Észak-Magyarország, 1994. május (50. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-18 / 116. szám

1994« Mátus 18«, Szerda Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 í 1 [ Jól fejlődnek a kalászosok A szakma elismertetése a cél Miskolc (ÉM) - Az áprilisi kedvező időjárás és a jó áttelelés következté­ben az őszi kalászos gabonák - az őszi árpa, a rozs, a triticale - kikalá- szolása megindult. A tavaszi fejtrá­gyázást és a gyomirtást a gazdálko­dók befejezték. Mindez a megyei földművelésügyi hivatal jelentésé­ben olvasható. Kedvezőtlen viszont, hogy az őszi búzával bevetett egyes táblákon fel­lépett a lisztharmatfertőzés, amely ellen védekezni kellett, s megjelent a vétésfehérító bogár is. Az őszi ká­posztarepce jól telelt, már a virág­zás utolsó stádiumában van. Ahol a repcefénybogár kártétele mutatko­zott, ott a gazdálkodók már elvégez­ték a védekezési munkát. A csapadékszegény márciusi időjá­rás alkalmas volt a kora tavaszi nö­vények vetésére, így a tavaszi árpa, a zab, a borsó, a lucerna, a cukorré­pa nagyobb hányada időben a talaj­ba került. Az elvetett növények szé­pen sorolnak, a tavaszi kalászos ga­bonák erőteljesen bokrosodtak. A cukorrépatáblákon a répabolha és lisztes répabarkó kártétele miatt kellett védekezni. A napraforgó ve­tése gyakorlatilag befejeződött. A vetőmagellátásban nem volt az idén fennakadás mind a mennyiség, mind a fajtaválaszték megfelelő volt. A szakértők úgy értékelik, hogy a gazdálkodás színvonala még sok he­lyen kívánnivalót hagy maga után, ám a termeléshez szükséges gépek, alkatrészek, műtrágyák, növényvé­dőszerek és a minősített vetőmagok felhasználásának ugrásszerű emel­kedése, valamint az egyre rendezet­tebbé váló határ képe már előrevetí­ti egy ígéretesebb - pár éven belül - stabilizálódó mezőgazdaság jövőké­pét. Ez évben jó termés ígérkezik Járműipari kiállítás szeptemberben Budapest (MTI) - Szeptember 28. és október 2-a között rendezik meg Automobil (háttéripar) ’94 címmel a VII. Nemzetközi Járműipari Szak- kiállítást Budapesten a Budapesti Nemzetközi Vásárközpont terüle­tén -jelentették be kedden sajtótá­jékoztatón a rendezők, a Haris Ke­reskedőház Kft. és a Hungexpo Rt. képviselői. A vásár mottója az „Előtérben a háttéripar” és ennek megfelelően a kiállítás főszereplői most az alkat­részek és felszerelések, a kiegészí­tők, a garázsipar, a gépjárműjavítás és szerszámai, az autóápolás, a gu­miabroncsok és riasztók, a biztosí­tási és lízinglehetőségek, valamint a rádiótelefonok lesznek. S bár ez a kiállítás most nem az új modellek bemutatásának fóruma, vélhetően több gyári képviselet is megjelenik a vásáron. A kiállítás a Hungexpo egész terüle­tére kiterjed 20 ezer négyzetméter fedett és 10 ezer négyzetméter sza­bad területet elfoglalva. A várható­an 300 résztvevőből eddig 138 kiál­lító küldte bejelentési lapját. A kiál­lítással egyidőben Intertruck ’94 címmel nemzetközi tehergépjármű konferenciára kerül sor a Budapesti Műszaki Egyetemen a haszongép­járművek közlekedésbiztonságáról. Eredményes volt ’93 Budapest (MTI) - Az Európai Ke­reskedelmi Bank Rt. a múlt évet 8,4 milliárd forintos mérlegfőösszeggel zárta. A bank nemzetközi szabvá­nyok szerinti adózás előtti eredmé­nye 368 millió forint volt. A nemzetközi szabványok szerinti, adózás utáni nyereség 330 millió fo­rintot tett ki, míg a magyar számvi­teli törvények szerinti adózott nye­reség 218 millió forint volt. Erről Körtvélyessy Csaba vezérigazgató­helyettes tájékoztatta az MTI-t. A tervek jó alapot teremtenek, most a megvalósítás lépései követ­keznek Fotók: Laczó József Miskolc (ÉM) - Egy éve alakult meg a Magyar Turisztikai Egyesület, nép­szerű nevén a Matur, négy hónappal ezelőtt - január végén - pedig Bor­sodban létrehozták a helyi szerveze­tet. Szebeni Zalán megyei elnökkel az egyesület idegenforgalomban be­töltött szerepéről, céljairól beszélget­tünk. □ A turizmussal, vendéglátással foglalkozóknak már eddig is meg­voltak a maguk szakmai szervezetei, gondolok itt például a szálloda szö­vetségre, vagy a gazdasági kamara idegenforgalmi tagozatára. Az em­berben felvetődik a kérdés, nem lett volna, célszerűbb a. meglevők haté­kony működéséért többet tenni, mint egy újat alakítani? • Azok a szerveződések, amelyeket említett a szakma egy-egy ágazatá­nak képviselőit tömörítik. Ezzel el­lentétben a Matur tagjai magánem­berként vesznek részt a munkában, vannak közöttünk kereskedők, vál­lalkozók, gyakorlatilag olyan sze­mélyek akik a turizmusból próbál­nak megélni. Tehát sokkal széle­sebb réteget fogunk össze azzal a céllal, hogy' végre az őt megillető helyre kerüljön ez a „húzóágazat”. Megjegyzem ez utóbbi elnevezést nem mi találtuk ki, kormányzati szinten emlegetik így a szakmát, annak ellenére, hogy szinte semmit nem tettek a fejlődéséért. Nincs a hagyományos ágazatokkal egyen­rangú, önálló képviselete sem a par­lamentben, sem a kormányban, sem pedig a helyi önkormányzatok­ban. Természetesen egyik legfonto­sabb feladatának tekinti az egyesü­let, hogy mindezt megteremtse, en­nek érdekében lobbizni is kész. Ha komolyan vesszük a húzóágazati szerepünket - márpedig a gazdasá­gi környezet ezt erősíti -, akkor nem lehet megoldás, hogy az Orszá­gos Idegenforgalmi Hivatal csupán egy főosztálya az Ipari és Kereske­delmi Minisztériumnak. □ Említette, hogy a cél érdekében ké­szek lobbizni is, mit ért ezen? • A Matur politikailag semleges szervezet, és a szakma jövőjének kedvező alakulása érdekében dön­tött a lobbizás mellett. Megvitattuk a tagság körében a turizmus helyze­tét, perspektíváit és kidolgoztuk programunkat. Ezt az anyagot eljuttattuk a válasz­tásokon induló azon pártokhoz, amelyek tenni tudnak és akarnak is az idegenforgalomért. Reméljük si­keresnek bizonyul majd ez a lépés és lesznek olyan politikusok az új parlamentbe, akik felvállalják ezt az ügyet. □ Milyen feladatok hárulnak a me­gyeiszervezetre? • Mint említettem az önkormány­zatokban sincs meg a megfelelő be­folyással bíró képviseletünk. Ve­gyük például Miskolcot alapul. A város vezetése amellett foglalt ál­lást, hogy ipáid centrumból idegen- forgalmi, kereskedelmi központtá alakuljon át a megyeszékhely. A megvalósításhoz meg is van a szel­lemi kapacitás, viszont konkrét cse­lekvés nem történt. Ha a megyét nézzük: van az idegen- forgalom fejlesztésére egy elfoga­dott terv, ami igen kiváló alapot je­lent, most azonban már ezt kellene fokozatosan végigcsinálni. Úgy gon­dolom egyre nagyobb taglétszámú szervezetünk ebben hatékony segít­séget tud adni javaslataival, a szak­mában eddig szerzett tapasztalatai­val. „Agrárjövő Magyarországon” Budapest (MTI) - A magyar lakos­ság felének megélhetése, egziszten­ciája közvetlenül, vagy közvetett módon kapcsolódik a mezőgazda­sághoz. Innen származik az ország bruttó nemzeti termelésének, GDP- jének 16-18 százaléka, s az agrár- szektor adja az export negyedét. Mindezek a megállapítások abban a közelmúltban a Földművelésügyi Minisztérium által közzétett kiad­ványban olvashatók, amely az Ag­rárjövő Magyarországon címet vise­li. A közel félszáz oldalas kiadvány szerint élelmiszergazdaságunk az ország exportjában és fizetési hely­zetének javításában hagyományo­san jelentős szerepet játszik. Ma­gyarország kivitelében 1990-ben 2,2 milliárd, 1991-ben 2,7 milliárd, majd a rákövetkező évben 2,8 milli­árd dollár árbevétel származott az ágazat exportjából. Ez az ország ex­portjának egynegyedét adta. Az ag­rárexport az elmúlt évben mintegy 2 milliárd dollár körül alakult. Jelenleg hazánk történetének leg­nagyobb földtulajdoni rendezése fo­lyik. A tavalyi év végéig a kárpótlá­si folyamat keretében összesen, kö­ze] 27 millió aranykorona földet. - ebből mintegy 500 ezer aranykoro­na értékű erdőt - árvereztek, az új tulajdonosok száma így meghaladja a 320 ezret. A mezőgazdasági szö­vetkezetek átalakulása megtörtént. Kivéve azt a 168-at, amely jogutód nélkül, vagy csőd- és felszámolási eljárás eredményeként szűnt meg. A folyamat 3,4 millió hektár közös tulajdonú, 2 millió hektár résza­rány-tulajdonú termőföldet: hozzá­vetőlegesen 300 milliárd forint érté­kű vagyont érintett. Az átalakulás­ban hozzávetőlegesen egymillió em­ber volt közvetlenül érintett. A szö­vetkezetek többsége - mintegy 90 százaléka - továbbra is többcélú te­vékenységet folytató, főként terme­lő típusú szövetkezet marad. Vállalkozói típusú szövetkezetekbe 26-31 milliárd forintnyi vagyon - a szövetkezeti vagyonnak mintegy 10-12 százaléka - kerü't. Egyénileg a szövetkezetekből 15-25 ezer em­ber vált ki, ez az aktív tagok 6-9 szá­zalékát teszi ki. Ók átlagosan öt hektárnyi saját földdel 400-500 ezer forint közötti üzletrész igénybevéte­lével 13-21 milliárd forint értékű - 5-8 százaléknyi - szövetkezeti va­gyont szereztek. A Magyarországon megtermelt me­zőgazdasági termékek közel 70 szá­zaléka feldolgozottan kerül forga­lomba, ami nemzetközi összeha­sonlításban is jelentős. A ’80-as évek elején teljes expor­tunk 12-14 százaléka, élelmiszer-ki­vitelünk háromnegyede az élelmi­szeriparban kialakult, nagyméretű koncentrált üzemekből származott. Időközben azonban technológiájuk elavult, piacaik egy részét elvesztet- ték, a drága hitelek és az adósság­terhek egyre növelték gondjaikat. A magyar élelmiszeripar ilyen hely­zetben várta a privatizációt. A 129 állami alapítású élelmiszeripari vállalatból a múlt évvégéig 117 ala­kult át. Ezen belül 45 százalék kö­rül mozgott a privatizáltak aránya. A befektetők között megtalálhatóak a legnagyobb multinacionális válla­latok, ám a kis és közepes méretű szakmai cégek is. A szaktárca véleménye szerint az idei esztendő az agrárgazdaságban a stabilizáció éve lehet. Az előzetes felmérések szerint megáll, illetve megfordul az agrárgazdaság csök­kenő termelési trendje. Eszerint a mezőgazdaság termelési értéke 5-8 százalékkal, ezen belül a növényter­melésé 14-20 százalékkal lesz na­gyobb, az állattenyésztésé szinten marad, az élelmiszeriparban a nö­vekedés 3-5 százalékos lehet. A gabonaágazatban - a termelői szándékokat figyelembe véve - az idén 11 millió tonnát meghaladó összterméssel lehet számolni. A jö­vedelmezőség és a likviditási gon­dok miatt az ez évi költségvetésben növekedtek az agrártámogatások. A feltételek kialakításánál a cél az agrárolló további nyílásának mega­kadályozása volt. Agrártámogatás­ra az idén 57 milliard forint fordít­ható. A termelés finanszírozására mintegy 10 milliárd, míg a megkez­dett reorganizációs program folyta­tásához 7,5 milliárd forint áll ren­delkezésre. A beruházásokat szolgáló Mezőgaz­dasági Fejlesztési Alapból 6 milli­árd forint, az infrastrukturális fej­lesztésre több mint kétmilliárd fo­rint használható fel. Nem akartam diszkontot nyitni A minták ötlete saját, és erdélyi mesterek „öntik" fába Miskolc (ÉM) - Eredeti szakmája; malomipari technikus, de ahogy manapság az gyakran előfordul, Kozma Zsoltot is elkapta a vállalko­zási kedv. Sokat gondolkodott azon, mibe fektesse a pénzét, mi lenne az ami közel áll hozzá, és ami a család­ja megélhetését is biztosítja? Jöttek a hagyományos ötletek: élelmiszer diszkont, benzinkút, esetleg ital­bolt. Sorra elvetette valamennyit. Egy erdélyi kirándulás döntötte el végül a dolgot. Máramaros megyé­ben járva, csodálatos székelykapu­kat látott. Miért ne kereskedhetne ezekkel? - villant az agyába a gon­dolat. Az ideát tettek követték. Tár­gyalás a román és a magyar hatósá­gokkal, a pénzintézetekkel, a kinti mesteremberekkel és végül idén februárban bejegyezték a társasá­got. Ezen a héten pedig megérkez­tek az első példányok Miskolcra.------------JEGYZET------------­R égi dicsőségünk Brackó István Nem a nosztalgia lengte körül azt a legu­tóbbi kormányülést., amely egyebek mellett a három, hátrányos helyzetű északi megye gondjait vette számba, A tények makacs dolgok, s bizony-bizony Borsod támogatás­ra szorul. Ez finoman kifejezve azt jelenti, hogy ez a hajdan avatásairól, grandiózus ipartelepítési programjáról híres, három- nevű megye állami pénzekkel dúsított in­fúzió nélkül megélni nem tud, önmagát képtelen eltartani, s csökken a táj megtar­tó ereje. Régi bűnök, hibás koncepciók üt­nek vissza. Harminc, negyven évre kell visszanyúlni az okkeresésben, A monokul­turális indusztrializálás, az alapanyag-, vagy félkésztermékek előállítása -s ez már hetvenes esztendők végén látszott — elmé­letileg és gyakorlatilag is félgyarmati hely­zetbe késztette a különbözőpán tlikákkal te­leaggatott megyét. Szinte hónap nem múlt el avatás nélkül, de a statisztikák arról val­lottak, hogy e vidék lakói, akkor is, am ikor jól futott a szekér, a. rangsorban az utolsók között, kullogtak, ha számba vették a vízel­látást és csatornázást, az egy lakosra jutó kiskereskedelmi forgalmat, a telefonellá­tottságot, a családi jövedelmet, A látszat el­lenére akkor is kelet felé lejtett az ország, s most, ebben a felemás, átmeneti gazdasá­gi helyzetben a folyamatok felerősödtek, a nehézipar leépült, az emberek elszegényed­tek, s a keserű, itt, keserűbb. Mit mulasztottunk, s egyáltalán, szükség­szerűen jött létre ez az állapot? Régi dicső­ségünket emlegethetjük föl. Ez a megye pro­dukálta a vas- és acéltermelés kétharma­dát. Itt épült meg az első vidéki sportcsar­nok. A főváros után itt járt először villa­mos, s színházunk kora jelentősége veri sok teátrumos város hasonló jellemzőjét. Sok lakást, s elfuserált várost építettünk, s a hajdani, biztost pénzt és egzisztenciát adó kohászoknak és bányászoknak a gyári du­daszó ma már csak időmérő, s nem az éb­redést, a munkakezdést jelző hang. Bíz­zunk, reménykedjünk! A kéz vagy ökölbe szorul, vagy imádkozásra kulcsolódik, vagy alamizsnát kér. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) — A kis tételben folyó ke­reskedéstől eltekintve 160 üzletben összesen 524,489080 millió forint forgalmat bonyolí­tott le a Budapesti Értékpapírtőzsde a tegna­pi napon árfolyamértéken. A részvények for­galma (89 kötés) névértéken 61,2150 millió forintot, árfolyamértéken számolva pedig 94,201965 millió forintot tett ki. Összesen 61 008 darab részvény cserélt gazdát. Kárpótlási jegy Tőzsde Index (ideiglenes) máj.17-én: 1584,01 -14,27 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1994. május 17. Valuta Pénznem : Vétel Eladás Angol font^ ^ 154.23 167.23 Belga és lux frank’'29K.Ü5303.f>& Ban korona 15.67 Finn marka Hdland^git Japán ven* ilia. • Ák-íí áSüi Kuvaiti dinár Norvég korona Deviza Középárf. 155,63 18,82 19,16 *17,89. 18,23 , 54,63 .55.67 964)2. .9$S Osztrák schiil.* ,871.76 888,45 m ■.. ... 343.89- ,350.55 347.00 1.4,15 14,43 14.29 43 73 64,96 880,56 ,, ........... .. KsÄWJsseiÄs S panvcd peseta 74.02 Svéd korona ! 3,30 13,44 18,31 ECU (KP) 118.26 120,50 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom