Észak-Magyarország, 1994. május (50. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-17 / 115. szám
Megújult emlékház Iszkáz (MTI) - Felújították Iszká- zon Nagy László költő tavaly októberben életveszélyesnek nyilvánított és bezárt emlékházát. Az épület megmentésében több szervezet, intézmény segített: a megyei közgyűlés 350 ezer forintot szavazott meg erre a célra, az Országos Műemléki Hivatal több mint 600 ezer forintot adott, Nemzeti Alapítvány pedig egymillió forintot juttatott a felújításhoz. Nagy László szülőházát az adományokból újraalapozták, megerősítették a falait. A látogatók részére várhatóan június közepén nyitják meg az emlékházat, addigra berendezik a szobákat és a kiállítótermet. Babák a padlásokról Tihany (ÉM) — Megnyílt a Tihanyi Babamúzeum az elmúlt szombaton. Az alapítók, Sybille Filotas és Filo- tás Tivadar tájékoztatójukban a következőket írják: „Közel huszonöt éve, hogy elkezdtük itthoni gyűjtőmunkánkat. Először merő passzióból, majd egyre nagyobb szenvedéllyel folytattuk a babák gyűjtését. Magunk is csak évek múltán döbbentünk rá, milyen kultúrtörténeti kincseket rejtenek az öreg házak padlásai. Tavaly úgy gondoltuk, már olyan gazdag a gyűjtemény, hogy érdemes kiállításra. Ekkor határoztuk el a babamúzeum létrehozását. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a kiállítás a látogatóknak páratlan élményt kínál, nekünk pedig ösztönzést ad a további gyűjtőmunkához. Terveink között szerepel, hogy a kiállított anyagot újabb gyűjtéseink révén a világ más országaiban működő babamúzeumok anyagából cserék útján időről időre színesítsük. A múzeum lehetőséget kínál arra, hogy egy-egy kiállításon babákon mutathassuk be a magyar népviseletet, az európai folklórt.” Expedíciós bélyeg Budapest (ÉM - H.J.) - Szép, színes bélyeget jelentetett meg a közelmúltban a Magyar Posta. Egy jéghegyek Toppantotta vitorlás hajó látható rajta, alatta emberek és kutyák vontatta szán, megrakva expedíciós felszerelésekkel. A bélyegen alul Magyarország neve, jelezve hozzájárulásunkat a tudomány fejlesztéséhez. Megtudhatjuk a bélyegről, hogy 120 éves az osztrák-magyar északi-sarki expedíció, melynek a Ferenc József-fóld felfedezése lett az eredménye. A színes bélyeggrafikára rákerült az expedíció vezetőjének, J. Payer- nek az arcképe is. 1873-ban indult el osztrák és magyar szakemberekkel a bremerhaveni kikötőből felfedező útjára az Északi-sarkvidékre. Hajójuk a Novaja Zemljában a jéghegyek közé befagyott, de tervüket nem adták fel, hanem kutyaszánon tovább folytatták útjukat északra, s így jutottak el a következő évben a Jeges-tenger addig ismeretlen szigetvilágába, amelynek az osztrák császár és magyar király tiszteletére a Ferenc József-fóld nevet adták. Az általuk felfedezett föld területe 1$ 900 négyzetkilométer, s hetvennél több kisebb-nagyobb szigetből áll. A Ferenc József-fóld Oroszországhoz tartozik, s kutatóállomásai révén fontos szerepe van a tudomány szempontjából. Meteorológiai állomás is működik rajta 1929 óta. Történeti mondák Budapest (MTI) - A magyar honfoglalás 1100. évfordulójának alkalmából a Magyar Néprajzi Társaság több hazai és határon túli magyar intézmény közreműködésével pályázatot hirdet a magyar történeti népmondák. összegyűjtésére. E mondákban egy-egy család vagy falu történetének fontos eseményei, a magyar történelem hősei és küzdelmei elevenedhetnek meg. A beküldött mondákból 1996-ra reprezentatív mondagyűjteményt kívánnak megjelentetni. A pályázat határideje 1995. március 15. Pályázati útmutató és kérdőív beszerezhető a Magyar Néprajzi Múzeum Etimológiai Adattáránál és a Magyar Néprajzi Társaság titkárságán (1055 Budapest, Kossuth tér 12.). Tárlatvezetés délidőben A nevezetes háromszög, mögötte A sétáló ember Dobos Klára Budapest (ÉM) - Igen, az idő dél körüljár, ám ennek mindössze any- nyi a jelentősége, hogy a teremőrök váltják egymást. Pedig az egyik hölggyel itt a Szépművészeti Múzeum mélyfóldszintjén már beszélgetésbe elegyedtünk: közösen próbáltuk megfejteni Felix Droese alkotásait. Am mikor már ketten vannak, az ebédről beszélgetnek. De ez természetes is. Hiszen ők hosszú napok óta fejtegethetik a titkot, kőiül vannak zárva ezekkel az alkotásokkal március közepe óta- Akkor nyílt ugyanis a kiállítás. És nem csak a kiállítás, de a múzeumnak e kellemes kiállítóhelyisége is, itt a „föld alatt”. A hatalmas üvegablakon felülről érkező fény természetes megvilágításban láttatja a kiállított anyagot, valahogy meleggé, derűssé válik tőle a helyiség. Legalábbis a kabátban érkezőknek. Akik sokáig itt vannak, másképpen érzik.- Olyan rideg ez így, nem? - szólít meg kedvesen most már a „váltótárs”, aki már ebéd után van. Aztán meséli, hogy néhány napja még sokkal hidegebb volt, fújták a levegőt, de szerencsére jött egy „tudományos hölgy” és megoldotta a kérdést. S bár nem ellenkezem vele, nem mondom, hogy szerintem ez így fényes és szép, mégis magamra hagy. Bizonyára érzi, hogy szeretném nyugodtan végignézni a képeket, szobrokat, megpróbálni - ha nem is skatulyába zárni - de valahová elhelyezni a saját világomban. Nem könnyű. Hiszen szinte minden alkotás más stílusban készült. Nem tudom, hogy a nagyméretű, börtönt ábrázoló festményt vegyem-e komolyan, legyen-e kulcs ez a szinte csak „odakenten”, néhány szűrnél és ecsetvonással elborzasztani tudó alkotás a művész megismeréséhez, az izgalmas fametszetek jelzésein töprengjek, melyek mindegyikén keresztek vannak elrejtve, vagy pedig a szögekkel kivert háromszögből ítéljek, s akkor így az előzőek is más megvilágításba kerüljenek?!- Tudja, mennyire van biztosítva ez a háromszög? - jön oda hozzám újból a néni. Tőlem választ sem várva válaszol saját kérdésére: - Két és fél millió forintra. Hát nem szörnyű? Talán igen, talán tényleg sok - bárha csak eszmei érték - az a két és fél millió. Úgyhogy most már én kérdezek, hátha meg tudok valamit az alkotóról. Csak a neve szerepel a meghívón, illetve egy műfaji utalás: Felix Droese fametszet-sorozata. Megtudom, hogy egy német lelkészről van szó, aki sokáig volt börtönben. - Jó sokáig lehetett ott, hogy ennyi marhaságot kitalált - folytatja „tárlatvezetőm”, s odavisz egy kis képhez. - Nézze meg ezt. Az én unokám különbet csinál. Az idelátogató diákok meg viccelődnek, hogy erről a tálcáról biztosan virslit evett a művész, hagyott egy kis mustárt, hogy szétkenhesse, aztán odarajzolt egy kishajót. Hát milyen művészet ez? Még ő sem tudott neki címet adni... Aztán meg ott van A sétáló ember, akinek olyan nagy izéje van. Hát a lányok megálltak előtte, s akkorákat röhögtek, hogy biztosan olyan van a papnak is, olyan fiirészes... Hogy témát váltsak, és hogy a művészt is próbáljam védeni (bár bizonyára nincs szüksége erre), megjegyzem, hogy nekem a fametszetsorozat kifejezetten tetszik. Odanéz, amerre én, töpreng egy kicsit, s mondja, hogy igen, azt tényleg szokták szeretni a látogatók. De csak azt. A többit az idősek abszolút nem tudják értékelni, a fiatalok meg nevetgéltek a műveken. De inkább nevessenek! Persze ők jobban meg is értik. Mert teljesen a fantáziánkra vagyunk utalva... - Nekem egyébként mindegy hol vagyok napi nyolc órán át, de az azért már nem annyira mindegy, hogy gyönyörködhetem-e vagy sem - folytatja. - Nézze meg még ezt a farönköt ezekkel a gombócokkal. Az a címe, hogy Egyetek több gyümölcsöt! Hol van ezen gyümölcs, és milyen gyümölcs? Ezek a gubicsok lennének?... No de mindegy, szerencsére már nem sokáig lesz itt, csak május végéig... S mert az Egyetek több gyümölcsöt! című alkotás mellett ott van rögtön „kiindulásunk” háromszöge, az idős asszony magába feledkezve nézi másodperceken át. Körülbelül már tudom, hogy mit is gondolhat. Én zökkentem ki a kérdéssel, csinálhatnék-e így egy fotót róla? Mintha csak húszéves volna, szinte elröppen onnan, s riadtan mondja: - Dehogyis! Hiszen úgy utálom... * Itt most egyrészről vége lehetne az írásnak, másrészről viszont nagyon kellene valami feloldás. Pedig a történetből már csak annyi van hátra, hogy még szemmel körülfutom az anyagot, immáron sokkal kevésbé idegenül, mint mikor beléptem. A művészt nem sikerült túlzottan „megéreznem”, aminek egyszerűen a nem egységes anyag az oka. Kü- lön-külön bizonyára sikerült volna megbarátkoznom az alkotásokkal, hiszen nagy részük izgalmas, egyáltalán nem szokatlan a mai művészetben, különbeket (rosszakat!) is láthatunk hasonló irányzatokban. Körülbelül ilyen gondolatokkal búcsúztam a tárlattól, majd elköszöntem a kedves nénitől. És akkor legyen itt az írás vége! Pornowsky, Mária, apostolok... Budapest umvu - öziamieK dolgoznak. A miskolci közönség ugyan egy régebbi bemutatójukat láthatta az elmúlt héten a Miskolci Nemzeti Színházban, melyben mindannyiunk megkönnyebbülésére előkerült Mr. Pornowsky a nagy író, aki elszökött a kábítószer-elvonókúráról... Most egy új darab szerzői között talaiKozunK Muner reter öziami nevével. Tolcsvay László, Müller Péter és Müller Péter Sziámi: Mária evangéliuma című rockoperáját mutatja be a Bakáts téren június 5- én és 6-án a Madách Színház társulata. Máriát Sáfár Anikó, Jézust Sasvári Sándor, János apostolt Vikidéi Gyula énekli a színház első feleiiuvfcuuöi „veiiucgö-GcicrpicDcii . A IX. kerület nem tartozik a leggazdagabbak közé, de itt is szeretnék bővíteni a kulturális programajánlatot. A Mr. Pomowskyban és a Mária evangéliumában azonban remélhetően csak a Müller Péter Sziámi név a közös... Müller Péter Sziámi a Mr. Pomowskyban Fotók: Dobos Klára Gömörben... Tornaija (ÉM-P.L.) - Második alkalommal rendezik meg a Gömöri Magyarok Kulturális Ünnepélyét, ezúttal a tornaijai Zoltán-kert- ben, június 12-én. A szlovákiai Gömör magyarajkú polgárainak, főleg az anyanyelvi kultúra iránt érdeklődőknek fontos eseménye, fóruma, találkozási helye, műhelye ez a rendezvény. A Medvesaljától a Barkóságon keresztül egészen a Palócföld délkeleti nyúlványáig mindenki igyekszik ott lenni, nézőként vagy aktív résztvevőként. A főrendező, a Csé- rnadok Rimaszombati Területi Választmánya a legjobb csoportokat, a járás legaktívabb, országos viszonylatban is ismert és eredményes szólóénekeseit, szavaiéit, kultúrcsoportjait, hagyományőrzőit hívja meg a rendezvényre. Az idén is eljönnek a hidegkúti folklórcsoport tagjai és az egyházasbásti citerások, akik nem csak Szlovákiában, de Magyarországon is ismertek már; megtevőt kaptak az Országos Vers- és Prózamondó Verseny aranyérmesei is a rimaszécsi Mikó Attila és a tornaijai Du- boVszky László; visszatérő kedves vendégek a szentkirályi Tücsök gyermekcsoport hagyományőrzői, vagy a megzenésített verseket éneklő rimaszombati Sorsú rág kisegyüttes tagjai, és sorolhatnánk. A szlovák magyar együttélés tanúságtételeként egy szlovák csoport is fellép a gömöri magyarok kulturális ünnepén - ez a klenóci Vepor együttes lesz - és a járás határain átnyúlva, de a történelmi Gömör máig is hirdetett együvé tartozását példázva meghívót küldtek a szomszédos rozs- nyói járásba, ahonnan a Búzavirág néptánccsoport érkezését várják. Művészi identitás Budapest (MTI) - Tizenkét művész alkotásaiból nyílt kiállítás Identitás címmel az elmúlt csütörtökön az Emst Múzeumban. A budapesti Goethe Intézet és a Műcsarnok szervezésében létrejött kiállításon hat német, továbbá egy izraeli, egy koreai, egy horvát, két chilei, illetőleg egy magyar születésű képzőművész mutatja be installációját és néhány festményét a magyar közönségnek. A különböző kultúrák alkotóit többi között az köti össze, hogy mindegyikük hosszabb-rövi- debb ideig élt és dolgozott Németország keleti, illetőleg nyugati részein. A tárlat egy hónapig tekinthető meg a Nagymező utcában. Téka-táborkínáló A tánccsűr ÉM-repró Nagykálló (ÉM) - Nagykálló határában, vadregényes környezetben, a harangodi tó partján 1985 óta várja kis és nagy vendégeit a Téka-tábor. Nem lesz ez másként az idén sem, hiszen június 29-e és július 7-e között a gyerekek, július 9-e és 17-e között pedig a felnőttek tölthetnek itt sok-sok élményt nyújtó napot. A VIII. kis Téka-tábor programjában most is lesz ének- és tánctanítás, gyakorolhatják a gyerekek a népi mesterségeket, népszokásokkal ismerkedhetnek, táncház és tábortűz várja őket. A részvétel díja 14 éves korig 6000 forint, 14 éves kortól 6800. Ebben benne foglaltatik a sátorhely, a napi háromszori étkezés, a foglalkozások anyag- és eszközszükséglete, de a személyes felszerelésről mindenkinek magának kell gondoskodiúa. A jelentkezés határideje mfous 30-a, címe pedig a nagykállói II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ, Batori út 1. Ugyanitt lehet tovább információkhoz jutni. Telefon: (42)363-141. A nagyok táborában a már említetteken túl lehetőség van hangszeres népzene tanulására, kirándulásokra, vízisportokra. A részvétel díja ebben az esetben felnőtteknek 4000, a 14 éven aluli gyerekeknek 3500 forint, de ebben nincs benne az étkezés, mert azt napi áron lehet igényelni a helyszínen. A szervezők külön felhívják a figyelmet arra, hogy a táborban állandó orvosi ügyelet, időszakonként meleg víz és olcsó büfé van, nincs viszont hangosbemondó, körhinta és céllövölde...
