Észak-Magyarország, 1994. május (50. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-14 / 113. szám
6 ÉSZAK-MAGYARORSZÁG Kultúra ~~---------- zz: ..i::z 1994. Mátus 14-, Szombat-----------APROPÓ----------B allagás Filip Gabriella Nincs sűrűbben lakott területe a Földnek, mint egy lakótelep. Sehol nincsenek ilyen közel egymáshoz az emberek, és sehol sincsenek ilyen távol egymástól. Még mindig nem tudom, ki vagy kik lehetnek a mi kis tízemeletesünkben azok a tanárok, akiknek ilyenkor május közepén éjjeli zenét adnak a diákok. Pedig nekik köszönhetően még vagy százan érdemtelenül megkapjuk a szerenádot. Egyébként ugyan hol hallanánk már ilyesmit?! Nincs az az epekedő szerelmes, akinek eszébe jutna, hogy orgonaillatos éjszakákon kedvese ablaka alatt dalban mondja el fene nagy érzelmeit. De a diákok évről évre menetrendszerűen megérkeznek. Fiúk, lányok húzzák a nótát, édes-bús dalok énekelnek búcsúról, bánatról, összetartozásról - a szeretett tanárnak és egymásnak. Előszűrés utoljára. Másnap pedig ballagnak. Egyébként lehet, hogy összenevetnének a nagyszavak hallatán, de ilyenkor nincs helye a bohóckodásnak. Persze egyetlen nap alatt nem lehet megkomolyodni, vagy az érettségitől felnőtté érni. Tudják ők, hogy milyen fontos az érettségi, de ha ezt csak most értenék meg, hát régen késő lenne. Arról is lehet némi elképzelésük, hogy az ilyenkor oly’ sokat emlegetett „nagybetűs” tényleg más lesz, mint eddigi életük. Viszont ezt csak sokkal később fogják megtapasztalni. Ha majd egyszer meghallják a nem is nekik szóló szerenádot, akkor kezdik el önma- guktól kérdezgetni: elég érettek vagyunk-e a felnőttséghez, azzá lettünk-e amivé lehettünk volna, vagy csak vagyunk... Rudyard Kipling Ha... Légy megfontolt, ha mindenki körülted megtéved, s tévedést neszez, S ha véled igazad, mikor mindenki kétli azt, kételyeiknek adj egy csöpp vigaszt. Ha képes vagy várni, s türelmed se fogy, csalárdok hazudnak, de te azt nem osztod, Noha gyűlölnek, gyűlölséged néma, s szép szód, bölcsességed se veted latba, Ha álmaid vannak, de éberség vezet, gondolkozol, de célodul nem teszed. Győzelmednek örülsz, vagy váratlan csapás ér, de szívedbe mindkettő befér, Ha elszenveded, hogy mondott igazságod gonoszok torzítják, hogy vessenek gáncsot, Vagy hajód roncsait összetörve látod, s kopott szerszámaid újra kézbefogod, Ha halomba hordott életkincsedet vonzás-taszításban kockára veted, Veszítesz, majd újra kezdesz mindent, s el nem sírod veszteségedet, Ha tudod sürgetni szíved, eszed és erőd, hogy akkor is továbbmenj, ha minden összedőlt, Így tartasz ki, hol már minden gyertya csonka, s hogyne add fel, csak akarásod mondja, Ha sokakhoz szólsz, de őrződ becsületed, sétálj bár királlyal, fajtád nem feleded, Ha ellenség, kedves barát se gátol, mindenkivel számolsz, de szíved ki nem tárul, Ha felső lángon égsz, míg célod teljesül, s a percet is megéled kérlelhetetlenül, Tied lesz már a föld, s minden, mi rajta van, és ami több ennél -ember leszel, fiam! Fordította: Tarapcsák Hona Jancsó elaludt Debrecen (MTI) - A debreceni Csokonai Színház az idén nem lesz ott Zalaegerszegen az országos színházi találkozón. Ennek okát Lenygel György igazgató abban jelölte meg, hogy a Színházművészeti Szövetség által a találkozóra meghívandó darabok elbírálására felkért Jancsó Miklós egyetlen debreceni előadást sem tekintett meg. Csak a fesztiválprogram lezárása után ment el a debreceni színházba, de akkor is késett, s végigaludta Ibsen: Hedda Gabler című drámájának a bemutatóját, mint ahogy a szünetet is. Jancsó Miklós erre úgy reagált, hogy sajnálja, de unalmas volt az előadás. Azzal kapcsolatban, hogy többször is elhalasztotta a darab megtekintését, Jancsó kijelentette: a Magyar Színházművészeti Szövetség az ő belátására bízta, hogy egyáltalán megnézi-e a darabot. Pinczés István, a színház főrendezője szerint az idei év terméséből 2-3 előadás eséllyel indulhatott volna a fesztiválon, amennyiben az elózsűrizést végző, általuk nagyrabecsült, kitűnő művész, Jancsó Miklós a fesztivál programjának lezárása ezeket az előadásokat - de legalább valamelyiket - megtekintette volna. Szívek őrzik, nem szavak A perecesi Debreczeni Márton középiskola negyven éve Miskolc, Pereces (ÉM) - Mit kívánhatnék én ezen az évfordulón? - tette fel a kérdést köszöntőjében T. Asztalos Ildikó polgármester. - Az iskolák tanárai és diákjai rendkívüli mértékben meghatározzák egy város szellemi arculatát. Ezért tanároknak s diákoknak egyaránt kívánok bizalmat abban, hogy a tudás, a kultúra különösen fontos, hitet, hogy érdemes ezért dolgozni és tanulni, reményt, hogy a befektetett munka és idő hasznosnak bizonyul mind az egyén, mind a társadalom szempontjából. Am egy iskola „erejét” szívek őrzik, nem szavak... A Debreczeni Márton Gimnázium, Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet alapításának negyvenéves évfordulóját ünnepelte tegnap a Rónai Sándor Művelődési Központban. A diákok rendhagyó játékra hívták a jelenlévőket, műsorukban felidézték az iskola negyven évét. Bemutatkoztak a diákkörök és csoportok, az 1954-es nyitást idézte a bányászinduló, hiszen akkor még csak vájártanulók iskolája volt. A diákok műsora után Gyímesi László igazgató - aki maga is jubilál, hiszen 25 éve dolgozik az iskolában - mondta el ünnepi beszédét, méltatva a megtett utat, képet adva a belátható jövőről.- Iskoláról hallva nekem először a nevelés szó jut az eszembe - mondta. - S a gondolat: ha az ember azt akarja, soha ne felejtsék el, neveljen Az ünnepi műsor embert. Igaz, a nevelés a szülői ház elsődleges joga, de az iskolának is feladata. 1954-ben a várostól távol, gyönyörű természeti környezetben nyitotta meg kapuit a vájártanulók előtt az iskola. Az épület lassan szépült, az oktatás bővült és korszerűsödött, s egyre több sikert értek el a gyerekek nemcsak a szakmai tanulmányi versenyeken, de a közismereti tantárgyakból is. „Mindenéves” volt a jó eredmény sportban, sőt még a művészetek területén is. Az idei jubileumi évben például az egyik diák országos szavaíóversenyt nyert. Az iskola megalakulásakor a profilból adódóan még csak egyetlen vállalattal, a Borsodi Szénbányákkal Fotó: Dobos Klóra volt kapcsolatuk, jelenleg 80 vállalattal működnek együtt. A ’90/91-es tanév mérföldkő volt, ugyanis akkor kezdődött el a szakközépiskolai, majd a gimnáziumi képzés.- Negyven év alatt sok kihívással kellett szembenéznie az iskolának - mondta az igazgató. - Hosszú út vezetett a vájárképzéstől a gimnázium beindításáig. Ha valaki átalud- ta volna az elmúlt negyven évet, s felébredve az iskolára nézne, hát csak dörzsölné a szemét. Az egykori kis csemetéből nagy fa lett. S végül is mi olyan iskolát szeretnénk, a- mely bár a külvárosban van, de van saját arculata, munkája eredményes, és végzett diákjai megállják a helyüket az élet minden területén. A Zala-táj hazai bemutatója Miskolc (EM) - A Szezonbérlet-so- rozat keretében bemutatóval indítja a Miskolci Nemzeti Színházban május 16-i, hétfő esti hangversenyét a Miskolci Szimfonikus Zenekar. Ezen az estén hangzik el először Magyarországon Király László Zala-táj című műve, amelyről a szerző a következőket úja. ,A Zala-táj (1990) című zenekari szvit négy tétele ’talált tárgyak’-ból építkezik. Az első tétel (Hallottad-e hírét Zalaegerszegnek) elején a fuvolán elhangzik a népdal teljes egészében, majd lassú-gyors-lassú formát öltve fejlődik ki a népdal inspirálta zenei anyag. A második tétel (Sáncregiment) variációs forma: a témát a kisdob mutatja be, majd az első variációban a fafüvókon ’szétdobálva’ felismerhetetlenül jelenik meg a hatáijárás primitív dallama. Később egyre fel- ismerhetőbbé válik, de a darab folyamán mindvégig variált formában szólal meg. A csúcspont a negyedik variációban következik be, ekkor a rézfuvókon szólal meg a téma. Az ötödik variáció az elsőre rímel: a dallam szétesik, s a pengetett vonósokon a semmibe hull. A harmadik tétel (Régi ballada in memóriám László Király senior) édesapám kórusművének parafrázisa, melyet Sinka István versére komponált. Az eredeti miinek csak a cantus firmusát használtam fel, a harmóniavilágot a saját elképzelésem szerint alakítottam ki. A nyolcsoros dallamot kétszer négy részre osztva dolgoztam fel. A második négy sor fúvósokon megszólaló zenéje hoz dinamizmust a gyászzene-jellegű tételbe, melyet lírai epilógus zár le. A negyedik tétel (Dombos Zala zengő dala) szintén édesapám kórusművének, egy korálszerű Mária- himnusznak feldolgozása. A tétel formailag két részre osztható: rövid bevezetés után a csellókon és a fagotton, majd kürtön szólal meg a koráldallam, felismerhetetlenül. A második részben azután a fúvósokon és a csőharangon eredeti formájában szólal meg a korái, diadalmas befejezésként: Hálós Zab elvisz haza szívbe zárva, Ha szenved is, nem lesz többé e nép árva! A koncert műsorán szerepel még Beethoven op. 15. C-diir zongora- versenye, és Csajkovszkij op. 64. V. szimfóniája. Vezényel Kovács László, közreműködik Prunyi Ilona. Pünkösdig prolongált cirkusz Miskolc (ÉM) - A Magyar Köztársaság Csillagrendjével kitüntetett Eötvös Gábor érdemes művésznek köszönhetjük a szállóigét: „Van má- áásik”! S a hét generációra visszamenő cirkuszi dinasztia emberek ezreinek adott kellemes kikapcsolódást, felejthetetlen élményt. Negyven évi szünet után ’92-ben határozták el a család tagjai, hogy újra megpróbálják. A fővárosi bemutatók után - több mint egy hete - először Miskolcon vendégszerepei az együttes. A nagy érdeklődésnek köszönhetően úgy döntöttek, hogy az eredetileg tervezettnél tovább maradnák. Tehát május 23-ig várják az érdeklődőket az Búza téren felállított sátorban. Az előadások hétfőn, kedden és szerdán este fél 7-kor, csütörtökön, pénteken és szombaton délután 1 órakor és este fél 7-kor, vasárnap pedig és pünkösd hétfőjén is délelőtt 10-kor és délután 3 órakor kezdődnek. Eötvös Gábor találkozása Charlie Chaplinnel ÉM-repró A tíz kicsi iparművész tárlata Bráda Enikő keramikus, Bráda Judit bőrműves, Holló István ötvös, Jermokov Katalin ötvös, Karsai Zsófia keramikus. Molnár Gabriella keramikus, N. Csehi Edit keramikus, Nyíri Katalin textiles, Storn- fai Krisztina ötvös és Szűcs Blanka textiles, vagy ahogyan önmagukat megnevezték: „tíz kicsi iparművész" alkotásaiból nyílik kiállítás ma, szombaton délután 5 órakor Sárospatakon a Rákóczi Mű-1 zeumban. A tárlatot Dózsa Tamás grafikusművész ajánlja a közönség figyelmébe. A kiállítás megnyitóján gordonkán közreműködik Fenyvesi Ferenc és Csehi Gergely. Templomi muzsika Miskolc (ÉM) - A Mindszenti plébániatemplom fennállásának 250. évfordulója tiszteletére illetve a Palestrina- és a Lassus-emlékév alkalmából május 15-én, vasárnap délután fél 5-től hangverseny lesz a Mindszenti templomban. A műsor szereplői a Forrás Kamarakórus és a Mindszenty Énekegyüttes. Vezényel: Balásné Molnár Anna, Kiss Csaba és Gergely Péter Pál. Szószóró Miskolc (ÉM) - Gálvölgyi Jánossal, Boncz Gézával, Laár Andrással és Kis Marival találkozhatnak az érdeklődők a ma, szombaton este 6 órakor kezdődő Szószórón a Nemzetközi Kereskedelmi Központban. Nyéki tárlat Nyékládháza (ÉM) - A Bogotában élő Lenz Klára textilművész alkotásai láthatók május 19-ig a nyéklád- házi művelődési házban rendezett kiállításon. A tárlat megtekinthető hétfőtől péntekig reggel 8-tól délután 4 óráig. Lenz Klára: Vitézség Diákvegyészek Sárospatak (ÉM) - Az idén ötödik alkalommal rendezték meg Sárospatakon a diákvegyész napokat. A rendezvényről közölt tudósításunkból kimaradt néhány fontos információ. Elnézést kérve az érintettektől, most újra visszatérünk az eseményre. Tehát a diákvegyész napokat Sipos Isfyán kémiatanár kezdeményezte. Az első négy rendezvénynek a Rákóczi Gimnázium illetve utódja, a Református Kollégium Gimnáziuma adott helyet. Az idei találkozó - melyen a korábbi évekhez hasonlóan határainkon túli magyar diákok is részt vettek - a város két gimnáziumának közös rendezvénye volt: az első nap eseményei az Árpád Vezér Gimnáziumban folytak, a második napon minden előadás a Református Gimnáziumban hangzott el, és itt volt az értékelés és a díjkiosztás is. A Református Gimnázium három diákja: Timinszky Gyula, Papp Tibor és Számadó Balázs a két fődíj közül az egyiket elnyerte. Pósa- házi-díjat kapott Kocsis György, kü- löndíjban részesült Szabados László, Kurucz Anikó és Sallai János. A pápuák világa Izsófalva (ÉM) - A pápuák világa címmel nyílik néprajzi kiállítás az Izsó Miklós Művelődési Ház kiállítótermében május 16-án, hétfőn délután négy órakor. A kiállítás anyagát a Gödöllői Városi Múzeum bocsátotta az izsófalviak rendelkezésére Ignácz Ferenc Ausztráliában élő néprajzkutató gyűjteményéből. A június 16-ig látogatható tárlatot Hadobás Sándor, a művelődési ház igazgatója nyitja meg. A cigányságról Putnok (ÉM) - A sajókazai cigány nemzetiségű emberek életéről készített fotókat Bódi László, a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológiai Tanszékének munkatársa. Az anyagot (fotókat, interjúrészleteket) május 28-ig Put- nokon, a Gömöri Múzeumban tekinthetik meg az érdeklődök. A „Mer Kazán a Sajó lehúzza a ködöt” című kiállítást Szalóczi Katalin, a Miskolci Egyetem folyóirat főszerkesztője nyitja meg ma, szombaton délután két órakor. Iskolás kiállítás Encs (ÉM) - Környezetvédelemmel kapcsolatos gyermekrajzokból, és régi oktatástechnikai eszközökből rendeznek kiállítást az encsi Városi Galériában. A tárlatot május 17-én, hétfőn délután 3 órakor Berta József nyugalmazott pedagógus ajánlja a közönség figyelmébe. i
