Észak-Magyarország, 1994. május (50. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-20 / 118. szám

1994- MÁJUS 20*, PÉNTEK Világpolitika - Hirdetés ÉSZAK-Magyarország 5 Olasz újfasizmus — osztrák aggályok Bécs (MTI) - Dél-Tirol nehezen ki- alkudott függetlensége, az osztrák védnökség alatt Olaszországgal kö­tött szerződés, és ezzel a dél-tiroli németajkú lakosság Európában pél­dátlanul biztonságos és egyenjogú helyzete forog kockán az olaszorszá­gi újfasizmus előretörése nyomán. Bécsben teljes mértékben osztják a dél-tiroli aggodalmakat, amelyeket elsősorban az olasz szélsőjobboldali tömb, illetve Mirko Tremaglia újfa­siszta vezér azon követelése váltott ki, hogy vizsgálják felül az úgyneve­zett Osimói szerződést és ezzel az olasz-szlovén határt. A szerződés 1975-ben rögzítette Olaszország dalmáciai és isztriai határát. A reví­zió Isztria visszakövetelését is je­lenti. Máris vannak olyan hangok, hogy a dél-tiroli paktumot sem ártana fe­lülvizsgálni. Olaszország és Auszt­ria évtizedes viszályára tett pontot 1992 nyarán a megállapodás: Dél- Tirol a monarchia összeomlásakor került Olaszországhoz, s az 1946-os párizsi békeszerződés előírásai el­lenére ott a németajkúak jogait egyáltalán nem vették figyelembe. Ausztria és Olaszország között a vi­szony 1960-ra úgy ehnérgesedett, hogy Ausztria panaszt tett az ENSZ-nél. Az 1969-re kidolgozott megállapodást csak 1992-ben sike­rült végleg elfogadni. A jelek szerint két békés év után is­mét veszélyben van a paktum, amelynek fővédnöke Ausztria. Osztrák vezető politikusok igen ve­szélyesnek ítélik a helyzetet, első­sorban azért, mert az olasz kor­mányba - 1945 óta először - fasisz­ta politikusok is bekerültek. A veszélyeket felismerve Alois Mock a sajtónak nyilatkozva azt a reményét és óhaját fejezte ki, hogy az új olasz kormány folyamatossá­got vállal, és betartja az elődei által kötött szerződéseket. A bécsi Kurierhak nyilatkozva And­reas Khol, az Osztrák Néppárt kül­politikai szóvivője nemrég utalt ar­ra, hogy ha Róma ragaszkodik a szlovéniai határ revíziójához és ezáltal nem ad módot barátságos kapcsolatokra, akkor Ausztriá­nak is lesz kifogásolnivalója — a Bremier-hágón át húzódó határ ügyében. Az állam nevét csak az állam használhatja HUNGÁRIA WIENERBERGER Téglaipari Rt. a A POROTHERM® rendszer elemeiből a ház szerkezete teljes egészében felépít­hető. A hét alapelem mindegyike kiváló minőségű. Alapanyagát a természet adja, ehhez mi a szakértelmet és a legmoder­nebb gyártástechnológiát tesszük hozzá. Az egyes termékek hőszigetelése (k-ér- ték), hangszigetelése, teherbírása kitűnő, az építkezés gyors és gazdaságos, a vé­geredmény tökéletesen megfelel az elvá­rásoknak. Beszerzésüket nagyban meg­könnyíti, hogy termékeink megtalálhatók a helyi kereskedőknél, ahol prospektussal és tanácsadással is sze retnénk segíteni az épít­kezőket. Az átgon­dolt munka eredménye, hogy a POROTHERM termékekbő épített ház megteremti a harmoni­kus élet feltételeit. A POROTHERM® termékek számtalan előnye közül kettőt külön kiemelnénk: Gazdaságosság A POROTHERM® rendszer elemeivel az építke­zés gyors és gazdaságos. A belőle felépülő rend­szer egységes, az elemek kiváló tulajdonságainak köszönhetően a fűtés kevésbé energiaigényes. Lakóérzet A POROTHERM® tégla pórusos kialakítása miatt a ház egészségesen lélegzik, termé­szetes hatásaival harmonikusan beépül éle­tünkbe ! Kérem küldjenek címemre részletes információt j Név:...................................................................................... í Cím:.................................................... .................................. : j Tel.:....................................................................................... j Hungária Wienerberger Téglaipari Rt. 1 1115 Budapest, Bánk bán utca 17. I Tel.: 185-2266 Fax: 185-1610 I POROTHERM® Az államfőválasztás esélyei a németeknél Bonn (MTI) - Németországban a megkérde­zettek több mint háromnegyede egyetért az­zal, hogy a jövőben az államfő megválasztásá­ra közvetlenül kerüljön sor. A Német Szociál­demokrata Párt (SPD) megbízásából készített és a napokban nyilvánosságra hozott felmérés szerint a nyugatnémetek 78 és a keletnéme­tek 81 százaléka a legmagasabb közjogi méltó­ság közvetlen választását támogatja. A nyu­gatiak 22 és a keletiek 12 százaléka tartja megfelelőnek a Szövetségi Gyűlés által törté­nő elnökválasztást, amely eseményre május 23-án Berlinben kerül sor. A nyilatkozóknak nyugaton és keleten egya­ránt 44 százaléka Johannes Raut, az SPD pá­lyázóját tekinti a legesélyesebbnek a négy ál- lamfójelölt közül. Roman Herzog, a Keresz­ténydemokrata és Keresztényszociális Unió (CDU/CSU) közös jelöltje a nyugatiaknak a 40, a keletieknek pedig a 24 százaléka szerint esélyes az elnöki posztért vívott csatában. A Szabaddemokrata Párt (FDP) színeiben indu­ló Hildegard Hamm-Brüchemek és a függet­lenként pályázó Jens Reichnek senki sem jó­sol gyakorlatilag esélyt. Ha az államfőt közvetlenül lehetne választa­ni, akkor a nyugatnémetek közül 44, míg a ke­leti országrészek polgárai közül 39 százalék döntene Rau mellett. Herzog a nyugati szava­zatok 20, a keletieknek pedig a 11 százalékát nyerné el. Az FDP jelöltjére nyugaton 20, kele­ten 9 százalék voksolna. A kelet-németországi Reich keleten 11, nyugaton 4 százalékos ered­ményt érne el. Európai cigányok konferenciája Sevilla (MTD - Szófia spanyol királyné nyi­totta meg Sevillában az európai cigányok kongresszusát, amelynek célja, hogy elősegít­se a cigányok integrálódását a modem társa­dalmakban. Szófia királyné megnyitó beszé­dében felhívta a cigányságot: ne hagyják, hogy különleges identitásuk a társadalom szélére szorítsa őket. Az Európai Unió és az andalúziai tartományi kormány szervezte tanácskozás mintegy 200 résztvevője között jelen vannak az Európai Unió, a kelet-európai országok - köztük Ma­gyarország - valamint az Egyesült Államok képviselői. A tanácskozáson olyan kérdéseket vitatnak meg, mint a faji előítéletek kérdése, a cigány gyerekek iskoláztatása (egy Sevillában elhangzott adat szerint a cigányok 60 százalé­ka írástudatlan), vagy a társadalmi és kisebb­ségi jogi politika érvén; esülése a cigányok esetében az EU államaiban, valamint a többi európai országban. Az Európai Unión kívüli országok közül Ma­gyarország, Románia, a Cseh Köztársaság, Szlovákia, valamint Kis-Jugoszlávia képvisel­teti magát a tanácskozáson. Mint a Reuter megállapítja, mindezekben az országokban je­lentős számú cigány lakosság él, amely túlélte a II. világháborús üldöztetést. Az Európai Parlament nemrégiben kiadott tanulmánya megállapítja, hogy ezekben az országokban a cigányokkal szembeni diszkrimináció különö­sen a volt keleti tömb széthullása óta sokakat késztet kivándorlásra. Ugyanakkor igen ne­héz számadatokhoz jutni a cigányság létszá­mát illetően, mert a cigányok a velük szembe­ni faji előítéletektől való félelmükben igyekez­nek eltitkolni származásukat - mutat rá a ta­nulmány. Sevillát, a flamenco cigány népzene hazáját sok cigány tekinti szellemi hazájának. Spa­nyolországban a mintegy 500 éve ott élő cigá­nyok jelentős része letelepedett, és a városok szélén képződött saját közösségekben él. Az együttélés 500 éve és a flamenco világhíre el­lenére Andalúziában is sokan tekintenek előí­télettel a cigányokra, s gyakran bélyegzik meg őket alaptalanul is bűnözőknek. Kvangdzsui felkelés évfordulója Kvangdzsu (MTD - Több ezren vonultak ki szerdán a dél-koreai Kvangdzsu „Mangvol- don” temetőjébe, hogy leróják kegyeletüket az 1980. május 18-i, demokratikus változásokat követelő felkelés áldozatai előtt. Azon a napon kétszázan életüket vesztették, több mint 1800-an pedig megsebesültek a Szö­ultól 240 kilométerre délre fekvő városban, amikor felkelés tört ki az egy éve uralmon lé­vő katonai junta megbuktatására. Jóllehet Kim Jung Szám köztársasági elnök hatalomra lépése után 1993-ban demokrati­kusnak nyilvánította a felkelést, a város lakói még ma is neheztelnek rá, amiért nem büntet­te meg a felkelés leverésére és megtorlására utasítást adó két elődjét, Csőn Tu Hvant és Ro Te Vut. Kim virágkoszorút küldött az elhuny­tak emlékére, de a legtöbb kormányzati tiszt­ségviselő tartózkodott a megemlékezésben va­ló részvételtől, nehogy tovább szítsák a kor­mányellenes érzelmeket Pozsony (MTI) - Az eddigi „Repub­lika” helyett új címmel, „Slovenská Republika” néven jelent meg a Me- ciarhoz hű szlovák napilap, mely el­szakadt eddigi kiadójától, a TA SR szlovák hírügynökségtől, mert a kormány megengedhetetlennek ta­lálta, hogy az államilag dotált hír­ügynökség pénzéből jelentessék meg a közvélemény-formáló és egyébként is eladósodott ellenzéki lapot. A szlovák művelődési tárca reagált az új lapcímre is, ami ma­gyarul „Szlovák Köztársaság”-ot je­lent. A tárca szerint a „Slovenská Republika” az állam neve, s ezt sem Szlovákiában, sem külföldön senki más nem használhatja, hiszen ugyanezen név alatt az ENSZ-ben és számos nemzetközi szervezetben a tényleges Szlovák Köztársaság van bejegyezve - a világ országai is ezen a néven ismerték el a Szlovák Köztársaságot. A név használatára a nemzetközi jogi előírások szerint kizárólag a jelzett államalakulat­nak van joga. A szlovák művelődési minisztérium felszólította a lap kiadóját, hogy a nemzetközi jogi előírásoknak és az ország alkotmányának megfelelően a lapot más néven jegyeztesse be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom