Észak-Magyarország, 1994. május (50. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-03 / 103. szám

1994» Május 3,5 Kedd Gazdaság ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 Klímaberendezések standja Miskolc (ÉM) - Klímaberendezé­sek bemutatója is várja az érdeklő­dőket az egyetemvárosi körcsarnok­ban május 4-én kezdődő Építészeti és Lakberendezési Kiállításon. A Vonalkód Kft. standján megvásá­rolhatók és előjegyezhetek az Elekt­ra családhoz tartozó kis, közepes, és nagy teljesítményű, hűtésre, fűtés­re és páramentesítésre egyaránt be­állítható készülékek. A szakembe­rek a kiállítás ideje alatt tájékozta­tót, árajánlatot adnak leendő ügyfe­leiknek. A miskolci társaság egyéb­ként megkezdte a távirányítású és fotocellás kapuk, garázsajtók, ipáin kapuk forgalmazását is. így privatizálunk mi Miskolc (ÉM) - Ezzel a címmel rendez konferenciát május 6-án az Állami Vagyonügynökség a Buda­pest Kongresszusi Központban. A délelőtt fél tízkor kezdődő program előadásai elemzik többek között a Buszesz, a Matáv, a Caola privati­zációjának, tapasztalatait, illetve a Centrum Áruházak Rt. magánosí­tása kapcsán az MRP kínálta lehe­tőségeket. KHVM-tender autóbuszgyártóknak Budapest (MTI) - A Csepel Autó­gyár, az Ikarus Egyedi lift. és az Ikarus Rt. nyerték a Volán vállala­tok autóbuszparkjának korszerűsí­tésére kiírt KHVM-tendert. A Volán vállalatok e cégek meghatározott tí­pusaiból vehetnek új menetrend szerinti autóbuszokat a rekonstruk­ciós állami támogatás igénybevéte­lével - közölte hétfőn a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium. A menetrend szerinti Volán-buszok korszerűsítésének támogatására az 1994-es évi központi költségvetés egymilliárd forintot irányzott elő. A támogatást elnyerő Volán vállala­tok az autóbuszvásárlásra költött összeg 20 százalékát kaphatják eb­ből a forrásból. A fennmaradó részt saját maguknak kell állniuk, de az állam 5 milliárd forint erejéig ga­ranciális hitel-felvételi lehetőséget biztosít, amelynek aránya elérheti a beruházás 80 százalékát is. A támo­gatás elnyerésének feltétele, hogy a vállalat június 30-ig megegyezzen a gyártókkal. A zártkörű pályázatot hamarosan kiírják. A gyártók szá­mára meghirdetett tenderre 19 pá­lyázat érkezett. Pozitív OTP-mérleg Budapest (MTI) - Az Országos Ta­karékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. éves rendes közgyűlésén az 1993-as üzleti évet mintegy 831 milliárd forintos mérlegfőösszeggel, közel 1,2 milliárd forintos adózás előtti eredménnyel és 643 millió fo­rint nagyságú adózott eredménnyel zárták le a tulajdonosok. A bank 1993 végén megképezte a kockázati céltartalék előírt teljes nagyságát, mely az eredménykimutatás sze­rint több mint 12,3 milliárd forint. A közgyűlés döntése értelmében a bemutatóra szóló, elsőbbségi nem szavazó részvények tulajdonosai 12 százalékos osztalékot kapnak, me­lyet május 15-étól vehetnek majd fel. A lakossági betétállomány év végére már 532 milliárd forint körül alakult, melyből a lakossági forint­betétek állománya 402, míg a devi­zabetéteké 130 milliárd forint körü­li összeget tett ki. A forintbetétek állománya az előző évhez képest 34 milliárd forintos növekményt muta­tott. Az idén a bank 13 milliárd fo­rintos adózatlan nyereséget tervez. ^Röviden Miskolc, Szeged, Veszprém, Békés­csaba és Székesfehérvár után Deb­recenben is megalakul a Gyáriparo­sok Megyei Szervezete. A gyáripa­rosok szerint a megyék 2-3 milliárd forint felhasználásával tudnák megindítani a gazdasági élet pezs­gését, az infrastrukturális és építői­pari beruházásokat. Ez az összeg - országosan - 40-50 milliárddal ter­helné meg a központi költségvetést. A román-magyar ipari és keres­kedelmi együttműködés lehető­ségeiről tárgyalnak a szakemberek az Észak-magyarországi Gyáripa­rosok Szövetségének soron követ­kező ülésén. A március 3-i megbe­szélésen részt vesz Verestóy Attila, az RMDSZ alelnöke is. Volt egyszer egy vasút a Hegyköz—Bodrogközben j&i pi f A talpfákat, síneket 14 éve szedték fel, de a régi vasúti híd még átível a Bodrogon Fotók: Laczó József Szarvas Dezső Sárospatak (ÉM) - Úgy tűnik, most már csak néhány megszállott közgaz­dász, vasutas, vasútépítő mérnök és most a választások közeledtével a képviselőjelöltek nem hagyják, hogy végérvényesen feledésbe merüljön a bodrogközi vasút, illetve a hajdani keskenynyomtávú hegyközi-bodrog­közi kisvasút. A vasút, amelyet las­sacskán tizenöt esztendeje, hogy fel­számoltak, s amelynek hiánya már a felszámolást követő évben oly érzékle­tesen mutatkozott meg, oly jelen­tékeny veszteségeket okozott Bodrog­köz iparában, mezőgazdaságában, hogy lehetetlen volt e Kártételről nem beszélni, a kisvasút felszámolását meggondolatlan, felelőtlen téves dön­tésnek minősíteni. Mert a kártétel már az első eszten­dőben sok száz millió forintra rú­gott, csupán csak a szállítási költsé­gek növekedésében, mely költsége­ket persze a Bodrogközbe, valamint a Hegyközbe települt üzemek, gyá­rak fizették meg, s persze nem utol­sósorban az amúgy is tengernyi gonddal-bajjal küszködő mezőgaz­daság. A vasút hiánya csak tovább fokozta Bodrogköz elzártságát, az ott élőkben felerősítette a remény­telenséget, a kilátástalanság érzé­sét. Nem is sok idő elmúltával a döntéshozó, a politika is belátta: té­vedett. Ezzel egyidőben mintegy a beismerés következményeként fele­rősödtek a vasút újra felépítését szorgalmazó kezdeményezések, ter­vek, gazdasági számítások készül­tek, s talán mondani sem kell, min­den ötlet, elképzelés jó táptalajra talált a Bodrogközben. A bodrogkö­zi ember ugyanis akarja az új vasu­tat, s nem csupán a nosztalgia ked­véért, hanem mert tudja, milyen so­kat jelenthet a vasút a tájegység fel- emelkedésében, személyes sorsa élete jobbra fordulásában. S mert éppen a valóságtól egyáltalán nem elrugaszkodó számítások igazolják, a gazdasági, a kulturális felemelke­dés lehetőségét, a Bodrogközben a vasútépítést egyáltalán nem tekin­tik illúziónak. Miért is lenne illúzió - hallani mostanában mind gyak­rabban - hiszen még most is ér­vényben van egy, még 1990. február 1-én hozott, a bodrogközi vasút felé­pítéséről szóló országgyűlési hatá­rozat. Ezt a határozatot azóta sem vonták vissza, igaz, ezen túlmenően nem is történt a vasút dolgában semmi érdemleges. Illetve deho- gyisnem történt. A négy esztendő­vel ezelőtti választások idején szá­mos képviselőjelölt tűzte fennen lo­bogó választási zászlajára a bodrog­közi - most már - széles nyomtávú vasút felépítésének programját, il­letve a program megvalósításának minden erővel való szorgalmazását; aztán úgy három esztendeje egy párt által alapítódott a „Bod­rogközért” címmel egy alapítvány is, bankszámláján az alapítók 50 ezer forintjával. Mint hallani, a számla most is annyit mutat, ha nem számítjuk hozzá az évenként jóváírt kamatokat. Most, hogy is­mét választásoknak nézünk elébe a zászlókon most is ott a csábos, hatá­sos voksokat ígérő jelszó, amelyre olyannyira fogékonyak a népek Bodrogközben. Nos, hogy a bodrogközi vasút dolga újra.zászlóra került, azzal nincs is semmi baj. Miért is lenne, hiszen a vasút - mint fentebb már írtuk - Bodrogköznek nagy hasznára len­ne. Már a kezdet kezdetén az épí­téskor, munkahelyek ezreit teremt­hetné meg, megpezsdíthetné az épí­téshez kapcsolódó iparágakat is, hi­szen munkát, megrendeléseket ad­hatna. A megye kohászatának, acél­gyártásának például. Csajka István nyugdíjas vasúti főtanácsos számí­tásai szerint - e számítások a vasút már elkészített építési kivitelezési tervein alapulnak - ha a vasútvonal megépítéséhez folyóméterenként 60, illetve 45 kilogrammos sínt használnak, akkor a következő megrendelést adhatják fel: Mező- zombor-Olaszliszka valamint a Bodrogközön átmenő Szegilong-Ti- szabezdéd vasútvonalhoz összesen 109 kilométernyi sínre van szükség, ami sínszálanként 218 kilométert jelent, folyóméterenként 60 kilo­grammos sínből. A Pálházi Ipartele­pek - Sátoraljaújhely, valamint a Sárospatak-Tiszakarád vasútvona­lon 72 kilométernyi sínre lenne szükség a folyóméterenkénti 48 ki­logrammos sínből. A Bodrogközi-, il­letve a hegyközi kisvasút felépítésé­hez tehát a számítások szerint összesen 16 millió 536 ezer kilo­gramm súlyú sín szükségeltetik, nem számítva az úgynevezett tarto­zékok, a keresztezések, váltók, kap­csolószerek úgyszintén tetemes anyagigényét. Az iméntieket figyelembe véve úgy véljük, mégiscsak jó, hogy most a választások előtt újra gyakorta hal­lani a bodrogközi vasútról. Több ol­dalról is jó, hogy volt ez a vasút. Egyrészt azért, mert annak idején volt mit felszámolni, most meg azért jó, mert a képviselőjelölteknek van mit ígérni, a bodrogközieknek, hegyközieknek pedig azért, mert négy évenként újra és újra örven­dezhetnek az ígéreteknek miközben ábrándozhatnak arról: milyen jó is lenne egy vasút! Műanyag és fagyasztott borsó Részvényjegyzési csúcs várható ezen a héten A sorban állás jószerivel már mindennapos a pénzintézeteknél. Tegnap is volt benne része ügyfélnek és ügyintézőnek egyaránt. Miskolc (ÉM) - A befektetők és a kárpótlásijegy-tulajdonosok számá­ra két, igazán remény- és pénzkeltő akció kezdődött tegnap: a kijelölt pénzintézeteknél folytatódott a Kedvezményes Részvényvásárlási Program (KRP), s úgyszintén piacra kerültek a zalaegerszegi Goldsun Részvénytársaság részvényei. In­formációink szerint mindkettő ese­tében túljegyzés várható. A KRP keretében az elsőként indult Soproni Sörgyár részvényei után most a Pannonplast Műanyagipari Részvénytársaság részvényei kerül­tek piaca. A 100 forint névértékű részvényért - ha a jegyző készpénz­zel fizetett -1200 forintot kellett le­szurkolni, a kamattal növelt kár­pótlási jegyesek 25, vagy 50 darab részvényt jegyezhettek 20, illetve 40 kárpótlási jegy ellenében. Tudo­másunk szerint a megye négy KRP- s jegyző helyén bár nem volt akkora érdeklődés mint néhány héttel ko­rábban, de azért nemcsak a sör, a műanyag is kapósnak ígérkezik. Mindenesetre ma, tovább folytató­dik a Pannonplast részvényjegyzé­se. A zalaegerszegi hűtőipari cég, a Goldsun Rt. 1000 forintos papírjai 1300 forintért jegyezhetők Magyar Hitelbank miskolci és ózdi fiókjai­nál, tegnap már mára is adtak ki sorszámot, tehát valóban úgy néz ki: jól kalkulált a cég akkor, amikor papírjaival megjelent a kötvénypia­con. Egyébiránt a Goldsun kötvé­nyek tulajdonosai még opciót is kapnak arra, hogy előre biztosított áron 1995 novemberében újabb részvényekhez juthassanak. Diósgyőriek nyílt levele a miniszterelnökhöz A borsodi térség reorganizációját szolgáló kor­mányhatározat ellentmondó hírei hatására Diós­győrben a szakszervezetek és a központi üzemi tanács munkásgyűlést szervezett április 27-én. Az érdekképviseleti szervezetek véleménye sze­rint, az ipari miniszter távollétében annak megbí­zottai elfogadhatatlan tájékoztatást adtak. Ezért úgy döntöttek, hogy a diósgyőri kollektíva nevé­ben a DNM Központi Üzemi Tanácsa és a Va­sasszakszervezet DNM bizottsága nyílt levélben fordul a miniszterelnökhöz. Tisztelt Miniszterelnök Úr! A kormányhatározat a struktúraváltáshoz szükséges fejlesztések kérdésében is döntött. Ezek a fejlesztések azonban az ÁV Rt. haloga­tó magatartása miatt nem indulhattak be. Di­ósgyőrben ennek következtében év végére rendkívüli helyzet állhat elő. Novemberre, amikor a kohó ciklusideje lejár és a tervezett fejlesztések nem fejeződnek be, a termelés , megáll. Ez, amellett, hogy nemzetgazdasági károkat okoz, a diósgyőri kohászat megszün­tetését is jelentheti. A kormány abban is döntött, hogy a struktúra- váltással egyidőben megteremti a munkahe­lyüket elvesztő 2500 fő foglalkoztatásának fel­tételeit. A munkásgyűlésen döbbenten hallot­tuk, hogy a kormányzatnak erre nincs fedeze­te. Azok a fenntartásaink, amelyek a kor­mányhatározat új munkahelyteremtő elkép­zeléseivel voltak kapcsolatban, megerősödtek és teljesen új helyzetet teremtettek. Elfogad­hatatlan számunkra, hogy év végére a múkö- dőképtelenség miatt megállhat a gyár terme­lése, hogy tömeges munkanélküliséggel kell szembenéznünk. Mindezt még súlyosbítja, hogy felelőtlenné vált a kormány új munka­helyteremtő ígérete. Határozott álláspontunk, hogy addig elbocsátásra nem kerülhet sor, amíg munkahelyeket nem biztosítanak. Ezért követeljük, hogy a kormányhatározat Diós­győrt érintő döntéseit munkahelyeink megtar­tása érdekében vizsgálják felül. Ebben a helyzetben egyedüli megoldásnak azt tartjuk, hogy új munkahelyek hiányában biz­tosítsák a jelenleg meglévők megőrzését, amelyre a kohó átépítése megoldást ad. Ez az egyetlen lehetséges és legkisebb költséget igénylő megoldás, amellyel megteremthető foglalkoztatásunk feltétele. Kérjük Miniszterelnök Úr gyors és határozott intézkedését, és erről dolgozó kollektívánk tá­jékoztatását. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) — A kis tételben folyó keres­kedéstől eltekintve 131 üzletben összesen 804,028435 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde a tegnapi na­pon árfolyamértéken. A részvények forgalma (86 kötés) névértéken 9,2960 millió forintot, ár­folyamértéken számolva pedig 16,677605 forin­tot tett ki. Összesen 8045 darab részvény cse­rélt gazdát. A kárpótlási jegyek árfolyamértékű forgalma 61,716400 millió forint, az államköt­vényeké 626,9640 millió forint, a diszkont kincstárjegyeké pedig 98,67010 millió forint. Kárpótlási jegyi — tőzsdei eiadásiátiagár-gőrbe ■ nem volt kötés v minimális vételárajánlat a brókercégektől ^ a brókercégek maximális eladasiár-aiánlata itifi-fi t-ft-t-i-r it-tfi-tiTft-fit 11S i i r ttt t-f i iiniúitii Tőzsde Index (ideiglenes) május 2. 1601,01 +10,76 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1994. május 2. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Középárf. Angol font^ 153.12 156.12 1M,6| Bi^luxrfr.* 296,72 Finn marka 1S.90 19.24 19.05 Holland forint 54.40 55.44 54.90 Ír font: 149,24 152.04 150,59 f «Japan yeirt^ 99,26 101.12 100.21 Kuvaiti dinar 340,7(1 347,36 341 16 Norvég korona 14.07 14.35 14/22 .... .... .. , ... . oa.no oa > 04,21 O sztrák schill.* 867,85 884.55 875,92 Spanyol peseta’ 74,99 76,45 Svéd korona 13,22 13,46 13.36 ECUrioÍ 117,92 120H6 ' rtft06 ^ A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység-L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom