Szálkai-iskola Szálka (ÉM) - A „Szálka a Művé­szetért” közcélú alapítvány az idén is megrendezi a Szálkai Képzőmű­vészeti Szabadiskolát. Az augusz­tus 21-től 31-ig tartó alkotótáborba a következő címen jelentkezhetnek az érdeklődők: Bányai Béla, Hód­mezővásárhely, Zrínyi u. 79. 6800. Miskolczi-találkozó Sajószentpéter (ÉM) - A színlelni boldog szeretőt, a Mindenki mással csinálja, a Hazudni boldog hitvest, a Harangoznak, a Miskolczi Miklós szeretői című művek szerzőjével, a Kiskegyed főszerkesztőjével, Mis­kolczi Miidóssal találkozhatnak az érdeklődők május 25-én, szerdán délután 5 órától a sajószentpéteri Lévay József Városi Könyvtárban. Keramikusok Ózd (ÉM) - Debreczeni Zsóka és Pelcz Zoltán keramikusművészek alkotásai láthatók június 17-ig, hét­köznapokon reggel 8-tól este 6 óráig az ózdi Általános Művelődési Köz­pont galériájában. A művelődés adója Miskolc (ÉM) - A Művelődésszer­vezők Megyei Egyesülete május 25- én, szerdán délután 2. órától váija tagjait és a művelődési házakban dolgozó népművelőket az Egyesüle­tek Házába (Miskolc, Széchenyi u. 35.). Az összejövetelen az intézmé­nyekben folyó tevékenységek adó­zásáról és a szerzői jogdíjak változá­sáról tartanak tájékoztatót. Nyári programok Miskolc (ÉM) - Sokféle nyári prog­ram közül választhatnak az idén is, akik a Vörösmarty Művelődési Ház által szervezett szünidei progra­mokra jelentkeznek. Az úszónapközibe június 20-tól au­gusztus 12-ig két hetes turnusok­ban váiják az általános iskolásokat. Az Augusztus 20 strandfürdőben úszóedzők irányításával vesznek részt a gyerekek az úszásoktatás­ban. Ugyanebben az időpontban a mozgásművészeti napközis tábor­ban a társastánc és dzsessztánc alapjait oktatják. Az angol és német nyelvet kezdő és haladó szinten tanuló 8-14 évese­ket várják július 4-től július 15-ig, július 18-tól július 29-ig szerepjáté­kokkal, társalgással, beszédcentri­kus módszerekkel fejleszthetik tu­dásukat a gyerekek. Mindhárom tá­borban reggel 6 órától este 6 óráig felügyelnek a gyerekekre. Felsőtagozatosokat és középiskolá­sokat várnak a tini varroda és a tini tánciskola foglalkozásaira, melyek június 20-tól július 7-ig, július 11-től július 28-ig és augusztus 1-től 18-ig lesznek. A napközis táboroktól elté­rően csak délutáni szakmai foglal­kozások keretében oktatják a sza­bás-varrás titkait és a modern tánc, mozgáskultúra alapjait. A sátortá­borba Szentiélekre július 18-tól 24- ig, július 25-től 31-ig az általános is­kolásokat, augusztus 1-től 7-ig a kö­zépiskolásokat várják, ahol remek táborozási és tárázási lehetőség ke­retében ismerkedhetnek a résztve­vők a Bükk növény és állatvilágá­val, emlékhelyeivel. Az éjszakai tú­rázások, tábortüzek emlékezetessé teszik a hét programját. Az érdeklő­dőknek a 357-421-es telefonon bő­vebb információt adnak a művelő­dési ház dolgozói. Balassiról Esztergom (MTD - A magyar Amphion címmel tudományos kon­ferenciát rendeznek május 24. és 28. között Balassi Bálint halálának 400. évfordulója alkalmából Eszter­gomban. Az európai rangú magyar líra megteremtője 1594. május 30- án, Esztergom falai alatt halt hősi halált a törökök ellen vívott csatá­ban. Az ötnapos tanácskozáson iro­dalomtörténeti előadások hangza­nak el Balassi Bálintról, akit egyéb­ként Rimay János nevezett emlék­versében magyar Amphionnak, utalva arra, hogy a görög mitológia­beli Amphion aranylantjának zené­jére Théba városának fala a szerte­szét heverő kövekből magától felé­pült. A konferencia mintegy kétszáz résztvevője május 26-án emléktú­rán vesz részt. Felkeresik Balassi Bálint születési és temetkezési he- lyét, a szlovákiai Zólyomban és Hib- bén. A tanácskozás a költő szobrá­nak megkoszorúzásával zárul. j.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom